Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-20 / 297. szám

Megkezdte munkáját ez országgyűlés téli ülésszaka Ter tsz eí&szovetkeseteink as idei beru tükrében itt»— .... ~~ ......... A Heves megyei képviselők egy csoportja a* ülésteremben» Az MSZMP Heves megyei Bizottsága mellett működő gazdaság- és szövetkezetpoli­tikai bizottság legutóbbi ülé­sén a mezőgazdasági beruhá­zások szerkezetének alakulá­sáról tanácskozott. Mint köz­ismert, a negyedik ötéves tervben előtérbe került a mezőgazdasági termelés szer- kezeiének a belföldi és ex­portigényekhez jobban igazo­dó átalakítása. Ez természet­szerűen maga után vonta a fejlesztési tevékenység felül­vizsgálatát es új irányainak kitűzését. A napirend előterjesztője Mázán Sándor, a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igazgatóságának igazgatója volt, akivel a megyei ta­pasztalatokról beszélgettünk. (Folytatás az l. oldalról) nagyságrendje az előző évek­hez képest mérséklődött. A mezőgazdasági termelés, ezen belül a termelőszövet­kezetek termelése is arány­lag nagy eszközlekötést igé­nyel. A mezőgazdasági ter­melés sajátosságából követ­kezően a termelés szakasza lassú (például szarvasmarha, tejtermelés, ültetvények, sző­lő, gyümölcs), a végtermék előállításához több év szük­séges, ezért a befektetett pénzeszközök megtérülése hosszabb időt vesz igénybe. A „begyűrűző” ipari árak emelkedése miatt a beruhá­zások elhatározása előtt vég­Hever Lajos felszólalását tartja, (Foto; Puskás Anikó) zett számítások során mind nehezebb az ütemeknek a létesítmények gazdaságossá­gát — megnyugtatóan — megítélni. Általában csak az elhatározott fejlesztések ki­vitelezése során, vagy a be­fejezéskor derül ki, hogy azok jóval többe kerülnek a tervezettnél. Ez a többlet­költség jelentős részben a tsz-eket terheli, mert a tá­mogatás alapját, mérvét a „normatívák” behatárolják. Például; négy megépült ál­lattenyésztési telep a terve­zett 81 millió forinttal szem­ben 92 millió forintért, te­hát 11 millió forinttal többért valósult meg, amely 14 szá­zalékos növekedést jelent. Az emelkedés — a folytatott vizsgálódás szerint — első­sorban építési anyagárválto­zások, továbbá szállítási költ­ségnövekedés, valamint a tervezettől eltérően szükség­ből beszerzett drágább im pori anyag-felhasználás mi­att következett be. A több le'trrbek, illetve az egyre na­gyobb mértékű beruházásod I megtérülésének elhúzódás- megfelelő állami beavatkozás hiányában eladósodáshoz, vagy a beruházásoktól való tertózkodáshoz vezethetnek. Bgy tehenészeti teiepnei vég­zett számítás szerint —■ egyéb okokat is figyelembe véve — három-öt év megtérülési el­húzódással kell számolni. A szakosított telepek gé­pesítése mind több villamos energiát igényel. A hálóza­tok elégtelensége, rossz álla­pota sok esetben zavart, sőt, néhány alkalommal terme­léskiesést is okoz: Ilyen gon­dok Heves megye déli részén jelentkeznek. A jelenlegi termelőszövet­kezeti adórendszer — mivel a jövedelemadó szorosan ősz- szefügg a munkadíjazással —■ a munkaigényes termelést aránylag erősen terheli, s megítélésem szerint meg­érett a felülvizsgálatra, mert már akadályozza az érintett termelési ágak fejlődését, Köztudott, hogy például a burgonyatermelés esetében jóval magasabb adóteher je­lentkezik, mint a kevésbé munkaigényes jól gépesített gabonatermesztés. Javaslom tehát a tsz-ek adóztatásának felülvizsgálatát és a jelenlegi követelményeknek jobban megfelelő és ösztönző ala­pokra valé( helyezését — mondotta. ★ A délután felszólalók kö­zött volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára is. Hozzászólásában, melyben a költségvetési tervezet elfo­gadását javasolta, szólt a ja­nuártól életbe lépő szociál­politikai intézkedésekről, azok életszínvonal-javító ha­tásairól. Részletesen szólt a vezetőkkel szemben támasz­tott magasabb követelmé­nyekről is. A gazdasági épí­tőmunkában mind nagyobb szerepe van a magas színvo­nalú irányító tevékenység­nek, s a vezetőtől minden szinten meg kell követelni, hogy merjen állást foglalni, (Munkatársunk telefonje­lentése): A téli ülésszak évforduló­ra,, is emlékeztet, nem is akármilyen évfordulóra. 25 esztendővel ezelőtt, 1948. no­vember 28-án szavazta meg az országgyűlés a nők egyen­jogúságáról szóló törvényt. Annak idején arányokról be­szélgettek, de most például a képviselők közel egyhar- mada nő. S a T. Ház munká­járól tudósító újságírók, fotó­riporterek is szép számban kerülnek ki a gyengébb nem sorai közül. Tekintélyükre — a sajtó munkatársnőiről van szó —- mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy Kádár János megadóan tűrte fotós | kolléganőm „gyorstüzelését”, sőt, néhány másodpercre megállt, hogy segítsen a kompozícióban. — Mint a lesipuskások ... — kommentálta Kádár elv­társ megadóan kesernyés hu­morral a vaku villanását ★ Míg nem kezdődik az ülés. képviselőink „bemelegíte­nek”. az ebédszünet előtti véleményt mondani mind a dolgozók, mind a felettesek előtt. Szólt a demokrácia megvalósulásának és terjesz­tésének fontos tényezőiről, a szakszervezetek munkájáról is. A nyereségről szólván hangsúlyozta, hogy azt nem célnak, hanem következ­ménynek kell tekinteni, A (nyereségre való törekvést csak addig támogatjuk, mon­dotta Gáspár Sándor, amed­dig valóban a jó munka kö­vetkezménye- Különben a csoportérdek szembe kerül­het az össztársadalmi érdek­kel. i Felszólalásának befejező részében a jó munkahelyi szellem, a munkahelyi de­mokratizmus fontosságát emelte ki Gáspár Sándor. Ez a demokratizmus még na­gyon elmaradt a dolgozó tö­megek igényeitől. Érdemben kell előrehaladnunk ezen a téren, alkalmazva a közvet­len demokrácia eszközéit is az üzemekben. Ez nem sérti az egyszemélyi vezetés el­vét, inkább segíti annak ér­vényesülését. Pártunk már régen meghirdette, mon­dotta, hogy népi demokra­tikus rendszerünk hatalmi szervgi nem uralkodnak, ha­nem szolgálnak. Ebből az következik, hogy helyesen dönteni csak a munkahelyi közvéleményre támaszkodva lehet. Végül bejelentette, hogy a párt foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, de a cselekvéssel nem kell hatá­rozatokra várni, hiszen ad­dig is, amíg megfelelő poli­tikai döntés születik, sokat lehet tenni azért, hogy szé­lesedjék az üzemi, a mun­kahelyi demokrácia. A téli ülésszak első napi munkája a késő esti órákban ért véget. Ma folytatják az 1974. évi költségvetés vitá­ját. utolsó felszólaló — ez már Heves megyei „sors”, mivel ma Fodor Istvánná is eb­ben az időben kap szót — Hevér Lajos volt. Amióta képviselő, ez az ötödik fel­szólalása. —Valamivel már könnyebb, mint először volt, de a fel­készülés most is elég nagy munkát jelent. Ágnes lánya most hallja először — vendégként a kar­zaton — a képviselő papa megnyilatkozását. Ö izgul. — Soha nem hallottam ... még falugyűlésen sem! Gsak otthon... Női képviselőinket ugyan­csak az egyenjogúság „év­fordulós” témaköre foglal­koztatja. A szünetben Pusz­tai Lászlóné az emancipáció sikerét taglalja. —■ Tulajdonképpen köny- nyű ilyen törvényt megsza­Bővültek a hlieiteiieőségek — Hogyan ítéli meg me­gyénk termelőszövetkeze­teinek 1973. évi beruházá­si tevékenységét? — A termelőszövetkezetek állóeszköz-állománya az el­múlt években dinamikusan fejlődött. A beruházásokra évente 400—500 millió forin­tot fordítanak, amelyből mintegy 80 millió forint * bankhitel, 100—150 millió ál­lami támogatás, a többi pe­dig saját erő. Közös gazdasá­gaink állóeszköz-ellátottsága viszonylag jónak mondható? az országos átlagot 8,6 száza­lékkal meghaladja. A problé­mát ezen belül az jelenti, hogy sok az elavult állóesz­köz. — Egyébként az 1973-as év egyik lényeges sajátossá­ga, hogy megyénk közös gaz­daságainak beruházási tevé­kenysége — az előző évek közismert feszültsége után —«> kiegyensúlyozott volt. Legfrissebb pénzügyi ada­taink azt bizonyítják, hogy az ez évi beruházások a ter­veknek megfelelően alakul­tak. Különösen pozitívan ér­tékelhető, hogy a korábbi években megkezdődött na­gyobb beruházások befeje­ződtek és üzembe helyezésük is megtörtént. Az ehhez szükséges pénzeszközök idő­ben rendelkezésre álltak, s így sikerült elérni, hogy me­gyénk mezőgazdaságában a befejezetlen beruházások ál­lománya a minimálisra csök­kent Űj építési jellegű beruhá­zás csak csekély számban in­dult, s azok is befejeződtek. Ugyanakkor bővültek a hi­tellehetőségek és így a hitel­képes gazdálkodó szervektől vazní, de a gyakorlatban megvalósítani már sokkal nehezebb. Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1970. évi határozata óta azonban már összehasonlíthatatlanul sokat változott — kedvezően — a nők helyzete. Ha komoly megbízatást kapunk, már érezzük, hogy nemcsak a százalék miatt számítanak munkánkra.. . Hevér Lajos felszólalása nagy sikert aratott. A gratu­lálok zömmel . tsz-elnökök, vagy a mezőgazdasággal fog­lalkozó más szakemberek voltak, akik a felszólalás alatt is sűrűn bólogattak az egyes kitételek hallatán, ★ A pénzügyminiszteri expo­zé után Gyöngyösi Józseffel, és Vadkerti Miklósnéval be­szélgettünk a folyosón. Opti­misták voltak mindketten, s beérkezett, megfelelően meg­alapozott hitelkérelmeket kedvezően tudtuk elbírálni. Forgóeszliöz- fejesztés aélkü'1, kétes a sixer... — Hogyan alakultak e® évben a beruházási hitel­igénybevételek, mire adott a bank hitelt a termelőszö­vetkezeteknek ? — Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a fejlesztés és a beruházás nem azonos fo­galom. A fejlesztés ugyanis magában foglalja a terme­léshez szükséges tartós for­góeszköz-szükséglet kielégí­tését is. Egy-egy fejlesztés el­határozásakor sajnos erre gyakran nem fordítanak fi- gyelpiet, ami azzal a veszély- lyel jár, hogy a, létrejövő új állóeszközök kapacitását ép­pen a forgóeszközök hiányá­ban nem tudják gazdaságo­san kihasználni. A forgóesz­köz fejlesztések — különö­sen az alacsony színvonala® termelő üzemek esetében — gyakran hatékonyabbak le­hetnek, mint a$ új beruházá­sok. Gondolok itt például a műtrágya fokozott féthasz- utalására« Mindebből következik, hogy ebben az évben a fej­lesztési hitelek kibocsátásá­nál mindenekelőtt azt vettük számításba, hogy a többszáz millió forintos költséggel megépített szakosított sertés- és szarvasmarha-telepek be­népesítése, termelésbe állítá­sa minél előbb megtörtén­jék. Ezért erre a célra a ko­rábbi éveket jóval meghal a» dó nagyságrendben engedé­lyeztünk középlejáratú for­góalaphiteleket. Ezenkívül a termelőszövetkezetek részére a rendelkezésünkre álló hi- telkontingesből döntően s, folyamatban levő beruházá­sok befejezéséhez adtunk kölcsönöket így többek kö­zött a mezőszemem lucema- liszt-üzem és a poroszlói nagy teljesítményű termény- szárító létrehozását támogat­tuk« fifitt a gépbe­szerzés aránya —- Az 1973-as év másik jel­lemző sajátossága, hogy a hitelből megvalósuló beru­házásokon belül nőtt a gép­szerzés aránya. Ezt többek között azért tartjuk fontos­nak, mert az előző években az építési beruházások mel­lett a gépesítés háttérbe szo­rult. Üj vonásuk a gépi beru­házásoknak, hogy a termelő- szövetkezetek elsősorban a meg is volt rá az okuk. — A párt határozata óta eltelt egy esztendő alatt — mondta Gyöngyösi József — sokkal több és komolyabb támogatást kaptunk az isko­lai felszerelések, oktatási eszközök beszerzésére, mint a megelőző öt esztendő alatt együttvéve. A jövő évben 150 millió forintot kap újra az oktatás, s ez ismét nagy segítséget jelent a pedagógu­sok munkájához. — Nálunk, a füzesabonyi járásban — kapcsolódott a beszélgetésbe Vadkerti Mik- lósné — a legnagyobb ered­mény az, hogy tulajdonkép­pen megszűntek az óvodai gondok mind a 17 község­ben. A pénzt most már a korszerűsítésre és bővítés­re fordíthatjuk, s teljes erő­bedobással kezdhetünk a böl­csődei gondok enyhítésének is. Remélem, ezt a kérdést is sikerül minél hamarabb „ad acta” tenni. A téli ülésszak első nap­jának a munkája — 14 kép­viselő kapott szót — a késő esti órákban ért véget. Hátai Gábor korszerű komplex gépsorokat keresték. Megkülönböztetett előnyben részesítettük a cu­korrépa és a takarmányter­melés gépesítését célzó hitel­igények kielégítését, ugyan­akkor lehetőség nyílt a ke­vésbé gépesített termelőszö­vetkezetek igényeinek ki­elégítésére is. Ezek mellett meg kell jegyezni, hogy nem volt kielégítő az előrehaladás a zöldségtermelés és a juhá­szati ágazat fejlesztésében; erre a célra nem vettek igénybe hiteleket. — Hogy an állnak a ter­melőszövetkezetek a fel­vett hitelek felhasználásá­val? — Az engedélyezett hitelek felhasználásával ez idő sze­rint kisebb lemaradások ta­pasztalhatók és ez arra fi­gyelmeztet, hogy az év hát­ralevő időszakában a gépek beszerzését meg kell gyorsí­tani. — Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy 1974-től a me­gye kilenc termelőszövetke­zete vesz részt a nádudvari rendszerű iparszerű kukori- catermesztésben. Az ehhez szükséges nagy teljesítményű gépeket tőkés importból szerzik be. E beszerzések megvalósítását a bank 32 millió forint devizahitellel támogatja.. OsmSssaöb előkészíts munkál — Milyen problémákat lát a termelőszövetkezeti beruházások megvalósítá­sában, s ■ a hitelezési ta­pasztalatok alapján milyen elkerülhető hibákra hívja fel a mezőgazdasági üze­mek figyelmét? — Csák néhány fontosabb dologra szeretnék utalni. El­sősorban arra, hogy a hitéi nem „olcsó” pénz. Ezért mindenekelőtt az üzemeknek meg kell vizsgálniuk, hogy a már meglevő eszközöket kel­lően kihasználják-e, s gazda­ságosabbá tételük milyen üzemszervezési intézkedések­kel, esetleg gyorsan megté­rülő forgóeszköz-befekteté­sekkel fokozható. Általában csak ezek figyelembevétele mellett indokolt új beruhá­zásokról dönteni. Tapasztala­taink azt is igazolják, hogy esafc olyan új beruházásokat érdemes indítani, amelyek át­lagon felüli hatékonyságúak, s a gazdaságos üzemelés sze­mélyi és tárgyi feltételei biz­tosítottak. Ez évben például a növénytermelési főágazat­ban megélénkült a gépesítés: törekvés. Az üzemeknek, szá­molniuk kell azzal, hogy a magas értékű komplex gép­sorok a korábbinál magasabb költség igénybevétele mellett üzemeltethetők. Következés­képpen a gépek gazdaságos­sága csak magasabb átlagter­mések esetén garantált. Az átlagtermés növelése pedig a legtöbb üzemnél szükségessé teszi a vetőmagcserét, maga­sabb adagú műtrágya alkal­mazását, a kemizálást. Eze­ket a „járulékos fejlesztése­ket” az üzemek bátran és már most tervezzék meg. Az ilyen forgóeszköz hiteligé­nyeket 1974-ben is ki tudjuk elégíteni. — A beruházások megva­lósulása során az előző évek­ben gyakori volt a befejezési határidők elcsúszása, a több­letköltség, a jövedelemki­esés. Ezért nagyobb súlyt kell helyezni a beruházások elő­készítő munkálataira. —* Ha valamiről nagyobb nyomatékkai szólhatok, az a zöldségtermesztés és a juhá­szati ágazat fejlesztésének fontossága. Mindkét ágazat fejlesztésének javultak a pénzügyi lehetőségei, s ezért a helyi adottságokra alapoz­va ezeket jobban ki kellene használni — mondotta be­fejezésül Ma^án Sándor. Faludi Sándor rWwm® 1933. december 30-, csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom