Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

m MTT'RMTX prrwrrtBiimf' HtMíüBMIX,:; FTLMTüRMIX.;; FILMTURMIX.;: FIT.MTURMTX.. Pn.MTtTRMIX ... KILMTURMJl? Várunk9 fiú ! Szovjet film A történet, napjaink szovjet munkásfiataljainak életé­ről szól. Középpontjában Timur Guljamov áll, aki szabad idejében sportol, gitározik, tréfálkozik, éppenúgy, mint sok más hasonló korú társa. Nem rendkívüli ember, bár alkalmi „hőstettekkel” igyekszik felhívni magára a figyel­met. „A filmet áthatja a zene, az optimista hangvétel,' a könnyedén emelkedett hangulat és a romantikusan izga­tott intonáció — ez emlékezteti a „Moszkvai séta” című filmre. A hősök munkásfiatalok, és a film lelki érésükről szól, mintegy magától értetődően, minden szónoki dekla­ráció nélkül. A főhős, Timur, szimpatikus fiatalember, a vígjátékok szabályai szerint állandóan emberszeretete áldozata lesz; azonnal megnyeri a nézők rokonszenvét, azzal, hogy csodálatos következetességgel egyesül benne az egyéni és a társadalmi „én”. A film fő erénye nem a forgatókönyvben van, hanem a hétköznapok, a környezet, a lírai atmoszféra ecsetelé­sében. A film fő kérdése egy mondatban: használ-e a nép­szerűségnek. ha igazat mondasz? A Ravii Batirov rendezte szinkronizált szovjet film Volgin „A kételkedések kora” című elbeszélésének motí­vumai alapján készült. Timur szerepében Atabek Ganyijev. Bemutatásra kerül a szovjet filmnapok keretében. A Saturnus csapdájában Kétrészes, szovjet film A Saturnus nem válaszo' Című film hőse most eg. újabb filmben tovább éli c mozivásznon veszélyekbe bővelkedő életét. A kémregé nyei révén nálunk is isme: Vaszilij Ardamatszkij megír ta és Villen Azarov megren dezte a szovjet felderít' újabb kalandjait, amelyeke a ; világháború befejezés után, a szovjet titkosszolgá lat munkatársaként, de Kra mer álnévvel, mint szökött német katona élt át Mün­chenben. Itt építi ki ugyanis Gehlen náci tábornok kém­központját Németország „új- játeremtéséért”, s Krilov— Kramert is bevonja titkos munkájába. A szovjet felderítő életve­szélyes helyzetekben teljesí­ti feladatát, sikerül számos hasznos információt közölni övéivel a nácik szervezkedé­séről. Amikor a szovjet pa­rancsnokság ügyes húzásával kiszabadul a veszélyes hely­zetből, újabb fenyegető ese­ménybe sodródik. Az össze­esküvő nácik szemében Ugyanis túlságosan sokat tud ahhoz, hogy simán elenged­jék ... A film főszereplői; Miha­il Volkov, Ludmilla Maksza- kova, Nyikolaj Prokopovics. Bemutatásra kerül a szov­jet filmnapok keretében. A sziklakat lang titka Színes szovjet fi m A húszas évek elején az Isszik-Kul tó mentén csem­pészek ütöttek tanyát. Ök, a szovjet hatalom ellenségei, mindent megtesznek, hogy az embereket elriasszák az új rendtől. Az orvosi célokra előállított ópiumot viszik át a határon, hogy ezzel is fogva tartsák a „bujdosókat”. A határőrök mindent megtesznek, hogy meggátolják az ópium csempészését. Segítséget először a környék legkülönösebb embere, Karabalta ajánl. Karabalta sejti, hogy hol van a csempé­szek hatalmas ópiumraktára, s három határőr kíséretében elindul annak felkutatására. Társait azonban lelövik, s a határőrsön azzal gyanúsítják, Karabaltát, hogy összeját­szik a csempészekkel, s. ő ölte meg a három határőrt. Ezért fogva tartják őt. A film az 1920-as évek harcait idézi Kirgíziában. A feldolgozás kalandos jellegű, látványos összecsapá­sok, váratlan fordulatok, mindenre elszánt hösök teszik vonzóvá a közönség számára is a témát. A Bolot Samsijev rendezte szinkronizált szovjet film A. Szityin A Tien-San csempészei című műve nyomóm ké­szült. Bemutatásra kerül a szovjet filmnapok keretében. Szovjet Mmrapo’; Heves megyíben RSegyénkben a már hagyomá­nyosnak számító szovjet filmna­pokat 1373. november 5-töl 14-ig rendezzük meg, a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom évfor­dulójának jegyeberu A szovjet filmnapok keretében a filmszínházak új és régebbi sikeres szovjet filmkeket tűznek műsorra. Az érdeklődő közönség lát­hatja a Ravil Batirov ren'czte „Várunk, liú” című filmet, a „Sziklabarlang titka” című szí­nes filmet, amelyet Bolot Sam­sijev rendezett. Kalandos jelle­ge miatt elsősorban a fiatalabb korosztály élvezi majd. A kétrészes „Saturnus csapdá­jában” című filmet a második világháborút követő időszak — a Gehlen-szervezet — története. A monumentális, kétrészes, színes film, „A tűz meghódítása” (Danyiil Hrabrovickij írta és rendezte), egy nagy tudós életén keresztül az első repülőgépektől az űrhajókig mutatja be azokat, akik valóra váltották Ciolkovsz- kij álmát. A filmpremierek mellett váro­sainkban és községeinkben ré­gebbi közkedvelt alkotások is műsoron lesznek — többek kö­zött a „Bosszúállók” sorozat filmjei, ,,Á lovag végakarata” című kalandos alkotás. Műsoron szerepel továbbá az NDK—szov­jet—bolgár koprodukcióban ké­szült ^s a nagy spanyol festő életét bemutató Goya című film is. A zenebarátok megtekinthetik a „Csajkovszkij” című színes, kétrészes szovjet filmet. November 5-től 14-ig a szov­jet filmnapokon a mozik a drá­mától a vígjátékig és kalandos feldolgozásokig, változatos mű­sorral várják a közönséget. ■H­S m I ®a N ;é1 I «*» WTTtíP* ’’»»51 1’tllSPP m Modern idők „Chaplin vagyok, komi­kus figurái aki meg nevette­ti az egész világot. Ez az én erőm. A tragédia valóban nagy dolog de nem az en ügyem. Nem haladok azo­kon az utakon, amely:ken Szophoklész és Racine járt. Az én tehetségem: megmu­tatni és kifejezni a sors csa­pásait, éspedig úgy, hogy a keserűség, ami eltölti, a né­zők számára vidámság le­gyen, szomorúságom mo­solyra derítse az embere­ket, de ne vegyék észre, hogy a nevetés, amely moz-, dulataim nyomán támad, az emberiség örök szenvedé­seinek reflexe. Minden élőlény között csak az ember tudja előre, hogy meg fog halni, mégis, egye­dül az ember tud nevetni. Megnevettemi az embert A tűz meghódítása Kétrészes, színes szovjet film * «M s •A. rendező, Üanyiil Hrab­rovickij mondja filmjéről: „— Mit jelent korunk hősé­ről beszélni ? Majakovszkij Búivá)vul: .,a korról” beszél­ni. Egy' igaz. ember jellemé­ben mindig visszatükröződ­nek a kor legfontosabb kér­déséi. Egy műalkotása hőse — legyen az rakétakonstruk­tőr vágy fizikus — mindig tevékenységében, alkotásában részese a világban végbe­menő folyamatoknak, és va­lamiképpen hatással van rá­juk”. .Hősöm. Baskircev egyes jellemvonásai azonosak a hí­res tudós, a szocialista mun­ka hőse, Szergej Korolev jel­lemvonásaival. O egyike volt akik lehetővé tet­ték az első szputnyik felbo­csátását és Jurij Gagarin űr­repülését. Ezek történelmi té­nyek, és azt hiszem, hogy a konkrét életrajztól függetle­nül tudok operálni velük. Nagyon csábító volt az a gondolat , hogy hősömet a filmben Korolevnek nevez­zem el. De elálltam ettől; nem akartam egy valóban élt embernek tulajdonítani gon­dolataimat, olyan tetteket el­követni vele, amelyeket a va­lóságban nem tett meg”. Andrej Baskircevet Kiril! Lavrov, Natasát Adó Ro- goveeva, Ciolkovszkijt Inno- kentyij Szmoktunovszkij for­málja meg. Bemutatásra kerül a szov­jet filmnapok keretében. i annyi, mint elterelni fi­gyelmét a halálról. Ez min­den célom és vágyam.” A Modern idők Chaplin kí­sérlete arra, hogy a romanti­kus némakorszak e halhatat­lan csavargó figuráját át­mentse, az'új társadalmi és filmtörténeti körülmények­hez formálja; Chapliné, aki egyben koronázatlan királya is a némafilm nagy komédiá­sainak, Mack Sennettől Buster Keatonig. Mit jelent ez valójában? Nem kevesebbett, mint­hogy e soha ki nem ismerhe­tő, lírai-komikus figura —, akinek annyi baja támadt a burleszkekben a rend őreivel, az önző hatalmaskod 5kkal, a tiszta érzéseket kinevető, szívtelen társadalommal, — közben egy mítoszt, a békére az ember* méltóságra apelláló kisember mítoszát, s egy mé­lyen humánus, utánozhatat­lan bájú, filozofikus költé­szetet, teremtett maga köré. Mítosz, ‘ költészet (olykor szentimentalizmus) és komi­kum együttesen emelték fel a chaplini»figurát a jelképes-, ség magasába a század első felében. A Modern idők című film­mel veszi kezdetét az a be- mutatósorozat'í amely során tíz Chaplin-filmet láthat a közönség. A bemutatásra vá­ró filmek a következők: ?haplin-revü, A kölyök, trnnyláz, Cirkusz. Nagyváro- i fények, Modern idők, A ’.iktátor. Monsieur Verdoux. iicaldafeny, Egy király New Yorkban. FILMlUBMiS; HUl* UKitt X ... FILMl'URMiS < FiLMIU&MIX. HitlltCMIX ... FILM TURMIX . FILM TURMIX .. U.ÍJTl RMIX . FILM1UKM1X . FILM TbitMi X FILMTURMIX..» FILMTURMIX... FILMTURMIX. ií FILMTURMIX... FILMTURMIX ... FILMTURMIX... FILMTURMIX ... i Lti.ttii

Next

/
Oldalképek
Tartalom