Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-14 / 241. szám
Van-e elég, lesz-e elég szakmunkás ? JÓ SZÍNHÁZ elképzelhetetlen jo színészek, jó csapat, jó játékosok, jó üzem, jó szakmunkásak nélkül. Ez Utóbbi példánál maradva: napjainkban annál is inkább szükség van a sokoldalúan képzelt, ügyes kezű, értelmes szakemberekre, hiszen az ex- tenziv fejlesztés lényegében már megyénkben is befejeződött, helyette fontos gazdasági, politikai, társadalmi, feladat lett a minőség javitasa, a termelékenység, a hatékonyság emelése, a termelés gazdaságosságának fokozása. De vajon van-e, lesz-e elég szakember az egyre növekvő, s nehezebb feladatok elvégzéséhez, társadalmunk, üzemeink, vállalataink célkitűzéseinek megvalósításához? A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága mellett működő gazdaságpolitikai és szövetkezetpolitikai munkabizottság a közelmúltban tartott ülésén úgy értékelte: megyénk párt-, tanácsi, szakszervezeti szervei, üzemeink az elmúlt években igen hatékony intézkedéseket tettek a szakmunkásképzés helyzetének javítására. Megyénkben az utóbbi években jelentősen javultak az iskolai képzés lehetőségei. Hatvanban ez év augusztusábaan készült el egy 310 férőhelyes új intézet, korszerű az egri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola, s a közelmúltban kezdték meg a megye- székhelyen a még lényegében újnak is mondható Szakmunkásképző Intézet bővítését, illetve az új kollégium és tanműhely építését is. TÜLZAS NÉLKÜL mondhatjuk tehát: néhány szakma — elsősorban a kereskedő, a vendéglátó kivételével — van már hol tanulniuk a fiataloknak, akik társadalmunk erkölcsi megbecsülése mellett egyre nagyobb anyagi kedvezményekben is részesülnek. Nem kis gondot, nehézséget okoz aonban, hogy — az 1968/1971. év közötti demográfiai hullám következtében — amíg a korábbi években a szakmunkásképző intézetek első évfolyamára mintegy háromezren jelentkeztek, az idén már csak 2100-an kérték felvételüket, s a felmérés szerint ez a szám is 1800— 1900-ra csökken majd. A számokon belül Is egyre emelkedik a lányok aránya, ami azért gond, mert a nők még ma is sok szakmától idegenkednek, nem jelentkeznek, nem vállalják. Mindezekkel együtt is az a helyzet a megyében: ma még kielégíthető — elsősorban a tanácsi szervek, az üzemek, a szakmunkásképző intézeteknek köszönhető — az üzemek, a vállalatok jogos igényeinek többsége, néhány szakma kivételével — ezen most pótkeret biztosításával kívánnak segíteni — megteltek a szakmunkásképző intézetek padjai, műhelyei. MAS KÉRDÉS, másfajta gond, ha azt vizsgáljuk: a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után a fiatalok miért vesznek búcsút a tanulásukat nagyban segítő üzemektől? Munkaügyi szakemberek a közelmúltban mérték fel; az 1971-ben végzettek 45 százaléka, az 1972-ben végzetteknek pedig mintegy 26,2 százaléka „ballagott el” a szakmai képzést adó vállalattól. Amíg a Mátraalji Szénbányák Vállalatnál, az Izzó gyöngyösi gyárában, a Mát- ravidéki Fémművekben végzett fiatal szakmunkások 50—100 százaléka jelenleg is ott dolgozik, addig a Vörös Csillag Traktorgyár volt egri gyáregységét :1, a KAEV egri és gyöngyösi üzemétől, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalattól igen nagy számban mentek el a végzős szakmu nkások. A váláshoz egészen biztosan hozzájárultak a kereseti lehetőségek, a jövedelmek alakulása, és a három műszakban termelő üzemeknél is jobban szeretik a fiatalok az egy, esetleg két műszakban termelő vállatokat. Igen erősen hozzájárultak azonban a fiatalok nagy fluktuációjához azoknak az üzemeknek, vállalatoknak az ügynökei is, ahol egy fillért sem költenek a szakmunkás- képzésre, inkább azt az utat s módszert választották, ahogyan a sportban is szokás: különböző ígéretekkel, magasabb órabérekkel elszipkázzák, „leigazolják" * a szakmunkásképzésre százezreket fordító üzemektől a fiatalokat. Korántsem csak az iskolai intézményeken múlik azonban, hogy van-e, lesz-e elój szakmunkás a megyénkben Közismert, hogy Heves megye üzemeiben ma is több ezer olyan segédmunkás dől gozik, akikből ügyes, jó kezű szakembereket lehet, illetve lehetne képezni. Példa' erre az Egri Dohánygyár, ahol ezzel a témával kapcsolatban sem vártak a sült galambra, hanem maguktól kitalálták, majd nem kis anyagi áldozatokkal ugyan, de ragyogóan megszervezték — még az utolsó radírgumit is ingyen kapják a felnőtt tanulók a dolgozók szakmai képzését. Törvényerőre emelkedett határozat már az Is a gyárban, hogy a szakmunkások és a segédmunkások mai 30:70 százalékos arányát 1900-ra 70:30 százalékra fordítják. Ahogyan az említett tanácskozás Is megerősítette: nemcsak lehet, nemcsak érdemes, de napjainkban szükséges is a felnőtt szakmunkásképzés szorgalmazása az üzemekben. Ezt követeli az élet, a nagyobb tudást kívánó, egyre növekvő, bonyolultabb feladatok, követelmények. MEGYÉNK TERMELŐ egysége bátor, gazdag terveket készítettek az elkövetkezendő esztendőkre. Sikeres vizsgákra azonban csak akkor számíthatnak, ha az elvégzendő feladatokhoz biztosítják a nélkülözhetetlen, a garanciát jelentő technikai, szellemi erőforrásokat Is. A jelen, a jövő is azt követeli tehát: minél többen tanuljanak, képezzek magukat, különben hiába az okos gépek, a korszerű technológiák, a komputer. Értelmes, okos. alkotó ember nélkül nincs eredmény, nincs előrehaladás. Mert jó színház elképzelhetetlen jó színészek, jó csapat, jó játékosok, jó üzem, jó vállalat ügyes kezű, értelmes, jó szakemberek hói- telmes, jó szakemberek nélkül. Ivoós József Új zománcozó üzem A Hajdúsági ipar művekben befejeződött a zománcozó üzem rekonstrukciója. Az új, folyamatosan üzemelő zománcégető kemence tevékenysége háromszorosa « korábbinak. Képüknkön: mosógépek üstjének zománcellenőrzése. (MTI-foto: Balogh P. László — KS) Fejlődés szülte gondok Tiszanánán Komló felől érkezem Ti- szanánára. Érdekes módon, minél beljebb halad az ernten a község központja felé, annál jobban elromlik az út. Klsebb-nagyobb kátyúk között zötyög a gépkocsi. — Látja, ez is egy a számtalan gond közül — mondja Pállal János tanácselnök. — Rengeteg anyagot, gépet szállítottak ezen az úton is Kiskörére, nem csoda, hogy ilyen állapotba került. Többször kaptunk már ígéretet, hogy megjavítják, de úgy látszik, még várni kell rá. A község fejlődéséről beszélgetünk. — Kezdjük először a nagyobb dolgokon — folytatja a tanácselnök. — a község villamosítása 1968 táján teljesen befejeződött, jelenleg mintegy 24 kilométer hosz- szúságú vezeték biztosítja az áramellátást. Elég szép eredményeket értünk el a járdaépítésben is, nincs olyan utca, ahol legalább az egyik oldalon ne lenne járda. A vízhálózat kiépítése még 1958-ban megkezdődött — elsőként a megye falvai közül —, s jelenleg 11,5 kilométer a hálózat hossza, örvendetesnek tartjuk, hogy. a község valamennyi intézménye, közülete be van kapcsolva a vízhálózatba,, de még sok évi munkára van ahhoz szükség, hogy minden lakóházat is bekapcsoljunk. A jövő évben Is akarjuk a hálózatot bővíteni, de sajnos, a víz mellett még nagyon sok más feladatot is meg kell oldani. Ezért aztán csak lassan haladunk. Hogy mást ne mondjak, a 24 kilométer hosszúságú földútból csak két kilométer van kiépítve, aztán ebben a tervidőszakban fel kell újítanunk egy 76 férőhelyes óvodát, rendbe kell hoznunk a 80 személyes iskolai napközi otthont. A két utóbbi felújítási költsége meghaladja a 660 ezer forintot. Most dolgoznak a bölcsőde felújításán, úgy, hogy egyben egy korszerű egészségházat is kialakítunk, korszerűsíteni szükséges a közvilágítást, aztán fel kell újítanunk a régi, elavult pedagógus szolgálati lakásokat, új klubkönyvtárra Is szükség van — szóval, van mit csinálnunk. — Mennyi pénze van minderre a tanácsnak? — Az évi kölfcségfejleszté- sl alapunk 270—280 ezer forint. Ezenkívül 180 ezer forint a felújítási alap, s a lakosság még közműfejlesztésre megszavazott 150 ezer forintot. Ez az utóbbi azon- - ban m§rn fqlyiH..fcf, «teljen az evben, tehát telj«* mértékben .ez évben nem számíthatunk rá. ,Nemcsak megfogalmazzuk az elveket, hanem kezdeményezünk is” Beszélgetés Gioigio de Sabbata olasz kommunista parlamenti képviselővel Amint erről már beszámoltunk Egerbe látogatott Giorgio de Sabbata kommunista parlamenti képviselő, az Olaszországi Helyi önkormányzati Szervek Szövetségének az elnöke, aki az MSZMP 'Központi Bizottsága vendégeként tartózkodik hazánkban. Egri látogatásakor de Sabbata interjút adott lapunk munkatársénak. — Bevezetőül arra kérem, Hogy magyarországi látogatásának céljáról tájékoztassa olvasóinkat. — A Magyar Szocialista Munkáspárt es az Olasz Kommunista Párt között i hagyományos jó kapcsolat tette lehetővé ezt az utat. Együttműködésünk egyik gyümölcsöző módja a tapasztalat- és véleménycsere, a kölcsönös tájékoztatás, amely a két párt közötti megegyezés aiapjan minden szinten megvalósul. Az a eladatam, hogy a közigaz- Satás inai kérdéseit, eredményeit tanulmányozzam Ma- •yarországon a párt- és a anácsi vezetőkkel történő alálkozások, eszmecserék so— Tudomásom szerint Olaszországban nem egy tartomány, vagy kisebb közigazgatási egység élén kommunista vezetők állnak. Mit jelenthet ez a tény az ország belpolitikai életében? — A legfontosabb, hogy e kommunista vezetők a Politikai és a ggy-dasági kérdésekben mindig a nemzeti egység platformján állnak, Olaszországban jelenleg három — a nálunk hangoztatott kifejezéssel élve — „vörös tartomány” van. (Tartományokra, megyékre, városokra és községekre oszlik az olasz közigazgatás. A szerk.) A célt különböző úton, módon lehet elérni. A tartományok megvitatják a legfontosabb nemzetgazdasági kérdéseket, amelyekhez hozzáteszik a maguk- véleményét. tgy például hangoztatják, hogy a, dél-olasz területekben sürgősen le kell küzdeni a nagyméretű mezőgazdasági válságot. S .•rászállnák azért, hogy a bem* házas politika célja nem lehet egyedül a profitszerzés, hanem szolgálja a kollektív Igényeket is, Harcolunk az állami támogatások célszerűbb felhasználásáért. A programokban fontos helyen szerepel a.különböző szociális intézmények létesítése is. A javaslatok, követelések, a tartományok önálló terveibe is beleszólnak az említett elvek alapján. A legfontosabb, hogy a párt minden szinten megvitatja az emberekkel elképzeléseit. Korábban ez nem vezetett sok eredményre, a tervezés csak szó maradt — megfelelő egység híján. Egy éve azonban már a kommunista tartományokban szemmel látható eredményeket értünk el. A jó példa ösztönöz, s hatása van a más tartományokban élő dolgozókra is, ahol elsősorban a kommunisták igyekeznek helyes irályba orientálni a tanácsi vezetőket. —■ A nyugat-európai országok baloldali akció- egységének erősítéséhez a napjainkban tapasztalható enyhülési folyamat kedvező légkört teremt. Az olasz kommunisták miben látják a fő feladatot ebben az együttműködésben? — Az Olasz Kommunista Part tagjai és vezetői igen fontosnak és szükségesnek tekintik a nyugat-európai kommunista és baloldali pártok akcióegységét a nemzetközi kapitalizmussal szemben, Ennek jegyében alakult ki például az utóbbi időben a Francia Kommunista Páti. és az Olasz Kommunist« Párt. között az eddiginél még szorosabb kapcsolat. Egyik ismert eredménye ennek az QKP és az FKP közös állásfoglalása a chilei terrorral szemben. fontosnak tartjuk az együttműködést nemcsak a kommunista, hanem más, haladó baloldali pártokkal is. Az olasz parlament kommunista képviselői elsőként léptek be a strassbourgl Európai Parlamentbe, s ott vannak már a francia kommunista képviselők, de sokan más baloldali pártok közül is. Ez teszi lehetővé hogy kialakítsunk itt is egy baloldali, haladó Irányzatú frakciót. — Milyen szerepet kapnak az akeióegységben a szakszervezetek? — Amikor a nyugat-európai országok haladó erőinek egységéről beszélek, a szak- szervezetek akcióegységére is gondolok. Velük együtt, közös platformon igyekszünk egységes választ adni a jelen kapitalizmusának. A szakszervezetek segítségével nemzetközi méretekben is lehet eredményt elérni, ugyanis egyes vállalatok tőkései hasonló vállalatot más országban is — nemcsak Olaszországban — tartanak a kezükben Jó példát tudok az utóbbi időkből az akcióegység sikerére. Az egyik cég olaszországi vállalatainál több hónapos sztrájk tört ki, mivel el akarták bocsátani a munkásokat. Mi lett a szívós harc eredménye? Nemcsak arra kényszerítették a tulajdon'rolnii, hogy visszavegyék az elbocsátott dolgozókat, hanem egyezség született arról, hogy meg növeljék a munkáslétszámot s emeljék a beruházásra szánt összegek nagyságát is! E vállalat munkásai közvetlen kapcsolatban vannak a más országokban hasonló vállalatoknál dolgozókkal-és az őket tömörítő szakszer- vezetőkkel. Bebizonyították, hogy a harcnak ez a tormája is jó, ez az út is járható és célhoz vezető. így is bele lehet tolnát szólni a nyugat-európai országok tőkéseinek gazdaságpolitikájába — a munkások javára. Más szóval: ha a tőke nemzetközi, a szakszervezeteknek is nemzetközi szinten kell összefognia és felvennie a harcot. Az olasz kommunisták maximálisan támogatnak minden olyan haladó lépést, amely az európai enyhülőit segíti elő. A békéről, az emberek millióinak életéről van szó. Tevékenységünk során nemcsak megfogalmazzuk az elveket, hanem kezdeményezünk is, s így igyekszünk befolyásolni az ország kormányát. — Befejezésül: eddigi tapasztalatait hogyan #w- ,szegezné magyarországi látogatásáról? — Részleteiben és mélységében eddig még kevés lehetőségem volt a magyar eredmények megismeréséhez — ebben segített sokat mostani utazásom, Szembetűnő az a sok szép eredmény, amelyet az ország építésében eddig elértek, és a dolgozókban ott van a tovább; sikerek biztosítéka is. Sze= mély szerint, hiszen fő célja ez volt látogatásomnak — engem a tanácstörvény által nyújtott kedvező lehetőségek és az ezekből fakadó eredmények ragadtak meg elsősorban; h hatalom Jogi és politikai struktúrája, amelyben a helyi szervek önállósága, a decentralizálás nagy szerepet kapott, Az önök fejlődése, sikere közvetve ösztönző hatással van az olasz kommunistákra, az olasz emberekre, Rátái Gábor , — A megoldásra váró gondokhoz kepest nem kevés ez a pénz? — Sajnos, valóban nem túl sok. Ugyanakkor viszont meg kell említenem, hogy a jövőben, őt éven át minden évben, mintegy 500 ezer forintos támogatást kapunk majd a kommunális feladatok megoldásához. Nagyon Jól jön ez a segítség, nem lesz gond, hogy mire fordítsuk. Aztán arról beszélgetünk a tanácselnökkel, hogy amíg az 1960-as években sokan elvándoroltak a faluból, addig ma már nem jellemző ez a tendencia, sőt, talán valamelyest emelkedik is évente a község lakosainak száma. — A gondjaink a fejlődés gondjai — mondja a tanácselnök. — Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy az itt lakók nagyjából mindazt megtalálják, atníf máshol. Üzlethálózatunk elég jó, több AFftSZ-Vegyesbolt működik, több hús- és zöldségbolt van, aztán sorolhatnám még a presszót, a ruházati és bútorüzletet s így tovább. Gyakorlatilag tehát a legfontosabb dolgok kaphatók, nem kell mindemért Hevesre vagy Egérbe menni'. Nagyjából kielégítő az egészségügyi ellátás is, annak ellenére, hogy az egyik körzeti oréosi állást nem tudjuk betölteni. Ezenkívül van mozink, könyvtárunk, művelődési házunk, bár az előbb már említettem, hogy tervezzük egy új klubkönyvtár építését, mert a mostani könyvtár; nem felel meg az igényeknek. Aztán azt is el lehet mondani, hogy itt, a faluban elég jőj keresnek az emberek. Zömmel a tsz-bon dolgoznak s n háztáji jövedelmével együtt jól megélnek. — Ipari üzemek? — Egyik fő gondunk mar évek óta, hogy a faluban Jelentős munkaerő-felesleggel rendelkezünk. Főként a nőknél probléma, hogy nem tudnak elhelyezkedni. Szerencsére sikerült itt 1« előbbre lépnünk, az Egri Cipőipari Szövetkezet új üzemet telepít a faluba. Mintegy 300—350 do1 gazó. főként nőket foglalta» atnál. majd. S túl azon, hogy a nő'.; jobban el tudnak helyezkedni, azért is örülünk, mert lassan az ipar 1« helyét kér a falu életében, Egyébként most folyik a régi malom- épület tulajdonba adása, s rövidesen megkezdődhet az Üzem építése. * Elmúlt dél, őszi verőfényben fürdik a főutca. Ilyenkor alig lehet valakit .látni: A mozinál Bóka Zsigmondné pénztárossal beszélgetünk. . — Délutáni ifíűsági előadás lesz, arra ' '“'ülünk, — Szeret itt, a faluban lakni? — Szeretek. Aki dolgozik, az itt is jó] megél. — Nincs-e valamire panasza? — Nincs. Korábban rossz volt a kenyér minősége, de. ma már Itt I« ló a kenyér, — Milyev n hús-, a zöldség- és a t-tjeilátás? — Nem- lehet ró panaszkodni. Szinte mindent megvehet az ember, akaresak a városban Kapust Lmot«