Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

XXIV. évfolyam, »80. szám 1973. november 30., péntek AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1973. november 28-án ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Minisztertanács tagjai, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkárai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, v a Fő­városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság ülése — megvitatta és elfogadta Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztése álapján az 1972. november 14—15-i központi bizottsági határo­zat végrehajtásáról szóló jelentést; — megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit; — megvitatta és elfogadta Pallai Árpád elvtársnak, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztése alapján a párt káderpolitikájáról, valamint a káder- és személyzeti munka helyzetéről szóló jelentést. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a múlt évi, 1972. november 14—15-i ha­tározatának végrehajtása megfelelően folyik, a megtett intézkedések politikai, hatása kedvező. Meggyorsult és újabb lendületet kapott a X. kongresszus határozatainak ■/égrehajtása. 1. A nemzetközi politika, a nemzetközi munkásmozgci- om legfontosabb kérdéseiben ■i Központi Bizottság rendsze­resen állást foglal, EnneK megfelelően, a novemberi ha­tározat végrehajtásaként to- 'ább erősödött szövetségünk :> Szovjetunióval, a Varsói S srződés országaival, s alában a szocialista orszá­gikat. Közös elveink alap­ján fejlődtek kapcsolataink a te-stvérpártokkal. Szélesedtek ..apcsolataink a szocialista és a szociáldemokrata pártok­kal, a haladó szervezetek­kel. Szilárdan támogattuk hősi harcában és a jövőben is tel­jes szolidaritásunkról bizto­sítjuk Vietnam népét, az in­dokínai népeket. A Közel- Keleten támogatjuk az arab népek és a haladó arab rend­szerek küzdelmét az igazsá­gos békéért, figyelembe vé­ve, hogy a nemzeti függet­lenség biztosítása és a tartós béke feltételeinek megterem­tése e térségben élő vala­mennyi nép közös érdeke és a világbéke megőrzésének is fontos tényezője. Bővültek kapcsolataink a fejlődő or­szágokkal és szolidárisak va­gyunk minden szabadságáért és nemzeti függetlenségéért küzdő néppel. A békés egymás mellett élés elvéi alapján építjük kapcsolatainkat a fejlett tő­kés országokkal is. A szocia­lista országokkal együtt nagy erőfeszítéseket teszünk az európai biztonság megszilár­dításáért és az európai or­szágok közötti együttműkö­dés fejlesztéséért. Felléptünk a nemzetközi re­akciónak az enyhülési folya­mat megtorpedózására • irá­nyuló kísérleteivel szemben. Elítéljük a chilei katonai jun­ta gaztetteit. Szolidárisak va­gyunk a katonai diktatúra el­len harcoló görög néppel. Pártunk, kormányunk, né­pünk azon munkálkodik, hogy a kommunista és mun­káspártok 196S. évi moszk­vai értekezletén elfogadott határozatot, az 1973. évi krími találkozón közösen ki­alakított álláspontokat a gya­korlatban is érvényre jut­tassa. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a békéért és a szo­bai izmus építéséért folyó harcban döntő tényezőnek tartja a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének erősítését. A jövőben is fej­lesztjük kétoldalú kapcsola­tainkat a testvérpártokkal és tevékenyen részt veszünk a több oldalú találkozókon is. Hozzájárulunk az SZKP XXIV. kongresszusán elfoga­dott és széleskörű nemzet­közi támogatást élvező béke­program megvalósításáért, a nemzetközi enyhülés tartós­sá tételéért folyó harchoz. Készek vagyunk tettekkel is támogatni a békeszerető erők moszkvai világkongresszusá­nak a világ népeihez intézett felhívását. 2. Hazánk belpolitikai-hely ze- te kiegyensúlyozott, társadal­munkat a nyugodt alkotó munka és a biztonság jel­lemzi. Népünk túlnyomó többsége politikánk fő vona­lával egyetért és annak meg­valósítását munkájával is tá­mogatja. A Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának végrehajtásával egész né­pünk érdekében tovább erő­södött a munkásosztály ve­zető szerepe. A munkásosz­tály és a parasztság szövet­sége szilárd, erősödött a szocialista nemzeti egység. A nő- és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtása mindinkább társadalmi ügy- gyé válik. A párt-, állami és társadalmi szervek rendsze­resen foglalkoznak a határo­zatokból adódó feladatok megoldásával. A népesedéspolitikai kér­désben a Politikai Bizottság elvi állásfoglalása nyohtán hozott kormányintézkedések végrehajtása megkezdődött. Újabb jelentős szociálpoliti­kai lépések történtek a csa­ládok helyzetének javításá­ra. Az egészségügyi szabályo­zás védi a nők és születendő gyermekeink egészségét, segí­ti a családtervezést. 3. A gazdasági építőmun­kában az 1973. évi a negye­dik ötéves terv eredményes végrehajtása folyik. A X. kongresszus határozatainak megfelelően intézkedések tör­téntek a szocialista tervgaz­dálkodás továbbfejlesztésé­re. Az országgyűlés megal­kotta a tervtör vényt. A nép- gazdasági tervezőmunkaszer­vezeti felépítésének fejlesz­tésében fontos lépés volt az Állami Tervbizottság létre­hozása. A kormány döntést hozott az ország ipari ter­melésének jelentős részét előállító, kiemelt nagyválla­latok fokozottabb bevonásá­ra a tervezőmunkába, első­sorban a középtávú tervek készítésébe, Az ipar szerkezeti átalakí­tása folytatódott. Ez alapve­tően a központi fejlesztési programok javuló végrehaj­tásának az eredménye. A kormány kijelölte azt a hat nagyvállalatot, ahol a ter­melés korszerűsítését köz­ponti segítséggel és pénzügyi támogatással oldják meg. Az Állami Tervbizottság érté­kelte a folyamatos megfigye­lésre kijelölt ötven nagyvál­lalat helyzetét. E vállalatok tevékenysége egészében össz­hangban van a gazdaságpo­litikai céljainkkal, eredmé­nyesen működnek. A közgazdasági szabályo­zók 1975-ben esedékes mó­dosításának előkészítése tervszerűen halad. Az a cél, hogy a vállalatok ötödik öt­éves tervüket már a módosí­tott népgazdasági szabályo­zók ismeretében dolgozhas­sák ki. A vállalati nyereség és a bérek alakulásának szoros kapcsolata a szénbányászat­ban megszűnt, a villamos- energia-iparban mérséklő­dött. Tizennégy ipari, építő­ipari vállalatnál és két szö­vetkezetnél a bérszínvonal­szabályozás helyett kísérlet­képpen bértömeg-szabályo­zást vezettek be. Az árhátóságo'k fokozták és hatékonyabbá tették az árel­lenőrzést. Érvénybe léptek az árkalkulációs rendszer új jogszabályai. Az építőipari árak árkalkulációját megszi­gorították: kötött árformába sorolták az építőipari mun­kák körülbelül 90 százalékát. A Központi Bizottság hatá­rozatának megfelelően emel­kedett néhány fogyasztási cikk ára. Figyelembe véve a szabadáras . termékek ár­emelkedését, valamint az árcsökkentő intézkedésekét is, a fogyasztói árszint a terv szerint alakul. Az üzem- és munkaszer­vezés” ől szóló határozatok végrehajtása megkezdődött, a válla1 átok egy része konkrét intézkedéseket tett. A vég­rehajtás ütemének gyorsítá­sa érdekében a vállalatok vezetőinek további erőfeszí­téseket kell tenniük a mun­ka- és üzemszervezés, álta­lában a szervezettség javítá­sára. 4. Az életszínvonal- és szociálpolitikai intézkedések a novemberi határozatnak megfelelően valósulnak meg. Az állami ipar és építőipar munkásai és művezetői köré­ben végrehajtott központi bérpolitikai intézkedések kö­vetkeztében 1,3 millió dol­gozó keresete 9—10 százalék­kal emelkedett. 1973. június 1-től csökkent az államigazgatás^ valamint egyes állami és társadalmi szervek dolgozóinak a mun­kaideje. A tanácsi dolgozók jutalomkeretét a béralap 6 százalékára emelték fel. A kormány módosította a lakásépítés pénzügyi és hi­telfeltételeit. A tanácsi ér- tekesítósű lakásoknál a há­rom és ennél több gyermek­ről gondoskodó munkások esetében egyedi elbírálás alapján a készpénz-előtör­lesztés részben, vagy teljes egészében elengedhető. A munkáslakásépítési akció keretében 1750 lakás építé­sét kezdték meg. 5. Az ideológiai helyzetre az jellemző, hogy tovább erő­södött társadalmunk egyetér­tése szocialista céljainkkal. A tömegpropaganda jobban összpontosított az időszerű politikai és gazdasági fel­adatokra és ezáltal hatéko­nyabbá vált. A tudományos és kulturális területen a szo­cializmus melletti elkötele­zettség talaján újabb érté­kek és eredmények szület­tek. Az alkotó műhelyek .munkája javult, a marxista kritika pozíciói erősödtek. Tervszerűen folyik az ok­tatáspolitikai határozat vég­rehajtása. Újabb intézkedő-, sek történtek, a . munkások, valamint a fizikai dolgozók gyermekeinek a továbbtanu­lása érdekében. A sajtó, a rádió, a televí­zió eredményesen propagál­ta a novemberi határozatot, felelősen mozgósított a fel­adatok megoldására és ezzel hozzájárult a kedvező belpo­litikai légkör kialakításá­hoz. 6. A Központi Bizottság 1972. novemberi határozatá­nak végrehajtása megerősí­tette a párt vezető szerepét, eszmei, politikai, cselekvési egységét. A párt belső hely­zete kedvező, tömegkapcsola- tai szilárdak. A pártmunká­ban előtérbe került a határ-c , zatok ellenőrzése, a végre- i hajtás helyszíni segítése. Az alapszervezetek többségében emelkedett a munka színvo­nala. A tagfelvételi munkában fokozott figyelmet fordítanak a felvételüket kérők eszmei, politikai és emberi tulajdon­ságainak alaposabb megis­merésére, a párt társadalmi összetételének tudatosabb alakítására. Az újonnan fel­vettek 71,7 százaléka fizikai dolgozó. Javult az összes fel­vettek között a nők és a 30 éven aluliak aránya. • Fejlődött a társadalmi és tömegszervezetek pártirá- nyitása és ez lehetővé tette, hogy a közös cél érdekében nagyobb önállósággal lás­sák el sajátos feladataikat, A szakszervezetek, a komínü- nista ifjúsági szervezetek, a Hazafias Népfront bizottsá­gai, a nőmozgalom és más fontos társadalmi szervezetek jó munkájukkal hyfeájárul- tak a novemberi határozat végrehajtásához. . 7. A Központi Bizottság összefoglalóan meg állapítot­ta: az 1972. november 14— Í5~i ülés határidőhöz kötött határozatait végrehajtottuk, a hosszabb távú feladatok meg­oldása megfelelő ütemben folyik _____, , / A Központi Bizottság el­ismerését fejezi ki a párt-, állami és társadalmi szerve­zeteknek, a párttagoknak és a pártonkívüli szövetségese­inknek azért az odaadó munkáért, amit az élet min­den területén végeztek a no­vemberi határozat követke­zetes. végrehajtása érdeké­ben. Szilárdan bízik abban, hogy a párttagok és a szo­cializmus pártonkívüli hí­veinek összefogásával, to­vábbi áldozatos munkával elérjük a párt X. kongresz- szusán kitűzött célokat. II. A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveiről szóló előterjesztést. 1. A nemzeti jövedelem 1973-ban a tervezettnél gyorsabban, 6—7 százalékkal nő. Erősödtek a kiegyensú­lyozott fejlődést biztosító tendenciák: a nemzeti jöve­delem termelése meghaladja a belföldi felhasználást, to­vább javul az ország külke­reskedelmi mérlege és' a számítottnál gyorsabban nö­vekszik a munka termelé­kenysége. . Az ipar termelése 6—7 százalékkal növekszik, ami , túlnyomó részben a termelé­kenység’ emelkedéséből szár­mazik. Az átlagosnál gyor­sabban fejlődik a . vegyipar, . a könnyűipar és a villamos- energia-ipar. A népgazdasági beruházás a tavalyi szintet 2 százalék­kal haladja meg, de némileg elmarad a tervezettől. A ter­vezettnek megfelelően alakul a termelő és a nem termelő, továbbá az állami és a'vál­lalati beruházások aránya. Ezek közül kiemelkedik a Gagarin Hőerőmű, a Barát­ság II. Kőolajvezeték, a II. Tiszai Vízlépcső, az ajkai timföldgyár, a beremendi ce­zottságának főtitkára és a?:, indiai kormány elnökasszo­nya, _ ez alkalommal több nemzetközi problémáról folytatott véleménycserét. Brezsnyev kiemelte azt a nagy szerepet, amelyet India tölt be nemzetközi síkon, többek közt az ázsiai béke, kölcsönös megértés és együtt­működés megteremtésében. Indira Gandhi nagyra érté­kelte a békeszerető szovjet politikát, és azt, hogy a Szovjetunió jelentősen hoz­zájárul az igazságos, tartós' A véget ért arab csúcsta­lálkozó részvevői a tárgyalá­sok során határozatot hoztak az arab olaj további sorsá­nak kérdésében. Az Algír­ban nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az ola­jat illetően az arab vezetők megállapodtak abban, hogy mentgyar, a ' magyar Viscosa Gyár új műanyagüzemének megépítése, a Magyar Va­gon- és Gépgyár acélöntötíé- jének, az Özdi Kohászati üzemek, a Dunai Vasmű,, a Lenin Kohászati Művek ka­pacitásának modernizálása és bővítése. A mezőgazdasági termelés mintegy 5—ö százalékkal meghaladja az elmúlt évit. Kenyér- és takarmánygabo­nából biztosított a belföldi igények kielégítése, búzából kivitelre is jut. A zöldség- és gyümölcstermelés — fő­ként a rendkívüli szárazság következtében —, a terve­zettnél kisebb, burgonyából importra van szükség. A szarvasmarha-tenyésztés meggyorsult. A IV. negyed­évtől a sertéshústermelés is jelentősen növekszik. Az építőipari tevékenység az elmúlt év második félé­ben felélénkült, és egész év­re számítva a növekedés üte­me 2,5—3 százalék lesz. A kapacitások es az igények összhangja a korábbinál jobb. Egyes munkáknál ja­vult a koncentráció és ke­vesebb a minőségi kifogás. Ugyanakkor nem kielégítő a féjlődés a befejezési mun­káknál. A lakásépítési ter­vet teljesítjük, mintegy 85 000 , lakás épül. A közlekedés és a hírköz­lés a terveknek megfelelően fejlődik. A termelés szerkezete és az élénk külföldi kereslet a - vállalatokat az export nö­velésére ösztönözte; Az ex­port dinamikusan; az import mérsékelten növekedett. A lakosság fogyasztása 4— 4,5 százalékkal, az egy ke­resőre jutó reálbér 2,3 szá­zalékkal emelkedik. A nagy­üzemi munkások reálbéré­nek növekedése eléri a ter­vezett 5,8 százalékot. Az áruellátás kiegyensúlyozott, (Folytatás a 2. oldalon) palotában ünnepélyesen alá­írták a közös szovjet—indiai okmányokat. Leonyid Brezsnyev csütör­tökön az indiai parlament­ben elhangzott beszédében kifejtetté a modern világ fon­tosabb problémáival kapcso­latos szovjet álláspontot, köz­te a Szovjetunió állásfogla­lását az európai es az ázsiai biztonság kérdését, a szovjet —amerikai kapcsolatokat, va­lamint a közel-keleti helyze­tet illetően. az arab országok továbbra is gazdasági fegyverként alkal­mazzák az olajat, és teszik ezt mindaddig, amíg Izrael ki nem vonul a megszállt te­rületekről és helyre nem ál­lítják a palesztin nén nem­zeti jogait , , , Brezsnyev és Gandhi aláírta a tárgyalások okmányait Csütörtökön Delhiben Le- béke és ■ a nemzetközi biz- onyid Brezsnyev folytatta tonság szavatolásához, tárgyalásait Indira Gandhi- ir val. Az SZKP Központ Bi- Csütörtökön a delhi elnöki Algíri döntés as arab c^af sorsáról KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 19T3. november 28-i üléséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom