Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-19 / 296. szám

Egy új lakónegyed Gyöngyösön Mintha az egész város egy nagy építkezés lenne. Alig készült el a déli városrész, az úgynevezett nyolcvanas, még van mit építeni a Mér­ges utcai lakótelepen is, de már a következő, új, modern tömb kialakítása szerepel a napirenden. Ez Gyöngyös. Sokan irigykedve hallgat­ják a hírt, arra gondolhat­nak, ennek a mátraalji vá­rosnak a lakói sem panasz­kodhatnak. Annyi a lakás a városban, hogy szinte nem is tudnak azokkal mit kezde­ni. Valóban így lenne? ■ ■ ■ ■ Az Április 4-e tér az autó­busz-pályaudvar környéke Gyöngyösön. Egyik végén ment a valamikori 3-as főút, a másik vége pedig as sokat emlegetett Pampuk-sarokig tart Ez a legkritikusabb köz­lekedési csomópontja a vá­rosnak. Ezen a téren találha­tó a Gyöngyszöv áruház, a tüdőszűrő intézettel szemben. Néhány új és modem ház áll itt-ott, de a túlnyomó több­ségük jó néhány évtizedet tudhat a háta mögött azóta, hogy az alapját lerakták. Ezeket a földszintes házakat lebontják. A tüdőszűrőt is, hogy az új lakótömbök tágas teret fogjanak be. Gyöngyös sajátos helyzet­ben van. Az építkezéseknél mindig úgy hangzik a kér­dés: az öreg, leromlott álla­potban levő utcasorokat bontsuk-e le, vagy a megmű­velt földek újabb darabjait vonjuk be a város beépített térségeibe? A választ semmiképpen sem lehet hangulati elemek alapján megfogalmazni. Szi­gorú számításokkal kell mér­legelni, melyik a hasznosabb: újabb helyeken milliókat köl­teni a közművesítésre, meg­nyújtani az amúgy is elhú­zódó városhatárt, vagy a ma még lakott, de sokáig már nem lakható, régi házak he­lyén építeni újakat? Ez utób­bi azzal a következménnyel is együttjár, hogy a lakások száma nem annyival nő, amennyi új lakás készül el. Szóval: ha itt harapom, itt fáj, ha ott.. „ A központi irányelvek most a szanálást elkerülen­dőnek ítélik meg, de óva in­tenek a város további ter­jeszkedésétől is a mezőgaz­daságilag hasznosított terüle­tek rovására. Ez 6e nem hiánytalanul jó, se nem egy­értelműen elutasító álláspont. • Ili' A nyolcvanasnak nevezett városrész szinte teljesen „szűz” területre épült. A Mérges utcai lakótelep vi­szont lebontott házak helyén magasodik. Az Április 4-e té­ri új tömb már se nem ez, se nem az maradéktalanul. A tervezése évekkel ez­előtt megkezdődött A szö­vetkezeti tervezőiroda gyön­gyösi részlege kapta a meg­bízatást. Már módosítani is kellett az első elképzelése­ket, mert az eredeti terv túl­ságosan zsúfoltnak tűnt. Az­tán- arra is gondoltak, hogy az óvoda és az iskola ne itt legyen, hanem a Mérges ut­cai intézményeket bővítsék a szükségleteknek megfelelően. Ezzel elérhetik azt, hogy több terület jut a lakásoknak, il­letve a már meglevő gyer­meknevelő intézményeket kell csak megnagyobbítani, ami kisebb költséggel jár, mint egy vadonatúj elkészí­tése. Kérdés: jó-e az a szülők­nek és a gyerekeknek, ha tá­volabb találnak csak helyet, méghozzá úgy, hogy egy na­gyon zsúfolt útkereszteződé­sen kell átvergődniük? Elég sok feszültséget okoz a jelen­legi állapot is a városban. Nem értik meg az új lakóte­lepiek, hogy a gyerekeiknek miért kell a régi, kissé avitt iskolába járniuk, amikor tő­lük karnyújtásnyira ott az új. Mert manapság még ilyen „keresztbe járás” jellemző a városra. A külső iskolák, óvodák túlterheltek, szűkek, hiába építettek a VI-os Isko­lában is tizenhat tantermet. A „norma” nem vált be. Több gyerek született, mint gondolták az építést terve­zők. És mi lesz akkor, ha az új népesedéspolitikai elhatá­rozások, intézkedések nyo­mán még tovább emelkedik a gyerekek száma? Akkor hiába hümmöget majd az építéstervező, hogy ki gondolta volna?! Az új lakónegyed fejleszté­si terveit már látták a mi­nisztérium illetékesei is, de a városi tanács végrehajtó bi­zottsága is megtárgyalta. Közel négyszázötven ú; lakás készül el itt Ez vala­mivel kevesebb; mint ameny- nyit az első elképzelések tar talmaztak, de nagyobb lesz a zöld terület, a házak lazáb­ban sorakoznak majd egymás mellé, és ez is fontos. Már előre számolnak azzal, hogy 32 autónak is legyen fe­dett helye, 218 gépkocsi pe­dig a szabadban férjen el. Ilyen még eddig nem volt. Éveknek kellett eltelnie ad­dig, amíg a tervek magukba foglalhatták már eredendően a garázsokat is. Arra is gondoltak a terve­zők, hogy az épületek tagolt sága fellazítsa a városképet. Nemcsak mélységben tőre' kedtek a változatosságra, ha­nem az épületek magasságá­nak a meghatározásakor is. Ez a törekvés már nem telje­sen új keletű, hiszen a Mér­ges utcai építkezésnek is meghatározója lett Nem hagyták figyelmen kívül a tervezők azt a tényt sem, hogy a környéken már létezik néhány közintézmény, aminek a teljes közművesíté­sét most az új építkezések­hez csatlakozva lehet majd biztosítani. Épül még vendéglátőhelyi- ség és szolgáltatóház is az új lakótelepen. ■ ■ ■ ■ Senkit se tévesszen meg az újabb építkezés, mert bár­milyen nagy öröm is erről tudni, a mostani szűkös la­káshelyzeten ez sem javít majd lényegesen. Ez a fur­csaság is jellemző — nem valami kellemes — körül­mény Gyöngyösön. Az oka pe­dig nem az, hogy a lebontott házak lakóinak hely kell az új épületekben, hanem az főként, hogy Gyöngyös fiatal város, a lakóinak a száma nagyobb ütemben növekszik, mint ahogy a statisztikai át­lag „engedné”. G. Molnár Ferenc lönbséget tesz bűntett! és vétségi eljárás között. Ugyanez vonatkozik a bíró­sági eljárásra is, sőt a má­sodfokú bírósági eljárás is különbözik, aszerint hogy bűntetti vagy vétségi ügy­ben folytatott eljárásról van szó. utóbbi minden vo­natkozásban jelentősen egy­szerűbb, mint a bűntetti el­járás, amit a törvény rész­letes rendelkezésekkel sza­bályoz. — Forma! tekintetben miként változik a bíróságok ítélkező tevékenysége? — Itt mindenekelőtt ac ítélkező bíróság összetételé­ről kell szólni. Jelenleg az első fokú büntető bírósagok ítélkező tevékenységüket mindig háromtagú tanácsban fejtik ki, amely egy hivatá­sos bíróból és a két népi ülnökből áll. (A másodfokú bíróság tanácsa három szak­bíróból áll.) Az új törvény lényeges változást hozott: a vétségi eljárásban bevezet­te az egyesbíráskodást. Az egyesbíró tehát népi ülnö­kök nélkül jár el, míg a bűntetti eljárásban továbbra is az említett háromtagú ta­nács ítélkezik első fokon. — A törvénynek ez az új rendelkezése összhangban áll az alkotmány vonatkozó rendelkezésével és abból in­dul ki, hogy a kisebb jelen­tőségű bűnügyek elbírálása . nem igényli az ülnökök be­vonását. Ez is összefügg az­zal a differenciálással, amely a bűntetti és a vétségi eljá­rás között fennáll. Távolról sem jelenti azt, mintha a népi ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban nem lenne alapvető jelentőségű és azt ne követelné meg szo­cialista fejlődésünk demok­ratizmusa. Ugyaniakkor vi- *ront az éli árás egyszerűsí-’ éftsét mozdítja elő, hogy a Jfeebb ügyek elbírálása egyesbírő hatáskörébe tarto­zik. — Megemlíteni kívánom, hogy vannak viszont olyan rendkívül bonyolult vagy kiemelkedő jelentőségű ügyek, amelyek elbírálását a törvény öttagú tanács elé utalja. Ilyenkor a megyei, illetőleg a Fővárosi Bíróság két hívatásos bíróból és há­rom népi ülnökből álló ta­nácsban jár el. Ügy vélem, ez a szabályozás is hozzájá­rulhat ahhoz, hogy a külö­nösen bonyolult bűnügyek­ben való ítélkezés és ítélet­hozatal szakszerűségét fo­kozza. — Mely eljárási szakokban Változnak, bővülnek az állam­polgárok jogai? — Az egész törvényt jel­lemzi, hogy nem szűkíti, ha­nem több vonatkozásban bővíti az állampolgárok, el­sősorban a terhelt jogait. Ez is összhangban áll a jogpo­litikai irányelvekkel, ame­lyek szerint biztosítani kell, hogy akivel szemberf bünte­tő eljárást indítanak, az a törvényben meghatározott módon védekezhessék. A vé­dő köteles minden törvényes védekezési eszközt és módot felhasználni és elősegíteni a büntetőügyek gyors, alapos elbírálását. —■ A védelem jogát a tör­vény nemcsak biztosit ja, hanem kiszélesíti. A nygimo- záj során, mihelyt a ható­ság közli a gyanúsítást az illető személlyel, nyomban, köteles figyelmeztetni a gya­núsítottat arra, hogy védőt választhat, illetve védő Ifi- rendelését kérheti: ha pedig a védelem kötelező — fi­gyelemmel a bűncselekmény súlyára — fel kell hivni a figyelmét arra, hogy ameny- nyiben három napon belül nem hatalmaz meg védőt, a hatóság rendeli ki. A nyo­mozás során a védőnek kü­lönböző jogai vannak, így; a gyanúsított kihallgatásánál jelein lehet, kérdések felte­vését indítványozhatja, sőt a tanúk kihallgatásánál is je­len lehet •— A terhelt jogainak bő­vítését jelenti többek között az is, hogy az új törvény' szerint a terhelt közvetlenül a tárgyalás alatt is értekez­het védőjével, sőt a tanács elnökének engedélyével ez még saját kihallgatása köb­ben is lehetséges. — De nemcsak a terhelt jogai növekedtek, hanem bő­vültek a sértett jogai is. Sér­tetten azt értjük, akinek jo­gát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. Jelen lehet a nyomozás során a töxvény- ben meghatározott esetek­ben, míg a bírósági eljárás­ban általában bármely eljá­rási cselekménynél. Az őt érintő iratokat a nyomozás befejezését követően megte­kintheti. Az eljárás minden szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet, a tárgyaláson a kihallgatottak- hoz» kérdés feltételét Indít­ványozhatja, és azon felszó­lalhat, mégpedig közvetlenül az ügyész vádbeszéde után. Indokolt és helyes, hogy a bűncselekmény sértettje mi­nél szélesebb körben érvé­nyesíthesse a büntető eljárás során jogait, mindenekelőtt úgynevezett polgári jogi igé­nyét, amelynek célja az őt ért kárnak a terhelt részéről való roegtéríttetése. 1 — Hogyan szolgálja az új jogszabály a büntető eljárások egyszerűsítését, gyorsítását? Mit kell tudni a bíróság elé állí­tásról? — Már az eddig elmon­dottakból kitűnik, hogy az új törvény nagymértékben kívánja egyszerűsíteni és gyorsítani a büntető eljárást, anélkül, hogy ez a legcse­kélyebb mértékben a szocia­lista törvényesség sérelmével Befejezéséhez közeledik az AFESZ-szolgáltatóház építése Egerben. Az építők már a külső burkolóelemek rögzítésének utolsó simítását végzik. A belső szerkezeti mun­kák is jó ütemben haladnak. Remélhetőleg mihamarabb igénybe vehetik szolgáltatásait Eger lakói. (Foto: Perl Márton) Százhetven társadalmi ellenőr Jól képviselik a vásárlók érdekeit Egy hé! mim bíkefcöJcsün­sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár 1973. december 27—28-án rendezi meg a II., III. és IV. békekölcsön második félévi sorsolását Budapesten a MÁV Utasellátó Vállalat V. kerület Arany János utca 13. szám alatti kultúrtermében. A II. békekölcsön sorsolására december 27-én, csütörtökön délelőtt 9,30 órakor kerül sor. A II. békekölcsönből 153600 darab kötvényt húznak ki 39 millió 941 300 forint érték­ben. A III. és IV. békeköl­csön sorsolása december 28- áh, pénteken ugyancsak dél­előtt 9,30-kor kezdődik. A III. békekölcsönből 740 350 darab kötvényt 94 millió 075 800 fo­rint összegben, a IV. béke­kölcsönből 455 000 darab köt­vényt 57 millió 829 800 fo­rint összegben sorsolnak ki. járna. Számos rendelkezés biztosítja ezt a célkitűzést. Az olyan formális elemek, amelyekről kiderült, hogy az eljárást inkább késleltetik, mint elősegítik, az új tör­vényben nem szerepelnek. — Elég egyebek közt meg­említeni, hogy a nyomozás során a külön alakszerű ha­tározattal terheltté nyilvání­tás mint fölösleges intéz­mény megszűnt. Ami a bíró­sági eljárást illeti, az úgyne­vezett előkészítő ülés amely a tárgyalást megelő­ző szakaszban szerepel —■ ugyancsak meglehetősen for­mális jellegű volt. Eddig a törvény ilyen előkészítő ülés tartását hét esetben írta elő ' kötelezően, ami kétségtele­nül lassította az eljárást. Az új törvény ezt felismerve: a bíróság mérlegelésétől teszi függővé, hogy szükséges-e vagy sem , ilyen előkészítő ülés tartása. Ez most már csupán ' egyetlenegy esetben kötelező, mégpedig akkor, ha • a bíróság az iratoknak az ügyészhez vaio vissza­küldéséről határoz. — Ami a bíróság elé állí­tás intézményét illeti, ezt az új törvény kiszélesíti. Össz­hangban áll ugyanis a tör­vény általános célkitűzésével az, hogy a bűncselekmény elkövetését a felelősségre vo­nás minél gyorsabban köves­se. A járásbíróság hatáskö­rébe tartózó olyan bűncse­lekmény miatt, amelyre a törvény ötévi szabadságvesz­tésnél nem súlyosabb bün­tetést rendel, a terhelt a bűncselekmény elkövetésétől számított hat napon belül bíróság elé állítható, ha az ügy megítélése egyszerű, a bizonyítékok rendelkezésre állnak és a terheltet tetten érték vagy a bűncselekmény elkövetését beismerte. — Milyen feladatokat rő az eljárási törvény a Legfelsőbb Bíróságra a törvénysértések ki­küszöbölése érdekében^ Nőtt a rangja, egyúttal a megbecsülése is ennek a társadalmi megbízatásnak: így összegezhető annak a na­pokban tartott tanácskozás­nak a tapasztalatai, ahol a társadalmi kereskedelmi el­lenőrök munkáját értékelték. A Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsa által rendezett találkozón a legjobb, legaktí­vabb ellenőrök, az érintett kereskedelmi szervek képvi­selői, illetve kereskedelmi felügyelőségek munkatársai vettek részt. Az idén a megyében 170 igazolvánnyal rendelkező tár­sadalmi aktivista végzett el­lenőrzéseket üzletekben, ét­kezdékben, éttermekben. Ahogy Szabó István SZMT- titkár beszámolója is tartal­mazta, több mint ezer egy­— A törvénysértések or­voslásának igen fontos esz­köze a törvényességi óvás, amely egyben az egységes ítélkezés biztosítását is szol­gálja. Biz nem perorvoslat, hanem a legfőbb ügyészt és a Legfelsőbb Bíróság elnö­két megillető jog a jogerős bírósági határozat megtáma­dására. A törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság bírálja eL Abban a rendkí­vül kivételes esetben, ha a törvényességi óvást a Leg­felsőbb Bíróság határozata ellen emelték, a héttagú el­nökségi tanács hatáskörébe tartozik az óvás elbírálása. — Az új törvény részlete­sen szabályozza a törvényes­ségi óvás intézményét. Igen lényeges az a törvényi ren­delkezés, hogy ha a megtá­madott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelte után kerül sor törvényességi óvás emelésé­re: ilyenkor a .Legfelsőbb Bíróság az elvi irányítás cél­jából csupán megállapítja a törvénysértést, de nem hoz­hat a terheltre nézve sem­miféle hátrányosabb rendel­kezést. Ezt követeli meg a jogerő tisztelete, s az, hogy egy év után az elítélt se maradjon bizonytalanság­ban. —• Egyéb esetekben, ha a Legfelsőbb Bíróság a tör­vényességi óvást alaposnak találja, megállapítja, hogy a megtámadott határozat tör­vénysértő, egyben azt hatá­lyon kívül helyezi és visz- szaküldi új eljárásra a ko­rábban eljárt bírósághoz, vagy pedig maga hozza meg a törvénynek megfelelő ha­tározatot — mondta befeje­zésül dr. Szakács Ödön. r- r‘ :-in‘ .-In (MTI) séget látogattak meg és je­gyezték fel az esetleges hiá­nyosságokat, vagy éppenség­gel eljárást kezdeményeztek a vétkesekkel szemben. Ki­terjedt, nagy aktivitással dol­gozó hálózat tehát a társadal­mi ellenőrökké, éppen ezért nem közömbös, milyen felké­szültséggel, rátermettséggel látják el vállalt feladatukat Az SZMT és a vállalati szak­szervezeti bizottságok, szak­maközi bizottságok igyekez­nek minél alkalmasabb tár­sadalmi munkásokat kivá­lasztani, akiket aztán rend­szeresen küldenek különbö­ző továbbképzésekre. Az SZMT közgazdasági bizottsá­gának küldött tájékoztatóik­ban az szb-k hatékonyabb, alaposabb munkáról számol­nak be és az általuk felsora­koztatott példák is azt iga­zolják, hogy a társadalmi el­lenőrök jól képviselik a vá­sárlók érdekeit. Külön is em­lítést érdemel a Petöfibányán és körzetében dolgozó aktí­vahálózat munkája Vannak ugyanakkor persze olyan vál­lalatok, intézmények,) ahol az utóbbi időben kevesebb gon­dot fordítottak társadalmi el­lenőrgárda szervezésére, főb­bet kell tenni a megbecsülé­sük érdekében is, hiszen so­kat tesznek ők a színvonala­sabb kereskedelemért: nem­csak a súlycsonkításokat lep­lezik le, de jelzik az áruellá­tás problémáit, az egységek felszereltségének hiányát is. Dr. Jandek Géza, a SZOT közgazdasági osztályának vezetője felszólalásában hangsúlyozta, az eladó érez­ze, hogy segítőtársa az ellen­őr, akivel azonos a céljuk: a kulturáltabb kereskedelem. Az SZMT közgazdasági bi­zottsága egyébként tervezi, hogy jövőre a mnuka továb­bi javítása érdekében á?fel- lenőrző csoportot hoz létre, amelynek tagjai a termelői árak kialakítását ellenőrzik. Munkájuk elismeréseként kitüntetéseket, jutalmakat kaptak a legjobb társadalmi ellenőrök. Horváth Ferenc, a Mátraalji Szénbányák Válla­lat munkásellátási bizottsá­gának vezetője a „Szakszer­vezeti Munkáért” kitüntetés arany fokozatát, Ambrus Jó­zsef, az Izzó Gyöngyösi Fél­vezető és Gépgyárának laka­tosa pedig az ezüst fokozatát * kapta. (hekeli) MwswQ 1373. december I9„, szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom