Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-02 / 230. szám
műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.20 Népi muzsika 9.00 Harsan a kürtszó! 9.35 Gounod: Faust. Valpurgis-éj 10.05 Iskolarádió 10.30 Zenekari muzsika . 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél 13.50 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.05 Mesejáték 14.41 Éneklő Ifjúság 15.10 Rádióiskóla 16.05 Kantála ltí.ll Riport 16.31 Nóták 17.05 Fiatólok stúdiója 17.29 Liszt: Cserkesz induló 17.37 Körkép a zalai iparról 18.02 Lemezmuzeum 18.30 /* Szabó család 19.25 Népi zene 20.00 Egy óra a berlini rádióban 21.03 Kilátó 22.30 Wagner-művek 23.10 Tánczene 0.10 Kórusmuzsika PETŐFI 8.05 Csajkovszkij, és Uvorzsák- müvek 9.03 örökzöld dallamok 9.47 Dalok 11.53 Könyvek, tájak, emberek 12.00 Perui dallamok 12.15 Operarészletek 13.03 Törvénykönyv 13.20 Haydn: Esz-dúr .. szimfónia 14.00 Kettőtől — hatig Zenés délután 18.10 Rádió-szabadegyetem 18.35 Régi hangszerek világa, IV. rész 18.56 Sybill. Operettrészlet 19.35 Beethoven-hángverseny közvetítése az Erkel Színházból Kb.s 21.20 A szanálási programról -Kb.: 21.40 Verbunkosok 22.20 Könnyűzene 23.15 Kamarazene Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Tallózás üzemi lapokban A kisújszállási gimnázium kórusa énekel Gazdag esztendő. Sütő István jegyzete • Könnyűzene „Mert életem millió gyökerű” Szerkesztik a hallgatók MAGYAR 9.55 ITV §. 17.23 Hírek 17.30 Nyugdíjasok műsora 18.00 Óvodások műsora 18.40 Játék a betűkkel 19.10 Esti mese . 19.30 Tv-híradó 20.00 Arsene Lupin 11 . Egy nű Arsene Lupin ellen 20.50 15 éves a Körszlnház 22.00 Tv-híradó. 2. POZSONYI 9.25 Nyílt tenger. (Ism.) 18.15 Színészek—Újságírók labdarúgó-mérkőzés 19.00 és 21.05 Híradó 20.00 utolsó szó. NDK bűnügyi sorozat 19.00 Telesport 19.30 Nagy mesterek muzsikája | mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) pélután 3, fél 6 és 8 órakor János vitéz Petőfi költeménye színes magyar rajzfilmen. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4 órakor János vitéz Délután fél fi órakor Fekete város. I—II. Mikszáth regénye szín gyár filmen. GYÖNGYÖSI PUSKIN Alom luxuskivitelben GYÖNGYÖST KERT Bakaruhában HATVANT KOSSUTH Legenda HEVES Csajkovszkij. I—II. FÜZESABONY A leszámolás napja PETERVASÁRA Ne csalj, kedves Egerben: 19 órától szerda reggei 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszkv utcai rendelőben. (Telefon: 11-10) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 117-27). it QiéfLÍLfiáyút Hevee megye is özén Vidéki népművészei — Buda pesten Restauráltál! a szarvasi szárazmalmot Az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállította a szarvasi szárazmalmot. Az 1836-ban épült ipari műemléket — az ország egyetlen működő szárazmalmát —, szeptember 29- töl tekintheti meg a nagy- közönség. (MTI-foto — Szebellédy Géza) ■I Ismerjük meg Adorján deákot is... KÉVÉSSÉ ISMERT a kilenc évtizednek annak a törKii's István, az egykori somogyi juhász, gondűző. időtöltő farigcsálása közben aiigha gondolt arra, hogy köznapi munkáit mindmáig megőrzik, ritka tudományát megbecsülik, nem felejtik száz esztendő múltán is, s „közönséges" borotvatartó doboza fedelének a „rajza” 1973-ban a Magyar Nemzeti Galéria rangos kiállításának plakátját díszíti. Pedig így történt: az ügyes kezű taze- kasdencsi ember emléke, az egyesítésének centenáriumát ünneplő fővárös őszi, kulturális programja egyik jelentős eseményének — a megyék népművészeti kiállításának — középpontjába került. A kiállítással a vidék köszönti Budapestet — a kiállításon pedig Budapest, a látogatók hosszú sora adózik őszinte elismeréssel a megyék sok száz éves művészetének. Jólesik felismerni, hogy már a tárlat bejáratánál kijut a tisztelet Heves megye „mesterembereinek” is, hiszen a Galéria előtermében — aulájában —, elhelyezett vitrinek egyikében, az első métereknél látható Recsk környéki hímzett ing, az egerbocsi „szemesruha” sok érdeklődőt megállít, percekig magánál tart. Pedig érdekesek, szépek a drávaszögi főkötők, a „Pocelicék”, a szálán varrott lepedővégek, a matyómunkák, vagy éppenséggel a csongrádi, a békési szőrhímzéses párnavégek, a szabolcs-szatmári református egyház .úrasztal-takarói is, hogy csak néhányat említsünk. S Ugyanezt tapasztalja az ember a gazdag anyagú tárlatot járva beljebb is. Mert Bakó Ferenc, Schwalm Edit, a Dobó István Vármúzeum, a gyöngyösi Mátra Múzeum, illetve a hatvani Városi Múzeum jóvoltából több darabos ízelítőt sikerült összeállítani fez alkalomra „szőkébb hazánk” kincseiből. Ennélfogva itt láthatják most az érdeklődők a népvisele- tes boldogi lányt, gyönyörködhetnek egy szinpompás lakodalmi menetben, fogalmat szerezhetnek a valamikori festett ládák, ágyak sajátos szépségéről, a vidék faragómüvészetéröl is. A kiállítás megtekintése, a termek végigjárása — valódi élmény! S e megállapításnál egyaránt hivatkozhatna az ember például a vásárhelyi saroktékára, az öreg templom — gyulai mesteremberek által készített —, papi székére, Szeged—Alsóváros századfordulói gazdaviseletére, a tótkomlósi köd- mönökre, a csongr ’- 4i cserepekre, a „hordó- .-uiacsra”, vagy éppenséggel a játékos, figurás dudafejekre. Rendkívül megkapó a bács-kiskuni régi élet számos remeke: a dunai gabonaszállító hajó faragott orrtőkéje, a félegyházi szélmolnárok malomberendezése, arrébb pedig a túri vásár kolomposa, szűcssátra, Hajdú-Bihar juhászszállása, mézes és kalapos sátra. S ugyanígy beszélhetni a sza- bolcs-szatmáriak, a nyírségiek, a beregi Tisza, Számos- hát, az Ecsedi láp hajdani lakóinak ősi remekeiről. A faragott tornácoszlopról, a paprikatörőről, a vékakészletről, Fejér megye dohánytartó cserépmedvéiről, fából készített szamámyergeiről. díszes juhászkampóiról. Veszprém ritkaságairól, a féltve őrzött zirci céhjelvényről, a pápai „nemes fazekas céh” ládájáról, a győr- soproni kékfestő műhelyről, Zala tűzkutyáiról, gyékény „kópicairól”, fatörzsből kivágott és fonott méheseiről, a pipatartójáról, Vas megye csodálatos festett bútorairól. S szóljunk a somogyi tökedényekről, kopjafákról, síremlékekről, a baranyai busófejekről, a tolnai, szegedi lőporszarukról, Keszthely ember alakú méhköpűiről is? Nem, hiszen a felsorolás még így sem lehetne teljes, a kép korántsem képes érzékeltetni mindazt, amit az érdeklődő szeptembertől novemberig láthat. MINÉL MESSZEBBRE nézünk visszafelé az időben, annál homályosabban látunk. Az ember inkább előre tekint és történelmi időérzéke egyre tompább lesz. Az elmúlt tengerből itt-ott kilátszik valamiféle idom, esemény, amit a történetírók említésre méltattak, vagy emberi egyéniség, aki jó, vagy rossz tulajdonságával felemelt, vagy beárnyékolt egy-egy évszázadot. Többre nem telik, s az ismeretek gyorsan halmozódó tömege is óvatosságra int Vannak persze kisebb események, kevésbé jelentős emberek, amiket mégis érdemes megemlíteni, mert hozzátartoznak a hely kisebb történetéhez. Kj hallott például Adorján deákról? Eger várának a nagy ostrom körüli idejéből való név ez, országszerte ismerték a XVI. században. Az 1548-ban budai basává kinevezett Kaszám, majd Chadim Ali és Tujgun budai basáknak íródeákja, titkára volt, aki sok jó szolgálatot tett a magyaroknak s egyformán tudott magyarul, latinul és törökül. Egerhez azért kapcsolódik a neve, mert az egri vitézeket ő tartotta hírrel. Dobó kémhálózatának egyik értékes láncszemeként nemcsak a budai basa terveiről tájékoztatta a végvárat építő egrieket, hanem azokról is tudósítást küldött, amelyek Konstantinápolyban forrtak. Dobó így értesült első ízben arról, hogy Szolimán Szolnokon várat akar építeni s így sikerült megelőznie a török tervet azzal, hogy a várat ő építette meg. ADORJÁN DEÁK egy ízben arról értesült, hogy a budai basa meg akarja zavarni az egri vár erődítési munkáit, amiket Dobó már 1548-ban megkezdett. A rajtaütés tervéről latin nyelvű levélben figyelmeztette az egrieket s levelét Dobó nyomban elküldte Ferdinánd királynak. Ferdinánd tüstént levelet írt a budai basának s intette, ne kezdeményezzen harcot a saját szakállára, mert ő 1547-ben békét kötött Szolimájánál 6 a basa terve fölborítaná a megállapodást. Értesülése hiteléül Ferdinánd mellékelte Adorján deák bizalmas levelét, ami mai mértékkel is nagy tapintatlanság. Adorján deák sűrűn váltogatta színét, amikor gazdája hívatta s elébe tette a két levelet: — Nézd meg, deák, miféle leveleket firkál nekem a hitvány gyaurok még hitványabb fejedelme, mert én nem értek a pogányok nyelvén. Adorján hol Allahot, hol a magyarok istenét, hol a maga eszét dicsérte, amiért latinul írta a levelet. Hosz- 6zan szemlélte az írásokat, mintha olvasná, majd így szólt: — Valami istentelen pogány azt hazudta mocskos szájával a gyaurok fejedelmének, hogy te, bölcs és vitéz Kaszim basa nehéz nyavalyába estél, egész testedet verejték lepi és olyan gyönge vagy a forró láztól, hogy elfúj a szél. — Ez az egyik levél. A másik levélben a gyaurok fejedelme gyógyulást kíván neked, bölcs és vitéz Kaszim basa, és hőn óhajtja, hogy Allah szabadítson meg minden nyavalyától. — Hát beteg vagyok én? — horkant fel a basa. — Egészséges vagy és erős, ó, Kaszim! — Az egészséget megadja nekem Allah anélkül, hogy az alávaló gyaur fejedelem kívánná. Ezeket az ostoba irkafirkákat pedig vesd a tűzbe. Látni se akarom. Adorján deák olyan gyorsan teljesítette a parancsot, hogy a két ujját is odaégette. ö se akarta látni a leveleket, ami igencsak ért- aető. Hanem megírta az egrieknek, hogy több hírt nem küld nekik, mivel majdnem halált hoztak a fejére, ténete is, ameddig az ozmán hatalom megfészkelte magát az egri várban. Tudjuk, hogy a törökök újjáépítették Nemieket építész tervei szerint a várat és a városfalat, ismerjük Valide szultá- na fürdőjét, a moshékat és mecseteket, de kevés került nyilvánosságra abból az „apró történelemből”, ami közelebb hozza három és fél évszázad életét és embereit. Az íródeákok munkáját kell dicsérnünk, akik a török szóvirágokat ékes magyar. nyelvre írták át s az életnek sokféle megnyilvánulását jegyezték fel. Ilyen leveleket százszám, ezerszám őriz a bécsi levéltár. Ebben a levéltári anyagban található egy másik levél, amelyből kitűnik, hogy az egri iparosok jó híre messze földön ismeretes volt már negyedfél századdal ezelőtt is. Ez a levél Eszterházy Miklós nádorságának idejéből való, aki 1627-től tíz esztendeig viselte ezt a tisztséget. Musztaía konstantinápolyi nagyúr ebben a levélben arra kéri Ibrahim egri basát, szerezzen neki magyar ifjút asztalosmunkára, aki kocsit tud csinálni és faliszekrényt a bejáró mellé, vagy a hárembe ... Nagy jótétemény lenne, ha kapna ilyet, még nagyobb, ha mindjárt szerszámokkal jönne a magyar rabszolga, (Mert ne felejtsük el, rabszolgák voltak abban az időbén az egri iparosok.) Külön is kéri az egri basát, küldjön minél több mesterember-rabot az ő szolgálatára. A nagyúr ezenkívül még további kívánságokat is ír. Küldjön Ibrahim basa az aszíáloslegényen kívül egy „szívecske-fülemülécskét”, gyors lábút, mint a beduin lányok, de ha az ilyet a basa megtartja magának, akkor egy tiszta fiatalembert, aki v.mossa kezét és arcát”, akiből ő „szoba-fülemülécs- két” fog nevelni, hogy ha barátai, vendégei jönnek, kávécskát és szörbetecskét szolgáljon fel, s akit ő még taníttatni is fog. „Ilyen fiatalemberek azon á magyar végvidéken most mérsékelt áron kaphatók” — fejezi be levelét a konstantinápolyi nagyúr. BIZONY ENNEK a levélnek sokféle gyanús mellékíze van és sejthető belőle, mi mindenre használták fel szegény fiatal magyar rabokat a keleti fényűzés és zül- löttség fővárosában. És erre még azt a közhelyet sem lehet mondani, hogy rég volt, igaz se volt talán. Dr. Kapor Elemér Hww&b Q 13ti. október 2* kedd (gyoni) Feleségül veheti a nagynénijei... Svédországban tovább liberalizálták a házasságkötést és a válást HA A SVÉD KORMÁNYTÓL függene, a svéd fiatalember öthetes próbaidőre is feleségül vehetné menyasz- szonyát, majd minden formalitás nélkül elválhatna tőle. Svédország már a húszas években alaposan megreformálta a házassági törvényt. így például ekkoriban foglalták törvénybe a partnerek egyenjogúságát és a házasság önkéntességét, s ezt a példát más országok csak később követték. Svédország szeretne most ismét „úttórőmunkát” végezni: Carl Lidbom miniszter a házassági törvény új reformját javasolta a parlament előtt. Az új törvény lehetővé tenné, hogy a svédek meglehetősen egyszerű módon köthessenek házasságot és éppolyan kévéssé bonyolultan el is válhassanak. Ha a javaslat törvényerőre emelkedik. a gyermektelen és az idősebb svédek a jövőben egyiK napról a másikra elválhatnak anélkül, hogy a vétkesség kérdése egyáltalán vita tárgyát képezné. Egy évvel ezelőtt, amikor a svéd sajtó első ízben foglalkozott a törvényjavaslattal, a stockholmi Dagens Nyheter című napilap karikatúrát közölt egy esküvőről, amikor is az anyakönyvvezető előtt a menyasszony igy szólt a vőlegényhez: — Siess, Gösta, mert holnap él válók tőled, hogy holnapután házasságot köthessek Gunnarral... A valóság talán hamarosan nagyon is megközelíti <C£. t a karikatúrát, hiszen a javaslat értelmében a há- zssságkötés a jövőben egyszerű regisztrálás lesz, és a válás előtti féléves meggon- dolási időre csak akkor lesz szükség, ha a házasfelek egyike nem akar válni, vagy ha a házaspárnak 16 éven aluli gyermekei vannak. A KONTINENSEN sokan azt mondják majd, hogy Svédországban alaposan ösz- szezavarják a dolgokat. Tény, hogy az északi monarchiában a születés aránya az utóbbi években jelentősen megnőtt, míg a házasságkötések százalékos aránya 1749 óta nem tapasztalt mélypontot ért el. Ennek következménye, hogy egyre több svéd gyermek születik házasságon kívül. Az ilyen gyermekek szülei a svéd szóhasználat szerint „lelkiismereti közösségben” élnek. Számuk az utóbbi tíz évben 50 százalékkal emelkedett, míg a törvényes házasságkötések aránya ugyanilyen mértékben csökkent. Ennek azonban inkább pénzügyi okai vannak. Azokat a partnereket ugyanis, akik felkeresik az anyakönyvvezetőt, az adóhivatal a szó szoros értelmében megbünteti. Aki viszont azt mondja, hogy nem é\ házasságban és szüleinéi lakik, 6000 koronáig terjedő összeget takaríthat meg a szociális befizetések terén. Ez az oka annak, hogy a „lelkiismereti közösség”, „a hűségre épülő közösség” oly rendkívül népszerű lett. Az új házassági törvény sem vet véget a mostani helyzetnek, és éppen ezért a legkülönbözőbb oldalakról hallatszik, az a vélemény, hogy a kormányon levő szociáldemokrácia tudatosan fel akarja számolni a polgári társadalom alapjait, amelyekhez a házasság és a család tartozik. Ezt a gyanút nem könnyű megcáfolni, különös tekintettel arra, hogy a házassági törvényt négy évvel ezelőtt is liberalizálták. 1969. július 1-től egyéves meggondolá6i időt vezettek be a válásnál, amely alatt a partnereknek meg kell gondolniuk, hogy valóban eltökélték-e a különválást. Ezt a meggondolási időt akarják most a felére csökkenteni azoknál, akiknek 16 éven aluli gyermekeik vannak, vagy nem értenek egyet a válás kérdésében. A fél év eltelte után, tekintet nélkül a gyermekekre vagy valamelyik fél tiltakozására, kimondják a válást. EGY MÁSIK ÜJ ELŐÍRÁS is azt célozza, hogy megkönnyítsék a partner kiválasztását: ha elfogadják a törvényjavaslatot, az úgynevezett teljes testvéreken és szülőkön kívül házasságot lehet kötni anyóssal, apóssal, nagynénivel, nagybácsival és féltestvérekkel is. A házasságkötést ezenkívül a jövőben azzal is megkönnyítik, hogy a házasunknak nem kell végighallgatniuk aj anyakönywezetö figyelmeztető szavait, és ezenkívül megszüntetik az időt rabló kihirdetést is. A törvényjavaslat értelmében ] a jövőben csupán a kort ét a családi állapotot regls-.' rálnák. hogy elkerüljék a már nazas személyek újabb ■ házasságkötését. j
