Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-02 / 230. szám

M megyei tanács tárgyalta A szocialista törvényesség Heves megyéken ' a törvényesség bizto­sítása és felügyelete — rövi­den így léhetne megfogal­mazni az ügyészségre háruló feladatokat. Milyen tapasztalatok szület­tek az elmúlt két esztendő­ben Heves megyében? A me­gyei tanács legutóbbi ülésén erről tájékoztatta a tanács tagjait dr. Mórász Miklós megyei főügyész. Heves megyében a közvá­das bűncselekmények ala­kulása — összehasonlítva az országos átlaggal — a leg­kedvezőbb. (A 10 ezer lakos­ra számított bűncselekmé­nyek 6záma országosan álta­lában 120, megyénkben ez a szám 76). Ugyanakkor azt is megállapította a tájékozta­tó, hogy a különböző bűn- cselekmények száma orszá­gosan, így a megyénkben is emelkedik. Az okokat vizs­gálva, az ügyészség többek között megállapította, hogy a fokozott gazdasági önállósá­got egyesek eszköznek tekin­tik saját céljaik eléréséhez. Ide kapcsolódik mindjárt az az elgondolkodtató tény, hogy a különböző gazdálkodó szerveknél éppen az ellenőr zés hiánya, vagy éppen laza­sága segítette elő a bűncse­lekmény elkövetését. Figye­lemre méltó megállapítás: még mindig hiányzik a bűn- cselekmények elkövetését, a tettes magatartását elítélő olyan légkör, amely alkal­mas lenne a visszatartás­ra. A leggyakrabban a megyé­ben a vagyon elleni bűncse­lekményekről beszélnek. Saj­nos nem véletlen: az ossz- bűnözések 52 százalékát ezek teszik ki! Az utóbbi évek­ben egyre gyakrabban került sor olyan társadalmi tulaj­dont károsító bűncselekmé­nyek nyomozására, amelyek rendkívül bonyolultak, szer­teágazóak és — különösen nagy kárt okoztak. Az el­múlt két esztendőben a tár­sadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmények ál­tal okozott kár 5, illetőleg 10 millió forint volt, melyek­nek mintegy 25—30 százalé­kát tudták a nyomozás során az elkövetőkkel megtéríttet­ni. LASSO EMELKEDÉS ta­pasztalható a népgazdaság el­leni bűncselekmények ala­kulásánál. Gyakori volt például az a módszer, hogy a termelőszövetkeze­tek vezetői a mérlegét meghamisították. Részint azért, hogy eltüntessék a gazdálkodási hiányait, ré­szint pedig —, hogy jövedel­müket fokozzák. A továbbiakban kiemelték, hogy a bűnüldöző szervek munkáját a törvényesség jel­lemzi. A nyomozó hatóságok több bonyolult tényállású és jogi megítélésű bűnügyekben végeztek kiemelkedően jó munkát. Az ügyészség és a rendőrség munkája akkor megalapozott és törvényes — mutatott rá dr. Mórász Mik­lós —, ha a megvádolt sze­mélyeket a bíróság el is íté­li. Megyénkben a bíróságok a vádlottak 95—96 százalékát ítélték el az alapos és körül­tekintő nyomozás, illetve a bizonyítási eljárás után. Ez után a tájékoztató ar­ról szólt, hogy az államigaz­gatási és a gazdálkodó szer­veknél tovább szilárdult a törvényesség, fejlődött a jog- alkalmazó tevékenység, és sokat javult az állampolgá­rok magatartása, törvény­tisztelete. Az ügyészi szervek sokat segítettek ebben: elő- } adásokat tartottak a ionto- ; sabb rendelkezésekről, vizs- ■ gálatokról, panaszintézések -j során kísérték figyelemmel • és ellenőrizték a jogszabá­lyok gyakorlati alkalmazását. , az Államigazgatási szervek munkáján nagyot > lendített az új tanácsi tör- ; vény bevezetése, emelkedett a hatósági munka színvona­la. Az állampolgárok ügyeit nagyobb gondossággal és a Bogszabályok betartásával-in- , ■tűzik. Nagy figyelemmel kí­sérte az ügyészség a tanácsi -j szabálysértési hatóság tévé- -i kenységét. A legtöbb problé­ma — állapították meg — a községeknél tapasztalható. Nem minden szabálysértési hatóság értékeli helyesen az egyes, időszakonként elsza­porodott szabálysértéseket, a cselekmények társadalmi veszélyességét, s így mellőzik a szigorúbb pénzbírság alkal­mazását is. A szövetkezetek feletti ál­lami ügyelet hatékonysága — az egységes szövetkezeti törvény életbe lépése óta — még nem mindenben kielé­gítő. Előfordult, hogy tsz-ek részére olyan esetben is en­gedélyezték a gazdasági mel­léktevékenység folytatását, amikor annak feltételei egyáltalán nem voltak meg­alapozottak, más esetekben pedig olyan szövetkezetek ré­szére adtak működési enge­délyt, ahol sem az anyagi, sem a műszaki feltételeket nem biztosították. HAGYOMÁNYOS ügyészi feladat a munkaügyi viták törvényességének felügyelete is. Ezen a területen a mun­kaügyi döntőbizottságok ügy­intézése megfelelő, azonban a fegyelmi felelősségre vo­násokkal kapcsolatban már nem olyan megnyugtató a kép. Egyes vállalatok a lét­számhiányra hivatkozva mel­lőzik a fegyelmit, más válla­latoknál pedig olyan vezető­ket ruháztak fel fegyelmi jogkörrel, akiknek munkajo­gi ismeretei — enyhén szól­va hiányosak. , Néhány szövetkezetnél ta­pasztalták, hogy egyes alkal­mazottak, illetve tagok in­dokolatlan, nem munkával szerzett jövedelemhez jutot­tak, márpedig ez sérti a munka szerinti elosztás szo- : cialista elvét. A gazdasági bírság a leghatékonyabb esz- f köz az ilyen spekulációk visz- í szatartására. A megyében ed- l dig gazdasági bírság kisza- > bására több millió, forintos összegben már két esetben r- került sor. A tájékoztató - foglalkozott a munkavédelmi ’ helyzettel is. Az ügyészség 5 tapasztalata szerint az üze- I mi balesetek vizsgálatánál általában a sérült felelőssé­gét állapítják meg, s elmu- -. lasztják az okok felkutatását. Nem minden esetben fordí­tanak gondot a megelőzésre. ,« nem hívják fel a sérült fi- f (gyeimét a balesetből szárma­zó kárigényének érvényesíté­sére. Sőt: az ilyen igények egy részét indokolatlanul el­utasítják^.. A BÍRÓSAGOKNÁL, a tör­vényesség érvényesülését a meglehetősen nagy számú fel­lebbezésekkel, illetve a jog­erőssé vált ítéletek esetében a törvényességi óvás eszkö­zével biztosítja az ügyészség, így sikerült elérni, hogy az alsó fokú bíróságok törvény- sértései kiküszöbölődjenek, illetve az ítélkezési gyakor­latokhoz a felső bíróságok részéről megfelelő iránymu­tatást kapjanak. (káta-i) s.w Ecséd, az ingázó falu Új hajó vízre bocsátása A Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységében vízre bocsátották a szovjet exportra készülő 2000 lóerős tolóhajősorozat 67-es számú hajóját. Az új hajó, akárcsak elődei, a szibériai tolóhajó családba tartozik. Képünkön: A vízre bocsátás pillanata, (MTI-foto: Horváth Péter — KS) Mélyítik az „új” bányát Visontán A keleti külfejtés szerve­sen kapcsolódik a Thorez Külfejtés es Bányaüzemhez. Ez év május 14-én tették az első „kapavágást” a nyitó­árok készítésénél, amely hossza már elérte az 1100 métert, És ehhez mennyi földet kellett megmozgatni ? Ékre válaszolt Kovács György üzemvezető. — Közel 376 ezer köbmé­ter földet szállítottunk el meddőbányára. Ä földet E— 25 típusú kotrókkal termel­tük ki. — Az említett kotrókkal kapcsolatban egyes szakem­berek úgy nyilatkoztak itt Visontán, hogy a nagy gé­pek mellett már nem lehet szerepük. 4 — A gépek hosszú hóna­pokig kihasználatlanul he­vertek, Hasznaiba lóságukat pedig a mi példánk bizo­nyítja. Ám ez hozzáértés és akarat kérdése is. Az idevetődő vándor bi­zony tájékozatlanul forgoló­dik a Visonta—Abasár kö­zötti határszakaszon. Alapo­san megváltozott a környe­zet. régi, megszokott képe. — Űj, 3 km-es portalaní- tott bekötő út épült Abasár felé, szabályoztuk a Bene- patakot — sorolja Kovács György. — Mennyi földterület ké­rni kisajátításra? — Az abasári területből 509 holdat, míg a visontai területből 76 holdat saját tünk ki. — Ebből szótő. — 130 hold-™; — Megéri? — Erre csak egyértelmű igen lehet a válasz. És mi­vel többen feltették már a kérdést, tényekkel is bizo­nyítok. Innen 12 év alatt 19,1 millió 1400 kalóriás sze­net kell adnunk a Gagarin Hőerőmű részére. Ehhez kö­zel 88 millió köbméter föl­det kell megmozgatnunk. És 1974 őszén már szenet keli termelnünk, hogy mentesít­’süik a már üzemelő K-i kül- , fejtést. — Miért kell mentesíte­ni? — Mert az erőmű szénigé­nye 1975-ben már 7,6—7,8 millió tonna. Több mint a korábban tervezett mennyi­ség. A mi üzemünkben eh­hez 1975-ben 1,6 millió ton­nával kell hozzájárulnia. Szorít tehát a cipő, illetve ve gyors cselekvésre sürget­nek a tonnák, a köbméterek müliói. Ám ahogy az üzem­vezető elmondotta, alaposan felkészültek a munkára. A fiatal üzemben már 10 szo­cialista brigád alakult. Az északi aknánál épülnek a szociális létesítmények, ame­lyek a dolgozók kényelmét szolgálják. És mivel sürget az idő, itt is bevezetik a fo­lyamatos üzemet a hírek szerint már októberben, Az üzem dolgozóinak zö­me az ecSédi külfejtési üzemből került ide. És hogy az akklimatizálódási folya­mat nem tartott soká, azt a már felsorolt eredmények is bizonyítják. Laczik János Egerszóláti tervek: Szőlőtelepítés 80 hektáron Borozó és „libás vendéglő*4 a Szépasszony*völgyben Nincs miért Irigyelni ezek­ben a napokban Écséd köz­ség vezetőit. Fő a feje va­lahánynak: mit kellene ten­ni, hogy a helyi intézménye­ket, középületeket, iskolákat ellássák egészséges ivóvíz­zel? — Van ugyan három mélyfúrású kutunk, de azok még az 1940-es években ké­szültek, s az idei nyár végé­re teljesen elapadtak. Kiá traktort vettünk, a község­től három kilométerre eső Szél-tanyáról azzal hordat- juk a vizet, hogy legalább az orvosi rendelőt, meg a gyerekeket napjában ellás­suk vízzel — mondja Smid Dezső tanácselnök. — Távo­labbi tervek? 'Megoldás? Csak esszük magunkat. Mert elgondolás csak van, hanem a pénz hiányzik a megvaló­sításhoz. Szűcsivel, Gyön­gyöspatával társulva szeret­nénk vízmüvet létesíteni. A terv készül. Csakhát az anyagiak! Ha valahonnan nem kapunk némi támoga­tást, becsukhatunk mindént, s költözködhet a falu oda, ahol megterem a víz. Az egészséges, tiszta víz. A mi­enk, ami az ásott kutakban itt-ott megvan, nitrátos. Rosszabb a colinál... ★ Aztán vigasztalóbb jelen­séggel találkozunk. Nemrégi­ben megnyílt Ecséden az éregek napközi otthona, amely napról napra ötven Idősebb falubelinek nyújt egész napos fársaséletet. s minden olyasféle jót, ami az együvétartozással jár. Szép, barátságos az épület. A ré­gi postát újíttatta fel a ta­nács 330 ezer forintból. Mi adta hozzá az ötletet? Egy felmérés! Ennek során kiderült, hogy 177 olyan ember él a köz­ségben, aki túlhaladta a hetvenet, s jobbára magá­ban van. Aki bejut az öre­gek napközijébe, annak ál­dás ez az intézmény, hiszen mindent megkap itt ahhoz, hogy otthonosan érezze ma­gát. Televízió, rádió, társas­játék, kártya, újság, folyó­irat mellett telnek a napok. Aki akar, szundíthat egy-két órát a pihenőszobában. Ha pedig elérkezik a dél. Pász­tor Lajosné és özvegy Prisz- tóka Andrásné gondoskodá­sából mindennap ízletes étel kerül az ebédiőszoba aszta­laira. Csak oda kell ülni, s szürcsölgetni a finom . gu­lyáslevest, viliázni a túrós csuszát. Hogy kik a honalapítók, a legelső vendégek? Ott van L uda József né. Király Bé.la- né, Kozma Miliályné, Sipos József né. Bagi ’ Ilona, 'meg aztán Sebök Ferenc és Mák- sá Béla bácsi. Ha valaki, ők mindahányan megmondha­tói, mit jelent az ember öregségében a társadalmi gondoskodás' •k Vart azonban még egy olyan probléma Ecséden, amit nem kerülhet kj #2 ember, ha már erre vető­dött. A foglalkoztatottság! Ez év áprilisában végér­vényesen bezárt a bánya, 'akinek nincs helye az Egyet­értés Termelőszövetkezetben, vagy valamelyik aprócska hivatalban, műhelyben, an­nak messzire kell mennie a falutól, hogy megkeresse a betevőt. Hegedűs Lajos «fa- titkár szerint a 4400 lelkes település felnőtt lakosságá­nak jó 75 százaléka, ingázik. Van, aki naponta ül buszra. Kevesebben hét végén tér­nek meg a családjukhoz. Gyöngyös, Petőfibánya, Vi­sonta, Budapest a főbb ki­kötőhelyek. S még ha csak mind férfiemberről volna szó! De" a mindennapi ván­dorok közül majdnem hét­száz nő. Leány és asszony. Utóbbi különösen törekszik haza, hiszen a családi ott­honban gyermeket kell pá- tyolnia, s főzni a munkából megtérő férj szája ize sze­rint. ★ Kőbánya. Porcelángyár. Halvány reménysugár az Ecsédre boruló ég alján. Hogyan? Miért? Van a községben egy ma­gára maradott épület. Vala­mikor az Édesipari Célgaz­daságé Volt, de évek óta senki sem gondol rá. Eszi ,az idő. Omlik, romlik. Pe­dig némi ide pofozgatással akár üzemi célra lehetne használni. Alapterülete meg­közelíti. a m eéfiyzgtmé­tert. A haiedmas export- tervre vállalkozó Kőbányai Porcelángyár már ki is néz­te magának. Sok szorgos kéznek tudna e fátok között munkát biztosítani. — Legalább a gyermekes anyákat szeretnénk ide be­juttatni! Hogy a családjuk­kal maradhassanak. Nevel­hessék gyermekeiket, s ne álljon otthon minden a feje tetejére! — mondja a ta­nácselnök. — Ez sok min­dent megoldana. Sokat segí­tene. Hogy miben remény­kedünk? A Gazdasági Bi­zottságban. Előtte van már a gyár kérelme. Reméljük, mielőbb sor kerül tárgya­lására! S számunkra kedve­ző lesz a döntés is. Igazán mondom, hogy a végpilla­natban érkezik... ★ Jól reánk sötétedik, mire haza érkezünk Ecsédről. A hosszú, kanyargós, dombnak vivő főutcán busz busz után jön szemközt. Szerte a kör­nyékről, távolabbi-közelebbi munkahelyekről tartanak családjukhoz a munkásem­berek. Hajnalban, sötéttel indultak, s íme, szurkos éj­szakában ténjek vissza. A párás ablaküvegre itt-ott fejkendős asszonyok tapaszt­ják az arcukat, lesve a gyer­meket, aki a megállóban to­porogva reájuk vár. De jó is lenne az a ked­vező tollvonás. Ott fent," a Gazdasági Bizottságnál! Moldva^ Győző Az egerszóláti termelőszö­vetkezet nevét kitűnő borai (főként a különleges zamatú olaszrizling!) és tízezres liba­farmja messze földön is is­mertté tették. A szövetkezet­ben ma már nemcsak a tíz­ezer rajnai tojólúd jelenti a libafarmot, hanem a közel­múltban felépült és korsze­rű berendezésekkel. felsze­relt keltetöüzem is szerves részét képezi. Ugyanakkor elkészült a farm épületeit összekötő üzemi úthálózat is, amely egyben a közútháló­zattal is összekapcsolja a je­lentős baromfitelepet. Mind a termelési tevékenységet, mind a korszerű felszereltsé­get tekintve vitathatatlanul ez az ágazat képezi Egerszó- láton a közös gazdaság fő tevékenységét. A másik legjelentősebb agazat a szőlészet—borászat. Jelenleg mintegy 80 hektár termőszőlövel rendelkezik a szóláti termelőszövetkezet, amelyet — a kormány szőlő- telepítést támogató határoza­tának ösztönzésére — az el­következendő három év alatt megdupláznak. munkálatokat, amely terüle­ten jövőre be is fejezik a te­lepítést. Ezután még 30—30 hektár telepítését tervezik 1975—76-ban. Az új ültetvé­nyek jelentős része olaszriz­ling, rizlingszilváni és egy, Verpeléten már jól vizsgá­zott francia szőlőfajta, a buviere lesz. Az Eger .melletti kis község jó hírnevét bizonyára tovább öregbíti majd a közeljövő­ben megnyíló szépasszony - völgyi borozó, ahol nemcsak ismert boraikat, hanem liba- pecsenyét is árusítanak a tervek szerint. Már vásárol­tak egy ezer hektoliter kapa­citású pmcét a Tulipánkert szomszédságában, s rövide­sen megkezdik a megfelelő átalakító munkálatokat. Az elképzelések szerint jövőre már megnyitják a borozót és „libás vendéglőt”, amely ígé­retes színfoltja lesz a Szép- asszony-völgynek. í.f. s.) ISa akíabsi - 3* k&dik Húsz hektáron már meg­kezdték aa eSofeéggím talaa- -

Next

/
Oldalképek
Tartalom