Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-31 / 255. szám
1. A polgári védelmi általános kötelezettség milyen korosztályú férfiakra terjed ki? 1 14—60 évig x 14—65 évig 2 18—10 évig 2. Mi határozza meg a radioaktív sugárzás időtartamát döntően a szennyezett terepen? 1 az atomfegyver töltetének felezési ideje x az atomfegyver nagysága 2 a terep domborzati helyzete 3. Mióta ismerik az urániumelemet, az atomrombolás általános használt alapanyagát? 1 1819 x 1821 2 1912 4. A szakszolgálati alakulatok hány százalékát kell ellátni gázálarccal? 1 100 százalék x 90 százalék 2 85 százalék 5. Biológiai harcanyaggal szennyezett, zárt helyiségek levegőjét, berendezését mivel mentesítjük? 1 1—2 százalékos szódaoldattal, x formalingőzzel 2 DDT-porral 6. Idegméreg mentesítésére milyen anyag használható? 1 savas oldat x lúgos oldat 2 rézgálicoldat 7. Mustár típusú vegyi harcanyagot milyen vegyük lettel lehet hatástalanítani? 1 klórmész x sósav 2 szódabikarbóna 8. Melyik feladatot kell először elvégezni a mentési munkálatoknál ? 1 kapcsolat felvétele x felderítés 2 mentés módjának meghatározása 9. Ki volt az a kiváló kutatónő, aki elsőnek nyerte el az akadémikus tudományos fokozatot? 1 Lepesinszkaja x Fehér Klára 2 Madam Curie 10. Mennyi ideig alkalmazhatjuk egyfolytában a szorítókötést? 1 1 óra x fél óra 1 1 és fél óra 11. Mustárgáz-szennyező- dés esetén mi a teendő? 1 gázálarcfelvétel x lefürdés 2 cseppfelitatás 12. A heveny sugárbetegség hány szakaszban folyik le? 1 kettő x három 2 négy 13. Mennyi az egy adagban évente felvehető röntgenérték? 1 30 r x 50 r 2 100 r 14. A németek mikor alkalmaztak a történelemben először vegyi harcanyagot? 1 1915. április 22. x 1916. július 8. 2 1939. szeptember 28. Megjegyzés: A helyesnek tatott választ kell bekarikázni, s az újságból kivágva, borítékban címünkre (Heves megyei Polgári Védelmi Parancsnokság, Eger, Kossuth Lajos u. 9—11. sz.) beküldeni. A legjobb megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki. Beküldési határidő: 1973. OKtóber 20. Az ország rendkívüli viszonyokra való felkészítése egy sor intézkedés békében történő megtervezését, illetve megvalósítását teszi szükségessé. A lakosság, az üzemi dolgozók védelmi felkészítésének alapvető célja; a tömeg- pusztító fegyverek elleni védelemre való felkészítés, ezen belül a kollektív védelem megteremtése, mivel a nukleáris fegyver hatásával szemben ez a védelmi forma a leghatásosabb. A polgári védelem alapvető feladatai csakis az egész társadalom széles körű ösz- szefogásával valósíthatók meg. Részt kell vennie azok megvalósításában — jellegüknek megfelelően — valamennyi üzemi, szövetkezeti, stb. szervnek. Az üzemek területén a műszakváltások megszervezésének és előkészítésének tervezése is alapos és körültekintő munkát igényel. Ennek kidolgozása a helyi szervek feladata, de a polgári védelmi szervezetnek is jelentős szerepe van, mert egy kétműszakos, váltásos üzem területén biztosítani kell, ha rövid ideig is, (fél vagy 1 óra) a teljes üzemi létszám védelmét, mivel a két műszak az üzem területén tartózkodik egyszerre. A helyi védelmet a csapások közvetett, vagy közvetlen hatásai által veszélyeztetett területeken a különböző rendeltetésű és védettségű létesítmények, óvóhelyek alkalmazásával oldják meg. Rendkívüli időszakban elengedhetetlen a lakosság s az üzemi dolgozók egyéni védőeszközökkel való ellátása. Adott esetben valameny- nyi dolgozó köteles magával vinni és használatra kész állapotban tartani egyéni védő-, illetve szükség védő- felszerelését. Előfordulhat ugyanis az a helyzet, hogy a gyáron kívül, vagy az otthontól távol — tehát útban a munkahelyre, vagy a munkahelyről a lakásra — éri a riadó. Előfordulhat az is, hogy a szállító járműnek tovább kell haladnia, mert olyan területen tartózkodik, vagy halad, ahol a közelben semmiféle kollektív védelmet szolgáló szükség védőberendezés, óvóhely nincs. Ebben az esetben a gépjárművel vagy szállítójárművel addig kell haladni, amíg a legközelebb eső olyan területet eléri, ahol az utasok mentesítésben részesülhetnek, illetve elzárkózhatnak. Kezdődik a gyakorlati foglalkozás a Mátravidéki Femművekben. Valamivel kedvezőbb a lehetőség abban az esetben, amikor a gyár területén éri a dolgozót a riadó, mivel a gyár területén már előre megtervezett, megszervezett a dolgozók gyors értesítése és védett elhelyezése. A korszerű nagyüzemek, üzemcsarnokok kiszolgáló helyiségei már a békeidőben elkészített tervek alapján előkészítve kell hogy legyenek arra az esetre, hogy a termelés ott bármikor folytatódhasson, ha olyan jellegű károsodás nem éri, mely a termelés folytatását végleg meggátolná vagy akadályozná. A műszakváltások alkalmával mindenesetre fokozottan keli ügyelni arra, hogy a védett műhelyrészekbe, munkatermekben a szennyeződést a dolgozók nehogy bevigyék. Ezért, a védett helyiségek megóvására, valamint a dolgozók mentesítése céljából az üzemi öltözők és fürdők gondos előkészítés és tervezés után könnyen átalakíthatok. A terveket már békeidőszakban kell elkészíteni és a szükséges átalakítást a háborút megelőző időszakban el kell végezni. Az üzemi dolgozók felkészítése a rendkívüli időszakban végrehajtandó feladatok végrehajtására, már békeidőben meg kell hogy kezdődjön. Ezt a célt szolgálja az üzemi dolgozók általános és differenciált jellegű kiképzése. A kiképzés során ismerik meg a dolgozók a rendkívüli viszonyok esetén végrehajtandó feladatokat, felkészülnek arra, hogy ilyen körülmények között is megfelelően tudjanak dolgozni. Meg kell ismerkedni munkahelyükön olyan problémákkal, hogy esetleg fertőzött, illetve szennyezett körülmények között hogyan mentesíthetik termelőberendezéseiket és hogyan folytathatják a munkát. Meg kell ismerkedniük ezen oktatások során az új munkarenddel, a változások rendjével, az étkeztetést, a pihentetés és a szállítás rendjével is. Ismerniük kell a rendelkezésre álló életvédelmi létesítmények és szükséglétesítmények helyét, felszerelését, az azokhoz való levonulás rendjét. Ismerniük kell az esetleges kiszóródás során keletkezett szennyeződés mentesítési feladatait, az egyéni mentés és kollektív mentés menetét, folyamatát, a mentesítő helyeket. Rendkívüli viszonyok esetén az egész népgazdaságot át kell állítani a hadiipari termelésre. Az átállás gyors végrehajtása érdekében a különböző vállalatok terveket dolgoztak ki, vagy dolgoznak ki, amelyben meghatározzák a feladatokat, a szükséges létszámtól egészen a termelés újraindításáig. E felkészülés során előtérbe kell helyezni a dolgozókkal való munkafolyamatok részletes ismertetését, a tárolás és az anyagmozgatás rendjét, az esetleges szeny- nyezett körülmények között. Még fokozottabban kell ismerni és betartani a munka- védelmi és tűzvédelmi előírásokat. Varga János Áz üzemi dolgozók felkészítése rendkívüli viszonyokra Élelmiszer-védelem - életvédelem A támadóeszközök és tömegpusztító fegyverek rohamos fejlődése mind nagyobb feladatok elé állítja nemcsak a polgári védelmet, hanem a lakosság széles rétegeit is. A korszerű harceszközök, alkalmazásuk esetén, az élőerők és az anyagi javak ellen irányuló hatásaik mellett szennyezik a termőterületeken, az élelmiszerraktárakban, üzletekben, vendéglátóhelyeken, a háztartásokban felhalmozott élelmiszereket. Ez által sok millió ember élelmezését gátolhatják. Ezért a termelő, feldolgozó és fogyasztóhelyeken minden olyan intézkedést meg kell tenni, amelyek az élelmiszerek megelőző radiológiai, biológiai és vegyi védelmét szolgálják. A fenti kérdések tisztázása érdekében, elvi és gyakorlati síkon foglalkozunk a tömegpusztító fegyverek élelmiszer-károsító hatásával, a megelőző védelmi feladatokkal, különös tekintette a háztartási élelmiszerkészletek megelőző RBV-védelmével. A tömegpusztító fegyverek élelmiszer-károsító hatásai a) AZ ATOMFEGYVEREK gáradag mellett sem mutatnak olyan mértékű károsodást, amely miatt a fogyasztásra alkalmatlannak kellene minősíteni. Zsíroknál kisebb mértékű elszíneződés és avasodás tapasztalható. Tej és tejtermékek színe a radioaktív sugárzás hatására a többnyire söté- tebb, gyengén vöröses árnyalatúvá változik. — A mechanikai hatások következtében a csomagolóanyag megsérül, vagy maga az élelmiszer is tönkremegy. Ezek elsődleges hatások, secunder hatásként sugárszennyeződés következhet be, ami még „kedvező” mechanikai sérülés mellett is élvezhetetlenné teheti az élelmiszert. — A maradandó radioaktív sugárzás felületi és beépült sugárszennyeződést idézhet elő az élelmiszereknél. A felületi szennyeződés elsősorban a csomagolat- lan élelmiszerekre veszélyes. Sokkal nagyobb problémát jelent az élelmiszerekbe bekeveredett, vagy az életfunkció során beépült sugárszennyeződés, mivel viszonylag nehezen ellenőrizhető és eltávolítása lehetetlen. b) A BIOLÓGIAI HARCANYAGOK H í re k Befejezték a munkaviszonyban álló dolgozók kiképzését Gyöngyös város valamennyi üzemében és intézményében, az apci ÁFÉSZ- nél, a zagyvaszántói Meteor Ktsz-nél, a lőrinci Gumiipari Ktsz-nél, az egri járás művelődésügyi osztályánál és az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaságnál. Valamennyi helyen magas színvonalúak voltak az előadások, amelyekhez biztosították a különböző kiképzési segédeszközöket és szakmai filmeket is. ♦ A járási, városi szakszolgálat parancsnokságai megtartották az ez évre tervezett parancsnoki állomány szakkiképzését, ahol megfelelő ismereteket és tapasztalatokat szereztek a beosztott személyi állomány további felkészítéséhez. ♦ Október hónapban, Eger városában, a szakszolgálatok és önvédelmi szervezetek állományának kiképzésére kerül sor. így foglalkozásokat rendeznek a Vetőmag Vállalatnál, a Sütőipari Vállalatnál, az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaságnál, a Panoráma Vendéglátó Vállalatnál, az iparcikk kesker. vállalatnál. A munkaviszonyban álló dolgozók kiképzése október hónapban, a következő vállalatoknál folytatódik tovább: Eger, iparcikk kisker. vállalat, Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat, valamint SZÖVTERMÉK. ♦ Az egri járási hivatal és az egri járási pártbizottság rendezésében Kovács Bertalan elnökhelyettes megnyitó szavai után Viczián Zoltán alezredes tájékoztatta az egri járás termelőszövetkezeteinek elnökeit, pártalapszervezeti titkárait, és személyzeti előadóit a mezőgazdaság polgári védelmi feladatairól, értékelte az eddigi munkát és meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket a polgári védelmi kiképzésben és a dolgozók pv. felkészítésében kell végrehajtani. A magfegyverek robbanásakor keletkező, ún. elsődleges hatások — a fény- és hősugárzás, a kezdeti radioaktív sugárzás, valamint a mechanikai hatások — az élelmiszereknél súlyos károsodást, nem kívánatos mellékhatásokat (íz-, illat- és színváltozás) idézhetnek elő. A közvetett, másodlagos hatások; a vonuló radioaktív felhőből kiszóródó radioaktív izotópok — por és eső formájában — nagy területeken beszennyezik a zöldség- és gyümölcsféléket, az ivóvizet, rö- videbb és hosszabb időn át közvetlenül is károsítják az élelmiszereket. — A fény- és hősugárzás következtében az élelmiszerek súlyosan megrongálódhatnak. A csomagolóanyag megolvad, az élelmiszer pedig élvezhetetlenné válik, ugyanakkor az élelmiszer nemcsak külső változáson megy keresztül, hanem a felmelegedés elősegíti a fertőzést, az élelmiszerek romlását is. — A kezdeti radioaktív sugárzás miatt, elsősorban az élelmiszer-összetevők károsodnak. A legfontosabb élelmiszerek esetében, a húsfélék még nagyoob suA támadás során alkalmazható biológiai harcanyagok az „alkalmazási” területen károkat okozhatnak, járványgócok kialakulásához vezetnek, a harcanyagok terjesztésére egyik legalkalmasabb közeg az élelmiszer és a víz. A biológiai támadás során elsősorban nyersen, vagy kis mérvű előkészítés után fogyasztható (víz, gyümölcs, zöldség), kevésbé ellenőrizhető (tej, kenyér stb.) különösen jó táptalajnak számító (hús, tojás, félkész- és készételek stb.) élelmiszerek fertőzésével számolhatunk. A fertőzött élelmiszerek súlyos megbetegedéseket okozhatnak. A kórokozók, fajtájuktól függően, hosszú ideig hatásos állapotban maradnak. Pl. a tej és tejtermékeket fertőző pestisbaktériumok két-három hónapig is megtartják fertőzőképességüket, a kolera kórokozói a hús és húskészítményekben egy hónapig, a fehér kenyérben 20—25 napig, az ivóvízben hónapokig veszélyes formában maradnak. (Folytatjuk.) Miskolczi László A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: FAZEKAS ISTVÁN. A szerkesztőség címe: Heves megyei Polgári Védelmi Parancsnokság, Eger, Kossuth utca 9. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: NOSZTICZIUS FERENC. Készült: Heves megyei Nyomda Vállalatnál, Eger, Bródy Sándor u. 4. Igazgató: SÓLYMOS JÓZSEF,
