Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-18 / 295. szám

KOSSUTH 8.21) Népdalcsokor. 9.00 Harsan a kürtszó! 10.05 Händel: Kodelinda. Opera. 11.16 A könyv az enycm? 11.31 Kórusművek. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 13.15 Törvénykönyv. 14.00 Harsan a kürtszói 15.10 Népi muzsika. 15.24 Rádióiskola. 16.05 Versek. 16.30 Éneklő Ifjúság. 16.40 Fúvószene. 16.49 Világgazdaság 1973-ban. II. 17.05 Nagy mesterek — világhírű előadók. 16.30 A Szabó család. 19.25 Népzenei magazin. 20.05 Gogol: Holt lelkek. R.-változat. I. 20.51 Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.51 Filmdalok. 22.30 Vivaldi: Juditba Triumphans. Rész. 23.25—0.25 Könnyűzene. PETŐFI 8.05 Régi muzsika. 9.03 Operettrészletek. 9.53 Könyvek, tájak, emberek. 11.45 Hol járt, mit csinált? 12.00 Zenekari muzsika. 13.03 Ifjúsági könyvespolc. 13.14 Vörösmarty és a muzsika. II. Kettőtől — hatig.» Zenés délután. 18.10 Utazás szovjet főidőn. 18.40 Magyar táncokról. 19.00 Mozart: Esz-dúr szimf. concertante. 19.34 Országgyűlési követünk! Madách Imre. 20.28 Operett- és filmzene. 21.10 Kémek ügynökök, katonák. II. 21.30 Bartók! Két kép. 21.50 Kamarazene. 22.30 Népi zene. 23.15 Táticzene. 22.25 Operarészletek. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Fúvószene Egerből é* Szolnokról. Szövetkezeti Irodalmi szín­padok országos bemutatója Jászberényben. Húszévesen ... Szerkesztik a hallgatók. Közben: Nők vezet® beosztásban. MAGYÄB 8.05 Iskola-tv. 17.33 Hírek. 17.45 A DNFF megalakulásának évfordulója. 18.05 Ki minek mestere? V. 19.10 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Leonard Bernstein a muzsikáról. 20.50 Szülőföldem Orosháza. Bemutatja: Darvas József. 21.25 Darvas József szerzői estje. 22.40 Tv-hlradó. I tswzi , EGRT VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4. fél 6 és 8 órakor Twiggy, a sztár Színes angol revüfilm. egri brödy (Telefon: 14-07) Fél 4 órakor Tengeri farkas. T—TI. rész Színes román—NSZK kaland­film. Este fél 8 órakor Es hamarosan a sötétség Színes angol bűnügyi film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4 és háromnegyed 8 órakor A tojás Este órakor Bostoni fojtogató gyöngyösi szabadság Álljon meg a menet HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fél 6 órakor Buck és a prédikátor Este fél 8 órakor Elátkozottak HATVANT KOSSUTH Murphy háborúja HEVES Bakaruhában FÜZESABONY Egy srác fehér lovon Egerben: 19- órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Te­lefon: ll-ioo Rendelés gyerme­kek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. **ám alatti rendelőben. (Tele­teli; 117-27.) Hatvan mezővárossá válása A középkori városfejlődés folyamatában jellegzetes sze­repet töltöttek be a mező­városok. Átmenetet képez­tek a földesuraknak telje­sen kiszolgáltatott fám és a királyi város között, amely általában teljesen megszaba­dult a földesúr uralma alól, és csak az államnak tarto­zott adózással, nem tekintve az egyház iránti kötelezett­séget. A mezővárosok, bár lakó­iknak többsége paraszti munkával foglalkozó job­bágy, legfőképpen abban különböztek a falvaktól, hogy egy-egy kisebb terület gazdasági, kereskedelmi köz­pontjává váltak. Lakóik szá­ma rendszerint többszöröse a körülötte levő falvakénak. Vásáraikat a környékbeliek látogatták, de felkeresték a távolabbi városok kereske­dői is. Itt cserélt gazdát a termelés fejlődése következ­tében megtermelt mezőgaz­dasági termékfelesleg, es itt szerezték be a jobb minő­ségű ruházati cikkeket, va­lamint az iparosok által elő­állított szerszámokat a te­hetősebb falusiak. Kiváltságlevél A vásárok alkalmából szedett vásárdíjat vagy az állam, vagy a földesúr szed­te, de a mezővárosok fejlő­dése bizonyos mértékig egyébként is hasznára volt mind az államnak, mind a földesúrnak, ezért az ural­kodók szívesen adtak mező­városi kiváltságlevelet. fia az uralkodó magának tar­totta fenn a vám- ós vásár­díj szedésének jogát, a fól- desúr még akkor is jól járt, mert a mezővárosokból rendszerint pénzben kapta a szolgáltatást, mégpedig egy összegben. Nem kellett baj­lódni sem a terményszolgál­tatás behajtásával, sem a természetbeni juttatások ér­tékesítésével. A várossá fejlődés fenti útját járta Hatvan is. En­nek első mozzanata már a XIII. században megtörtént, amikor ide települt a pre­montrei szerzetesek egy cso­portja. Ennek a franciaor­szági eredetű szerzetesrend­nek a tagjai nem elégeditek meg azzal, hogy szemlélődő, ájtatoskodó életet éljenek, hanem lelkészi tennivalókat is elláttak. Sokkal fonto­sabb azonban számunkra, hogy ezen kívül gazdasági és jogászi tevékenységet is kifejtettek. Erről tanúskodik az az 1273-ban kelt fel­jegyzés, amelyből megtud­hatjuk, hogy ők honosítot­ták meg Hatvanban a sző­lőművelést, amely ország­szerte fontos eleme volt a mezőgazdaságban kibontako- , zó árutermelésnek. < „Hiteles” hely A premontrei szerzetesek azzal Is hozzájárultak, Hat­van központi szerepének ki­alakulásához, hogy kiváltsá­got szereztek országosan ér­vényes okiratok kiállítására, így lett Hatvan egyike az úgynevezett „hiteles” he­lyeknek, amelyek egyre fon­tosabb szerepet játszottak a III. Béla által elrendelt írásbeliség bevezetése után. Itt állíttathatták ki a kör­nyék jobbágyai sőt nemesei is a szerződéseket, ado­mányleveleket, végrendele­teket és egyéb okiratokat. A városfejlődés következő lépcsőfoka az volt, amikor Hatvan vásárok tartására kapott kiváltságot. Hogy ez mikor történt, arra vonat­kozólag nincsen pontos ada­tunk, de egy 1393-ban kelt feljegyzés szerint Hatvan­ban vásárokat szoktak tar­tani. A fentieken kívül még egy tényező érdemei említést, amely közrejátszott Hatvan várossá fejlődésében: köz­ponti helyen fekszik, ősidők óta fontos útvonalak halad­tak rajta keresztül. Városunk tehát a 'XIV. század végére egyházi, gaz­dasági, kereskedelmi. köz­lekedési központtá vált, és csak a királyi adománr le­vél volt szükséges ahhoz, hogy jogilag is mezővárossá legyen. Ez az oklevél még másolatban sem került elő eddig tudomásunk szerint, de következtethetünk keletke­zésének idejére: 1393-ban még falunak említik, 1406- ban pedig már mezőváros- nak írják egy oklevélben. Ebből nyilvánvaló, hogy a századforduló körül adhatta Hatvannak a mezővárosi ki­váltságot Zsigmond király. Hatvan mezőváros Az ezután keletkezett írá­sos feljegyzésekből kirajzoló­dik előttünk a középkori Hatvan mezővárosi életének képe: önkormányzattal ren­delkezett, vagyis a város ügyelt a polgárok által vá­lasztott tanács irányította, élén két bíróval. A földes­úr nem avatkozott be a bel­ső ügyekbe, számára csak az volt a fontos, hogy az őt illető pénzszolgáltatást idő­ben megkapja maradéktala­nul. Az államnak, egyház­nak és a földesúmak fize­tendő díjak összegyűjtése a város vezetőinek feladata volt általában. Arra töre­kedtek, hogy ezek a terhek ne növekedjenek még akkor sem, ha a lakosság száma gyarapodott is betelepedés következtében. Így az egyes polgárokra eső terheket csökkenteni lehetett Az 1400-as évek végén élte Hatvan mezővárosi lé­tének virágkorát. Kiemelke­dett a környékbeli falvak közül azáltal, hogy lakosai jómódú szőlőműveléssel is foglalkozó parasztpolgárok, de mellettük már vannak Iparosok és kereskedők is. A házak ugyan még többségük­ben könnyű anyagból ké­szültek, de voltak már kő­épületek is: a kolostor és minden valószínűség szerint két templom, A városi ta­nács saját címerrel díszített pecsétet használt és hivata­los iratok kiállítására jogo­sult kancelláriája volt A XV. század végétől a mezővárosok és földesuraik érdekei egyre jobban szem­be kerültek egymással. A parasztpolgárok szerettek volna teljesen megszabadul­ni a feudális kizsákmányo­lástól, a nemesek pedig ép­pen ellenkezőleg, szerették volna a maguk számára ki­sajátítani a növekvő több­letterméket. Az ellentétek a Dózsa vezette paraszthábo­rú idején érték el tetőpomtu- kat. A nemesség győzelme után a megtorlás derékba törte a mezővárosok fejlő­désének ívét, lakóinak a job­bágyi lét szintjére kénysze- ritették vissza. Németi Gábor Luis Brito Garcia:* A gdanski ötös ikrek Jól érzik magukat' a gdanski ötös ikrek és úgy látszik a kemény téltől sem riadnak vissza, amikor édes­anyjukkal, Leokádia Ry- cherttel sétálnak a térdig érő hóban. (Tele foto — MTI Külföldi Képszolgalat) Döntött a Legfelsőbb Bíróság AM.IROR a fiatalok ösz- szeházasodtak, az asszony ál­lásban volt, amellett a tech­nikum negyedik osztályát végezte. Ilyen körülmények között a háztartás ellátására nem sok ideje maradt, de nem is igen értett hozzá, úgyhogy a munka nagy ré­sze a férjre hárult. Emiatt gyakran voát közöttük né­zeteltérés. Súlyosbította a helyzetet, hogy a férfi sűrűn italozott, ilyenkor feleségét bántalmazta is. Végül is az asszony válópert indított el­lene. A bíróság előtt a férj az­zal védekezett, hogy felesé­gének a háztartást elhanya­goló magatartása legalább annyira kihatott a házasság felbomlására, mint az ő tett- legességeá. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely megállapította: a házasság kizárólag a férj hibájából bomlott fel, ezért a válást kimondta, a férj bérlőtársi jogviszonyát megszüntette és kötelezte, hogy a lakást 90 nap alatt hagyja eL A háztartási teendőik el­látásáért, a közös otthon rendjéért és tisztaságáért mindkét házastárs felelős — hangzik a határozat. Amikor ,a férj a közös ott­hon ápoltságának hiányáért feleségének szemrehányást tett ahelyett, hogy azok pót­lásáról gondoskodott volna, hazas társától erejét megha­ladó szolgáltatásokat köve­telt és elmulasztotta a tá­mogatásra irányuló kötele­zettségét Tehát felesége mu­lasztására nem hivatkozhat Ugyanis általános társadal­mi felfogás szerint a dolgo­zó feleség joggal várhatja el, hogy férje a háztartási teendők ellátásában segítse, sőt — különösképpen to­vábbtanulása, vagy más köz­érdekű elfoglaltsága esetén — bizonyos mértékben te­hermentesítse is. Ilyen kö­rülmények között nincs alap­ja a férj védekezésének, Elnökségem története Egy szép napon, amikot éppen azon tűnődtem, mi­ként csinálhatnék karriert, váratlanul betoppant hoz­zám az amerikai Mr. Good- ween, és felajánlotta, hogy fedezi a költségeimet, ha el­indulok az elnökválasztá­son. Megkérdeztem tőle, mi lesz, ha vereséget szenve­dek, mire azt felelte, hogy nincs semmi jelentősége, mivel a többi jelöltet is ő finanszírozza. Ma, hogy a nép akaratá­ból elfoglalhattam mártás tisztemet, Mr. Goodween új­ból megjelent nálam. Ba­rátságos mosollyal üdvözölt, és afelől érdeklődött, mit szándékozom tenni a köztár­saság ásványi kincseivel. Mi­lyen figyelmes ember! — Én egy fikarcnyit sem értek ezekhez a dolgokhoz — feleltem. — Miket beszél! — kiál­tott fel Mr. Goodween. — No de aggodalomra semmi oka, mivel az ásványi kin­cseket én fogom kiaknázni. Arra kérem csupán, hogy ön, aki a szivén viseli a közt esig iparának fejlő­dését, megfelelő hitelt bo­csásson a rendelkezésemre. — Ugyan honnan vegyek pénzt? Semmink sincs, Mr. Goodween. — O, szóra sem érdemes! hogy az asszony maga is közrehatott a házasság meg­romlásában. Viszont jogo­san kifogásolható tettleges magatartásai miatt a lakás kiürítésére kellett kötelezni. EGY NY UGDtJAS HÁ­ZASPÁR vidéki családi há­zának pincéjét, hirtelen hó­olvadás következtében a víz annyira elöntötte, hogy a tűzoltóknak kellett kiszi­vattyúzniuk. A hóié a ház alapozását is aLátnosta, úgy­hogy az épület erősen meg­rongálódott. Mint kiderült, a vízbetörést az okozta, hogy a KPM illetékes közúti igaz­gatósága a víz levezetésére szükséges árokrendszert nem építette kd megfelelően. Köz­ben. a községi tanács á há­zat életveszélyesnek nyilvá­nította, ezért a házaspár kénytelen, volt kiköltözni és albérletbe menni. Ilyen előz­mények után a közúti igaz­gatóság ellen 200 ezer forint kártérítés fizetéséért pert in­dítottak. Keresetüket azzal indokolták, hogy az életve­szélyes házat, le kell bonta­ni, újat építtetni és ez eny- nyibe kerül. Az alsó fokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a követ­kező álláspontra helyezke­dett: — Szakértői vélemények (szerint a ház elsősorban a közúti igazgatóság hibája miatt rongálódott meg, mert az útárok nem megfelelő méretű kialakításáinák kö­vetkezményeképpen — a rendkívül magas talaivízál- lás és ebből eredően az épü­let alatti szivárgás miatt —r a falak fellazulták, a szem­csék kimosódtak és süllye­dés keletkezett. A tényleges kár az épület forgalmi érté­ke, ami a bontásból nyert anyagok ellenértékével csök­kenthető. Minthogy ezt az alsófakú bíróságok nem ál­lapították meg, ezért a Leg­felsőbb Bíróság a járásbíró­ság ítéletét hatályon kívül mondta. — Tartok tőle, hogy ezt aligha lehet meg­tenni, ha az országban nem teremtünk a külföldi tőkebe­fektetések számára kedvező atmoszférát. Más szóval, börtönökre, erős rendőrségre, ütőképes hadseregre és egy csomó rendjelekkel ékesí­tett tábornokra van szük­ség helyezte, és új eljárásra, va­lamint új határozat hozata­lára utasította EGY APASÄG megállapí­tása iránt indított perben a fiatalember tagadta, hogy az anyávai viszonya lett volna, A járásbíróság által elren­delt vizsgálat szerint a Gtn/a vércsoportrendszer alapján ' az apaság kizárt. Ezek után a járásbíróság az anya keresetét elutasította. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság határozatá­ban a következőiét mondta ki: — Az Egészségügyi Tudo­mányos Tanács Igazságügyi bizottságának a vertu' '.'n- l ság-rendszerekre vonatkozó vizsgálatok. felhasználható­sága kérdésében nyilvánított véleménye szerint a Gm- vizsgálat.ok apaságot kizáró eredménye csak akkor érté­kelhető, ha azt egy évet be­töltött gyermeken végzik, továbbá, amennyiben külön­böző eredetű — például két különböző gyár vagy labo­ratórium által készített — reagensekkel történik, még­pedig két különböző idő­pontban vett vérmintából és a két vérvétel között leg­alább fél év telt el. A já­rásbíróságnak tehát a vér- csoportvizsgálatot fél év múlva meg kellett yolna. is- mételtetnie Ezért a járásbí­róság ítéletét hatályon kívül helyezve, új eljárásra és ha­tározat hozatalára kellett utasítani. AZ ÜJ ELJÁRÁSBAN nemcsak a vércsoportvizs­gálatot kell megismételni, hanem ettől függően az anya állításaira vonatkozó bizo­nyítást is. Be kell szerezni a szülészeti kórlapot annak tisztázására, hogy az anya a szülés alkalmával kit jelölt meg a gyermek apjának. Ki kell hallgatni egy tanút is, aki az anya szerint látta öt a fiatalember lakásán ék másutt is ugyanezzel a fér­fivel. Hajdú Endre K AWWWWW — Abból. amit. ön bocsát a rendelkezésemre. — Én?! No de engedje meg... — Igen, ön. Persze csak azután, hogy én hitelt nyúj­tok önnek ... Lehet, hogy az egész bonyolultnak látszik egy kicsit, de ön csak nyu­godtan bízza rám a dolgot. Ö, szegény Mr. Goodween! Év végén nem vetünk ki adót a profitjára, amit a bányák hoznak neki, mivel ennek a nemeslelkű úrnak minden cselekedete köztár­saságunk javára irányul. Csupán a kölcsönök után kell százalékot fizetnünk ne­ki. Hogy ezt kifizethessük, ahhoz persze emelni kell az országban az adókat, el kell adni a külföldieknek a föl­deket, a tavakat, az erdőket, hegyeket, házakat, férfiakat, nőket, gyerekeket, a halat, a tengert, az eget, a madaia- kat... Persze meglehet, hogy mindez csak < nekem tűnik így, hiszen megmondtam, hogy én egy fikarcnyit sem értek ezekhez a dolgokhoz... * Venezuelai szatíráira. Majd én kölcsönzők önök­nek. — Rendben van — egyez­tem bele örömmel, ám Mr. Goodween összeráncolta a homlokát. — Azért nem olyan egy­szerű a dolog, elnök, ur — — Az ég áldja meg, Mr. Goodween, ez meghaladja anyagi erőinket. Az állam kincstár abszolút üres. — AU right — mondta majd én kifizetem. 2» Mibdü. Porditotta: Zahemszky László Ml 1: 1973. december JJL, kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom