Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-02 / 257. szám

Urpesti napok Egerben Mórunk parancsa: möveSfidni! Szocialista brigádvezetők tanácskozása Az egy - a’akult Gárdo­ny; Géz... .'1 ,.m inször rendezett iv-.-v..-.<n r-á.i ver­senyt m ■ - ... : műveiből. . Fiatalok. . .r-t- :k őago­gusképző iij"é7.m ‘;.\einek képviselői adlak-k.V.ftnség elé, hogy az előad- :níi> észet sajá­tos eszközeivel yaJ’janak ar­ról, hogy mii jelen? sziiiuk- ra Gárdonyi szóik ni ó:i.y-sé- ge, elbeszélést-inok varázsa, s arról is, hog,\ -na,id mi mi­ként tolmácséi.'ák a jövő if­júságának e/.r a ha,,;, elei.cl. A kísérlet egy-'-nerű suté­ra bizonyítja, h életreva­ló elképzelés t *<:: meghirdet­ni, megrendezni ezt a ver­sengest. A zömében s/.ínvo- iv’la* produkciók azt. igazol­ták, hogy az egri remete gonk dniatai ma is frissek'. írásai­■ -v ee | ée ”.- nem lé- •názták az annyi életműt fe­ledtető évtizedek, s hagyaté­i azokban él. hat tovább,- ik a jövőt f mri Íj ik: a ’dalokba a. A jubileumok • 'almából megszokott — az- halálának évfordulójára- tezték, rendezik ezután is a versenyt — korrekt »emlékezés helyett szen­■ lélves hitvallás volt ez a ■ - dezvény az élő Gárdonyi műveinek eleven utóélete Heti. Azok a főiskolai, ■átérni hallgatók, akik így, ■ k ennyire ismerik az al- őt, egykor tanárokként is szólói lesznek gondolataid-rak, s értő tolmácsoló! em­berségének. Azt is igazolt. .. ezek a fia­ié.'ok, . hogy otthonosan mo- ;nak az irodalomban, hi­szen többségükben a jobb írásokat választották ki, ad- ‘ - k elő, nem egy esetben már ■ ái-atásosök- szintjén. Ma- \r Erzsébet, szegedi, Csip­■ Jolán egri főiskolai hall­;Gai ajánlatunk: 18.20: É?cScV érdekeltség Péntek a folytatások nap­i. mondhatnánk a televízió ; . ísorát böngészve. Az Irga- e című magyar tévéfilm; és az Iszlám című olasz : . .sorozat 4. része követ­ik a mai estén, mellettük nban feltétlenül figyel- .t érdemel egy most kez­dő vitaestsorozat is. Az I tberi cselekvés, az embe- ! i megnyilatkozás egyik leg- I r. apvetőbb indítékával, az! * elekkel foglalkozik a vita, ! melynek témavezetője Pozs- I gai Imre, a Társadalmi I ' ;cmle helyettes főszerkesz- ' íje, akit, a tévéből már jól ! 1 ráérünk, ö írja bevezető- ■ í -en erről a témáról a kö- j vetkezőket: A szocializmus; r.sm abban különbözik o; ■ItaUzmustól, hogy ni«-« nek benne érdekkülönb- gsk, érdekütközések, ha­rn abban, hogy megszűnt; osztályjellegű összeütkö­zők társadalmi alapja. Ná-; rnk is keletkezhetnek el-; r1 mondások a fejlődés táv- ; ■ i és a lakosság napi ér- ! tel, a munkások és pa-! ztok érdekei, a társada- n általános érdekei és a port-, valamint az egyé- I r i érdek között, \z adások elején egyéb-1 í fiimriportokat mutat-1 ; be, melyekben olyan ! aberék szerepelnek, akik! , •'.amiféle érdektől ösztö- 1 r:’íve fontos dönlések elé! ír; rültek, vagy kénytelenek ! voltak döntések követkéz- . menyeit elviselni. ijmm gatók. nem hagytak ki egyetlen lehetőséget sem. érzékeltet;ók a tolmácsolt művek minden hangulati rez­dülései Brav ti: --an. de nem - - - ku lenül, - sak. a kétség— ü-'iou meglevő rutinra alapoz­va. Az. egyes írások gondola­ti, tart almi mélységéből ir.- dultak el. -. <•.i megértve doí- 8 >zlák ki, formálták meg produkcióikat. Ezt szerették volna. ezt várták a prózamondó ver­seny rendezői. Nem csalód­tak, fiiért egy-két kivételtől eltekintve — az első két he­lyezett útját járta a többi versenyző is: érezték, értet­tek az író. a pedagógus Gár­donyit. még akkor is, ha a tolmácsolás során adódtak kisebh-nagvobb hibák, ha a részletek mintázásában tév­útra siklottak, olykor-olykor didaktikusán kiemelve egyes részleteket. Ez sem túlzottan zavaró. ha arra gondolunk, hogy a versenyzők egy-két. év múltán elsősorban általános iskolákban állnak katedrára, ott nevelik maid az ifjúsá­got a szép szó, az ,igaz gondo-» Int. értékelésére, szeleteiére. Ol t, abban a közegben - az ilyen tolmácsolás is hatásos, A kezdeményezés sikere bizonyította létj ogosu 1 tsa g át, s azt is, hogy érdemes foly­tatni, s méginkább országos szintű eseménnyé, rendez­vénnyé formálni. Első alka­lommal csak kilenc pedagó­gusképző felsőoktatási intéz­mény egy-egy képviselője állt közönség elé: Jövőre, s az elkövetkező években — mivel híre megy a kezdeti si­kernek — többen neveznek be. Különösképp, ha az elő­készítő propaganda során er­re még nagyobb gondot for­dítanak. A próbálkozásból tradíció lehet. Az újpesti napok egri programjában csütörtök dél­előtt az újpesti Duna Cipő­gyár, a Magyar Pamutipar, az Egyesült Izzó, a Gyapjú- s övö, valamint az egri Haj­lóm úgy ár, a dohánygyár, a KAEV és a Finomszerel- vénygyár szocialista brigád­jainak vezetői találkoztak e.iv.n.is.sai Egerben, a Me­gyei Művelődési Központ ka­maratermében. A helyszín megválasztása nem Volt vé­letlen, hiszen a tanácskozás napirendjén a szocialista brigádok művelődési vállalá­sai ral kapcsolatos kérdések megtárgyalása szerepelt. Reszt vett a brigádvezetők találkozóján uz újpesti párt­ós állami v'ezeiés képvisele­tében Salgó Románná, a kerületi pártbizottság mun­katársa, Polgár Gyula, a Duna Cipőgyár igazgatója, Krajczár Imrém, a kerületi1 tanács művelődésügyi osztá­lyának helyettes vezetője, valamint Polgár Miklós, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának osztályvezetője, dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese. A tanácskozást Búzás La­jos. az egri városi pártbi­zottság osztályvezetője nyi­totta meg, majd Komáromi Mária, az újpesti „Némethy Ernő” Klubkönyvtár igazga­tója tartott vitaindító elő­adást. Gyakorlati példák so­rával bizonyította, mennyire fókuszba került napjaink­ban a közművelődés, s hogy milyen feladatok hárulnak a szocialista brigádokra az is­meretek gyarapítását, az élet­mód forradalmát elősegíten­dő. Az előadást konzultáció követte, amelynek vitaveze­tője Hlatky Junosné, a Du­na Művelődési Ház igazgató­ja volt. A vitában felszóla­lók valamennyien egyetér­tettek abban, hogy nemcsak dolgos kezekre, hanem okos tejekre is szükség van, A felszólaló brigádvezetők saját kollektívájuk életéből hozott példákkal illusztrál­ták a közösség összetartó erejének jelleyiíormáló ha­tását. Az egyik cipőgyári brigácivezetö azt mondotta el, hogy az o kollektívájuk 13 évvel ezelőtt még egy italboltban alakult meg, s eppen az volt elsőrendű fel­adatuk, hogy a kócsmázást megszüntessék. A brigád tag­jai közül azóta többen be­fejezték abbahagyott általá­nos iskolai tanulmányaikat, gimnáziumot, technikumot végeztek és vannak, . akik ma ntár egyetemre is jár­nak. Ehhez a példához kap- , csolódóan hangoztatták töb­ben is. hogy a művelődés te­rületé- nem lehet előbbre lepni az alapok megterem­tése nélkül. Ez az alap pedig nem lehet más, mint a szak­mai képzettség és általános műveltség megszerzése. A brigádvezetők találkozó­jának eredményéi az utol­sónak felszólaló Polgár Gyu­la, a Duna Cipőgyár, igaz­gatója foglalta össze, így summázva véleményét: „Hasznos tanácskozás volt, mert mindnyájan tanultunk egymástól. Tanulni pedig so­hasem szégyen, mert a ta­nulás mindenki számára kor- paranes!" 1T kiadó, 150 mü a téli könyvvásáron Az év legnagyobb könyv- nép-szerüsítő akciójára, a té­li könyvvásárra 17 kiadó gondozásában 150 mű jelenik meg. összesen három és fél millió példányban. Gazdag és színes a kíná­lat: számos és nagy közön­ségsikerre számító könyv ke­rül a polcokra. Illyés Gyula „Minden lehet” című köte­te az. Európa-hírű poéta el­múlt öt esztendőben írt mintegy 80 ú.j versét tartal­mazza — a modern magyar gondolati költészet új re­mekműveit. Nagy László „Versb‘en bujdosó” című kö­tete hat év költészeti ter­mésének jaVát kínálja. Seb a Cédruson című ciklusában Nemes tisztelgés egy örök zöld életmű előtt... (pécsi) ,'vVv ,*• A/V'vVVVVVVV -vW\\\\\VWVNAA/VWW>AAfVvVVWSA<'/vVW'A'VVVVVVV jobbára nagy elődeihez, vagy elődeiről írt prózaverseket — Hölderlin, Bartók, Ady, Garcia Lorca sorsát és mű­vészétét — idézve mondja el azt, amit példájuk sugá­roz. Harminc év verseinek szigorúan megrostált válo­gatását ajánlja „Örök kör­ben” címmel megjelent kö­tetének előszavában Simon. István. A világirodalom legszebb szerelmesversei n címe an­nak az összeállításnak, amely az ókortól a XX. szá-. ' zadig négy évezred költésze- . tét tárja az olvasó elé. Rit­kaságszámba menő- kötetnek számít a „Sámán dobok, szóljatok” című összeállítás. Bede Anna ihletett tolmá­csolása révén Szibéria ősia­1973. november 2., péntek — és akkor el kellett hatá­roznom, hogy véget vetek en­nek. Másképp még a legmé­zesebb álmában is arra gon­dol az ember, hogy végül majd úgyis ki kell kelni az ágyból. És ez már előre meg- íájdítja a fejet, a hasat, a derekat, néha még - a fogat is. Kell az nekem — gon­doltam — miközben iélhö- íilceken jártam, kell az ne­kem. hogy e jó puhaságot azzal az elképzeléssel ront­sam el. hogy milyen nehéz lesz majd kieammogni a für­dőszobába. ott belenézni ' a tükörbe, és arra gondolni: mi minden vagyok, és — főleg! — mi minden nem? . .. így tehát — miközben a lile repülni kezdett velem olyan szférák felé, hol. batisztköd várt rám, — nemcsak azt. határoztam el, hogy majd elhatározok valamit, hanem leszögeztem, hogy nem ébre­dek fel. Mindez egy kútmély., ségig érő szöggel történt, amelyet azonban egy kis fa­nyél tartott, amit könnyen forgathattam. Jól a kezem hez jött a nyél, különbé képtelen lettem volna a le szögezésre. Miután végrehajtottam e műveletét, kicsit félrehúztam a batisztködöt, és engedtem, hogy jöjjenek előbb a kutyu- sok, majd aztán a gyerekek Nem mondom azt., hogy csu­pa szép srác jött. bár voltak köztük pelyhes, szőke tündé­rek és fekete szemű, kis ró- zsasándorok. Akadtak azon­ban csúnyácskák, pápasze­mesek. Babel j kü! i. kis fél ­. szegek is a fiúk és leányok seregében. De mipd, akik csak voltak — a szépek és i csúnyák, a betyárok és sönyvmolyok élén’: vi­dámsággal csimpaszkodtak a nyakamba, aminek én meg­örültem, persze, ügy, hogy a szívemre .ugrani készülő in­farktus megszégyenülten osont vissza, barlangjába. Az egyik fiúcska — szavaiból úgy vettem ki, hogy Jo- nathánnak hívják — még ar­ra is figyelmeztetett, hogy én tulajdonképpen mindenki nagyapója vagyok. Ezt nem értettem pontosan, a lényeg azonban az volt. hogy köny- nyebb lett a lélegzetem. És miután, megfogadtam ma­gamnak. meg a gyereksereg­nek is, hogy többé nem. dohányzom, kaptam tőlük — jutalmul — egy gyönyörű, fehér tajtékpipát, amelyre rögtön rágyújtottam. Pöfé­kelve húztam fel a fejemre a másik szép ajándékot, egy hímzett hálósipkát, és új — ideiglenes — nevemet, az Eleket. Most már Elekként, lépdeltem újabb rétegek irá­nyába ... Fokozhatatlan boldogság volt túl lenni a :on, hogy most alszom, aztán majd fölébreuek. N Megálltam a tolhatatlan lép­csősor láthatat­lan pihenőfélé­ién, és élvez­tem a szemem elé táruló Iái - ványt. Nagy tó megben vonul lak fel a Iái vány fehérszélű keretében. és hevesen elhají­tott bilincseli; biztosan ha­talmas zör géssel esté', volna le, ha ott, ahová k.a-ültem. lehetett volna hely fülsértő zajok számára. Ezért aztán Mo- zart-melódiák zenéjére hul- lott alá a sok bilincs, s ezek­ből egy idő múlva fügefa’ ettek. A tömeg egy rész Babits-verseket recitált, a költőnek abból a korszaká- bei,- amelyet „Swiabume-kor ­kosságának népköltés zet ébe, e páratlan etnikai gazdag­ságú világ költészetébe pil­lanthat az olvasó. A magyar könyvnyomta­tás 500. évfordulója tisztele­tére adják közre Heltai Gás­pár „Krónika a magyarok­nak dolgairól” című díszes kiállítású könyvét, amely a Kolozsvárott 1575-ben meg­jelent mű fakszimile kiadá­sa. A mű az 'első anya nyel­vű teljes történet Attiláról 1526-ig. Űjra megjelenik az Égtá­jak 1973 című összeállítás. Ezúttal 40 óra 40 új elbe­szélését kínálva, az ismert európai szépí lökön kívül az afrikai népek irodalmának képviselőit is bemutatja leg­rangosabb elbeszéléseikkel. szak”-nak szoktak nevez­ni. És a kínzóeszköztől fris­sen szabadultak áhítattal sza­valták azt a „Dekadencia'’ című verset is, amelyet én írtam abban a pillanatban, es amelynek egy óriási zász­lón megjelenő szövege arra bíztatta őket, hogy tiszteljék a neuraszténiát,. Mellem alól víg luftballonként fel-fel- emelkedő szívvel integettem a tömegnek, a zászlónak- és magamnak is. aki ott lép­deltem a tömött sorok egyi­kében. Ha nem lett volna boldogságom már amúgy is fokozhatatlan, most tovább fokozhattam volna. Külön1 örömöt jelentett az is, hogy sem az emelvényen, sem a későbbi s, triókon nem csengett a telelő t, és a radio sem mondott be egyetlen hirt sem. Mindezt onnan tudom olyan jól, hogy élesen hal­lottam nem csengem a tele­font, és talán még ennél is pontosabban nem szólni a rádiót. Ha máshol nem, e jelzésekből is tudnom kelo.i, uogy végre tényleg sikerült megszöknöm onnan, ahol a telefon — és a rádió olyan kérdéseket tett fel, amelyek­re nem tudok, s néha nem is a tarok — válaszolni. Nem voltak hírek, itt csak iuams kéz volt, amely - néz. ,,écses ujjat szorgalma- san simogattak, es kivettek az agyamból egy meglehető sen rozsdás forgóKészüléket. Nyilván azért, volt az, hogy a képek most már megálltak tennem. .Ennek különben leg­főbb ideje volt, mert egy olyan lány jött szembe ve­lem, akit Aragon és Eluard . közösen írtak. A lány térdé­ből virágok nyíltak, barna szemében őzikék, s haja szu­rokszálaiból villamos szik­ik ugrándoztak. B o' ' a képét, mint a Váci út. itt' ladozója a Tátra levegőjét, és éreztem, hogy e óaa ki­varázsolja belőlem minden fíovemLer 7-e a televízióban A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évforduló­járól a Magyar Televízióban filmek, előadások, tv-játé­kok bemutatásával emlékez­nek meg. November 6-án, „Míg az energia felszaba­dul” címmel riportfiimet lát­hatunk, amely a Magyar Te­levízió és a szovjet APN hírügynökség összefogásából készült. Témája: Szibéria v Jelen természeti gazdag­ságának feltárása és kiak­názása. Ugyancsak az esti órákban láthatjuk „A mű­fordító műhelyében'' című sorozat keretében Rab Zsu­zsát, • aki pályakezdéséről, műfordítói élményeiről vall. A költőhő elbeszélését sok­színű műfordítói munkássá­gából válogatott versek il­lusztrálják. November 7-én a reggeli órákban kapcsolják a moszk­vai Vörös teret, ahonnan a hagyományos felvonulásban gyönyörködhetünk. „Mari} El” — ez a címe annak a dokumentumfilmnek, ame­lyet a televízió és az APN forgatócsoportja a Marí Au­tonóm Szocialista Köztársa­ságban forgatott. A film á finn-ugor nyelv- családhoz tartózó marik iór- tenelmén kívül megismerte­ti a nézőket a köztársaság mai életével is. A műsorban nyilatkozik a köztársaság el­nöke. az egyik szovhóz igaz­gatója és a Mari Televízió cinölte is. 19.20-kor sugá­rozzák a Szovjetunió ma- gvai'orsz isi nagykövetének ünnepi beszédét. Este vettük ,..4z árnyak délben tünr.ck el” c. szovjet filmsorozat el­ső részét. „A Vörös Má ja” címmel, A mába nyúló t lénet a polgárháború iclejlh kezdődik. Ezután „Fele-jele” címmel szovjet és a magyar televízió közös szorakoztc ó műsora, következik. A ~ j-' dukciö vezetői: Lehoczky Zsuzsa és Lev Lestyenko. Szombaton este A porond művészei címmel, a Szovjet Állami N’agycirkűsz buda­pesti vendégjátékának enr -- kezetes részleteit elevenig fel a televízió. porszemnyi maradékát régi terheimnek Az őzikéé lány pedig — akt most már vala­hol a rekeszizom környékén tanyázott — nemhogy meg­rótt volna e könnyűségért, inkább azt állította, hogy nincs még valaki, aki annyi felelősséget viselne a?, embe­rekért — és külön őérte is* — mint éppen én. Szavai át-' fénylettek hasam falán, es most — hogy még jobban m eg v i 1 á gosod l a k körülöttem a dolgok — felfedeztem egy bejáratot. Szép bejárat volt, hívogató. Egy gőzfürdőbe ve­zetett, amely évszázadok mocskától — a legkülönbö­zőbb szégyenfoltoktól — tisztította meg a pácienseket. Én is beültem az egyik me­dencébe. A forró víz vérré vált ereimben, és fölös kiló­im úgy málltak szét, mint jégkrém a gáztűzhelyen. Csakhamar izmos, zömök, ke­fehajú férfi telepedett le mellém, udvariasan bemutat­kozott' a Nép Fia ő. Dicsér­ni akartam derekasságáért és sok másért is, ám a Nép Fia megelőzött és oly hévvel so­rolta fel jó tulajdonságaimat, hogy talán nem is a fölcsa­pó gőztől lettem piros, ha­nem szavaitól. — Elég! Elég! Nem szeretem, ha dicsérget- nck! — kiáltottam fel, és e büszke gesztusomért most, már talán nem Is jogtalanul dicsért meg egy szikár alak, aki a forró vízben sem vet- 'e le evikkeret és kis kecske- szakállát. A jövevény egészen közel jött hozzám, és egyik karfával a Nép Fiát, a má­nkkal .engem átölelve, azt . magyarázta, hogy egyetlen tablettával — pontosabban: egyfélével, mert napi hármat kell bevenni belőle, egy-más- fél hétig — mindenféle bar­bár beidegzés, elavult szo- . ás és tegnap: babona végle­gesen, eltüntethető az emberi személyiségből. (Folytatjuk.; Jövőt ígérő kezdeményezés Ä Gárdonyi Géza Társaság prózamondó versenyéről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom