Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-03 / 231. szám

SHLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 231. szám A ít A : 80 FILLER 1973. október 3 szerda Három község — közös úton Bátor, Bocs, Aranyos ösz- szefogásáról, gondjaikról, terveikről ir munkatársunk a lap 3. oldalán. Az üzemi balesetek okait kutatja cikkünk a 3. ol­dalon, «■ ■■ m ( >i ia ír I Csütörtökön összeül az országgyűlés őszi ülésszaka Mint már jelentettük, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1973. október 4. napján délelőtt 11 órára összehívta. Előreláthatóan az ülésszak napirendjére kerül az Elnöki Tanács beszá­molója az utóbbi kétéves munkájáról, a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogál­lásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat, a minisztériumok felsorolásáról szóló tör­vényjavaslat, valamint a statisztikáról szóló törvényjavaslat. Az MTI parlamenti tudó­sitója írja: Az országgyűlés jogalkotó munkájában gyakorlattá vált, hogy a törvényjavaslatok, tervezetek sorsát eldöntő parlamenti viták több eszten­dős előkészítés záróakkord­jai. Jól példázza ezt a sta­tisztikáról szóló törvényja­vaslat, amelynek előkészítő munkálatait lcishíján három esztendeje kezdte meg az Igazságügyi Minisztérium és a Központi Statisztilcai Hi­vatal. A tervezet paragra­fusaiban. előírásaiban, egész szellemében tükröződik, hogy a statisztika alapvető felada; ta. a szocializmus teljes fel­építésének, a tervgazdálko­dásnak a statisztika sajátos eszközeivel történő segítése. 'A törvényjavaslatot együttes ülésen vitatta meg az ország­gyűlés terv- és költségvetési, valamint jogi, igazgatási és igazsáügyi bizottsága. A pa­ragrafusokat elemző képvi­selők és a meghívott szak­emberek véleménye egybe­vágott: időszerű és sürgető a statisztika átfogó, a korsze­rű követelményeket kielégí­tő szabályozása. A szocia­lista statisztilca alapjait egy 1952-ben szentesített törvény teremtette meg, s az azóta eltelt több. mint két évtized során bekövetkezett társadalmi, gazdasági fejlő­dés nemcsak az információs igényeket fokozta jelentősen, hanem újabb es újabb kö vetelményeket támasztott a statisztikával szemben. Az 1952-es törvényt még a ha­táskörök túlzott központosí­tása jellemezte, rendszabá­lyainak egy része túl merev volt. Losonczi Pál látogatása Losonczi Pál, az MSZMP Központi. Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke kedden egésznapos látogatási tett a XX. kerületben. Útjá­ra elkísérte Uzsoki István, a budapesti pártbizottság osz­tályvezetője. A magas rangú vendéget a kerületi pártbizottság szék­házában Balogh István, az MSZMP XX. kerületi bizott­ságának első titkára és Keszthelyi Gyula általános tanácselnök-helyettes fogad­ta. A kerület vezetői tájé­koztatták az Elnöki Tanács elnökét a városrész politikai, gazdasági helyzetéről. Ezt követően Losonczi Pál a Ha­zai Fésűsfonó és Szövőgyár­ba látogatott, amelynek so­rán beszélgetést folytatott a vállalat dolgozóival. A szo­cialista brigádok tagjaival. Látogatását délben a Vörös Október Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetben folytat­ta. Az új siabályozas alapve­tő célja olyan összehangolt statisztikai rendszer kialakí­tása, amely — megfelelő munkamegosztással — alkal­mas a statisztikára háruló feladatok teljesítésére, meg­akadályozza a felesleges, ket­tős vagy szakszerűtlen sta­tisztikai tevékenységet. s megvédi az adatszolgáltató­kat az indokolatlan megter­heléstől, többletmunkától. A törvényjavaslat összeállítói gondosan ügyeltek arra, hogy az újraszabályozott statisz­tika i rendszer — egyebek között —, biztosítsa a be­gyűjtött adatok széles körű felhasználását, egységes fo­galmi rendszert és módszer­tant teremtsen, fokozza az adatok hasznosításának ha­tékonyságát. /I jogalkotó munkának nem kevésbé jelentős állo­mása az a törvényjavaslat, amely a Minisztertanács tag­jai és az államtitkárok jog­állásáról, . felelősségéről szól: A törvénytervezet parag-f rafusai meghatároznák a Mi- jiisztertanács tagjainak és az. államtitkároknak. államjogi (politikai) felelőssegét, az egyéb (büntetőjogi, polgári, jogi, stb.) felelősséggel kap­csolatban pedig — az állam­polgári jogegyenlőség elvé­nek megfelelően —, azt tar­talmazza, hogy a Miniszter- tanács tagjaira és az állam­titkárokra is a minden ál­lampolgárra vonatkozó álta­lános szabályok az irány­adók. (MTI) Katonai vésztör* ényszék elöli Corvalau, a Chilei Konitminisla Párt főtitkára Santiagóból érkezett hírek szerint a chilei katonai jun­ta katonai bíróság elé állítot­ta Luis Corvalant, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát. A katonai vésztörvényszék a santiagói katonai akadémia épületében tartja a tárgya­lást. Luis Corvalant halálos íté­let fenyegeti. ★ Kétmillió tagja nevében a szovjet bányaipari dolgozók szakszervezete Luis Corva- lan haladéktalan szabadön- bocsátását követelte. A Szovjetunió több nagy­városában, köztük Minszk­ijén és Dusanbéban szolidari­tási gyűléseket tartottak. ŰJ-DELHI: Csandra R. Rao, az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának főtitkára kedden nyilatkozatban szólította fel az indiai kommunistákat minden demokratikus érzel mű állampolgárt,. csatlakoz­zanak a chilei katonai junta fasiszta akciói ellen folytatott nemzetközi tiltakozó kam­pányhoz. NICOSIA: Ezekiel Papajoannu, a Cip­rus Dolgozó Nép Haladó. Pártjának CAKELj főtitká­ra kedden felszólította Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt, lépjen közbe Luis Corvalan életének megmentéséért, a további szörnyű bűntettek megakadályozásáért. HAVANNA: A Kubai Szakszervezeti Tanács 23 tagszervezete ne­vében vállalt szolidaritást a chilei nép harcával és bé­lyegezte meg a terrort. A kétmillió dolgozót képviselő szakszervezeti tanács leszö­gezte, hogy a proletár inter­nacionalizmus szellemében csatlakozik Luis Corvalan életének megmentésére irá­nyuló nemzetközi megmoz­duláshoz Kijelölték az uj cementgyár helyét Bélapátfalván ■ Megkezdődött az építők íelvoiiu- lása ■ Európai viszony­latban is korszerű nagyüzem lesz Vélegessé vált, hogy Bél­apátfalva új, korszerű ce­mentgyárat kap a jövőben. A létesítménnyel kapcsolatos javaslatot — mint ismeretes — dr. Szabó János, az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter első helyettese, a kö­zelmúltban terjesztette az Állami Tervbizottság elé. A program részletes és végle­ges kialakítása ugyan még csak ezután következik, már­is bizonyos, hogy európai vi­szonylatban is számottevő nagyüzemről van szó. Értesüléseink szerint évi 1,1—1,2 millió tonna kapaci­tású úgynevezett szárazeljá rású gyárat terveznek, elkép­zelhető azonban, hogy a tel jesítménye még nagyobb lesz. Az elképzelések alapján 1975-ben kezdődik az építke­zés. s 1978-ban be is fejező­dik a beruházás. A termelés teljes „felfutását” három év­re tervezik. . A község szélén, a- tsz-ma- jortól északra eső 12 hektá­ros területen már ki is jelöl­ték az új gyár- helyét. Mesz- szemenő ■ körültekintéssel döntöttek' végül is így.. S ag­godalomra nincs is különösebb ok, hiszen az üzem — mint hallottuk — nem veszélyez­teti sem közvetlen környeze­tét, sem pedig a szilvásváradi üdülőkörzetet. Porképzése ugyanis — a jelenlegi álla­potokhoz képest — minimá­lis,^alatta lesz a megengedett normának. Jellemző erre, hogy körülötte még annyira sem lesz szennyezett a leve­gő, mint most például az ősi apátsági templom közelében. Megkezdődött már a kivi­telezők felvonulása is. A 31. számú Állami Építőipari Vál­lalat — több, más, nagy be­ruházásról ismert — dolgozói az „első fecskék”. Mintegy 350 millió forintos bankhitelből fedezik a felvo­nulás, a tereprendezés, az út- és Vasútépítés munkáit, Ezzel párhuzamosan — mint Horváth Jenő főmér­nöktől és Nagy János osz­tályvezetőtől megtudtuk .— a Földmérő és Talajvizsgáló Legalább hét embert sebesített meg az a bomba, amelyet csomag formájában he­lyeztek el a chilei légitársaság Rio de Janeiro-i irodája előtt. Képünkön: rendőrkordon a robbanás után» _____ _ í&épujság-íeleíoto ~ AP-rMn—KS) I ntézet szakemberei termé­szetesen tovább folytatják feladatukat. Vizsgálataik első szakasza — ahogyan erről korábban már hírt adtunk — bíztató eredményekkel zá­rult: korlátlan a kőmennyi­ség, legalább ötven évre ele­gendő az agyagkészlet, s biz­tosítható a leendő gyár víz­igénye is. A mintegy ötmilliárd fo­rintos beruházás megvalósí­tása — nem kis erőpróba a bélapátfalvi gyár kollektívá­ja számára sem. Az ÉP- BER-rel, a Cement- és Mész­művekkel együttműködve azt szeretnék, ha a létesít­mény a tervezett határidő előtt elkészülne. Gy. GU. E megye* tanács tárgyalta Az oktató-nevelő munka eredményeit és gondjait veszi számba cikkünk a 4. oldalon. Postánkból Levelezési rovatunk össze­állítása az 5. oldalon. Sportoljon? Tanuljon? Dolgozzon? Hogyan törődnek labda­rúgóikkal a Gyöngyösi Spartacus vezetői? Ezzel foglalkozik munkatársunk a lap 6. oldalán olvasható cikkében. Tájékoztató a kollektív szerződések végrehajtásáról és módosításáról Mint ismeretes, a vállala­tok minden év első negye­dében írásban beszámolnak a dolgozóknak a kollektív szerződés végrehajtásának előző évi tapasztalatairól, s ha szükséges, a szerződést kisebb-nagyobb mértékben módosítják. Ez az idén is megtörtént, s a Munkaügyi Minisztérium 80 vállalatnál vizsgálta, hogy milyen volt a beszámolók színvonala, milyen főbb tapasztalatokat szereztek a kollektív szerző­dések . végrehajtása során , 1972-ben, s milyen módosí­tások váltak szükségessé. A vizsgálat eredményeiről dr. Nagy László, a Munkaügyi Minisztérium főosztályveze­tője kedden tájékoztatta az újságíi’ókat. Elmondotta, hogy a válla­lati beszámolók az üzemek egy részében alaposabbak voltak, mint a korábbi esz­tendőkben. A vállalatoknak mintegy 25—30 százaléka jó­val behatóbban elemezte a szerződések végrehajtásának tapasztalatait, mint az előző években. Sok helyütt azon­ban még mindig túl általá­nosak voltak a beszámolók, ami részben az adott vállala­tok információs rendszerének gyengeségére enged követ­keztetni, s vannak olyan ta­pasztalatok is, hogy egyes vállalatok lebecsülik a dol­gozók megfelelő tájékoztatá­sának jelentőségét. Helyte­len, hogy egyes helyeken a szerződések végrehajtásának csupán a szemszerűségeivel foglalkoztak. , Örvendetes, hogy a válla­lati kollektív szerződések ma már lényegében nem tartal­maznak törvénysértő rendel­kezéseket, elítélendő viszont, hogy az egyébként helyes rendelkezéseket gyakran megszegik, sok helyütt túl­lépték például a vállalati kollektíva által felfogadott túlórakeretet. A szerződés­szegéseket általában az idéz­te elő, hogy nem hajtottak végre különféle szervezési, korszerűsítési terveket, az is előfordult azonban, hogy megalapozatlanul iktatták a kollektív szerződésbe egyik­másik rendelkezést. Kedvező jelenség viszont, hogy a vál­lalatok többségénél nagyobb spadot fordítanak a követel­ményekre, a munka hátér konyságára. mint korábban. A kollektív szerződések módosítása azt a helyes ten­denciát tükrözi, hogy a vállalatok egyre inkább erő­síteni akarják törzsgárdáju­kat, s fokozottan megbecsü­lik a női dolgozókat. A módosítások során ugyanis a törzsgárdatagok anyagi elis­merésének sok új formáját vezették be a jutalmazástól a dolgozók és gyermekeik üdültetéséig. Új dolgozók fel­vételekor sok helyütt előny­ben részesítik régi dolgozóik családtagjait, megalapozva munkásdinasztiák kialakulá­sát. Egész sor kollektív szer­ződés intézkedik a dolgozók lakásépítésének támogatásá­ról, s lényegében valameny- nyi szerződés gondoskodik arról, hogy a gyermekgon­dozási szabadságról, valamint a sorkatonai szolgálatból visszatérők a tavollétük okoz­ta hátrányoktól mentesülje­nek. A kollektív szerződésekről szóló beszámolók és a módo­sítások feletti vita azokon a helyeken volt valóban ered­ményes, ahol a beszámolót jól előkészítették, s a szám­szerűségen túlmenően a vál­lalati problémákra is felhív­ták a figyelmet. Több válla­lat szakszervezeti tanácsa di­cséretes módon még a vita előtt felkérte az igazgatót, hogy az eredetileg gyenge beszámolót egészítse ki. s azt úgy terjessze a dolgozók elé. A dolgozók többsége ■ tovább­ra is a saját munkáját köz­vetlenül érintő kérdésekhez szólt hozzá, egyre nagyobb azonban az a réteg, amely a vállalat munkájának egészé­vel kapcsolatban is kifejti véleményét. A vitában részt vevőknek mintegy 15—20 százaléka foglalkozott példá­ul az egész kollektívát érin­tő munka- és üzemszervezési kérdésekkel, jóval többen, mint az előző években. A vitákban elhangzott észrevé­teleknek mintegy 40 száza­lékai teljes egészében, kö­rülbelül 20 százalékát pedig részben elfogadták a válla­lati vezetők, ami szintén előrehaladást jelent. A lé­nyeg természetesen az, hogy az elfogadott javaslatod mielőbb végrehajtsd

Next

/
Oldalképek
Tartalom