Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-15 / 293. szám

\ Uj gazdasági egpsiések a XGST-Ssea ' December 13-á® Moszkvá­ban befejeződött a Kölcsö­nös Gazdasági Segítségnyúj­tás Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának 65. ülésszaka. Az ülésen a KGST-tagállamok, valamint a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság kormányfőinek helyette­sei vettek részt. Az ülésszak folyamán megállapodásokat írtak alá egy sor új nemzetközi gaz­dasági egyesülés létrehozá­sáról. Az Infcertextilmas Egyesülés feladata textil­ipari műszaki berendezések termelése lesz. Az egyesü­lés célja, hogy nagy terme­lékenységű berendezésekkel, egyebek között fonó, szóv- kötő-, varró- és festő beren­dezésekkel és gépekkel lás­sa el a szocialista országo­kat. Az ugyancsak most meg­alakított Interatomenergo Egyesülés feladata, hogy megszervezze a kooperációt az atomerőművek felszerelé­sének gyártásába® és szállí­tásában, valamint, hogy mű­szaki támogatást nyújtson az érdekelt KGST-országoknak atomerőművek építésében. A tagországok megállapodást írtak alá arról is, hogy In- terelektro néven nemzetközi szervezetet hoznak létre az elektrotechnikai gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés megvalósítá­sára. Az Interchim tagországai megállapodtak a növényvé­dő vegyszerek gyártásának nagyarányú fejlesztésére. 1976—1980. között bővítik a 13 már működő vállalat ka­pacitását, és további 61 új létesítményt állítanak üzem­be. A megállapodás megva­lósítása lehetővé teszi, hogy a tagországok szükségleteit 1980-ra 96 százalékig ki tud­ják elégíteni. A bizottság befejezte mun­kálatait a KGST-tagországok valutái árfolyamainak és át­számítási kulcsainak megál­lapításával kapcsolatban. Je lentős munkát végzett ; nak érdekében, hogy meg határozza azokat a feltétele­ket és határidőket, amelyek a valuták kölcsöne» . átvált­hatóságával kapcsolatosak. Az ásványkincsek geoló­giai feltárásához és a hidro­geológiai kutatásokhoz nagy­hatású technikai eszközök szükségesek. A bizottság az e téren folyó tudományos és tervező munka összehango­lására intergeotechnika né­ven koordinációs központ lét­rehozását javasolta. A végrehajtó bizottság vé­gül jóváhagyta a KGST geológiai állandó bizottságá­nak tevékenységét, és célul tűzte ki a tagországok együtt működését az ásványi és nyersanyagbázisok kiszélesí­tésében, hogy maximálisan ki lehessen elégíteni a szük­ségleteket a legfontosabb és legkeresettebb ásványi nyers anyagokból. Sz, Z. Egy nemes hagyaték folytatója A díszes, bordó borításé doboz közepén aranyérem díszük. A csillogó anyagba finom vésőkkel formált port­ré idős, bajuszos, szemüveges férfit ábrázol. Körülötte ci- rádás felirat olvasható: Sza­bó Gusztáv emlékérem. Boldog tulajdonosának — Török Istvánnak, az egri MEZŐGÉP Vállalat igazgató­jának — néhány nap óta, dolgozószobáját ékesíti. De, hogy jutott el az egy­kori géplakatos, a későb­bi közgazdász, majd igazgató ehhez az elismerő kitüntetés­hez? Hosszú fáradságos órák, munkával teli hónapok és évek előzték meg. Török Ist­ván szenvedélyes akaratere­jét, — amely a legnehezebb percekben is átsegítette, ma is megőrizte. — Tulajdonképpen akkor kezdődött, amikor fiatal cse­peli géplakatosként a Szov­jetunióba küldtek tanulni. Szaratovban, a közgazdasági egyetemre jártam és mint fiatal diplomás kerültem ha­za. Szülő megyémbe, Bács- Kiskunba mentem és Bács- bokodon, majd Kiskunhala­son bekapcsolódtam az akko­ri gépállomások szervező, majd irányító munkájába. A hatvanas években kerültem át Heves megyébe. Előbb a sarudi, majd a füzesabonyi gépállomást irányítottam. Azután 1967-ben, amikor megalakultak a mezőgazda- sági gépgyártó és szolgáltató vállalatok, az Egri MEZŐ­GÉP Vállalat igazgatói teen­dőivel bíztak meg, egyben az Agrártudományi Egyesület Heves megyei Szervezetének gépesítési szakosztályának elnökévé is megválasztottak. A hatvanas évek elején mind Bács-Kiskúnban, mind He­vesben részt vettem a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésében, később pedig a vi­déki mezőgazdasági gépgyár­tás megszervezésében is. Munkatársaimmal Heves és Nógrád megyében, vállala­tunknak hét gyáregységet szerveztünk. Mint a gépesíté­si szakosztály elnöke pedig igyekeztem ' hozzájárulni, hogy megyénk termelőszö­vetkezeteiben és állami gaz­daságaiban dolgozó^ gépész szakemberek eredményesen megismerkedjenek és folya­matosan figyelemmel kísér­jék az aktuális gazdaságpo­litikai kérdéseket, ja mező- gazdasági gépek gyártmány- fejlesztési feladatait és az új gépi technológiákat. Mindezt szakmai előadások­kal és különböző bemutatók­kal sikerült elősegítenünk, A kitüntetés átadásakor dr. Dimény Imre, mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter kiemelte, hogy Török István közel húsz éve tevé­kenykedik a magyar mező- gazdaság szolgálatában és komoly részt vállalt a nagy­üzemi gazdálkodás gépesíté­sének megszervezésében. * —. A közelmúltban Buda­pesten tartotta az Agrártu­dományi Egyesület Gépesíté­si Társasága ' tisztújító köz­gyűlését. Az a megtisztelte­tés ért. hogy az országos el­nökség engem kért fel a köz­gyűlés levezető elnöki teen­dőinek ellátására. Bevallom, volt bennem némi elfogó- Söítság, de aztán mégiscsak feloldódtam. És akkor jött a meglepetés. Dr. Dimény Im­re átnyújtotta dr. Lehoczki László, kandidátusnak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető taná­rának & nekem, az idén ala­pított Szabó Gusztáv emlék­érmet — Ki volt Szabó Gusztáv? •— Neve a lexikonokban nem olvasható. Mégis jelen­tős egyénisége a magyar ag­rártörténetnek. Már a felsza­badulás előtt is egyetemi .ta­nár volt, aki ' később részt vett a magyar agrárfelsőok­tatás megszervezésében. Az­után egyetemi tanár lett Gö­döllőn is,a , gépesítés nagyhí­rű professzora, aki haláláig, 1963-ig aktívan kivette ré­szét, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megszervezé­sében és a szövetkezetek anyagi, műszaki bázisának elméleti kidolgozásában. El­évülhetetlen érdemeket szer­zett azzal, hogy nagy oda­adással nevelte azokat a szakembereket, akik ma is résztvesznek mezőgazdasá­gunk irányításában és to­vábbfejlesztésében. Így nagy elismerés, hogy én, a gyakor­lati szakember, egy tekin­télynek örvendő tudós, dr. Lehoczki László mellett meg­kaptam ezt a kitüntetést. Abban, hogy elnyertem a Szabó* Gusztáv emlékérmet, nagyon sokat köszönhetek munkatársaimnak és az Ag­rártudományi Egyesület He­ves megyei szervezetében te­vékenykedő kollégáknál^ akik mindig támogattak es .segítettek. _4z emlékérem ugyan szimbólum, de Szabó Gusztáv emberileg és szak­mailag is nemes hagyatéká nak további ápolására köte­lez. Ezért a jövőben is arra törekszem, hogy munkám­mal hozzájáruljak mezőgaz daságunk gép- és eszközigé­nyének minél jobb hazai el­látásához. Őröm látni az eredményeket, de még in­kább öröm látni a vállalatunk­nál dolgozó emberek odaadó munkáját, áldozatkész helyt­állását. amely mindig egy- egy gépben, vagy alkatrész­ben jut kifejezésre. A kitün­tetésemben valam ennyi ük­nek része van. „. Mentusz Károly Bővül a szövetkezeti áruválaszték Ä műit évi 800 millióról az idén csaknem 1 milliárd 100 millió forintra emelke­dett a SZÖVÁRU forgalma. A Szövetkezetek Árubeszer­ző és Értékesítő Közös Vál­lalata 1974-ben tovább kí­vánja szélesíteni választékát, s a hazai ipartól származó termékek mellett növeli az importáruk arányát is. Már aláírták a szerződést a Hajdúsági Iparművekkel, amely jövőre csaknem 6000 mosógépet, 8000 porszívót, 4000 bojlert és mintegy 600 centrifugát szállít; ,a Jász­berényi Hűtőgépgyárral 14 ezer 900 hűtőgépre kötöttek megállapodást., Több hazai vállalattól több ezer televí­ziót, villanyvasalót, villany- tűzhelyet, kávéőrlőt és 26 ezer kávéfőzőt rendeltek. Tovább növelik a szovjet áruk importját. Kerékpárok, rádiók, porszívók, hőfoksza­bályzó« vasalók és más iparcikkek érkeznek a Szov­jetunióból, ' (MTI) 0i3p!áoalt lizsaszssilniMeÉsaü A fagyba, hóba dermedt község, Rózsaszentmárton, nem csak a mindig zajos is­kolával, a műanyagüzem zu~ hogásával véteti észre ma­gát ezekben a napokban. A Rákóczi Termelőszövetkezet­ben sem állt meg az élet egyetlen pillanatra sem, csak éppen a természet rendjéhez igazodott. Miután a kalászo­sok és a kukorica körül min­dent „tisztába tettek” a közös gazdaság dolgozói, maradt a 70 hektárnyi szőlőterület is­tállótrágyázása. Hegyi István brigádvezető e fontos mun­kák felelőse. S a kemény hi­degben meggyűlt volna a gondja, ha nincsenek oldalán olyan fogatosok, mint Kalyó Lajos. Huczka István, Hegyi Menyhért, Hucika András vagy Laczki Mihály. Vala­mennyien naponta 100—150 mázsa trágyával végeznek. Ennyit raknak kocsira, eny- nyit szórnak szét a szülőföl­deken. Kezdték a saszlánál, muskotálynál. Majd a bor­szőlőre térnek át. A gazdaság istállóiból mintegy kétszáz vagon trágya kerül ki év vé­géig. Addigra be is akarják fejezni munkájukat a Rá­kóczi fogatosai. ★ A szőlészettel további ter­vük is van a közös gazdaság vezetőinek. Fejleszteni kí­vánják. —"t A Hatvani úti dűlő mentén néztünk ki magunk­nak földterületet erre a cél­ra, mégpedig hetven hektár­nyit. Ezt szeretnénk lépcső­zetesen, három szakaszban borszőlővel betelepíteni —* ad felvilágosítást elgondolá­saikról Paraszt Imre főagro- nómus. — Amennyiben a leg­közelebbi közgyűlés elfogad­ja a javaslatot, másfél millió forintot irányzunk elő mind e munkálatokra, s jövő. esz­tendőben neki is fbgunk Számítunk állami támogatás­ra, ami könnyítene helyze­tünkön. Bíztató e tekintetben, hogy minden feltételnek a birtokában vagyunk, ami e támogatás elnyeréséhez szük­séges. Ha aztán pályázatunk­ra megjön a kedvező válasz, fái a ss£ctokon a Gagarin Hőerőműben MMM1 S' " X w ' ' V' <■ ^ _- ’ „ n 'V'. &z automatika vagy a mű­szer elromlik. Kívülről köny- nyű azt mondani, az kő­műveseknek csak sétálniuk kell a gépeik között és ra- rápillantani a műszerekre. Ettől sokkal többről és sok­kal nehezebb, keményebb munkáról is szó van, ha valami hiba előfordul. — Hogyan veszik át ezt a lelkiismeretes őrködést azok, akik tegnap még kapával a kezükben mentek a határ­ba? — Nagyon sok az űj dol­gozónk. Egy részük beillesz­kedik, megszokja és megsze­reti ezt a munkát, a másik részük viszont elmegy. Olya­nok is akadnak, akiknek mi mondunk búcsút. Az Italo­zás például kizáró tényező nálunk. Rengeteget segítet­tek és segítenek a szocia­lista brigádok, amelyek ma­gukba fogadják az újonnan jöttéket. De a párttagok pél­damutatása az első. A kom­munisták nálunk az élesztő szerepét is betöltik ★ Az első csúcsot augusztus­ban érték el. Ezt nemrég túl­szárnyalták. Nagyon büsz­kék voltak ekkor az erőmű- viek. Most a csúcsokat is meg kell dönteniük, ha azt akarják, hogy az év végén nyugodtan, nézzenek az em­berek szemébe. Persze, hogy a terv meg lesz-e, attól fc függ, hogy az országos el­osztó mennyi villamos ener­giát igényel tőlük. Igaz, e kemény hidegek miatt nem vagyunk bőviben az áram­nak. A nemzetközi együtt­működés sem csodaszer, de az_is igaz, hogy óriási segít­ség. — Mint mtnden. új üzem­nek, a mi erőművünknek if be kell járódnia, hogy ezt a közkeletű kifejezést használ­jam — hívja fel a ügyeimet Mohácsi Miklós műszaki- igazgató-heiyettes. — Mi „be­állást” emlegetünk és „ki­esésről” beszélünk. Ez a ki­esés 1971-ben elérte a 30 százalékot, rá egy évre a felére csökkentettük, az idén pedig a tíz százalék körűi mozgunk. Ha nemzetközi összehasonlítást végzünk, ak­kor ez a mostani tíz száza­lék nagyon „előkelő” szán­tét mutat. ★ Ki gondol arra,’ amikor odamegy a villanykapcsoló­hoz, hogy az áram hogyan jut el a lakásába? Ki törő­dik azzal, hogy hány és hány ember dolgozik azért. hogy neki működjék atv-je? Ha a Gagarin erőmű nem lenne, akkor az ország vUla- mosenergia-felhasználásá- nak a negyede hiányozna. Fantasztikus adat. Mintha. Heves, Borsod. Nógrád, Szol­nok és Hajdú megyékben egyetlen villanyégőt sem le­hetne felgyújtani, egyetlen üzemet sem lehetne mű­ködtetni. Ezekben, a téli napokban, a jó meleg szobákban, a zümmögő gépek mellett az üzemi csarnokokban, gon­doljunk egy pillanatra az erőműviekre is. Ugye, meny­nyire függünk egymástól, ugye, mennyire egymásra vagyunk utalva? G. Molnár Ferenc Az ember megffletődik, amikor ezt a szót hallja: csúcsteljesítmény. Tisztelet ébred benne, mart rengeteg erőfeszítést, verejtéket téte­lez fel a háttérben. Remdkí- vüü dolgokat Mit jelent a csúcsteljesít­mény egy erőműben? Teszi fel magának a kérdést Az is valami? Legfeljebb még egy lapáttal több szenet tesznek a kazánba. Elmosolyodik a naiv fel- tételezésen Mohácsi Miklós, s. Gagarin Hőerőmű műszaki- igazgató-helyettese. — így is fel lehet fogni — mondja elnézően. — De a teljesítmény mögött ott van­nak az emberek. Az üzemvitelhez több osz­tály is tartozik. Viszont egyetlen alapszervezet' fog­ja össze a kommunistákat ezen belül. A párttitkár p»e- dig Rappensberger Emil, , akinek -„.civil” foglalkozása az, hogy felelős az egyik műszákért. ' —■ Talán nehezen lehet el­hinni, de itt nem kell győz­ködni az embereket. Ha va-, lami baj vap, akkor senki sem nézi az óráját. Tizenha­tosnak is, ha a szükség úgy kívánja. Egyiket-másikat va­lósággal haza kell paran­csolni. Megszállottak az erő­mű viek általában, ez az igaz­ság. Másként, csupán az anyagiakért, ezt nem vállal­nák. — Nem olyan rossz az eroműviak keresete sem — jegyzi meg az újságíró. — Az a kérdés, honnan' nézzük. Itt vannak a szom­szédban a külszíniek. Ha­sonlítsuk össze az ő pénzü­ket a miénkkel; De ez csak az egyik oldala a dolognak. Nem sírni akarunk. Azt is kár volna azonban tagadni, azonnal kapcsolatba lépünk a miskolci Ültetvény tervező Vállalattal, amely a kellő oltványmennyiséget rendel­kezésünkre bocsátja, vala­mint szakmai segítséget nyújt a kijelölt terület táp­anyag feltöltéséhez, forgatá­sához. Az eddigiekben jól bevált Lenz-Moser telepítést kívánjuk alkalmazni a meg­duplázott szőlőterületen, mert van hozzá megfelelő gépparkunk... ★ Az alig 1300 hektáros ter­melőszövetkezet tagsága kü­lönben bizakodással tekint a zárszámadás elé. A tervezett­nél 20 vagonnal több volt -az idei kalászos termésük. S bár a tavaszi szárazság hét vagon kiesést okozott a cse­mege szőlőnél, ezt bőséggel ellensúlyozta a borszőlő 15 százalékos töV ’ethozama, s az a két és fél vagon egyYb gyümölcs, amit terven felül takarították be a szövetkeze' tagjai, Imolduay) hogy ilyen kérdéseik elég gyakran szerepelne!^ a be­szélgetések során. ★ Hol is tart a Gagarin? Még egy félmilKárd kilo­wattóra villamos energiát kell fejlesztenie a gépsornak az év végéig, hogy a ter­vüket teljesíteni tudják az erőműviek. Sok ez vagy ke­vés? Minden a helyzettől függ. — Mirajturik nem múlik — mondja határozottan a műszakiigazgató-halyettes. — Igaz, hogy ennek a teljesít­ménynek az eléréséhez a blokkoknak „zsinórban” kel­lene hétszáz megawattot fej­leszteniük, ami elképzelhe­tetlennek tűnik, de azért nem megoldhatatlan a kér­dés. Ingadozással, a telje»- sítmények csökkentésével és fokozásával a fél milliárd kilowatt lehetséges volna, — Akitör hát kin vagy min múlik? — A bányán. Tud-e ne­künk annyi szenet adni, amennyi kell a már említett teljesítményhez. Azt is tud­juk, nem a bányászok el­határozásán, jó szándékán, akaratán dől el a kérdés, őket a gépi, technikai fel- készültségük befolyásolja. A bányászoknak is az az érde­kűit, hogy az .erőmű igé­nyeit kielégítsék. Itt tehát egy célért fáradozunk. ★ A kemény tél a legna­gyobb ellensége az erőmű­nek. Félig szabadiba telepí­tett üzem, tehát az időjárás­nak nagyon ki vannak téve. — Megemelt létszámmal őrködünk azon — magyaráz­za Rappensberger Emil —, hogy ne fagyjon, le "egyetlen berendezés sem. Különböző műszerek, automatikák 1 sza­bályozzák és ellenőrzik a gé­pek működését, de ezek is elromolhatnak. Igaz, olyan biztonsági berendezéseink vannak, hogy az egész blok­kot lekapcsolják, ha kell, de hát a fagy ... Előfordul, hogy kézzel kell beszabá­lyoznunk tized fokokat, ha Szocialista szerződés az Izzóban (Csefan József tudósítónk­tól): A Félvezető- és Gépgyár Raktárgazdálkodási Főosztá­lya több mint 15 ezer féle anyagot tart nyilván. E nagy számú anyag nyilvántartása problémát okoz az Izzó szak­embereinek is. A főosztály dolgozói még az év tavaszán szocialista szerződésben vál­lalták, hogy az egymástól alig eltérő hasonló anyagok jelölésével ás jegyzékbefogla­lásával 20 százalékkal csök­kentik az anyagválasztékot A felmérés során kiderült, hogy a vártnál több a rak­tárban a felesleges anyag. A üzemrészeknek, s így a kész­let nazy része helyettesítő jelleggel felhasználásra' ke­rült. Ugyanakkor a felesle- gesanyagokat fela i i niották az Izzó többi gyárának. Á szocialista szerződés má­sik fontos vállalása a szállí­tási költségek csökkentése volt Körültekintőbb szerve­zéssel sikerült is csökkenteni a MÁV-nak fizetendő költsé­geket, a kocsiállás pénzösz- szegét és a gépkocsifuvarozás költségeit is. mmmM 1973. december is,, szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom