Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

" ^turmix... fílmtübmo:.., fslmtürmix . fiúmii h m Álljon meg a menet... Színes magyar film Gyarmathy Lívia első filmje, az Ismeri a Szandi­mandit? a hazai vígjátékokban előzmények nélküli egyé­ni hangjával, sajátos szemléletmódjával méltán keltett fel­tűnést. Üj filmjének cselekménye is munkáskörnyezetben ját­szódik, de nemcsak a munkások körében számíthat érdek­lődésre: témája és tartalma — szocialista társadalmunk­ban kialakult emberi viszonyok egy üzem, s három gene­ráció életének tükrében. Néhány szó a főszerepekről: Van egy kamaszpár, tizenhat évesek, egy gyárban dolgoznak, amolyan sete-suta kamaszszerelem bontakozik ki köztük. A két külvárosi család életvitelében, magatar­tásformájában azonban különbözik egymástól, ellentétek vannak közöttü^. A felnőttek tehát nem nézik jó szem­mel a fiatalok szerelmét. A lány apjának funkciója van a gyárban, s mint ilyen, egyike egy idős munkás — ötven évig dolgozott a gyárban, ezért kapja a kitüntetést —, nem más, mint a fiú nagyapja. Az „előünnepség” nagy készülődés után az öregember horgásztanyáján zajlik, itt futnak össze a szálak: indulatok, szerelmek, hazugságok. A nagyapa alakítója a 86 éves Markovich Miklós. A szerelmes kamaszokat is civilek játsszák, Gyurcsúnszky Ági, és Hajts István. A főszereplők között van Bulla Elma Madaras József, Szirtes Ádám. Horváth Sándor, Szilágy Tibor és a jugoszláv film sokat foglalkoztatott művésznő­je, Éva Rass. A filmzenét Presser Gábor írta és a Lokomotív G7 játssza, Illés—Bródy „A világ végén” című dalát Koncz Zsuzsa énekli. '*v FTLMTURMTX.,. FÍLMTCRMRE.IJ KOPERNIKUSZ I Len yel—-NDK film I A film rendezői: Éwa és Jzeslaw Petelski, így nyilatkoz­ik filmjükről: „Rendkívüli élmény volt szá­nunkra, amikor a vásznon a sze- .nüak előtt megelevenedett a zseniális csillagász. Kopernikuszról egyébként ke­veset tudunk, s ez majdnem tel­jes egészében a tönkönyvek életrajzain és azon a megállapí­táson nyugszik, hogy ő yolt az, aki mozgásba hozta a Földet, és fogva tartotta a Napot. Törté­nelmi forrásokra, akkori és mai tudósok, történeszek munkáira támaszkodtunk. A filmet hosz- szú évekig tartó dokumentáció, számos konzultáció előzte meg. Legmaradandóbb az az intel­lektuális bátorság, amellyel tu­datosan szembeszegült az akkori nézetekkel és évszázados tradí­Twiggy, a sztár Színes angol revüfilm ciókkal, ö maga mondta? met vagyok győződve, hogy lesznek olyan emberek, akik kiabálni Ij fognak, ha arról hallanak, hogy a világegyetem szférájának for­gásáról írott könyveimben a 3 földgolyó forgásáról is írok, és meggyőződésemmel együtt el ig fognak átkozni. — És így is tör- 2 télit. Habár sok évvel halála «éj után „égették meg”, de a sora *2 nem tagadhatta meg tőle a köz- vetlen konfliktusokat, és még gj mielőtt neve a tiltott könyvek vj listájára került volna, Luther Márton kiátkozta, mint istenká- • romlót, és eretneket. A világ egyik legnagyobb csillagásza volt, de ugyanakii or olyan em« <% bér is, akit tragikus módon kÖ- p rülfontak kora konfliktusai.” A színes, szinkronizált lengyel *■* —NDK film címszereplője: Andr- J5 zej Kopiczynski, 2 pö A késői húszas években Max Mandeville színészigaz- ?ató társulata egy matinén az Udvarló című, romantikus, ^enés darab bemutatására készül. Felgördül a függöny. A. több száz személyes nézőtéren elszórtan pár ember ül­dögél. A rendező egyre idegesebb, a főszereplő nincs se­hol, Ráadásul a pénztárosnő futva jön és jelenti, hogy az jlőadást megnézi. De Thrill, a hollywoodi rendező is, aki átványos filmet altar a darabból rendezni, s most szerep­eket keres. A színészek között elterjed a hír, és megin­dul a versengés: mindenki legjobb teljesítményét igyek­szik nyújtani, hátha ő lesz a szerencsés, akit De Thrill szerződtet. Ken Russel rendező Sandy Wilson musicaljé­hez kerettörténetet írt, ahol a szereplők a színfalak mögött — az életben is eljátsszák ugyanazt a darabot. S még ezt is megtetőzi egy hollywoodi rendezővel, aki ezt a közepes darabot, közepes színészgárdával valódi hollywoodi szuper­produkcióval, álomvilággá álmodja, ahol a gondolatot a. látvány pótolja. , A néző igazi, látványos revüfilmet lát, kitűnő zené­vel és tánccal, szerelmi történettel. Főszereplő a 60-as évek' végének híres manökenje, Twiggy, vagyis T.eslie Hornsby. 3 r 2 H G i a r k »-i e x s Rz öt CSENDESEK A HAJNALOK Kétrészes, szinkronizált szovjet fi?ni A Vasziljev kisregényéből készült színdarabot nagy siKerrel játsszák a Mikroszkóp Színpadon. Most a szovjet filmváltozat kerül a nézők elé. • A film rendezője, Sztanyiszlav Roszíockij így nyilat­kozik alkotásáról: A filmen a jóság és a gonoszság harcáról, öt halálról, de mégis az örök, az elpusztíthatatlan életről szól. Fontos­nak tartottam, hogy erről — róluk —, a ma ifjúságának beszéljék. Felidézve drámai történetüket, azt akartam, hogy az emberek igazán érezzék az élet ízét, becsüljék még' annak minden pillanatát. Ugyanakkor azt is szeret­tein volna, ha a lányok halála nem szülne nyomasztó elkeseredést, hanem ellenkezőleg erőt adna azzal, hogy képzeletünkben újra meg újra előhívja pasztellszínekkel megrajzolt alakjükat, szerelmüket, és azt a zord, de fensé­ges'tájat, amelyet életük árán védtek meg. Azért íilmesítettem meg a Csendesek a hajnalok té­máját, mert ahhoz a nemzedékhez tartozom, amelynek emlékezetében sohasem halványulnak el a háborús napol Képzeletemet megmozgatta az a szörnyű ellentmondás, hogy az életet adó nő, ha katonaruhát öltött, természet- ellenes módon: ölni és halni kényszerül. Ekkor határoz­tam el, hogy a bátor légelhárító leányok drámai történetét életre keltem a Szovremennyik Színház emlékezetes elő­adása után filmen is. Voltak és vannak olyan produkciók, amelyek a háborút átfogóan ábrázolják: Én azonban azt is fontosnak tartom, hogy a részletek, az epizódok emberkö­zelbe hozzák ezeket a nagy összefüggéseket. Borisz Va­sziljev szuggesztív írásművészete erre nagyon is alkalmas­nak bizonyult Az öt lány és a rokonszenves őrmester története Andrej Martinon, Irinka Sevcsuk, Olga Osztroumova, Irina Dolganova, Jeíena Drapeko, Jekatyerina Markova, Lud­milla Zajceva főszereplésével méltán számíthat a közöns^s érdeklődésére. ­4 vörös tulipánoh vö!g) Színes szovjet film Begyeken, pusztávágokon át hajszolja lovát a hírvivő. Tahin■ na hercegnőhöz kell eljutnia, hogy átadja a fia, Szuhrab üze- iétét, Túrán sahja a hercegnő egyetlen fiát állította hadsere. élére. hogy vezetésével meghódítsák az iráni jóidét. Szuhral Jüszke arra, hogy Irán első harcosával, magával Rusz&evim mérheti össze erejét. Az ifjú nem is sejti, hogy saját apja éli.- fog fegyvert. Tahmina mindeddig féltőn őrizze fia születés éne titkát, Rusztem régi ellensége, Puled azonban ismeri a család kapcsolatot, és mindent elkövet, hogy a végzet beteljesedjék Borisz Kimjagarov, a Tadzsik Stúdió rendezője, Firdaus.- (X—XI. század), eposza nyomán készítette filmjét. Hőse, Ruszte alakját híven őrzi a néphágyomany, s nem egy gyermeket nap­jainkban is róla neveznek el. A legendás történet látványos, költői formában elevenedik meg a filmvásznon; az emberi jóság, bátorság, hősiesség kel bírókra a gonoszsággal. A film főszerepét, Rusziemet Blmbulat Vatajev játssza, aki a Tadzsik Köztársaság egyik déli városában, Kulabban nőtt fel. A közönség egy grúz film, a Csermen főszerepében ismerhette meg a fiatal tehetséges színészi. A szép Tahminát Rusztem sze­relmeséi és fiának anyját Szvetlána Norbajeya alakítja. Az Anderson magnószalagok Amerikai bűnügyi film Duke Anderson alighogy Sf»­ódul a börtönből, tízéves bün- c tűsének letöltése után, máris tildát szervez egy előkelő New erk-i ház kirablására. Andor­on.' a tervet a legapróbb^ rész- - Légik kidolgozza, segítőtársai ozzá hasonló múltú bűnözők és öztük van egykori szerelme, a szép Ingrid is... Sidney Lumet, a 12 dühös em­ber, a Pillantás a hídról és & Domb rendezőié ez alkalommal könnyű szórakozást kínál a né­zőknek a humorral fűszerezett bűnügyi történétoen, amelyhez olyan kitűnő színészeket kapott segítségül, mint £-'an Connery ~ ’- valamint a ‘WWVWWWWW* VWVWWW) npráhlrdetés Házasság Jó megjelenésű, be­csületes, Ausztráliá­ba emigrált, olasz férfi, feleségül venne feddhetetlen bonfi- társnőt. Színes . szinkroni­zált olasz film. Jó meg jeleuésü, aitóriráliai fpleséget keres. Claudia Cardtnaie és Alberto Sordi főszereplésével. Félreértések, kis • azugságok, kacag- ató kalandok... A két kiváló sztár átéka biztosíték arra, iogy a mulatságos történeten nagyszerű­en szórakoznak a né­zők. Jelige: jegyek a mozipénztárnál kap­3 r" 2 x 2 3 p 1 H a x 2 «B* 3 r 2 G K 2 p s 5 X 5 5 s D&MiX i i, B1L3ÍL ÜÄM! X .«c x hLAm/ivniiX Hü>i & oUMiK t'ai.Áí s v ItX *ILMi CfttValA F!LMiÜUMl& .,. #

Next

/
Oldalképek
Tartalom