Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

ri hodonmi szim fon Iliiig zenekar egri hangversenyére! Hodonln város fCsehszío­vákia) a közelmúltban látta vendégül az egri szimfoni­kusokat. Ez az együttes most, pénteken este mutatkozott be az egri színházban. Me­gyénk felszabadulásának 29. évfordulóját a csehszlovák együttes a magyar és a szovjet himnusz eljátszásá­val ünnepelte meg. A Jan Nősek által vezetett szimfonikusok a város zene­szerető amatőrjeiből tobor- zódtak. Műsorukat szemügy­re véve a cseh zenei hagyo­mányok ápolását tűzték ki célul. Műsoruk első relében cseh XVIII. századi szerzőket szólaltattak meg. Leopold Kczeluh nyitánya a Psedoh- ra című műből ízelítőt adott abból a zenei világból, amely Bécs árnyékában létezett. A bécsi, az olasz hatásokat sem kerülte el a szerző, mégis sajátosan szláv hangzású muzsika ez. S mindez abban a korban, amikor nálunk még a zenei múzsa mélyc-n alszik. Legalább is, ami a színházi vagy a szimfonikus Mai ív-ajánlatunk: 20.00 s W.ides Es^hiényí fér: Oscar Wilde színművének magyarul beszélő angol tv- film változata. Oscar Wilde meghökkentő vígjátékokkal tette ismertté nevét, volt olyan színházi évad, amikor London valamennyi O szín­háza Wiide-daraböt játszott. Szellemessége és dramaturgi­ai ügyessége biztosították számára az állandó sikert. Az Eszményi férjet halála előtt egy évvel — 1899-ben — ír­ta, s a darab az angol „fel­ső tízezer” egy feddhetetlen erkölcső tagjának leleplezé­séről, pontosabban „maid- nemleleplezéséről” szól. Sir Robert Chiltem, képviselő, szép állása, nagy és előkelő társasága van. Egy estélyre azonban váratlan vendég ér­kezik. Mrs. Chevelly, Bécs- bőj, aki egy szennyfes ügy támogatójának akarja meg­nyerni a férfit. S ez — sike­rül is neki. Olyan levél van a birtokában, hogv sikere nem is lehet kétséges. Sir Robert ugyanis vagy két év­tizede azzal szerezte vagyo­nát, hogv államtitkokat ado't el a tőzsdén... Ha ez kia­dódik — bukás. S noha a szörnyű titkot többen meg­tudják. Sir Róbert nem kényszerül támogatni a pisz­kos ügyletet, sőt. minden marad a régiben. SirRobert-t még miniszterré is kineve­zik ... A Magvarországon először 1907-ben játszott da­rab főszerepeit Keith Mi- chell_ Dinah Sheridan Mar­garet Leighton és Jeremy Brett' alakítják, magyar hang­juk: Mécs Károly, Kohut Magda. Schubert Éva és Er- nyei Béla. A filmet Rudolf Cartier rendezte. muzsikát iTleti. A Psedohrs nyitány első hallásra is be­illeszthető a kor nagy zenei áramlataiba, a stílusjegyek felismerhetők és mégis ott az a bizonyos szláv lélek ebben az alkotásban, amely oly el- gondolkodtatóan lágyul, csaknem melankolikussá te­szi ezt a nyitányt S ha mindehhez hozzátesszük, hogy Kozeluh 1792-ben csá­szári kamara komponista, s mint ilyen Mozart riválisa, majd utóda, érthetővé válik, stílusa és öröksége. Mysli vécék Koncert-áriá­ját Stefánia Steinecker éne­kelte. A XVIII. század egyik zenei kiválósága a szerző, akit Giuseppe Venatorini- nak is, vagy II Boemo-nak is hívnak. írt harminc ope­rát, miséket, rekviemeket, oratóriumokat és egy neve­zetes passiót, 12 vonósné­gyest, számos hangszeres da­rabot. Ez a rövid Koncert­ária Mysli vécék önálló zenei egyéniségét bizonyította. Frantisek Kramár (Krom­mer) morva származású, Magyarországon és Bécsben, működő cseh zeneszerző Esz-dur klarinétversenyét játszotta Jarosiav Csajka. A hangszerelésben virtuóz mes­ternek ezt a könnyed hang­vételű művét invenciózusan és nagy hatással keltette .életre a klarinétos, akinek technikai felkészültsége és zeneértelmezése dgyaránt ki­tűnő. fiEfiENCSÉR M ©üü 1Í73. december 2., vasárnap Tudom, csaknem őrültség, hogy ilyesmit cselekszem, de ha el nem oszlik belőlem ez a szörnyű feszültség,. valóban megőrülök. Engem tó elér Lenkey János végzete. Ez pe­dig képtelenség. Ignatz Böhm, a várkórház főorvos ép elmé­vel köteles teljesíteni hivatá­sát. Hasztalan látja, hogy ami körülötte zajlik, az maga a módszeres téboly, mégis úgy kell tennie, mintha szó- talan helyesléssel venné tu­domásul a különleges hadi- törvényszék bosszúálló eljá­rásait. Osztrák vagyok, tehát örülnöm kell császárunk győ­zelmének. Örülök is, mint ahogy jó hazafihoz illik. El­végre a birodalom létét, be­csületét sikerült megvédeni a lázadóktól. És mégis: eret kell ^ magamon vágni, hogy meg- > meneküljek a szélütéstől. Hi- { ába próbálom csillapítani lel- V ki hideglelésemet a ténnyel, (Foto: Puskás Anikó) A műsor második felében két Dvorák-mű hangzott el: a D-dur szláv ragoszódia és a negyedik szláv tánc. Nem árt itt sem felhívni a figyelmet arra az egyezésre és külön­bözőségre, amely Liszt és Dvorák rapszódiáit összeköt­heti és szétválasztja. A ro­mantika műfaja a rapszódia, alkalmas arra, hogy a nem­zeti érzést és a nép belső vi­lágát a zene magasabb ré­gióiban kifejezze. Dvorák bensőséges szláv lírája és Liszt magyar temperamen­tuma között a különbség nagy, az elmondandó azon­ban azonos. Csajkovszkij D-dur hege­dűversenyének második téte­lét, a Canzonettát az együt­tes koncertmestere, Franti­sek Plhcd játszotta. Az ola­szos dallam líráját itt is fed­te az opálos fény, amely Csajkovszkij melankóliájá­ból, és szenvedélyességéből táplálkozik. Á vendégek egy »agyar számmal is kedveskedtek az egri közönségnek. A Weiner Leó által vonószenekarra át­írt Bartók-műből a Gyerme­keknek sorozatból 10 darabot játszottak el, nagy fegyelem­mel és a magyar dallamok iránti érzékenységgel. A közönség hosszasan ün­nepelte a vendég-zenekart, s azt a művészi kapcsolatot, amely a hodonini és az egri szimfonikusok között kiala­kult, (farkas) ! Otthonra találtak... Egy év «jtárt a pétervásárÉ diákotthonban' Tavaly, nem sokkal átadás után jártunk Pétervásárán, az általános iskolai diákotthon­ban. Megszólaltattuk a hon­foglalókat, akik még csak is­merkedtek a számukra új­donságok sorát jelentő élet­tel. Vonzotta őket a kénye­lem, a sok könyv és játék, de azért egy kissé visszasóvá­rogták az otthoni légkört, az évek során megszokott kör­nyezetet. Erről ugyan keveset beszéltek, tekintetük azon­ban az aggodalomról árulko­dott, mintha kimondatlanul is azt latolgatnák- vajon hogyan lesz tovább, sikerül-e beillesz­kedni? Érthető, hogy egy év múl­tán, elsősorban erre keres­tünk választ.. Kisebb településekről jöt­tek ide azok a munkás-, pa- rasztfiaíalck, akikkel szüleik nem törődhettek kellőiképpen, mert mindketten dolgoztak, többnyire csak késő este ju­tottak haza az üzemből vagy a termelőszövetkezetből, s a gyerekek magukra maradtak, legtöbbször saját elképzelése­ik szerint osztották be dél­utánjaikat Egy éve Kovács Közi az egyedüllétről panaszkodott, most is erre emlékezik: — Ha édesanyám délutá- nos volt, magam maradtam az egész lakásban. Nem min­dig tudott ebédet főzni sem. Itt társakra találtam, soha­sem unat'kozom. Könnyebb tanulni is, mert, ha az ember nem ért valamit, megkérdez­heti a nevelőtanároktól. Így vélekedik a S'ederkény- pusztai Varga Gabi is: — Először ’szokatlan volt a pétervásári iskola. Más az, ha majd minden tantárgyat más tanár tanít. Talán ezért nem javult mindjárt a tanulmá­nyi eredményem. Az idén azonban legalább két tárgy­ból szeretnék javítani. Bezzeg Pistának úgy lát­szik, erősebb oldala az alkal­mazkodás, mert hamarabb mozgott otthonosan az isko­lában. — Ajz elmúlt tanév végére két tizeddel emelkedett az átlagom. Nekem az tetszik, hogy minden este fel kell mondani az anyagot, s így se­hogy orvos létemre semmi közöm az aradi várra neheze­dő lidércnyomáshoz. Érzem, velem is végeznének a démo­nok, ha nem vetném ki agyamból eledelüket, a tépe- lődést. Józan eszem arra int, legyek óvatos, egy szót se bizzak a papírra a gyanú, a rettegés, a bosszú e söfét éj­szakájában. Magam is a lá­zadókkal szembeni elbánás­ban részesülnék, ha akárcsak sejtenék kételyeimet. De , va­lami különös erő kényszerít, hogy az írásban találjam meg a nyugtatószert lelkiismere­tem kínlódására. A remény, hogy az írás hozzásegít a sza­badabb lélegzéshez, nagyobb, mint a veszély miatti aggo­dalom, hogy illetéktelen ke­zekbe juthat magamnak szó­ló vallomásom. ★ Howiger tábornok, a vár parancsnoka nehezen türtőz­tette bosszúvágyát, amikor beszámoltam neki Lenkey János állapotáról. 'Kezdettől úgy viselkedett, mint aki vál­tozatlanul kételkedik véle­ményem hihetőségében. Ké­telye természetesen a rabnak szólt és nem nekem. Maka­csul hisz ama feltevésében, hogy Lenkey kapitány színle­li az elmebajt, így akarván megmenekülni az egyetlen lehetséges ítélettől, a halál- büntetésből. De én pontosan tudom: Lenkey János a kü­lönleges hadbíróság ítélete nélkül is rövidesen meg fog halni. A sokféle elmebaj egyik legsúlyosabbikában — a démonománíában szenved. — Mi az a démonománia? — kérdezte tőlem Howiger tábornok. Elmagyaráztam neki, hogy az e kórban szenvedők kép­zelt szörnyekkel hadakoznak, nincsen se éjjelük, se nappa­luk, szakadatlan viaskodás- ban érkezik el számukra a végkimerülés. Idegzetük fo­kozatosan felőrlődik, s ez a folyamat együtt jár a teljes fizikai összeomlással. Amikor a szervezet végső tartaléka is elfogy, akkor áll be a hálák A tábornok úr makacs gya­núját ez a magyarázat sem szüntette meg. Meggyőződvén érveim hatástalanságáról, tisztelettel javasoltam neki, hogy kötelességszerű, kétke­dése eloszlatására hivasson más orvosokat, például Te­mesvárról, Pestről, vagy Bécs- ből. ösztönzésül kijelentet­tem, Haynau táborszernagy úr őnagyméltósága, a legfel­sőbb parancsnok feltétlenül támogatná ebbéli óhaját. Burkolt nehezteléssel fo­gadta ajánlatomat. Tábornok úr javára legyen mondva, azonnal nyájasabb, lett, és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy szakvéleményemben fel­tétlenül hisz, következésképp semmi szüksége valamiféle megerősítő konzíliumra. Úgy­mond, teljesen rendjénvaló, ha a fogolyban én csupán a beteg embert látom. Számára viszont a betegség mellékkö­rülmény, mivel az ő köteles­sége a lázadók törvényes megbüntetése. Lenkey János huszárkapitány esetében is feltétlenül ragaszkodik a rendkívüli hadbírósági eljá­rás lefolytatásához. Teljes bi­zonyosságot kell szerezni t, afelől, hogy a fogoly valóban alkalmatlan-e a további ’ ki­hallgatásokra. Szerfölött ér­dekli, nincs-e valami árulko­dó ellentét lenkey egészséges elmével tett vallomása és je­lenlegi viselkedés© között. sem megyek készületlenül az iskolába. S mit mond a nevelő, Zagyva Jolán, aki napjai jó, részét a diákotthonban töl­ti, hiszen ott is lakik. — A matématika és az orosz megy legnehezebben a gyerekeknek, éppen ezért, e két tárgyból korrepetálunk a legtöbbet. Közepes és annál gyengébb képességű, szorgal­mú diákok kerültek ide, szok­tatni kellett őket a rendszeres munkára, s törődni kellett a hiányosságok pótlásával. Ügy érzem, egy év alat sokat lép­tünk előre, még akkor is, ha nem születtek mindjárt lát­ványos eredmények. • Túlzott szerénység ez, hi­szen az egykori honfoglalók már túl vannak a legnehezeb­ben, a megszokáson. A diák­otthonba úgy sietnek délutá­nonként, mintha haza men­nének. Természetesnek tart­ják a házirendet, a rendsze­res tanulást, a nevelők segít­ségét, a közösségi élet meg­annyi követelményét. Nagy dolog ez, nélkülözhetetlen fel­tétele a továbbhaladásnak. — Egy év alatt hagyomány teremtődött. Jó érzés volt látni a tavaly még bizony­talankodó gyerekeket, amint tanévkezdéskor útbaigazítot­ták az új lakókat. Ügy magya­ráztak, úgy adtak tanácsot, mintha már évek óta nálunk élnének — emlékezik a ma­tematika—kémia szakos Hu­szár Erzsébet, aki szeptem­berben itt kezdte a nevelői pályát. Igen, a gyerekek maguké­nak ''érzik a diákotthont. A gazda büszkeségével ka­lauzolnak bennünket, mutat­ják az ízlésesen berendezett szobákat, a tanulót, a játék­kok birodalmát, a társalgót. A-fiúk az építkezéshez vezet­nek, s újságolják, hogy az ő épületrészüknek is lesz kü­lön mosdója,'fürdője. Nyoma sincs már az egykori bátorta­lanságnak. Sőt, azt tervezik, arról beszélnek, hogy miként Mert ha mutatkoznának ilyen ellentétek, bizonyságul szol­gálnának az alakoskodásra, és bármennyire szeretné el­kerülni a fogoly a büntetést az elmebaj mímelésével, sor kerülhetne a haditörvényszé­ki tárgyalásra. Emlékeztettem Howiger várparancsnok urat, hogy nem áll módomban összeha­sonlítást tenni. Lenkey Já­nost beteg állapotban láttam először. Fogalmam sincs, mi­lyen vallomást tett első ki­hallgatásai alkalmával. Tud­tam, hogy csak eddig szabad elmennem. Tábornok úrra bíztam a következtetést. — Ügy tűnik, igaza van — mondta -gondterhelten. —• Megbeszélem az ügyet Ernst törzsnadbíró úrral. ★ Várok. Arra várok, hogy engedélyezzék a kihallgatási jegyzőkönyv tanulmányozá­sát. Napról-napra, jobban ér­dekel ez a boldogtalan Len­key János Annyit már a leg­butább káplár is gyanít itt az aradi várban, hogy a lázadó Kossuth akárkikből nem csi­nált tábornokot. A tiszt urak egyike-másika — csupa olya­nok, akik harcoltak Magyar- ország csataterein a honvéd­seregek ellen — bizalmas közléseikben elismeréssel nyilatkoznak a lázadó vezé­rek katonai erényeiről. Tartja magát a hallgatólagos véle­mény, hogy a különleges hadbíróság előtt álló tizen­négy generális csupa kiváló vezér volt a háborúban. Ti­zenötödik társuk Lenkey Já­nos. Részünkről, a győztesek részéről — legalább hivatalo­san — az erkölcsi megvetés egyik formája, hogy nem is- meijük el a Kossuth-tól ka­lehetne még otthonosabbá formálni az intézményt. A legfőbb óhaj a focipálya. —■ Félig már kész, jó len­ne, ha minél hamarabb rúg­hatnánk a labdát — mondja a hetedikes Izsó Jóska, tolmá­csolva barátai, szobatársai kí­vánságát is. A lányok azért többször gondolnak haza. így érvelnek: — Ügy lenne a legjobb, ha a szülők is itt lennének.. . Ez az óhaj is teljesül, leg­alábbis hetente egyszer, szer­dán, a látogatási napon. S hét végén hazautazik minden gyerek.. „ Arrql is szó esik, hogy mi­ként irányítanának, ha ők lennének a nevelők. A fiúk állásfoglalása egy­öntetű : — Többször adnának ki­menőt. — Mit csinálnátok Mim a községben? Tar Imre barátai nevébe» is válaszol: — Meglátogatnánk a have- rókát. Fociznánk velük. Örök diákóhaj, persze egy kis turpissággal fűszerezve, mert egykettőre kiderül, hogy mindenki kaphat kimenőt, ha nagyon akarja. — Aki rendszeresen tanul, s nem vét a házirend, a fe­gyelem ellen, természetesen kimehet a községbe. Csak az marad benn, aki nem készül fel, aki rossz jegyet hoz az iskolából. S az is azért, hogy pótolja a mulasztását — tá­jékoztat Zagyva Jolán. A nevelőknek nem mindig könnyű, hiszen megannyi gonddal kell bíbelődniük, s a napi törődés, munka után jön az éjszakai ügyelet. Sok­oldalúbb, energiaörlőbb tevé­kenység ez, mint az Iskolai munka. Mégis kárpótolja őket az a tudat, hogy szülők helyett szülők, hogy otthonra talált negyvennégy falusi gyerek,»* Pécsi ísíván pott tábornoki kinevezéseket, így valamennyi lázadó gene­rálist a császári hadseregben viselt utolsó rendfokozata szerint emleget a vád. Len­key János előéletéről ezideig mindössze annyit sikerült megtudnom, hogy átállása előtt kapitány volt Kelet-Ga- líciában a Württenberg-hu- szárokr.ál, s hogy átállása után fokozatosan jutott el a lázadók oldalán a tábornoki rangig. A mi érthetetlen 'veresége- 1 ink és a honvédek még ért­hetetlenebb sikerei ismereté­ben Kossuth aligha osztogat­ta meggondolatlanul a tölgy- íaleveles rangokat. Egyedül Lenkey János lenne kivétel? Nem sokat értek a hadművé­szethez, de a józan ész követ­keztetése szerint Lenkey nem lehetett szűkében sem a bá­torságnak, sem a tehetségnek, ha generálissá válhatott Gör­gey Artúr, Damianich János, Kiss Ernő, Gróf Vécsey Ká­roly és a többi rettegett láza­dó vezér társaságában. Ennyi sas között miképpen viselhette volna egy veréb az aranygal­lért? Dehát akkor mitől roppant ennyire össze? A jellem szi­lárdsága, a lélek férfiassága biztos páncél az őrület ellen. Márpedig bizonyos, hogy Lenkey János elméje meg­bomlott. A titok nyitjára feltétlenül rálelek Kérdés, hozzáférhe­tek-e a kihallgatási jegyző­könyvhöz. Ha Ernst törzshad­bíró hivatali óvatossága na­gyobb. mint a lázadók iránti gyűlölete, akkor bajosan fo­gom megtudni, ki rejtőzik a démonokkal éVt-halál harcot vívó Lenkey János mögött. íFolytatjuk.) >.r­i­k-Il­ik n, ■ íi- 3 er­őst ni­i > z­á­;-Á-ü, a­a. 2­r ­I »'íií't

Next

/
Oldalképek
Tartalom