Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-31 / 255. szám
A pártmunka - a mindennapok feladata a húsipari vállalatnál is r MINDEN ELŐZETES megbeszélés nélkül, teljesen váratlanul érkeztem a minap Gyöngyösre, a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari , Vállalat központjába, a párttítkárhoz. Miután pedig röviden előadtam jövetelem célját, a titkár szíves szóval beljebb tessékelt a népesebb szobából S menten kiderült, hogy csupán a kényelem kedvéért, hiszen odabenn is voltak. látszott, hogy nem zavarta más kollégák jelenléte. Sőt az sem, hogy időnként' újabbak is oe-benyitoltak, közbekérdeztek. S nemcsak e külsőségek Igazolták, hanem egész beszélgetésünk is azt bizonyította, hogy kerülik itt is az oktalan titkolódzást, nincs a pártnak misztikuma. A pártmunka a mindennapok feladata, s mindig a legfontosabb tennivalókat jelenti. Csupa olyat, ami szinte mindenkiért történik. Mert mit is csinálnak, mit is tesznek a vállalat kommunistái? Ahogyan a fiatal Horváth József párttitkár — és a mindinkább segítségére levő előd, Vámos László — szavaiból többi között kitűnt; részt vállaltak, újra meg újra részt leérnek például az országos húsprogrammal. összefüggő feladatokból. Nem kevesebb, mint 22 gazdasággal tartják a ' rendszeres kapcsolatot, s ennék során — élen a párttagokkal — szak- tanácsadással, konkrét javaslatokkal iparkodnak eredményesebbé tenni a „termelők” munkáját. Állandó kötelességüknek érzik az ellátás javítását, s ezért j egyben pedig á vállalat tevékenységének gazdaságosabbá tételéért természetesen napirendre tűzték ők is a munka- és üzemszervezést. Igyekezetük következtében, nem okozott különösebb bajt még a tavaszi száj- és körömié-«, gás sem, hamar megnyugtatták dolgozótársaikat, hogy a vágóhídon, a feldolgozó üzemben nem maradnak munka nélkül. A korábban százhússzal felduzzasztott gárda ugyanis már-már kezdett bizonytalanná válni, azt gondolta, hogy esetleg nem lesz tovább szükség annyi emberre, s le is út, fel is út. Nem, szó sem volt erről. A pártalapszervezet vezetői a gazdasági „vezérkarral” szorosan együttműködve egy-kettőre megtalálták 'a megoldást: fokozni kezdték a kereten kívüli termékek gyártását, a korábban"” inkább csak téli elfoglaltságnak számító hurka-, ke- nősárukészítést. Aztán „kitalálták” azt is, hogy esetleg vághatnának juhot is. S a vágóvonal néhány kisebb kiegészítésével egy-kettőre meg is teremtették a szükséges feltételeket. Később — miután a lakosság mind erőteljesebben igényelje — bevezették a zsír félkilós csomagolását is, legutóbb pedig hozzáfogtak egy újabb tevékenységhez, a vágott marha exportjához. Lett tehát bőven elfoglaltság mindenki számára, senkinek sem kell félnie attól, hogy fel- kqpik az álla. ANNÁL IS INKÁBB \ nem kell félni, mert a végzett munkát mind tisztességesebben meg is fizetik. S ha a vállalatnál talán nem is mindenki tudja, része van ebben is a pártszervezetnek. A bérrendezéskor ugyanis a. pártvezetőség is hallatta a szavát, elmondta a véleményét, tett azért, hogy a teljesítményeket reálisabban, igazságosabban honoráljálc. Év közben foglalkozott a pártszervezet vezetősége emellett persze még sok mással. Ellenőrizte például a túlóra-gazdálkodást, véleményt nyilvánított vele kapcsolatban és állást is foglalt az észlelt hibák mielőbbi kijavítása mellett. Más alkalommal a munkaerő-vándorlás okait kutatta és az egészKísórlet űí típusú robbanóanyaggal 40 mázsa íUIDO - 40 ezer tonna hő Egy hír Bejrutból — egy megjegyzés itthonról A mútt évi sikeres bejrúti magyar héttel felkeltett nagy érdeklődés kielégítésére a HUNGEXPO november 2-től 12-ig rendezi meg Libanonban, az első nagyszabású önálló magyar ipari kiállítást, a „Hungrie, 73” bemutatót. A bejrúti UNESCO-palo- tában 1700 négyzetméternyi területen, IS külkereskedelmi vállalat és export -import joggal felruházott nagyüzem vonultatja fel legkorszerűbb termékeit, hogy kínálatának széles választékával lehetőséget nyutjson a magyar—libanoni áruforgalom bővítésére és áruösszetételének javítására. A hír önmagában még nem mond sokat, még akkor sem, ha mint „első nagyszabású önálló magyar ipari” kiállításként méltatja a libanoni fővárosban történő bemutatkozást. Volt már és lesz is a magyar iparnak reprezentatív kiállítása, hiszen hazánk dinamikusan fejlődő gazdasági élete, a tudomány és a technika alkalmazásának sikerei, méltán terelik a világ figyelmét szocialista iparunk eredményeire. A bejrúti kiállítás érdekessége kétségkívül kettős. Az egyik sajátossága, hogy olyan időben kerül sor erre a kétségkívül legbékésebb „betörésre” itt Közel-Keleten, amikor e tájon szinte minden erőfeszítésre szükségük van a nagyhatalmaknak, de a világ majd minden kormányé ?v, hogy a háború időszak'!. ' permanens háború vés • kölcsönösen e’ fog -.]«;-•> épült' ke I. f en-e túlzás ál1” :y a magyar i kiáll ás egvfaita gazdasá kereskedelmi lépést is jelent a lehetséges beke konszolidálása irányában. Á, másik és semmivel sem szerényebbnek tűnő siker már önmagában az a tény, hogy Közel-Kelet „kapujában”, ebben a Nyugatot Kelettel összekötő kikötővárosban kerül megrendezésre a magyar ipari kiállítás. Bejrút a világ gazdasági hatalmainak, a legnagyobb monopóliumoknak, világcégeknek kétségkívül egyik „ringje”is, ahol összemérhetik erejüket, termékeiket, kelendőségüket, árucikkeik színvonalát. Ugródeszka is egyben, amelyet egyformán felhasznál Európa és az arab világ felé például a japán Sanyo-, vagy a Honda-cég, vagy a holland Philips-, az olasz Mat-, avagy a nyugatnémet Siemens-cég keleti terjeszkedésének elősegítésére. A libanoni főváros valóban, lenyűgöző árugazdasága nem elsősorban a belső piac szükségleteiből, a helyi ipar kapacitása miatt hat az árú- dömping erejével. Sajátos földrajzi és történelmi helyzete, a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban kétségkívül betöltött szerepe is ide vonzza a Kelet és a Nyugat, a Dél és az Észak iparának,'kereskedelmének termékeit, hogy azok utat keressenek és-utat is nyissanak maguk számára az ellentétes égtájak irányába. A hír tehát, amely szerint a HUNGEXPO még a héten megnyitja a magyar ipar nagyszabású kiállítását Bejrútban, kétségkívül hazánk jelentős gazdasági sikere, de aligha lehetne nem hozzátenni rögtön: politikai sikere is ügyben. Meg vagyunk győ- ödve arról, hogy ez a ki- illítás, a magyar ipar mind •acionálisabban kialakuló •erkezete, a vilá piac hely mének és igénye'. Vrk gondos leimérése nyomán, tovább öregbíti szocialista iparunk növekvő tekintélyét. Gyurkó Géza ségtelen állapotokon próbált javítani. Olykor személyesnek vélt, de valójában ettől nagyobb kihatású, egy egész közösséget érintő ügyekbe is „beleszólt”, s intézkedett ebben eredménnyel. És sorolhatnék még a példákat, amelyeknek ugyan talán nincs is nyomuk sehol a papírokon, mert annyira természetesnek tekintették a kommunisták. Egyszerűbb volt egy-egy témát menten felfedezni, egy-egy feladatot ott, a helyszínen elvégezni, mintsem feljegyezni. KÜLÖNÖSEBB MÓDSZERE egyébként — mint mondták — ennek a pártszervezetnek sincs. Egyszerű, de célravezető elv azonban, hogy megkövetelik a vállalatnál: minden vezető, egyben szervező és minőségellenőr is legyen. Főként: ha kommunista. S így általában sikerül is rendet teremteni, rendet tartani, minduntalan előbbre haladni. Sikerült érdeklődést kelteni a tanulás iránt, s bár sok az utazó, a külszolgála- tos dolgozó: eléggé látogatottak, élénkek a taggyűlések. Eredményes a nőkre és a fiatalokra vonatkozó fontos határozatok megvalósítása. A KISZ tekintélyét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a korábbi KISZ- titkár például a mostani párttitkár. A párttagoknak, az alapszervezetnek tekintélye van, hiszen a termelésben, a mozgalmi feladatok megoldásában egyaránt megállják a helyüket, munkájukkal, életükkel rászolgálnak az elismerésre. Jellemző, hogy az idén még nem volt szükség pártfegyelmire. S jellemző az is, hogy eléggé megválogatják, hogy kit vesznek soraikba. Ebben az évben két — egyébként iskolázott, jőravaló — jelentkező kérelmét is elutasították, miután kiderült, hogy: politikai téren még mindig fejlődniük kell, az ilyen vagy olyan bizonyítvány még nem minden. ‘ A mércét ugyanis ennél a vállalatnál is rég magasabbra helyezték, s engedményt nyilvánvalóan senkinek sem adhatnak. A válasz pedig: az említettek egyike máris beiratkozott a párt politikai tanfolyamára. Mindenféle sértődés nélkül. ILYENFELEKRÖL beszél- i gettünk.' S hogy nem titkol- ! ták, — ugye, érthető? Gy. Gy. I Ismeretes, hogy a bányászat nagy mennyiségű robbanóanyagot használ fel termelési célokra. A Borsodi. Szénbányáknál például évente közel 20 millió forint értékű robbanóanyagot használnak fel a szén jövesztűsére. Ezért igen természetes az a törekvés, hogy a gazda«- ságosság fokozása, a termelési költségek csökkentése érdekében a hagyományosnál Olcsóbb robbanóanyagok fel- használását kikísérletezzék. A vállalat kutatási és rob- bantástechnikai osztálya ez év közepén kezdte meg az anmióniumnitrát—dieselolaj — az ANDO — keverék robbantástechnológiai próbáit. Ez az új robbanóanyag nem máé tulajdonképpen, mint a közönséges műtrágya, amelyet a mezőgazdaságban használnak, de a granulátumnak más a nagysága —■ olyan, amelyet maga —« robbantás speciálisan megkíván — és ezen kívül aa A robbantás pillanata ammóniumnitrát granulátumot gázolaj-filmfelülettel látják el. Robbanóanyagként való felhasználósához megfelelő mennyiségű paxitot alkalmaznak, amely megindítja, előidézi a robbanás folyamatát Mint Nagy János, a vállalat illetékes osztályának vezetője elmondotta, ez az új típusú robbanóanyag igen sok előnyös tulajdonsággal rendelkezik. így például sokkal olcsóbb, mint a paxit, jók a robbantástechnikai tulajdonságai, a tolóhatása, a hatás- és aprításj foka, ugyanakkor porzásmeníes, köny- nyen tölthető, nagy az ellenállósága az összetapadással szemben és nem utolsósorban. kezelése biztosabb, ami igen fontos, hiszen a robbanóanyagok szállítása és felhasználása önmagában is balesetveszélyt rejt magában. A közelmúltban az Országos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Művei Felnémeti Bányaüzemében került sói a kísérleti robbantásba. A 4Ö méter magas, 90 méter széles mészkőfalban 4,5 méter vastagságban huszonöt 80 milliméter átmérőjű 40 méter hosz- szúsógú lyukat telepítettek, amelyekbe összesen negyven mázsa ANDO-t és 11 mázsa paxitot. töltöttek. A biztonsági előírások szigorú betartása es betartatása mellett 12 óra 45 perckor megtörtént a robbantás. Ifj. Monos János, a Borsodi Szénbányák kutatási és robbantási vezetője elmondta, hogy a mintegy 3 hetes előkészítő munkálatok után a robbantás jól sikerült, annak ellenére, hogy eléggé heterogén itt a kőzet és igen. kavemás a terület A becslések alapján körülbelül 40 ezer tonna követ jövesztett ez a kísérleti robbantást Szöveg: Oravecz János Kép: Laczó József Épül-e Egerben gabonatároló? Az új, nagy kapacitású, korszerű kenyérgyár már épül. Sőt, alig néhány hónap .múlva már üzembe is helyezik, s minden egri és Eg^r környéki fogyasztó bízvást reméli, hogy lényegesen jobb minőségű kenyeret termel majd, mint az elavult, korszerűtlen kisüzemek. Mi köze mindennek az épülő, vagy, nem épülő gabonatárolóhoz? Az első látszatra talán nem sok. De ha már azt is hozzágondoljuk, hogy a jelenlegi egri gabonatároló befogadókepessége olyan minimális, hogy a leendő új kenyérgyárat az egri malom ebből a tárolóból nem tudja egységes liszttel ellátni, máris értékelhető a szoros összefüggés. a s b ■ — A szövetségünkhöz tartozó, Eger környéki gyenge termőhelyi adottságú termelőszövetkezeteknek régi gondjuk a megfelelő gabonatáro- lási lehetőség biztosítása. Evek óta szorgalmazzuk: építsen egy nagyobb, korszerű tárolót a gabonafelvásárló vállalat Egerben, mert csakis így oldódna meg ez a régi probléma. Ügy tudjuk, , hogy eljött az idő, amikor pénz és akarat is van egy ilyen beruházáshoz, de mégis közbejöttek különféle akadályok, amelyek miatt újra kérdésessé vált a megvalósítás — mondja Farkasd. Gyula, az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára. *— Epül-e Egerben gabonatároló? — kérdeztük dr. Csáti Ferencet, a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatóját. — Most már úgy néz ki, hogy igen. Ugyanis elhárultak azok az akadályok, legalábbis a legnagyobb akadály, amelyek, illetve amely miatt már le akartunk mondani az egri malmunk szomszédságában tervezett 600 vagon kapacitású gabonasiló építéséről, — Mi volt ez az akadály? — A tervezett beépítési .terület közvetlen szomszédságában üzemelő városi kényszervágóhíd, amely — közegészségügyi előírások szerint — nem működhet 20 méternél közelebb egy ilyen létesítményhez, mint a leendő tároló. Ezért a városi tanács műszaki osztálya olyan álláspontra helyezkedett, hogy csak akkor járul hozzá a terület felhasználásához, ha vállaljuk a kényszervágóhíd szanálási költségeit és egy újnak más helyen való felépítését. Ezt mi nem tudtuk vállalni, hiszen közel any- nyiba kerülne, mint a tároló ... — Változott-e az egri városi tanácsom ez az álláspont? — A közelmúltban, a tanács elnökével történt megbeszéléseink alapján megváltozott, s ma mar nincs ilyen akadály. Ugyanis a 15 milliós eredeti beruházás költségein kívül mindössze egymillió forintot kell vállalatunknak fizetnie a kényszervágó- hidat üzemeltető egri városi tanácsnak.' Ez az összeg a vágóhíd jelenlegi használati értéke, s ezt vállaljuk is. — Mikor kezdenek hozzá a tároló építéséhez? •— Már csak a jövő évben, de át is akarjuk adni még 1974-ben a rendeltetésének .. „ ■ ■ ■ ■ — Részünkről semmiféle akadálya nem volt a gabonatároló építésének — tájékoztat Dér Béláné, az egri városi tanács műszaki osztályának csoportvezetője. — Mi az első perctől kezdve is csak a vágóhíd jelenlegi használati értékét kértük, hogy térítsék meg. Hozzáteszem, hogy más beruházók ezt szívesen vállalnák, s nekünk teljesen mindegy, hogy melyik vállalat, vagy szövetkezet kíván ezen a területen építkezni, a feltételek azonosak... Rosszul informálták a sajtót, amikor azt állították, hogy mi akadályt gördítettünk ez elé a beruházás elé. Vannak azonban előírások, törvények, amelyeket előfeltételként osztályunknak be kell tartania. Csak errö1 volt szó. És furcsa az is, hogy a sajtónak már nyilatkozott a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat, de hatóságunknak még a mai napig sem. (1973. október 18- ig. — a Szerk.). Pedig már döntenünk kell a terület felhasználásáról, mivel más igény is van rá... ■ ■ ■ ■ _ A gabonafelvásárló és fel dolgozó vállalat valóban el akart állni attól a tervétől, hogy Egerben építse fél azt a 600 vagonos tárolót, amelyre a pénze - biztosított —■ mondja Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője, aki részt vett a beruházás előkészítő tárgyalásain. — Miért? — A követelmény — amelyet a városi tanács műszaki osztálya először a beruházóval szemben támasztott a kényszervágóhíd szanálásával, újraépítésével kapcsolatban — meghaladta a vállalat anyagi lehetőségeit. Alapvetően arról volt szó, hogy a vállalatnak nem feltétle- rül érdeke, hogy Egerben építse fel ezt a tárolót, de a városnak szüksége van rá, akkor csakis a már meglevő üzeme, az egri malom mellett építi fel. Ez érthető és indokolt: tetemes szállításirakodási költséget takarít meg így, hiszen a gabona malomhoz vezető útját rövidíti le... — Egyébként — amióta az egri városi tanács elnöke is bekapcsolódott a beruházó és aa építési hatóság vitájába — jó úton halad az ügy: lesz megfelelő kapacitású gabonatároló Egerben is... Faludi Sándor iw ft Soktóber 3L» szerda«