Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-27 / 277. szám
IIWiAAA'V.'V' -»VA.-V/V •V/VN." *.<v iictlő osíi külpolitikai kommentárunk: T^ükok a Z r emp ómnál A/ at.ln.ni Ztus-templom íeslői romjai elől csak november 24-en este vezényelték el az utóbbi napokban ott álló páncélost, de már a következő hajnalon újra feltűnt a komor sziluett. Ezúttal azért, mert a sokat szenvedett Hellaszban az ezredesek uralma után mos! a generálisok puccsa következett. Hogyan es fiúért? A válaszhoz fel kell villantanunk a legutóbb: esztendők eseményeinek filmjét. lyői avaszán immár matematikai bizonyossággá lett. hogy a májusra kiírt választásokon elsöprő győzelmet arat a polgári középréteg és a baloldal nehezen, de végűi is Rikovácsolódott blokkja. Ez a szövetség hosszabb távra meghatározhatta volna az ország politikai lövőjét. A NATO es a belső reakció nem volt hajlandó tétlenül bevárni a májusi földcsuszamlást: 1967. április 21-én bekövetkezett a Georgios Papadopulos által vezetett ezredesi puccs. 1973 elejére az elnyomás ellenére napvilágra kerültek a súlyos társadalmi feszültségek. 1973. februárjában Pireuszban és Szalonikiben kikötői sztrájkok robbantak ki. ezeket a diákok azonnal megmozdulásokkal támogatták. Ilyen előzmények után döntött úgy a rendszer erős embere, Papadopulos, hogy a már számára is elkerülhetetlennek tűnő új szakaszba megpróbálja átmenteni személyes hatalmát. 1973 nyarán megrendezte a valóban népszerűtlen dinasztia trónfosztását kimondó „népszavazást” és maga ült az így született köztársaság államfői székébe. Üj alkotmányt bocsátott ki,, amelyben óriási hatalmat biztosított magának, majd kinevezte az első polgári miniszterelnököt és megbízta azzal, készítse elő a választásokat. Az új kormányfő, a 64 éves Szpiros Markezinis jobboldali, de a realitások iránt kétségtelen érzékkel bíró politikum kísérletét még á polgári ellenzék is óvatos várakozással fogadta. A szélsőjobboldal, Papadopulos junta-tisztjeinek gyülekezetével az élen, „korainak” minősítette a változásokat és az államfő önmentő akcióiban „árulást” látott. November 14-én több ezer fiatal vette be magát az athéni műegyetemre és rádióállomásuk a rezsim elleni általános felkelésre hívta fel a görög népet. Közben a kemény vonal hívei is meggyorsították előkészületeiket. November 22-én Masztrantonis altábornagy, az athéni hadtest parancsnoka tárgyalások ürügyével Papadopuloshoz küldte megbízottjait, kö.Z-. tűk a katonai reridörség parancsnokát. Az ügyes színjátékkal eloszlatták az államfő minden gyanúját és november 25-én hajnalban sikerült lecsapniuk. Hellasz újra az egyértelmű katonai uralom csizmája alá került. Az elmúlt hat év látványosan bebizonyította, hogy i a reakciós diktatúra nem old meg semmit. Nem bizo- > nyithat mást az elkövetkező vészterhes időszak sem. nemzetközi München: (jobb oldalt) ilyen volt az autómentes vasárnapon a nagy sztráda bejárata a fővárosban, és ilyen volt egy nappal előbb (bal oldalt). (Tclefoto — AP—MTI—KS — Külföldi Képszolgálat) Brandt Párizsba érkezett Brandt kancellár hétfőn délelőtt Párizsba érkezett, hogy részt vegyen a francia— nyugatnémet együttműködési egyezmény keretében tartandó kétnapos csúcstalálkozón. A kancellárt megérkezésekor Orly repülőterén Messmer miniszterelnök üdvözölte. Az Elysee-palotában már hétfőn délelőtt sor került az első négyszemközti megbeszélésre Pompidou elnök és Brandt kancellár között. Közben a külügyminisztériumban Jobert külügyminiszter külön tanácskozott Scheel nyugatnémet külügyminiszterrel. Délben Messmer miniszterelnök ebédet adott a kancellár tiszteletére. Máltán a Jumbó Egyelőre nem teljesítik a géprablók követeléseit Palesztin terroristák egy kis csoportja vasárnap hatalmába kerítette a KLM holland légitársaság egyik Boe- niing 747-es repülőgépét, amely Bejrutból felszállva Üj-Delhi és Tokió felé tartott. A gép fedélzetén 247 utas és 17 főnyi személyzet tartózkodik. A géprablók előbb arra kényszerítették a pilótát, hogy Damaszkuszban szálljon le, majd másfél óra múltán Ciprusra irányították az utasszállító gépet. Nicosiában azt követelték a hatóságoktól, hogy bocsássák szabadon hét társukat, akiket tavasszal ítéltek hét-hét évi börtön- büntetésre, amiért terrorakciókat hajtottak végre az izraeli nagykövetség, illetve egy izraeli repülőgép ellen. A magukat „Palesztina felszabadításáért küzdő arab ifjúsági "szervezet” tagjainak valló fegyveresek — számuk nem ismeretes — követelését azonban nem teljesítették, ezért több mint három órás várakozás után ismét parancsot adtak az indulásra és a repülőgép hétfőn reggel Tri- poliban szállt le. A Wafa palesztin hírügynökség jelentése szerint az Arafat vezette Palesztin Felszabadítása Front szóvivője útján élesen elhatárolta magát a felelőtlen terrorakciótól, amely időzítését tekintve különösen káros a palesztin nép szempontjából. A legfrissebb jelentések szerint a holland légitársaság Boeing—747 típusú repülőgépét eltérítő három szélsőséges Palesztinái — a KLM tripoli képviselőivel a gép fedélzetéről folytatott tárgyalásán — azt követelte a holland kormánytól, hogy változtassa meg Izrael-barát politikáját és ne engedjen több zsidót kivándorolni Izraelbe. A KLM egyik amszterdami szóvivője közölte, hogy a repülőgépen 247-en tartózkodnak: 174 japán, 22 spanyol, Fülöp-szigeti és latin- amerikai, 15 indiai, 8-ameri- kai és angol, 8 görög, 8 arab, 1 svájci, 1 libanoni, 1 pakisztáni, 1 thaiföldi, 1 norvég, és 7 holland. Tekintettel arra, hogy az utasok többsége japán, a japán hatóságok — elővigyázatosságból intézkedéseket tettek a szigetország 16 legfontosabb repülőterének biztonságáért. Egybehangzó hírügynökségi jelentések szerint a gép felszállt Tripoli ' repülőteréről, s nem sokkal később leszállt a máltai fővárosban. Ezt később Amszterdamban . is megerősítették. Ű'abb halottak Belfastban Vasárnap két halottja vott a fokozódó ulsteri zavargásoknak. Egy katonai járőr a hajnali órákban golyóktól át- lyuggatott férfiholttestre bukkant. A nap folyamán egy másik járőr tűzharcot Vívott az IRA embereivel. Egy 17 éves fiú életét vesztette. A négy éve tartó véres polgárháborúnak immár 908 halálos áldozata van. Nixon ú*abb v energiatakarékosságot Jelentett be Nixon elnök vasárnap este ismét megjelent a némiképpen hűvösebbé vált amerikai otthonok tv-készülékeinek képernyőjén, hogy újabb — saját szávai szerint — „erős és hatékony” intézkedéseket jelentsen be az energiává'>ág onyl.áér re november 7-én ismertet ,-tt szükségrendszu-ályok nyomatékosabbá tételére, illetve kiegészítésére. A korábban „önkéntes” alapon meghirdetett rendszabályokat mo6t kötelezővé Az EGY ESZTENDŐVEL ezelőtt Nagy-Britannia, Dánia és Írország belépésével kilenctagúra bővült Közös Piac: berkeiben heves viták dúlnak. Vészterhesen közeledik az első nagy „gazdasági vizsga” időpontja: 1974. január elseje. És egyre több jel arra mutat, hogy a nyugat-európai integráció ezen a vizsgán könnyen megbukhat. Persze, „osztályismétlésre” mindig lesz lehetőség. Amióta 1958-ban az úgynevezett „római szerződéssel” létrejött az akkor még hat tagállamból álló (NSZK, Franciaország, Olaszország, Benelux) Közös Piac, a szervezet gazdasági szempontból kétségkívül jelentős eredményeket ért eL Ezt a gyakorlatban úgy lehet megfogalmazni, hogy sikerült megszervezni egy olyan vámuniót, amely a kívülállókkal szembeni diszkriminációs, megkülönböztető politika alkalmazásával hatalmas mértékben fokozta a tagállamok egymás közötti kereskedelmét és ösztönözte konjunktúrájukat. Eltekintve ezúttal ,a politikai tényezőktől, gazdaságilag a konjunktúra vonzása volt »z az erő, amely a kívülállókat a Közös Piachoz való csatlakozásra ösztönözte. Tavaly októberben Párizsban a három új tag belépése után összeült a Kilen- cek első csúcsértekezlete. Ez azzal a lényeges gazdasági felismeréssel volt kénytelen szembenézni, hogy ha a Közös Piac meg akarja őrizni fi kilencek versen/őiíása az idővel 1973. november 3L, keáá eddigi sikereit, akikor túl kell lépnie a vámunió színvonalát. A tagok tudták, hogy az Egyesült Államok és Japán elsöprő konkurren- ciát jelent számukra a világpiacon. S tudták azt is, hogy sürgető a szocialista világhoz fűződő gazdasági kapcsolatok felülvizsgálása, hiszen legfontosabb konkur- renselk — egységes nemzeti államok lévén — gyorsabb és határozottabb döntések alapján tudnak megjelenni az óriási lehetőségeket tartogató „keleti kereskedelemben”. Egy esztendővel ezelőtt ezek a felismerések egy nap- társzerűen összeállított akcióprogram felállításához vezettek. Ennek lényege a következő volt: 1. A jelenlegi, lényegét tekintve vámunió-színvonalról tovább kell lépni. Létre kell hozni a Kilencek közös pénzügyi alapját és közös pénzügyi politikáját, s ennek alapján 1974. január 1-én a gazdasági közösség második, magasabb szintű' integrációs szakaszába kell átlépni. 2 Ennek a megvalósítása a feltétele annak, hogy 1980- :ig kialakuljon a Kilencek teli es gazdasági és pénzügyi uniója, ami azt jelentené, hogy Nyugat-Európa szóban forgó országai legalábbis gazdasági pénzügyi szempontból „egyetlen hatalomként” lépnének fel. LÁTNIVALÓ TEHAT, hogy 1973 és 1974 fordulója a tervek szerint sorsdöntő dátum lenne a nyugat-európai integráció életében. A „naptár” létrehozása óta eltelt egy esktesdő azonban súlyosan megtépázta ezeket a terveket. A legnagyobb gyakorlati csapást az eredeti időrendi elgondolásokra valószínűleg az egymást követő pénzügyi válságok hozták. Ezek során ugyanis kiderült, hogy a Kilencek országai még egy ilyen viszonylag egyszerű kérdésben sem tudnak egyöntetűen és közösen cselekedni — még akkor sem, amikor a válság sürgőssége az egység irányába szorítaná őket. Mint bebizonyosodott: ennek az a magyarázata, hogy a tagországok belső gazdasági struktúrája a vámunió hosszú működése ellenére rendkívüli mértékben különbözik egymástól és a helyi érdekek mindenütt más és más megoldást parancsolnak. A valutaválságok , ügyében ezt mutatta, hogy a Kilencek nem tudtak egységes megállapodásra jutni például a dollárral szembeni magatartásról: Anglia és Olaszország a többi tagországok valutájával szemben is szabaddá tette a font, illetve a líra árfolyamát. Ezzel megszegték a közös pénzügyi politika elemi szabálvait. A közelmúltban Hollandia rúgta föl saját helyi pénzügyi érdekei miatt ezeket a megállapodásokat, amikor a többi tagállam beleegyezése nélkül felértékelte valutáját. ILYEN KÖRÜT -MENYEK között nincsenek meg a gyakorlati feltételei annak, ho«- a Kilencek egyesítsék pén* ügyi tartalékaikat és januá 1-től kezdve közös pénzügyi poétikát folyta-sanak. A gazdasági integráció második szakaszára való áttérést más érdekellentétek is akadályozzak. Ezek közül kettőt kell kiemelni, amelyek egymással is összefüggenek. Az első a Közös Piac mezőgazdasági politikája. A második az úgynevezett „regionális politika”. Ami a mezőgazdasági politikát illeti, ezt annak idején a francia gazdasági érdekeknek megfelelően hozták létre. Lényege egy olyan mezőgazdasági árrendszer, amely magas szinten tartja az élelmiszerárakat, hogy ily módon a francia mezőgazdasági termelés és export hasznot hajtó legyen. Ennek a franciák számára politikai jelentősége is van, miután a konzervatív mezőgazdasági körzetek a jelenlegi kormány értékes támogatói. Franciaország ezért kétség- beesetten küzd a jelenlegi mezőgazdasági árrendszer mindenféle módosítása ellen. Persze ezt a mezőgazdasági árrendszert azok a tagállamok fizetik meg, amelyek behozatalra szorulnak: mindenekelőtt Nyugat-Németor- szág és Nagy-Britannia. A mezőgazdasági kérdésekben ezek természetes szövetségesek Franciaországgal szemben. Ha engedik, hogy a „második szakaszra” is átmentsék a jelenlegi mező- gazdasági árrendszert, akkor annak megváltoztatása már igen nehéz. Ez a csata ily módon kés'elteti a magasabb szintű integrációra való 1 üérést. AMI A MÁSODIK problémát, a regionális politikát illeti, annak lényege az, hogy a Kilencek közös pénzügy 1 alapot, hoznának létre. Ebből az alapból pénzelnék részben az elmaradott mezőgazdasági körzeteket (régiókat), részben pedig azokat az ipari területeket (például szénbányavidékek), amelyek az ipari fejlődés sodrásából kimaradtak, s amelyeket gazdaságilag rekonstruálni kell. A dolog jellegénél fogva a gazdaságilag legfejlettebb Nyugat-Németország szorul a legkevesebb segítségre ebben a vonatkozásban, tehát Bonnban némi joggal teszik fel a kérdést: miért fizessék éppen ők a dél-olasz mezőgazdaság, vagy a legelmaradottabb francia mezőgazdasági területek újjászervezésének, sőt Skócia és a walesi bányavidék rekonst rukciójának költségeit? A regionális politika ügyében ily módon Franciaor szág és Anglia a természe tes szövetségesek Nyugat- Németországgal szemben! El képzelhető, hogy a számla nagy részét fizető Bonn csak úgy lesz hajlandó a regionális politika költségeinek fedezésére, ha ezért a franciák engedményeket tesznek a mezőgazdasági politika ügyében. Mindez persze hosszadalmas tárgyalásokat igé nyel. Annál is inkább, mert azok az államok, amelyek az egyik kérdésben szövet ségesek, a másik ügyben ellenfélként állnak szemben egymással. VALÓSZÍNŰNEK tartják, hogy a Kilencek politikai vezetői a hátralevő néhány hétben óriási erőfeszítéseké* tesznek a nehézségek áthidalására. A január elsejei határidő betartása azonban nagyon valószínűtlennek tű' nik. — te — téve, az elnök a következő 6 intézkedést jelentette be: 1. A rendelkezésre álló kőolaj feldolgozásánál a ben- zinelőállítás rovására növelni- kell a f űtőolaj-termelést,'*' és ennek megfelelően 15 év százalékkal kell csökkenteni a nagyközönséget kiszolgáló kutaknak juttatható benzin mennyiségét. ú 2. December 1-i hatállyal . minden szombaton este 21 órától vasárnap éjfélig a benzinkutakat zárva tartják, ily módon ösztönözve a nagyközönséget a hosszabb távú vasárnapi autókirándulásoktól való „önmegtartóztatásra”. 3. Személygépkocsik számára országosan kötelezővé teszik az 50 mérföldes (80 km-es) maximális sebességet. 4. További 15 százalékkal (a november 7.-1 korlátozással együtt összesen 25 százalékkal) csökkentik a polgári légitársaságoknak juttatható üzemanyag mennyiségét. 5. Rendeletilég megszüntetik a lakóházak és iroda- . épületek nem létfontosságú elektromos és gázvilágitását, megtiltják a cégmegjelölésen túlmenő fényreklámok használatát és a dekoratív kivilágítást, beleértve a karácsonyi díszkivilágítást is. 6. Az ipar fűtőolajjal való ellátását 10 százalékkal csökkentik, a lakások és lakóházak fűtésére 15 százalékkal, a kereskedelem számára 25 százalékkal kevesebb fűtőolaj juttatható. (Ez- ; zel gyakorlatilag kötelezővé válik az otthonok eddig „önkéntes” alapon ajánlott beszabályozása 20 Celsius fok - nappali hőmérsékletre.) Ha tehát a benzin adagolását még nem is, a népszerűtlen intézkedések adagolását a Fehér Ház már megkezdte. Nixon elnök azzal vigasztalta hallgatóit, hogy Nyu- gat-Európaban, ahol sokkal inkább érezhető a közel-keleti olajembargó hatása, már hét országban teljesen betiltották a vasárnapi autózást, amit a közel-keleti olajtól kevésbé függő USA- ban még nem kellett megtenni. Amerikai szakértők máris erős kételyeiket juttatták . kifejezésre az elnök által most bejelentett iri'e/.kecó- sek hatékonyságát illetően.
