Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-06 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 234. szám ARA: 80 FILLER 1973. október 6., szombat Benks Valéria Csepelen Benke Valéria, az MSZMP Politikái Bizottságának tagja pénteken a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott, ahol a pártoktatási év megnyitá­sa alkalmából a pártbizott­ság tanácstermében — több k száz hallgató előtt — elő­adást tartott „Időszerű poli­tikai kérdések, a pártpropa­ganda feladata” címmel. Dr. Sípos István hazaérkezett lengyelországi előadó* körútjáról Dr. Sípos Istvánt, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkára, tegnap hazaérkezett Lengyelország­ból. Dr. Sipos István — a szocialista országok pártjai közt meglevő előadócsere alapján — a Központi Bi­zottság megbízásából Varsó­ban és több lengyel város­ban előadást tartott „A szo­cializmus építésének idősze­rű feladatai Magyarorszá­gon” címmel. 0 cement-, mész- és azbeszlipar jubileuma Jubilál a Cement- és Mész­művek: országos nagyválla­lattá történt egyesülésének tizedik, az iparág államosí­tásának huszonötödik és a szakma századik évforduló­ját ünnepli. E hármas jubileum alkal­mából — a vállalat egyik jelentős gyárának székhe­lyén — Lábatlanban kerül sor a központi megemléke­zésre ma, október 6-án. Kiss Ernő, a szakszervezeti ta­nács titkára köszönti majd a részvevőket, s Végh József vezérigazgató mond ünnepi beszédet. Ezután mint meg­tudtuk: kitüntetéseket, ju­talmakat adnak át a legki­válóbbaknak, közöttük me­gyénk két gyára — a bél­apátfalvi és a selypi üzem — dolgozói számára. Ugyanezen a napon Lá­batlanban cement-, mész- és azbesztipari munkásmozgal­mi és ipartörténeti kiállítás is nyílik, s színvonalas kul­túrműsor teszi még változa­tosabbá a programot. Törvény védi a törvényt A z országgyűlés ülésszaka — hogy ezt a hivatalos kifejezést használjuk —, ezúttal mindössze egy napig tartott, mint­egy példát mutatva a lényegre törő, felelős­ségteljes tanácskozásra és a hatékony ügy­intézésre. A tárgysorozat amúgy is a fe­lelős irányítás és az eredményes ügyinté­zés néhány elsőrendű kérdése körül cso­portosult, legfelsőbb szinten. Törvényt alkottak a Minisztertanácstag­jainak és az államtitkároknak a jogállásá­ról és felelősségéről — egyszersmind. a Nép- köztársaság minisztériumairól —, közép­pontba állítva azt a követélményt, hogy akit felelősség terhel — s ez esetben nagyon is nagy felelősség —, annak a jogait is ga­rantálni kell, mégpedig a szocialista demok­rácia fejlődésével összhangban. A törvény félreérthetetlenül kifejezi a vezetés kollek­tív jellegének fontosságát, mint a demok­ratizmus nélkülözhetetlen feltételét. Ám ez a szemlélet minden szempontból kötelez. Ezért a miniszterek és államtitkárok bün­tetőjogi, polgári jogi, munkajogi és állam­igazgatási jogi felelőssége teljességgel azo­nos a többi magyar állampolgáréval, ment ez felel meg a jogegyenlőség elvének! Egyébként tudvalevő, hogy amit e vo­natkozásokban az országgyűlés most tör­vénybe iktatott, a mai tényleges helyzet és gyakorlat írásba foglalása, ám erre az úgy­nevezett kodifikációra mégis szükség volt, mert a szocialista törvényesség alkotmányos érvényesítése így kívánja. A statisztika — amelyről ugyancsak tör­vény született és amelyről sok embernek enyhén szólva vegyes benyomásai vannak —, nos, a statisztikai tevékenység se nél­külözheti a korszerű, törvényes szabályo­zást. Mert azt senki nem vonhatja két­ségbe, hogy adatgyűjtésre és feldolgozásra megfelelő módon és mértékben minden szinten szükség van, e nélkül nem létezhet hathatós irányítás, tervezés, de eredményes mindennapi munka sem. Mindannyiunknak, akik ilyen vagy amolyan vonalon dolgo- zuk, tájékozódnunk kell. S ez nem képzel­hető el statisztikai adatgyűjtésből származó információk nélkül. Mi a törvényi rendezés célja? Egyrészt az, hogy a tájékozódási éhség növekedése együtt járt az adatgyűjtés sok esetben már egészségtelen szaporodásával, esetenként párhuzamossággal, szakszerűtlenséggel és felületességgel, aminek elejét kell venni. És a különböző szintű vezetés, nemkülönben az „egyszerű ember” miközben napi munká­jában, döntéseiben, elhatározásaiban nagy hasznát veszi a statisztikai tájékoztatásnak, egyszersmind többet is vár tőle. A KSH elnöke négy pontba foglalta a követelményeket: megbízhatóság, gyorsaság, a költségek korlátozása és nagy szakmai hozzáértés. A vitában felszólaló képviselők mindehhez további észrevételeket fűztek: néha elképesztő sürgősséggel, olykor több helyről is, más-más módon kérnek azonos adatokat, másutt késve érkeznek az ada­tok, így nem lehet hasznukat venni a dön­téseknél. Az is előfordul, hogy a párhuza­mosáéi készült felmérések — az eltérő adat­szolgáltatási utasítások miatt —, jócskán el­térnek egymástól —, mindezeket túlmenő­en, az újságolvasó emberek is bizonyos köz­érdekű témákban — árak, bérek, alakulá­sában, fiatalok, öregek, nők sajátos gond­jaiban —, még alaposabban kívánnak tá­jékozódni. Annyi bizonyos, hogy az űj törvény se­gíteni fogja a további egészséges fejlődést A KSH közreműködik majd a számítás- technikai fejlesztési program hathatós meg­valósításában, a számítástechnikai szakem­berképzésben, hiszen ez a korszerű statiszti­kai munka önérdeke. A hivatal elnöke, Bá­lint József államtitkár felszólalásában hang­súlyozta. hogy a statisztikának változatlanul egyik fő feladata a közvélemény tájékoz­tatása, amiben — hozzátehetjük —, bizo­nyosan jó szövetségesre talál a szocialista sajtóban, A tartalmas vita nyomán törvény­erőre emelkedett a statisztikáról előterjesztett javaslat is. Szinte képletes je­lentőségű: a statisztika a társadalom önis­meretének — mondhatni —, alapja, a mo­dem élet egyik alaptörvénye! B. J. Kis szabőműhelyből — középüzem Jubileumi közgyűlés az Egri Ruhaipari Szövetkezetnél Pénteken délután az egri Technika Háza zsúfolásig megtelt nagytermében tartot­ták jubileumi közgyűlésüket a 25 éves Egri Ruhaipari Szövetkezet dolgozói. Az ün­nepségen, — ahol megjelent Trezsenyik Sándor, a városi pártbizottság titkára, Rácz János, a RUSZÖV elnöke, valamint Szajlai János, a Helyiipari és Városgazdálko­dási Dolgozók Szakszerveze­tének megyei titkára is —, ott voltak az ország külön­böző részeiből érkezett társ­szövetkezetek képviselői, tex­tilkereskedelmi vállalatok vezető szakemberei. Az egri szövetkezet méltó rangot ví­vott ki magának az iparág­ban az elmúlt esztendők alatt mutatott fejlődésével; a kis műhelyekben dolgozó ktsz ma már több mint öt­száz dolgozót foglalkoztató középüzemmé nőtt, s nevét nemcsak a hazai vásárlók, hanem a külföldi megren­delők is ismerik. A jó mun­kának természetesen a ju­talma sem maradt el; a ju­bileum alkalmából több mint 450 ezer forintot osztottak ki a dolgozók között, differen­ciálva a szövetkezetnél eltöl­tött évek, valamint a végzett munka minősége alapján. Az ünnepi közgyűlés után a ven­dégek, s a szövetkezet dol­gozói közös vacsorán vettek részt. Üzemorvosok tanácskoztak Egerben Szünetben Tegnapi lapszámunkban beszámoltunk az országgyűlés, a honatyák törvényt alkotó munkájáról. Képes riportunk most a szünetek pillanatait rögzíti, azt tanúsítva, hogy kép­viselőink igyekeztek kihasználni az egynapos országgyűlés időszakának még a pihenőre szánt perceit is. Or. Korom Mihály igazságügyi miniszter „kiegészíti” expozéját. A „hallgatóság”: Darvas József író, és Aczél György, a Központi Bizottság titkára. Vajon min gondolkodik Hevér Lajos, a Heves megyei képviselőcsoport vezetője és Szűrői István belkereskedelmi miniszter, Heves megyei képviselő? Rögtönzött képviselőcsoport-„illés” a szünetben. A részt­vevők: Hevér Lajos, Vadkerti Miklósné, Tiliczki József és Pusztai Lászlóné. Pénteken Egerben tartotta 14. tudományos ülését a Ma­gyar Üzemorvosok Társasá­gának északkelet-magyaror­szági tagozata. Borsod, Haj­dú és Heves megye, vala­mint az ország más területei­ről érkezett mintegy 150 orvos részvételével az üzem- egészségügyi szolgálat hely­zetéről, hatékonyságának fe;' esztéséről tanácskoztak. A vendéglátó szervek ne- .—ben dr. Nagy Lajos, a Heves megyei Tanács egész­ségügyi osztályának helyettes vezetője köszöntötte a rész­vevőket, majd méltatta a tanácskozás jelentősegei. Ezt követően mintegy 25 előadás hangaott el. A tanácskozáson küíőwbnen előtérbe került a nóveuéimi törvény ismereté­nek, «Bsatosazá&ánsk; fontos­sága, ennek érdekében az egészségügyi szolgáltatás és az üzemvezetés összehan­golt munkája. Számos elő­adó ismertette az üzemi bal­esetek, a. foglalkozási ártal­mak, továbbá a betegséget megelőző laboratóriumi vizs­gálatok és egyéb megelőző módszerek terén szerzett ta­pasztalatait. A részvevők kifejezésre juttatták, hogy az üzemek szervezett egészségügyi ellá­tása az utóbbi tíz évben ug­rásszerűen fejlődött, ennek ellenére számos üzemben most sem kielégítő. Nagy fi­gyelmet keltett ezért dr. Szigethy Béla üzemi főorvos felszólalása, aki elmondot­ta, hogy a Mátravidéki Fém­művekben már szakosították az- üzemorvosi rendelést és § nődolgozók körében komplex te^hesgondozási ellátást is biztosítottak. A rákszűrő vizsgálatot is az üzem terü­letén látják el hetenként két­szer. Ebbe a gyárba több mint 40 községből járnak be a nődolgozók, akik most már különösebb fáradság és mun- kiadő-veszteség nélkül része­sülhetnek munkahelyükön rendszeres szakorvosi ellá­tásban. Sok sző esett a tanácsko­záson a gyomirtó és vegy­szerek hatására fellépő bőr­betegségekről. Azt is elmon­dották, hogy ezek keletkezé­sét, veszélyességét többsé­gükben műszaki, munkavé­delmi rendszabályokkal megelőzni, illetve mérsékel­ni lehet, Kovács András Még egy mondat, mielőtt megszólal az elnöki csengő. Az előtérben Németh Károly, Gáspár Sándor és Kádár János„ . ___, ... (Puskás Anikó képriportja)

Next

/
Oldalképek
Tartalom