Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-19 / 296. szám

Szabó László szobrai az Egri Kisgalériában

SZABÓ LÁSZLÓ, a szolnoki művésztelep lakója, reprezentatív anyagot hozott el szülővárosába, Egerbe, hogy megmutassa emberi és művészi fejlődésének állomásait, arányait,' szintjeit, azt az utat. amit azóta tett meg, hogy innen elköltözött. És hogy mennyire nemcsak egy egyszerű hazalátogatás ez a kiállítás, art mindennél jobban bizonyítja hogy a művész a Magyar Nemzeti Galériából, a Szolnok megyei Tanácstól és több jelentős helyről kimozdította műveit erre a tárlatra. A szándékot értve és elértve most mi tisztelgünk érdeklődésünkkel és teljes rokan- szenvünkkel az értékes pályamű láttán.

A kiállítás megnyitása» Pogány ö. Gábor, a Magyar

Nemzeti Galéria igazgatója Szabó Lászlóról, alkotásmódjáról, egyéniségéről, az anyag megformálásának és szere- tetének, a művésznek az anyaghoz és a témához való hűségéről, ragaszkodó vonzódásáról beszélt. Arról szólt, hogy a művész nemcsak elképzel formákat, megörökítendő szenvedélyeket, gondolataihoz nemcsak a gyorsan felvázolt külső alakot teremti meg, de mindvégig maga munkálja meg a tát, vagy követ, vagy éppen a márványt, a bronzot, hogy a keze melegétől legyen az alkotás olyan, amilyen.

ES EZ VALÓBAN így igaz. A i szobrász már azzal is lényegeset lép és doni, amikor kiválasztja a szoborhoz az anyagot, mert tudja, nem egészen mindegy, hogy egy lírai élményt bronzban vagy fában, vagy márványban akar-e életre kelteni, ■ megszólaltatni. A bazalt más megmunkálást kíván, minta vaslemez, az andezit megint másat, mint a rézlemez vagy a nemes faanyag sok-sok változata. S a töprengés, a gondolatok sorja zása közben mintegy párhuzamosán a forrongó képzelettel működik a művész tájékozódása kint a világban, hogyan és miért éppen ezt a témái, éppen ebben nz anyagban akarja a néző elé tárni? Innen van az, hogy Szabó László szobrainak mindegyike külön, sajátos atmoszférát teremt és nincs két szobra, amely ugyanazt az alaphangulatot ébresztené a nézőben. Nem ismétel, mesrt minden teremtő élménye önálló, elkülönült, a belső feszültségből születő alkotásra kész- tette-kötelezte őt. Innen van az, hogy ahány mű, annyi témakör, annyi letisztult vallomás, állásfoglalás, érzelem és szenvedély szólal itt meg, félreérthetetlenül, közérthetően, de nem közríapian, annyi pátosszal csak a formában és a témában, amitől a néző megtisatultabbnak és nemesebbnek érzi magát a látvány hatására.

A művész természetes ér- 55elmi vonzódása elsősorban közvetlen, környezete felé fordul. A Feleségem. az Anyósom, az Anyám a meghitt ismeretség fogódzóin át vezetnek el a személyiségek

Ülést taríoü

a jNvomda*?/a Papíripar,- és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének

C7

központi vezetősége

Egy esztendő munkájának mérlegét vonta meg és az időszerű tennivalókat vette számba a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozol Szakszervezete központi vezetőségének keddi ülése, amelyen részt vett Sárost Sándorné könnyűipari miniszterhelyettes, Simon Ferenc, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese, es dn Marczali László, a Kiadói Főigazgatóság főigazgatója is.

Kimmel Emil főtitkár beszámolójában megállapította: jól halad a szakszervezet 39. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtása; a nyomdaipar rekonstrukciója és a papíripar fejlesztése már érezteti hatását. Nem kis részben ennek

köszönhető, hogy 1973-ban a kiadott művek példány száma 1970-hez képest 26, a nyomdai íveké pedig csaknem 50 százalékkal emelkedett, miközben a felhasznált papírmennyiség 65 százalékkal nőtt.

Négy év alatt 18 jelentősebb új sajtótermék látott napvilágot, egyszeri megjelenést alapul véve ez 740 ezres peldányszám-növeke- dést jelent.

A főtitkár egyebek között felhívta a figyelmet a hatékonyság növelését szolgáló munka- és üzemszervezés fontosságára. Különösen a nyomdaipar területén van szükség az átgondolt, körültekintő intézkedésekre, ahol az utóbbi időben jelentősen emelkedett a túlórák szama.

I

őszinte feltárásáig. Ezeknél a műveknél és egyéb portréinál,. a Női fejnél, a Fiúfejnél, vagy E. L. portréjánál a megszemélyesítés és az absztrakció, a Urai tartalom és a jellemzés csendes harmóniát hoz létre és egy viszonylagos nyugalomban tárulkozik ki az a szépség, amit a művész hozzáad magából a portréi tárgyához.

IZGATOBB és izgalmasabb ennél a komoly líránál az a fogalmazás, amelyben a művész mintegy a saját sorsát, egyéniségét, lelkialkatát láttatja. Egyik legha- lásosabb alkotása a Etem Qu'jote. Nem nagyméretű ez a vaslemezekből összeállított lovas szobrocska, de a ló és a lovas rozogaságának ez a szembeötlő és melankóliát árasztó együttese, a látvány ruem ereszt, körül kell járnunk, ezt végig kell mosolyognunk, hogy aztán elgondolkozzunk rajta.

A Múlandóság, az Iszony, a Jajkiáltás, a Vietnami anya. a Meggyötört című szobrocskák arra utalnak, hogy ebben az életműben a tragikomlkum állandó széljárását is figyelni kell. Az élet és a viharos történelem tragikus felhangjai is lekot- tázódnak ezeken a szobrokon, mintha a riadt tekintet az elmosódó időben és térben kutatna trámpantofc és indokok után. Milyen távolságra vannak ezektől a tartalmaktól és formáktól a Szavaló lány, a Kislányaid, az Álló női figura, a Korsós lány és <a Családnak az a tömör fogalmazása, amelyben szinte megbújni igyekszik Szabó László?

A Fáklyavivő lendülete, az Oj korszak viszonylagos optimizmusa, az állatábrázolások itt-ott feltüremlő dráma is agu csak tovább mélyíti ■ bennünk azt a meggyőződést, hogy ez a sokrétű élményvilágban élő művész nemcsak lelkiismeretesen meg vallója önmagának, de

ereje teljében van, robbanó mondanivalói csaknem szélt feszítik a formákat, amikbe a művész belekényszeríti vallomásait.

A SZÜLŐVÁROS közönsége nagy érdeklődéssel és szeretettel fordul e kiállítás felé, értékeit feljegyzi és számon tartja. Reméljük, hogy idő múltával, ismét gazdagodván, újból ellátogat a művész ebbe a városba, ahonnan ez a dicséretes pálya elindult,

Farkas András

aexefátte m*

Méltatni azt, ki önmagát adja ..,

Nagy Ernő festőművész kiállítása Tatán

Mai tv-ajánlatunk 20.00: Szürke fény

Magyarul beszélő dán film. Közel harminc éve, 1946- ban készült az ötvenes, évek- ben hazánkban is vetített film, amelyet Bjarne He- ning-Jensen írt filmre és rendezett, Martin Andersen Nexő regényéből. A világhírű dán író és publicista fiatalkorában Nexőben élt, s a városka nevét vette fel saját neve mellé. A proletárcfaládból származó Nexusok mindent oróbált. mielőtt író lett; volt munkás, tanító, újságíró am elsősorban pártmunkás és művész. A Dán Kommunista Párt alapító tagjai közé tartozott és élete végéig nem szűnt meg harcolni a haladásért. A spanyol szabadságharc egyik- nemzetközi brigádja az ő nevét viselte, és a IX. világháborúban részt vett az ellenállási mozgalomban. 1954- bem hunyt el, 85 éves koraQMMiMé

Unt. december U* «ercta

ban. Művei —1 elsősorban főműve, a befejezetlenül maradt regénytrilógia, amelynek a film .alapjául szolgáló regeny a középsó darabja — döntően személyes életeben szerzett élményeiből formálódnak. A trilógia első darabja a Hódító Pelle 1906 és 1910 között íródott, a Ditte, az ember lanya, (ez volt a Szürke fény eredeti címe) 1917 és 1921 között. Végül a befejezetlenül maradt Vörös Morten 1945-ben került ki az író tolla alól.

A Ditte romantikus ihletésű regény, a mű erős érzelmi hatásSt az író egy falusi lány szenvedéseinek reális felidézésével erte el olvasóinál. A lány rövidke boldogságát a tragikus hálái követi. Nexő ezzel a művével vált igazán viiághirűvé. A film főszerepeit Töve Maes (Ditte. magyar hangja Kovács Nóra). Lykkehus K; CSörinne, Papay Erzsi), jsuwin Tierprotj CL ars Péter, Áts Gyula), és Ebbe i Rode (Johannes, Juhász Jácint) alakítja.

14

Elkotródtak a foglárok, megszűnt mindek! éle jövésmenés. mocorgás. Bár nem vezényeltek vigyázzt, önkéntelenül megmerevedett az alakzati rend. Az egészben volt valami nyomasztó álomszerűség. Olyan képtelen hiedeleúi támadt egy pillanatra, hogy kitüntetésre, vágj- dicsérett., sorakozott fel a tizennégy kékatillás katona. Valamennyien kihúzták magukat. szabályosabb már nem is lehetett volna rajvonaluk. A didergésre ingerlő nyirkos reggelről mindenki megfeledkezett.

Ernst törzshadbíró előrelépett. Nyomában írnoka, aki egy köteg pálcát szorongatott jobbjában, . ...n r. .—

Egerben mindenki ismeri. Hol itt, hol. ott tűnik fél a városban. Van, hogy csak gyorsan felvázol valamit, mert, nem a tűnő pillanatot, hanem a maradandót, az emberit akarja rögzíteni, s tenni vászonra, papírra, hogy éljék át hangulatát mindazok, akik környezeteben élnek — az erriberek.

A tatai kiállítás megnyitására vasárnap, december 16- án délutiim került sor. Tata érdekes város. S most nem ősiségére, megújuló arculatára gondolunk, hanem pontosan azokra, akik értőszemmel, befogadó szívvel — később fogják megtekintem Nagy Ernő válogatását. A tataiak hozzászoktak ahhoz, hogy a művelődési közpónt ..ellátja" őket szellemiekkel, a lehető legváltozatosabb; esztétikai élményeket tálalva a szép épület minden zugában. A most, megnyílt kiállítás nem a megnyitás napján éri el látogatottságának és értékelésének csúcspontját, hanem (éppen a tataiak mentalitásából eredően) néhány nap múlva.

Amit Fehér Vilmos, a Heves megyei Művelődési Központ igazgatója a tárlat- nyitás űrügyén elmondott, azt a látogatók nem hallották. Nem baj. Nagy Ernő képei magukért beszélnek A két év válogatása elhozta e távoli, dunántúli tájra Heves megye színeit, hangulatát, s ehhez nem kell kommentár. Ezek a képek önmagukért beszélnek es felmentik a látogatót áttol, hogy feltegye magának a kérdést; „Miért szép?” Magyarázat nélkül szólnak lélekhez a színek, a fekete- fehér megoldások, és. arról beszélnek, amit a művész tudatosan, de leikéből igazán csinál — a szülőföld! a hazai táj szeretetéről. Kevés a szó. hogy „szeretet". inkább átélést, átértékelést jeleznek a tömörített hangú- látképek. „Kövek” — ímind- ja az egyik kép címe. S a kövek mögött a Mátra, a Bükk. a mészégetők hontalan éjszakái rejlenek. „Erdei út” — hányán szedtek erre gombát? Ott, Noszvaj környékén, mikor harmatos reggelen kibújtak a timóruk. vagy friss eső után nászuta- sok járták a zöld rengeteget Síkfőkút, Felső tárkán y környékén ... ?

öreg házak . . . öreg Eger is. És bár büszke új palotáira, Nagy Ernő a Csebok- száriban lakók részére is megörökítette a „Háztető”Mint míseköny vét a pap, kinyitotta fénylő fekete mappáját a törashadbiró. Kissé vékony hangján. majdnem énekelve kiáltotta bele a hűvösreggelbe.

— őfelsége a császár nevében! Ítélet, melyet a magas hadsereg-főparancsnokság parancsa folytán összeállított és megesketett hadbirósag az alább nevezett urakkal, mint a magyar lázadó hadsereg vezéreivel szemben egyhangúlag hozott meg,..

Hosszú-hosszú monoton indoklás, rendfokozatok, dátumok felsorolása. Azt hittem, a törzshadbíró ímahanghoz hasonló beszéde az idők végzetéig fog tartani.

—- ... miáltal bűnösnek mondatnak ki hazaárulás bűntettében az ötödik hadicikk és a katonai büntetőtörvény könyv hatvanegyedik szakasza, az 1S4S. október harmadikat. húszadikai, november hatodikai, tizenket- tedikei és az 1849. július elsejei legfelsőbb manifesztum és proklamációk alapján... vádlott urakat az osztrák haseregben viselt rendfokozatuk és nyugdíjigényük megfosztása mellett, miközben kimondatik összes előtalálható és elő nem található vagyonuk elkobzása. golyó általi halálra... kötél általi halálra... kötél általi halálra. .. golyó általi halálra.-..

Ahány ítéletet felolvasott' Ernst törzshadbíró, annyiszor hajtotta össze, szórította hóna1 alá mappáját.. Ahány vádlott elé lépett, annyiszor nyúlt írnoka felé egv-egy pálcáxért. A pálcát kettéttör- te, és az elítélt lába elé vekét, melyeknek ősi cserepein ki tudja meddig csillan még ' a fény?! Mert a város fiatalodik. s keli egy művész, aki megőrizze a , inullái, amelyből á ma lakád....

„Öböl", „Víz ér, nád”, „Nádas"... Játszik a fény, u nap. incselkedik a újjal, azzal a tájjal, amelyikről kepekben vall a művész; „Nekem szülőhazám e táj..." igen. a távoli Dunántúlon érzékletes és plasztikus ez a szeretet — s az a közönség, ■ amelyik e tárlatot most napokon keresztül látogatni fogja, megérzi, hogy Heves és Komárom megye művészei között nem „adminisztratív" a kapcsolat, hanem élő. valódi és érezhető. v

•Még valamit el kell mondani. Komárom megye nem szűkölködik kifejező erőben. Itt él Kerti Károly, Zúmbó Kornél,' Kóthav Ernő, Kraj- csovics Henrik,1 Végvár’ János. Nvergesi János, Karkus István. Szentesi László. Kaposi Endre, s valahány az élvonalban. És Dobrovszla v Lajos, aki kimondottan ak- varellfestő, s tájábrázolása

magas, igényes művészettől vall. Nos, Nagy Ernő festőművész „besorakozott'’ az igényes szemlélők, a níüvészetet értékelők szívébe, s aki ismeri Komárom megye műértő közönségének igényességét. az tudja — Nagy Ernő „befutott" a megyében. A t'-márember, aki a jövő rajztanárait képezi, aki a Ho Sí Minh Tanárképző Főiskolán a ceruzát, ecsetet tartó fiatalok szívébe oltja a haza, a szülőföld szereteté , aki képes megértetni amit t megértett jó korán: igényesség a mű és a művészet, a kifejezés és kifejezőkészség iránt, az a művész tömör tájábrá -olásával képes volt oelopni magát e távoli ta.i lakóinak szívébe.

Valamit még, amit kérünk : házzá el legközelebb az Imreieket, azt a sok sok mélységet, eredetiséget, nagy- szerűséget, amit megye mai faluja, mai munkása, a ma EMBERE ad — következő tárlatán a tá i emberével szeretnénK találkozni, s reméljük, nem várunk hiába! Ádám Éva

Megmentik a néprajzi érdekességeket

f i-i

/I győri Xantus János Múzeum néprajzi gyűjtöexpedU cicit szervezeti az elmúlt nyáron. Társadalmi gyűjtők részvételével csaknem száz régi háztartási eszközt, berendezési tárgyat., szerszámokat gyűjtöttek. Az új leletek feldolgozása, restaurálása ez évben befejeződik. Ez a több éve folyó gyűjtőmunka a jövőben is folytatódik majd. mert a magangyüjiők egyre több leletet vásárolnak össze és igy ezek az értékes néprajzi, tárgyak nem reprezentálhatják majd a múzeumban a környék múltját.

(MTI-foto — Hadas János)

tette. Gáspár Andrást, a vádlottak sorában a hetediket, elkerülte. Legvégül, az ö ité- 'letet olvasta fel.

v— Gáspár András vádlott úr, kecskeméti, magyarországi születésű, nős, kát gyer- mek\ apja, utoljára kapitány. .. ellen csak a fegyveres felkelésbeni részvétel volt megállapítható, ezért kapitányi rendfokozatának elvesztése és az orosz Vlagyimir rendjelének elvesztése mellett tízévi várfogságra ítéltetik.

Mappáját végképp összecsukta a törzshadbíró. Fölpillantván szétnézett. Ünnepélyesnek szánta tekintetét, de inkább sértődöttnek látszott. Monotonság helyett most éllel hasított vékony hangja;

— Főtörzs foglár! Az elítélteket láncra veretni, és zárkájukba visszakísérni!

Lótás-futásba, kezdtek a foglárok. Lépések dobogtak, láncok csördültek. Az elítéltek némán, fegyelmezetten viselkedtek egész Idő alatt. Tiltakozás nélkül engedték kezükre, lábukra lakatolni a láncot. Egyedül Damjanich János fakadt, zengő káromkodásra, de ő sem ellenkezett a. foglárokkal.

— önök azt képzelik, hogy katonák, pedig csak gyilkosok! — visszhangzott kiabálása a várudvaron. — Amit 'művelnek, az a legalanta- sabb, leggyávább bosszúvágy, önök csak egyben bátrak. Vállalni a szégyent, a megvetést az utókor szemében!

A többieket már rég visz- szakisérték a' főőrség épületébe, vele még mindig viaskodtak a foglárok. Dühösen

lerázta őket, kínozta törött lábat. de inkább segítség nélkül bicegett.- lehajtott fejjel, szinte osonva távoztunk a térről, amikor végre elvonulást vezényeltek.

★

Az ebéd nem kellett. Ügy érzem, hosszú ideig nem lesz étvágyam. Kora délután megérkeztek a lelkészek. Négy közülük az aradi minorita rend ház szerzetese. Csatlakozott hozzájuk a mi tábori lelkészünk, Marchot Edward atya is. Damjanich vigasztalására a város görög-keleti plébánosa, Szombathy Balázs jött el. A protestáns elítéltek mellé szintén a hitüknek megfelelő papot rendeltek.

Gáspár András, az egyetlen várfogságra ítélt tábornok kérte Ernst törzshadbírót, hadd maradhasson bajtársai között, amíg az 'ítéletet végrehajtják. Óhaját megtagadta a törzshadbíró.

Ahhoz viszont hozzájárult, Howiger tábornokkal egyetértésben, hogy Sshweidel József fia,'aki ugyancsak itt raboskodik honvéd századosként, ítéletre várva, fölkereshesse édesapját a siralom- házban.

★

Délután parancskihirdetés- re hívták össze a törzs tagjait. Rideg hangulatban, már-már megfélemlítő tónusban olvasták fel előttünk a következő parancsot.

(Folytatjuk)