Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-28 / 253. szám
Korszerű villás targoncák Diósgyőrből A Diósgyőri Gépgyárban másfél és két tonna teherbírású, korszerűsített villás targoncákat gyártanak. Az idén már több száz, szervókormánnyal, hidraulikus fékkel és tömör kerékkel felszerelt targonca készül. (MTI-foto — Érczi K. Gyula) A KISZ vczetőséjválasztásairól jelentjük: Küldöttértekezlet Apcon Hogyan halad megyénk sütőiparának fejlesztése ? Milyen a kenyér, a péksütemény minősége? Biztosított-e a termelés, a szállítás, valamint a forgalmazás tárgyi és személyi feltétele? Van-e elég jól képzett szakember az iparban? Milyen a községek, kisebb települések kenyérellátása? Ki, illetve kik a felelősek az Egerben épülő új kenyérgyár beruházásának elhúzódásáért? Többek között ezekről a kérdésekről esett szó a megyei tanács végrehajtó bizottságánál : legutóbbi ülésén, amelyen a tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának jelentése alapján megtárgyalta, majd elfogadta a végr^hadó bizottság a sütőipar fejlesztésének helyzetéről és a lakosság sütőipari termékekkel való ellátásáról készült beszámolót. Kenyér van, de,.. A sütőipar helyzetével, fejlesztésével kormányunk a közelmúltban két ízben is foglalkozott. Központi intézkedések születtek a sütőipari dolgozók munkakörülményeinek javítására, a vállalatok stabilizálódását segítve, egyes közgazdasági szabályzókat is módosítottak. Az említett döntéseket követő gyors és dinamikus fejlődés után azonban az időközben végrehajtott hatósági áremelésnek, a beruházási költségek növekedésének megyénkben is az lett az egyik „eredménye”, hogy a sütőipar középtávú fejlesztési tervét módosítani kellett, s így a bélapátfalvi 8,8 tonnás napi kapacitású üzem rekonstrukciójára — bár a megyei tanács vezetői még mindig keresik a beruházáshoz szükséges anyagiak biztosításának lehetőségeit — valószínű csak 1976-ban kerül majd sor. A többi fejlesztés viszont. — kivéve az Egerben épülő új kenyérgyárat — tervszerűen halad, az abasári, a parudi, a szihalmi, a hevesi és a hatvani beruházások időarányosan megvalósultak. A különböző fejlesztésekre a végrehajtó bizottság nem kedvesebb, mint 47 millió forintot biztosított. Mindezek ismeretében állapította meg a tanács végrehajtó bizottsága: a megye kenyérellátása biztosított, kenyerünk van, s egyre kevesebb a kifotós a kenyér, a pékáru minőségével kapcsolatban is. A termelő vállalatoknak nincs elég pénzük járműparkjuk bővítésére, másrészt az ilyen célokra megfelelő járművekből is hiány van hazánkban. A naponta töbo- szöri szállításra ezért nincs ma még rendszeres lehetőség, a községek többségébe is ezért érkezik csak dél- utá . a kenyér, a sütemény. Ráadásul nem is mindig folyamatosan, mert ha a kereskedelem elkalkula!ja magát, az is előfordul, hogy az esti órákban már üresek a kenyerespolcok a boltokban. A korábbiakö«r. igen gyakran vitatkozott egymással az ipar és a kereak^telem is, és különösen a kétnapos ünnepek előtt — legutoob ez év április 3-an: Egemen és Hevesen nem volt eleg kenyér az üzletekben. A tanács mezőgazdasagi és élelmezésügyi, valamint a kereskedelmi osztálya a közelmúltban együttes intézkedést adott ki, amelynek értelmében a felelősséget nem lehet tovább passzolgatni, a megmaradt kenyér, pékáru nem rontja a továbbiakban a boltok forgalmát Vagyis a kereskedők bátrabban rendelhetnek ezután. Megyénk két nagy sütőipari bazisa az Észak-Heves és a Matravidéki Sütőipari Vállalat. A márciusi központi bérrendezés során az előbbi 8,8, az utóbbi pedig 8,2 százalékos bérfejlesztést hajtott végre. Eredményeként javult a vállalatok munkaerőhelyzete, csökkent a fluktuáció, egyre több fiatal tanulja a kenyérsütés mesterségét, s találja meg helyét a szakmában. Érthetetlen ugyanakkor, hogy például a Mátravidéki Sütőipari Vállalat nem osztotta ki a bérfejlesztésre biztosított anyagiak egy részét Vajon mire várnak? Vagy talán sokallják a pénzt? N EB- vizsgálat lett a vége Sütőiparunk fejlesztésének legnagyobb beruházása az Egerben épülő új kenyérgyár. Építőiről, a kivitelezés bonyolítóiról «ok minőén t elmondhatunk, csak szépet, jót, okosat nem. A beruházásnak nincs generálkivitelezője, az alvállalkozók pc-dig azt csinálnák, amit akarnak: ígérgetnek, magya- rázgatnak, vitatkozhatnak, maximális a káosz kapcsola tukban és a munkájukban is. Illusztrálásképpen példát is hallottunk a végrehajtó bizottság ülésén: amikor elkészült a lisztsiló liftje, az egyik szerelő zsebre vagta a lift kulcsát és visszautazott Budapestre. Négy hónapig vártak, míg visszajön, aztán nem volt más választás: szétverték a kész ajtót és ablakot, és csigán húzták fel a nélkülözhetetlen berendezésedet a silóba. Nem véletlenül kérte meg a végrehajtó bizottság a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot: vizsgálják ki, mi az oka a beruházás csúszásának, kik a mulasztók, kik a felelősök? A népi ellenőrzési vizsgálat eredményeire természetesen lapunkban is visszatérünk majd. A kenyér, a pékáru — ezt aligha kell bárkinek is bizonygatni — a legalapvetőbb élelmezési cikkeink kö- 2é tartozik. Valamennyien gyorsan reagálunk rá, ha nincs kenyér, ha baj van a kenyér minőségével. Tudjuk, ismerjük: a sütőipar munkásai nap mint nap sokat dolgoznak, s nem köny- nyű amit csinálnak, de mint az elmondottak is bizonyítják: van mit pótolniuk, van min javítaniuk. Mert búzánk az idén is bőségesén termett, lisztünk az idén is bőségesen van, miért ne lehetne akkor még a jelenleginél is bőségesebb, több, jobb minőségű ize®, zamatos kenyér üzleteinkben. Mindez elsősorban vaj luk múlik... / Koós József ötvenegy küldött előtt adott számot a fiatalok, a választott testület munkájáról Strobán Tivadar, a helyi KlSZ-bizóttság titkára, az apci QUALITAL Kov.nyűfém- ipari Feldolgozó Vállalat tisztújító értekezletén. A legutóbbi két esztendő eredményeit összegezve — többi között — elmondotta, hogy továbbfejlesztették a politikai munkát, becsülettel teljesítették kötelességeiket a termelésben, s számos példáját mutatták a társadalmi segítségadásnak is. Az öntödékben, a kikészítő üzemben, a műhelyekben es az irodákban egyaránt helytálltak, részt vettek a munkaversenyben, a kommunista műszakokban. Kedvezően hatott a fiatalokra a KISZ- bizottság és a vállalat vezetői között létrejött együttműködés, amely számtalan lehetőséget biztosított a továbbtanulásra, az egyéni teljesítmények jutalmazására, segítette a leszerelő tiatalok újbóli munkába állását. Az ifjúsági törvény helyes alkalmazásával szembetűnően kiíejezésre jutott a fiatalokkal való fokozottabb törődés, tovább javult az ifjabb és idősebb dolgozók kapcsolata. Az elhangzottak számos gondolatot ébresztettek a résztvevőkben, s közülük többet véleménynyilvánításra, javaslatra serkentettek. Szalmás Lajos például az FMKT-mozgalom színvonalának emelését szorgalmazta hozzászólásában, Rigó András kifogásolta, hogy még ' mindig nem eléggé használják ki a KISZ-vezetőképző táborok adta lehetőségeket, Kollár Istvánná, a vallalat budapesti gyáregységének küldötte pedig a két KISZ- szervezet közötti kapcsolat kiszélesítésére biztatott. Elismeréssel szólt a fiatalok teljesítményeiről Veres Tibor, a járási KISZ-bizottság titkára. Pataki Ferenc, a vállalati pártbizottság titkára és Veres István igazgató is, egyidejűleg további, még eredményesebb munkára biztatva az ifjúsági szervezet tagjait. Végül, szavazással ismét Strobán Tivadart választották a KISZ-bizottság titkárául. (Horváth) A füzesabonyi »várban j ~ Nem egyértelműen pozitív azopban a helyzet, ha azt vizsgáljuk: van-e elég friss pékáru, időben eljut-e a kenyér a községekbe, milyen a termékek szállítása, tárolása. Az igazság ugyanis az, hogy friss kenyeret — Tolna megye után az országban Heves megyében a legmagasabb a fehér kenyér fogyasztása —, frissen sült kiflit —, ha egyre kisebb méretekben is —, zsömlét, különböző süteményeket ma még csak elsősorban a városokban, s ott is a reggeli órákban vásárolhatunk. Igen gyakran éri jogos kifogás a minőséget, gyakran tapasztaljuk: ugyanaz az üzem egyik nap kifogástalan kenyeret süt, másnap viszont már megégetik, vagy nyersen hagyják, s baj van az izével, zamatéval is. Megyénk vezetői « jól tudják: sütőipari üzemeink többsége elavult, technológiája korszerűtlen, az üzemek szociális ellátottságainak hiányosságait sem tudták még maradéktalanul figyelembe venni. Mindezekkel együtt is jogos a fogyasztók, vásárlók kérése: legyen több friss kenyér, pékáru, és máig sem bocsátották meg az üzemeknek, hogy megyénkben „eltűnt” az-egykilós teher kenyér. Gond a szállítás is A másik nagy gondot, nehézséget a szállítás jelenti. Forradalmi cselekvés-e a mianiia? a a fiatalokat megkérdeznénk, hogy kit tartanak igaza forradalmárnak, legnagyobb részük Che Gue- varát, a legendás hírű partizánvezért említené. S ha az indokot kérdeznénk, akkor ilyen válaszokat kapnánk: ő igen, fegyverrel a kezében harcolt, életét is kockáztatva. Amikor viszont arra terelődik a szó, hogy nálunk, szocialista körülmények között hogyan lehet valaki forradalmár, akkor a válaszok elbizonytalanodnak. S a végkövetkeztetés többnyire az, jól kell dolgozni, ez az alapvető. A közelmúltban a Népszabadságban és a Kritika című folyóiratban vita zajlott arról, hogy mi a forradalmi cselekvés napjainkban nálunk. Huszár Tibor szociló- gus szerint: „A mindennapjainkat jellemző aprómunkák” forradalmi értékűek. Hasonló véleménye volt Győri Györgynek, aki szerint „A forradalmiság az apró egyéni cselekvésekben objektiváló- dik igazán”. T. Kardos Fe- . renc vitába száll ezekkel az érvelésekkel, szerinte, ha az említett érvek igazak, akkor több millió forradalmár él az országban. Felvetődik tehát a kérdés: forradalmi cselekves-e a munka ? Igen is és nem is. Az átlagos, a nem különösebb lelkesedéssel és érdeklődéssel végzett munka, ha társadalmilag szükséges és hasznos is, szerintem near, forradalmi cselekvés. Azt sem tartom annak, ha valaki az átlagosnál többet produkál. de a többletmunkát csupán azért vállalja, hogy egyéni szükségleteit jobban ki tudja elégíteni. Napjaink alapvető forradalmi célja a szocialista társadalom megvalósítása. Nyilvánvaló, hogy ez munka nélkül elképzelhetetlen. A magam részéről az olyan munkát tartóén forradalmi es' ’ -k vésnek, amely elsődlegesen nem az egyéni igények kielégítését szolgálja, hanem -r- ra irányul, host' lendületet vigyen a gazdasági, társadalmi, politikai fejlődésbe. Éppen ezért találkozik a társadalom elismerésével és megbecsülésével az, aki munkája mellett továbbtanul, fejlesz*1 képességeit és tudását — azért, hogy még magasabb szinten szolgálhassa a szocialista társadalom építését. Ezzel ellentétben aligha lehet szimpatikus az a mérnök vagy tanár, aki otthagyva foglalkozását, a lángos- vagy palacsintasütést tűzi ki célul maga elé, a nagyobb jövedelem érdekében. A társadalom építésének tudatos vállalása, vagy nem vállalása, már fiatal korban elkezdődik. Nem valószínű, hogy forradalmár válhat egy olyan fiatalból, aki csupán azért megy — mondjuk — a tanári .pályára, mert máshová nem vettél-: fel. AZ, aki viszont vállalva a nehézségeket és a kockázatot, kitart eredeti elképzelése mellett — tudván, hogy a képességeinek, egyéniségének leginkább megfelelő pályán teheti a legtöbbet és a legjobbat a szocialista társadiüom megvalósításáért, meg . eszi a lépeseket azért, hogy forradalmárrá válhassék. Aki tehát munkájával tudatosan vallatja a szocialista társadalom . építését, az már forradalmár? — vetheti fel ■rtrki a kérdést. Nyilvánvalóan. nem. Mert igaz. hogy a tudatosan vállalt, a társadalmi érdekeket szolgáló munka forradalmi cselekvés, azonban a forradalmi magatartás több és bonyolultabb a cselekvésnél, A forradalmi magatartás magában hordozza a szocialista társadalom megvalósítását nehezítő szellemi. politikai nézetek elleni állandó harcot:•’a visszásságok elleni kockázatvállalást, a bátor kezdeményezőkészséget, a marad iság elleni lázadást s nem utolsósorban a lelkesedést az újért, a forradalmi értékekért. ÄJ apjaink forradalmárá- nak jellemvonásait felvázolni mag a tartását sokoldalúan t'.e ez - szép feladat. Jó tenne, hu a KISló- szervezeteiiben is sokkal tötib szó esne erről — éppen a fiatalok érdekében. Kaposi .Levente A Matravidéki Fémművek füzesabonyi gyárában öt KISZ-alapszervezet 61 küldötte, valamint a meghívott vendégek jelenlétében Forgács Julianna megbízott csúcstitkár • ismertette az élőző választás óta végzett munkát. Elsőként a csúcsvezetőség teljesítményét érté-* kelte. Közülük Urhegyi Aranka kultúrfelelősről volt talán a legjobb véleménnyel, akinek nagy érdemei vannak abban, hogy a gyár irodalmi színpada már járási hírnévnek örvendhet Nem véletlen, hogy a kulturális élet fellendítéséért megkapta a KISZ-kb aranykoszorús jelvényét. Jelentős sikereket értek el a honvédelmi nevelőmunka népszerűsítése és a tömegsport-versenyek szervezése terén is. A gyár KTSZ-tag- jaiból három ifjúgárda szakasz tevődik össze, amelynek tagjai különböző rendezvényeken teljesítenek szolgálatot. Igen eredményes a BM-szervekkel való együttműködésük. Az alapszervezetek munkájáról szólva elmondotta, hogy bátran éltek nárttágajánte tehetőségükkel, aminél: eredménye az, hogy jelenleg 15 KISZ-íiatal a párt tagja. Az öt alapszervezet közül a József Attila nevét viselő a legjobb. Tagjai jó munkájuk elismeréséül ez év április 4-én kapták meg a KISZ-kb dicsérő oklevelét A néhány éves múltra visszatekintő gyárban nagy többségben fiatalok dolgoznak. akik a termelésben is megállják a helyükét. Ez évben tíz KlSZ-fiatal részesült Kiváló dolgozó kitüntetésben. Az igen gondosan összeállított beszámoló persze • hibákra is kitért. így szó esett többek között arról is, hogy szervezési hiányosságok miatt nem mindig voltak sikeresek a KlSZ-műszakok. A beszámolót élénk vita követte. Felszólalt többek között Makkal János gyárigazgató is, aki megköszönte a KISZ-fiatalok helytállását és kérte további segítségüket a gazdasági feladatok sikeres megoldásához. Ezután megválasztották az új csúcsvezetőséget. Egyhangú szavazással Forgács Julianna lett a csúcsvezetőság titkára. A küldöttek ezenfelül tíz csúcsvezetőségi tagot, valamint 11 járási küldöttet választottak meg. '—vary) iMmmQ Q 1973, október 28„ vasárnap > Milyen a kenyerünk?
