Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-22 / 299. szám

Félbeszakad! a párizsi megbeszélés _ Félbeszakadt péntek»» pIF|C és a saigoni kormány küldöttségeinek Párizs kör­nyékén tartott megbeszélé­se* A találkozó után Duong Dinh Thao, a DIFK küldött­ségének szóvivője kijelen­tette: az ülésen a saigoni kormány képviselője a szit­kok és rágalmak özönét zú­dította a másik félre, s olyan minősíthetetlenül provokatív magatartást tanúsított, hogy • DIFK küldöttsége befeje­zettnek nyilvánította az az­napi ülést, s kivonult a tár­gyalóteremből, tiltakozva a saigoni küldöttségnek a ko­moly tárgyalásokat szabotáló magatartása ellen. Megnyílt Genfben a közel-keleti békekonferencia Forst Péter, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Pénteken délelőtt 10 óra 30 perekor Genfben, a nem­zetek palotája tanácskozó- termében, Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár megnyitotta a közel-keleti válság rendezé­séra hivatott nemzetközi bé­kekonferenciát A konferen­cián a Szovjetunió és az Egyesült Államok társelnök­sége mellett Egyiptom, Jár­dámé és Izrael vesz részt A közel-keleti válság tör­ténetében igen nagy jelentő­ségű eseményt — hiszen 25 esztendő óta eÍ6Ő ízben ül­nek tárgyalóasztalhoz az ér­dekelt felek — a közvéle­mény és a sajtó hallatlan érdeklődése előzte meg. Kö­ze! 400 külföldi és 300 svájci újságíró tolong a genfi ENSZ- székház sajtótermeiben és fo­lyosóin, ahol a tanácskozá­sok idejére kivételesen szi­gorú biztonsági intézkedése­ket foganatosítottak. Számos kérdőjel van még a békekonferencia menet­rendjével kapcsolatosan, amelyről feltehetően pénte­ken és szombaton döntenek a részvevők. A genfi lapok, egyebek között a „La Suisse” izraeli forrásból úgy értesült, hogy a hivatalos megnyitó után január 7-én kezdené Egyiptom és Izrael a tűzszü- neti határozatok teljes vég­rehajtásáról folytatandó ér­demi tárgyalásokat Az Egyiptomi fél, mint ismere­Genf előtörténete A NEGYED IK arab-iz­raeli háború, tüzszüneti meg­állapodása, a frontokon és a nemzetközi, valamint arab­közi politikában egyidejűleg bekövetkezett változások eredményeként Genfben de­cember }l-én a Nemzetek Palotájában ismét megkez­dődött a Közel-Keleten szemben álló arab és izraeli felek párbeszéde. A palesztinai brit mandá­tum területén a század eleje óta éló zsidó közösségek, fő­képpen azonban az önálló zsidó áUarh megteremtésén fáradozó cionista szerveze­tek, legkivált a zsidó ügy­nökség tevékenysége nyo­mán már 1937-ben, angol kezdeményezésre megszüle­tett az akkori Palesztina el­ső felosztási terve. Az ENSZ-közgyülise 1947. november 39-én az arab or­szágok ellenszavazatával Pa­lesztina kettéosztását hatá­rozta, et Ennek értelmében a nem sokkal több, mint l 300 000 arabnak ítélte € terület 43 százalékát, míg az álig több mint 600 000 zsidó­nak a térség 57 százalékát A zsidó államban közel egyenlő számban éltek volna a zsidók és arabok. Jeruzsá­lemet és Betlehemet nemzet­közi övezetnek szánták. Az ENSZ határozatát, bár az el­lenkezett a „tiszta zsidó ál­lam” megteremtésének cio­nista elméletével, a cionista világszervezet elfogadta az Arab Ligához tartozó orszá­gok viszont elutasították. 1948. május 14-én, miután az egykori brit mandátum területét az utolsó angol ka­tona is elhagyta, kikáltot- ták a zsidó államot. A rá­következő nap a környező arab országok fegyveres tá­madást indítottak Izrael el­len. Izrael első háborúja —- többszöri ENSZ túzszüneH felhívás yián 1949 január végén jelentős izraeli terü­letnyereséggel ért véget. A háború után Izrael az 1947- es ENSZ-határozatban kije­lölt határoknál 40 százalék­kal nagyobb területet tartott ellenőrzése alatt, A háború •lőtt és edattt 750 000 arabot űztek el szülőhelyéről A menekültek, akik legna­gyobbrészt Jordániában, il­letne a Gazai-övezetben te­lepedtek le ideiglenesen, esek az 1948. december li­án hozott ENSZ-határozat­ban bízhattak, amely előírta Izraelnek a menekültek visszafogadását, illetve kár­talanítását,. ILYEN ELŐZMÉNYEK •tán került sor 1949. febru­ár 24-e és június 30-a kö­zött Rodosz szigetén a köz­vetett fegyverszüneti tárgya­lásokra, amelyek során a résztvevők kijelölték a fegy­verszüneti vonalakat — hangsúlyozva, hogy azok nem határok — s leszögez­ték, hogy az elkövetkező bé­ketárgyalások alapjául az 1947-es ENSZ felosztási ha­tárosat szolgál Az említett időpontban Izrael Egyiptom­mal Líbiával, Jordániával és Szíriával általános fegy­verszüneti egyezményt irt éli. A rodoszi tárgyalásokkal egyidóben Israel egyre nö­vekvő diplomáciai nyomást fejtett Irí annak érdekében, hogy felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Az ENSZ-ben azonban az a Szovjetunió által is támo­gatott vélemény alakult ki, hogy Izrael előbb rendezze az arab országokkal megle­vő vitáé kérdéseket, és fel­vételére esők ezek után ke­rüljön sör. Izrael 1949 áprilisában az ENSZ békéltető bizottságá­nak közvetítésével újabb tárgyalásokat kezdett azúr ab országokkal a svájci Lau­sanne ban. A láusannei tár­gyalások kezdetben jó ered­ménnyel kecsegtettek. Má­jus 13-én á felek elfogadták a közös jegyzőkönyvet, amely egyébként precedenst teremtett az ENSZ 1947-es felosztási tervének hivatalos tárgyalási alapként való el­fogadására. Izrael 1949. má­jus 11-in tagja lett a világ­szervezetnek. Ezután az izraeli kormány taktikázásba kezdett, fel­ajánlotta, hogy az arab or­Az egri MEZŐGÉP Vállalat HEVESI GYÁREGYSÉGE azonnali Kilépésre épületgépész mérnököt, . technikust, gépgyártásban jártas gépészmérnököt és ^elsőfokú technikus1 keres Jelentkezés Írásban vagy személyesen MEZŐGÉP gyáregysége, Heves Pf- 25. tsdgók részéről történő elis­merés fejében hajlandó” területéhez csatolni a Gazai- övezetet, az ott élő 30 000 lakossal és menekülttel. Az arab küldöttségek a javasla­tot, amely ellentétes volt a május 13-i jegyzőkönyvvel és az ENSZ felosztási tervé­vel, elutasították, A lausan- ne-i tárgyalások végül 1949 augusztusában az újabb iz­raeli javaslatok arab rész­ről való elutasítása után vég­képp zátonyra futattak. A rodoszi, illetve lausan- ne-i tárgyalások egyrészről bebizonyították az arab or­szágok tárgyalási hajlandó­ságát, másrészt a fegyver­szüneti megállapodások, va­lamint a lausanne-i jegyző­könyv létrejöttével de facto elismerték Izrael létét, s az ország államhatárai végső elismerést is kaphattak vol­na egy esetleges békekonfe­rencián. EHELYETT újabb közel- keleti háborúk következtek az 1956-os és az 1967-es iz­raeli agresszió folytán. Az 1967-es háború után kiala­kult helyzetben született a BT közismert november 33-i 243-es számot viselő határo­zata, amely egyebek közt felszólítja Izraelt a konflik­tus során, megszállt terüle­tek kiürítésére, a hadiálla­pot és mindenféle harci cse­lekmény megszüntetésére, a béketár gyalásbk megkezdé­sére és a palesztin menekül­tek problémájának rendezé­sére. Izrael, mint ismeretes, nem utasította el nyíltan a BT idézett határozatának végrehajtását, aZ abban fog­laltak teljesítését, azonban az arab országokkal folyta­tandó közvetlen béketárgya­lások megindításának felté­telihez kötötte. Alapvetően megváltozott nemzetközi helyzetben rob­bant ki a negyedik, az 1973 októberi háború, amelyet a folyamatos izraeli agresszió és az izraeli kormánynak a tárgyalásos rendezést eluta­sító, illetve halogató taktiká­ja készített elő. Az utóbbi évek folyamán a nemzetközi kapcsolatokban történt változások most már éreztetik hatásukat a Közel- Kelet térségében is. Az Eu­rópában kibontakozott kelet —nyugati közeledés és a szovjet—amerikai kapcsola­tok javulása kétségkívül ha­tással van az arab—izraeli konfliktus kimenetelére és rendezésének kilátásaira. Igen fontos, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok — mint ezt a legutóbbi arab —Izraeli háború fejleményei mutatták — közös diplomá­ciai erőfeszítéseket tett a válság békés megoldására négy veres háború­nak kellett eljönnie és né­hány hét híján 25 esztendő­nek kellett eltelnie ahhoz, hogy a felek december 31-én sok bizonytalanság és ha­lasztás után ismét tárgyaló- asztalhoz ülnek, és ahhoz, hogy a nemzetközi erőviszo­nyok és azok realitásai meg­győzzék az izraeli vezetőket a rendezés szükségességéről Nyilvánvaló az is. hogy 1973-ban a kiegyenlítődött katonai és diplomáciai kö­rülmények között az arab országok is kedvező helyzet­ben ülhetnek le tárgyalni. tea, a tárgyalások haladék­talan és késedelem nélküli megkezdése mellett foglalt korábban állást Akárho­gyan is alakul a végleges menetrend, a pénteken meg­nyílt konferencia biztató kezdete a közel-keleti béke felé vezető útnak. •• Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) tézkedések és a vállalati bér­gazdálkodás fejlődésének eredményeként jelentősen csökkent az azonos munkát végzőknél a nők és a férfi­ak bérezése közötti eltérés- Helyenként még tapasztal­ható azonban kisebb-na­gyobb indokolatlan megkü­lönböztetés. Az indokolt kü­lönbséget a szakképzettség­ben, a munka nehézségei­ben és körülményeiben meglevő eltérések okozzák. A kormány úgy határozott, hogy központi bérintézkedé­sekkel, bérpreferenciákkal és átgondolt vállalati bérgaz­dálkodással elő kell segíteni az azonos jellegű munkáknál a nők és a férfiak közötti béraránytalanságok fokoza­tos, gyors ütemű megszünte­tését Szükséges az indokolt béreltéréseket kiváltó okok fokozatos felszámolása is. A kormány felkérte a tár­sadalmi szerveket és tömeg­szervezeteket, hogy a hatá­rozat megvalósítását segít­sék elő. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter jelentést tett a Velencei-tó fejlesz­tési programjának 1971— 1973. első féléve közötti idő­szakban történt végrehajtá­sáról. Számos beruházásra került már sor, amelyek az üdülők kulturált pihenéséi és szórakozását szolgálják. Jelentős munkálatok folytak a tómeder szabályozására, az iszap eltávolítására, a nád­irtás, a vízszintszabályozás, az erdősítés és a vízellátás biztosítása érdekében. A fej­lesztést a következő évek­ben is tervszerűen végzik, ugyanakkor a minisztérium megkezdte a következő öt­éves tervidőszakra szóló fej­lesztési elképzelések kidol­gozását A kormány a jelen­tést elfogadta. A munkaügyi miniszter jelentést terjesztett a kor­mány elé az államigazgatás­ba dolgozó vezetők tovább­képző tanfolyamairól és ja­vaslatot tett a kormánynak azok továbbfejlesztésére- Az eddigi tanfolyamok jól szol­gálták a továbbképzési célo­kat, hasznosak voltak. Haté­konyságuk fokozása érdeké­ben szükséges a tematika to­vábbi korszerűsítése. A Mi­nisztertanács a jelentést jó- , váhagyólag tudomásul vette. A' Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta a saját, továbbá a kormány bizottsá­gai, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság, valamint az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács 1974. első félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Letartóztatások Etfadridinn MADRID „Különleges biztonsági rendszabályok” ürügyén a spanyol rendőrség Madrid­ban számos letartóztatást fo­ganatosított. A letartóztatot­tak között külföldiek is vannak. A hírügynökségek egybehangzó jelentései sze­rint a spanyol minisztered- nök elleni merénylet után nyomban fegyveres rendőri alakulatok foglaltak él ál­lásokat a minisztériumok és telefonközpontok előtt Ka­tonai helikopterek ellenőrzik a levegőből a fővárost, de elsősorban a munkásnegye­deket Madrid é* Barcelona térségében készenléti álla­potba helyezték a katonai alakulatokat. A spanyol tá­jékoztatásügyi minisztérium csütörtökön este kiadott je­lentése szerint az eddig is­meretlen merénylők alagu­tat ástak az alá az útvonal alá, amelyen Carrero Blan­co miniszterelnök általában közlekedett és robbanótölte­tet helyeztek el az útbur­kolat alá BORDEAUX Az ETA baszk szeparatista szervezet, amely a „Baszk haza és szabadság” nevet viseli, nyilatkozatot juttatott el a dél-franciaországi Ba- jonneba, amelyben magára vállalja a felelősséget a spanyol miniszterelnök ellen elkövetett merényletért A szervezet nyilatkozatában le­szögezi, hogy a spanyol ál­lam határai között elterülő baszk földön és egyéb te­rületeken folyó ellenzéki küzdelmek egész ideje alatt a megtorlás fasiszta jellege nyilvánult meg, annak jel­legzetes kísérő jelenségeivel, a bebörtönzésekkel, kínzá­sokkal, szabadságharcosok meggyilkolásával. A spanyol nagyburzsoázia fasiszta erői rövid idő alatt kilenc baszk ellenállót gyilkoltak meg és sok más harcos munkásnak és hazafinak kellett életével fizetnie pusztán azért, mert alapvető jogaikért szálltak síkra. Miiali iparunk menu Mása Irta: Keserű Jánosné, könnyűipari miniszter A negyedik ötéves terv, s X. kongresszus útmutatása alapján a kiemelt iparágak közé sorolta a ruházati, ipart Ez azért is jelentős, mert a jármű, az alumíni­um és a többi, ebben a kö­zéptávú és a korábbi tervpe­riódusokban különös gonddal fejlesztett gyártási ágak kö­zé most először került köz­vetlenül a lakosság ellátását szolgáló iparcsoport Az el­határozás egyben jelzi azt is, hogy az ipar alapvető ágai­nak, a kohászatnak, a gép­gyártásnak, a vegyi- ésvilla- mosenergia-ipamak, s a már említett alumínium- iparnak a fejlesztése, kiépí­tése után, illetve ezzel pár­huzamosan népgazdaságunk eljutott olyan szakaszba, amikor nagyobb erőt és fi­gyelmet tud fordítani a fel­dolgozóiparokra, a lakosság életszinvonal-emelését köz­vetlenül szolgáló ' ruházati iparnak a korszerűsítésére, termelésbővítésére is. A ruházati iparban a fej­lesztés a gépi rekonstruk­ciókon alapszik. Mind gyak- rábban hangzik el iparunk tevékenységét említve a „re­konstrukció” megfogalma­zás. A ruházati iparban ea valóban megújhodás, a ko­rábbinál gyorsabb ütemű korszerűsödést jelent, ami együtt jár a meglevő üze­mek műszaki-technológiai szervezési színvonalának emelésével, a célszerűbb, di­vatosabb termékek termelé­kenyebb előállítását szolgáló berendezések munkába álií-1 tásával, a hazai és a külföl­di vásárlók igényeihez job-, ban igazodó árustruktúra ki­alakításával. Mindezeknél nem kevésbé fontos a re­konstrukció során a dolgo­zók szociális és munkakörül­ményeinek javítása. Három év alatt 10 miüiárdos beruházás 1973-ban túljutottunk a negyedik ötéves terv idősza­kára megjelölt rekonstruk­ciós program első felén. A program megvalósításának menetéről az év folyamán —, amikor beszámoltam a Minisztertanácsnak és a par­lament ipari bizottságának — elmondhattam, hogy a re­konstrukció kisebb ütemű le­maradás ellenére tervszerű­en halad. Az eddigi munkát figyelembe véve felmértük azt is. mi valósítható meg a továbbiakban, vagyis 1975- ig. A kilenc szakágazatot magába foglaló ruházati ipar, amelyhez természete­sen a textilméteráru-gyártá- son kívül a konfekció-, a kötő­szövő, a bőr- és a bőrfeldolgozó ipar is tartozik, a könnyű­ipar termelésének kétharma­dát, exportjának pedig 80 százalékát adja. A szakága­zat termelésének értéke meg­közelíti az 50 milliárd forin­tot A termelés öt év alatt 40—42 százalékkal, a kivitel azonban ennél jóval nagyobb arányban növekszik. A kor­szerűsítésre — beruházások­ra és a forgóeszközök gyara­pítására — a tervidőszakban együttesen 17,2 milliárd fo­rintot fordítunk. Eddig már több mint 10 milliárd forint értékben kezdődtek meg a beruházások, amelyeknek egy része be is fejeződött A korszerűsített üzemek sora Az elmúlt két évben 8 korszerűsített üzemek egész sora kezdte meg a termelést. A pamutiparban például, ahol erőteljesen folyik a szö­vöd ék és a szövőelőkészítő üzemek automatizálása, az alapvetően új , technológiát biztosító orsó nélküli fonó­gépek alkalmazása és meg­kezdődött a kötött-hurkolt kelmék előállításának beve­zetése, befejeződött a Pa­mutnyomóipari Vállalat ke­lenföldi, a Pamuttextil­művek angyalföldi szö- vödéjének rekonstrukciója a tolnai új szövődé építése, a Pamutfonóipari Vállalat cérnázójának a re­konstrukciója, a Győri Tex­tilipari Vállalatnak a szövő­déi rekonstrukciója, a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár­nak pedig az egyedi nagybe­ruházása. A gyapjűiparban a szövőgépek egy részének cse­réje, szintén az automatizált­ság fokát növeli és a gyárt- mánystruktúra-változás ér­dekében a kártoltfonodák egy részét fésűsfonókká alakít­juk át. A lakáskultúra eme­lése, a lakásépítési program végrehajtása a gyapjúiparhoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom