Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

A gazdálkodást jól kiegészítik a melléküzemágak Mátraderecskei tervek Épül az új keverőüzem, ahol óránként 8,5 tonna takarmánytápot készítenek majd az át latoknak. A Mátra völgyében az er­dőkkel övezett hajlatokban több kis falu bújik meg. En­nek egyike Mátraderecske. A kis hegyi települést sok­felé ismerik az országban, nemcsak természeti szépsé­geiről, hanem izületi fájdal­makat gyógyító vizéről, a fa­lu határában emelkedő tég­lagyárról és nem utolsósor­ban a völgyben legelő szarvasmarhákról. SZAKOSÍTOTT SZARVASMARHATELEP ÉPÜL A több mint tíz éves ter­melőszövetkezet kedvezőtlen termőhelyi adottságú. Nagy problémát okoz a föld gyen­ge minősége, amelynek aranykorona értéke alig több háromnál. A közös gazdaság­ban ezért úgy választották meg a termelés szerkezetét, amely biztosítja a tagság jö­vedelmét. A legfontosabb üzemág a szarvasmarha-te­nyésztés. A gazdálkodás el­sősorban erre irányul. A központi majorban létesített szarvasmarha-épületekben jelenleg 320 állatot helyeztek el. Ezek mellé épül most az új, szakosított telep. A de­recskéi ek is bekapcsolódtak a szarvasmarha-programba és jelentős állami támoga­tással építik a telepet. Az állatlétszámot ennek megfe­lelően 750-re növelik a kö-, vetkező három évben. A húshízlalásra térnek rá, és a kedvező közgazdasági ösz­tönzők alapján olasz export­ra értékesítik az állatokat. TEREPRENDEZÉS, TALAJJAVÍTÁS A szarvasmarha-tenyész­tés fontos része a takar­mánytermesztés. A termelés- szerkezetet ennek megfelelő­en alakították ki. A korábbi munkaigényes kertészetet és a cukorrépa-termesztést fel­számolták. Ehelyett maradt a pillangóstermesztés, a szán­tóterület csaknem negyven százalékán. A kalászosok kö­zül búzát, a kapások közül pedig kukoricát termeszte­nek az alacsonyabb lejtésű területeken. A kenyérgabo­na termésátlagát talajjavítás­sal és nagyobb adagú műtrá­gyázással segítik elő. Talaj- térképek segítségével táblán­ként állapítják meg a mű- trágyaadagokat. A termelőszövetkezet fej­lesztési tervében szerepel a falu határának meliorációja: tereprendezés, táblásítás, belvízrendezés. A szántóföldi művelésre alkalmatlan terü­leteket pedig erdőkkel tele­pítették be, főként erdei fe­nyővel, amely értékes bútor­fát szolgáltat DERECSKE! KO — A KISKORÉI VIZEPCSONEL A közös gazdaságban a mezőgazdasági termelést jói kiegészítik a melléküzem­ágak. A munkaerő folyama­tos kihasználására a helyi téglagyárral kötöttek szerző­dést. A falu határában levő agyagbányából évente 120— 130 ezer köbméter „nyers­anyagot” termelnek ki kot­rókkal és dózerekkel a téglá­én cserépgyártáshoz. y A kék andezit kő ugyan­csak értékes terméke a szö­vetkezetnek. A műszaki vizs­gálatok szerint igen jó a nő- és fagyállósága ennek a kő­nek. Évente 10—12 ezer ton­nát szállítanak a siroki, a karcagi, a szentesi, a kisúj­szállási vízügyi társulatnak és a Szolnoki Vízügyi Igaz­gatóságnak. Korábban nagy mennyiségű andezitet szállí­tottak Mátraderecskéről Kis­körére, ahol a második tiszai vízlépcső közelében a folyó­part két oldalán a támfala­kat ebből készítették. GÉPESÍTETT RESZELÖÜZEM Két évvel ezelőtt a közös gazdaságban reszelő felújító üzemet is létesítettek. Átala­kítottak egy régi magtárépü­letet, majd gépekkel rendez­ték be. Huszonhárom terme­lőszövetkezeti tag — melynek zöme nő —, betanított mun­kásként vesz részt a gyártá­si folyamatban. Mintegy har­mincöt féle különböző mére­tű kézi reszelöt készítenek, az Ózdi Kohászati Üzemek­nek, az ország különböző tanintézeteinek, a MEDICOR Műveknek és a MEZŐGÉP vállalatoknak. Jelentős kiegészítő tevé­kenységet végeznek az asz­talosok, akik fafeldolgozás­sal foglalkoznak. A tatai Hű­tőtechnikai Ktsz-nek szállí­tásra kerülő faládákat cso­magolásra használják. A ta­taiak által exportra készített hűtőgépeket mind ezekkel burkolják. A szövetkezetben a szántó­földi növénytermesztés szer­kezetének egyszerűsítésével a jövőben is mind több tag­nak kívánnak folyamatos munkalehetőséget biztosíta­ni. Erre vonatkozóan előze­tes tárgyalásokat kezdtek egy műanyagfeldolgozó üzem lé­tesítésére is. Mátraderecskén, a kedve­zőtlen termőhelyi adottságok között is igyekszenek tehát megfelelően gazdálkodni. A mezőgazdasági termelésen kí­vül egyéb hasznos tevé­kenységgel járulnak hozzá a szövetkezet vagyonának és a tagság jövedelmének növelé­séhez ... (X) A rcszelőkészltés fontos része a gépek vágórészének pontot beállítása. A megedzett acélrudat gép segítségével méretre vágják. Az elkészült reszelőket nagyság szerint válogatják ft vágógépen reszelők készülnek. Kukoricabetakaiílás előtt megvizsgálják, a kombájnt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom