Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-26 / 251. szám
„Fekete bárány" Egy délután Hatvány Lajos özvegyével Futnak a percek, futnak az órák. S az ember azt vesz; észre, hogy immár rács: eledelt. De jó volna pedig, ha most megállana az idő Ritka alkalom együtt lenni egy kiváló asszonnyal Akinek léte. munkássága kul- túrhistória. történelem. Darabka az évszázad magyar és külföldi munkásmozgalmából. Egy kicsit Hatvan múltjából js, amelybe férje, Hatvány Lajos révén tartozik. , Fiatalos, varázsos egyéniség hét évtizeddel a vállán Hatvány özvegye, a Horthy- korszak áldozatául esett harcos politikus, Somogyi Béla leánya. Fiatalos, varázsos, mert fáradhatatlan a tanításban. Mert ez a tanítás nem pedagógia, nem szavaz szájbarágás, hanem baráti megosztása minden szellemi javaknak, amelyeknek csak birtokába jutott hazai pályákon, emignációs hányattatások közepette. Budapest,: lánchidl csata, rendőrgyúrü ... Bécs: emigránsokban tartja a lelket a népbiztos egykori titkárnője... Londón: a nácizmus ellen tömörít, a kommunista klubba viszi Hatványt, aki maga is tart ott előadásokat. b a i ■ Aztán a hazatérés, a haza- találás, 1947 ... Díszfogadás Pesten, ünneplés az országban. ík munka, sok munka az irodalomtudós oldalán. Készül a híres Petőfi-könyv, Hatvány Lajos egyik jeles munkája, amelyet Kossuth- dij koronáz. Somogyi Jolán évekig gépeli a kézirat- anvagot. s együtt vitázik a vit izókkal. — Emlékszem, ' a költő születési helyének meghatározása körül csiholták a legnagyobb tüzet. Mezősi, az egyik monográfia írója, Félegyházára esküdött. Az u ara Kiskörös mellett tartóit ki • ■ • Ez a vita aztán torz jeleneteket, humoros pb inatokat szült. A ű mondta, győzzem meg f* iámét. Pontosan idézem: l’r Hatvány elvtárs síkra szili amellett, hogy Petőfi (for Fölegyházán szül e•>_!. á város díszpolgárává *" i ríjuk...! a i ■ ■ • zó esik az egykori Gras. iovich-kastélyról, amely a s úzad elején már a Hat- vany-család tulajdonában volt. Itt most kórház van. Kapubejáratánál pedig emléktábla. amely szerint, az* épületben megfordult vendégként Ady Endre. — Valóban csak járt. a kastélyban Ady, mert mindössze két napot és egy éjszakát töltött ott férjem barátságából. Miért nem szerepel a márváriylapon a t.öbbi író, művész neve? Bródy Sándoré, Ferenczy Bénié, Szomoryé, Kosztolányié? Vagy József Attiláé? öhosz- szú heteket töltött nálunk, s a kastély nyitva álj.t előtte akkor is, amikor férjem emigrációba kényszerült a tanácsköztársaság bukását követően. Hatvány leánytestvére, Irén vette őt pártfogásába . .. No. persze, ez nem nagy ügy. Irodalomtörténeti szempontból azonban feltétlenül figyelmet érdemel. S gazdagítja a város múltját, növelheti históriai jelentőségét... Tudom, volt egy időszak, amikor Hatvány Lajossal kapcsolatban csak a „báróság” nyert hangsúlyt. Ezen azonban régen túljutottunk. Maga Bölöni György jegyezte meg annak Idején: A haladó, forradalmi kerületű magyar művészélet reprezentánsai nem a báró Hatvány támogatását, vendéglátását élvezték, hanem az irodalomtudós, a művész, a Károlyi Mihály oldalán álló „fekete bárány” Hatványét. M U ■ ■ — Ady, .József Attila barátja, támogatója, Petőfi forradalmi szellemének szolgálója mennyire volt következetes elveiben? Mennyire tudott elkötelezettje maradni a progresszi ónak ? Az özvegy elmosolyodik a kérdésen. — Hatvány Lajosnak gyengéje volt az irodalom, a művészet! Egy szép versért az apagyilkosnak megbocsátott volna. Eszmei alapállását azonban semmi sem változtatta meg élete bő nyolcvan esztendeje alatt. Ezt néhány példával nagyon hamar bizonyítani is tudom. Volt az akkori Xjj Nemzedék című lapnak egy „Pardon” rovata, amelyet Kosztolányi írt, kicsit jobboldalról kacsintgatva az élet különböző eseményeire. Apám ellen is pennát fogott. 6 a Népszavánál dolgozott, éspedig ; erősen a szociáldemokrata párt balszárnyára húzódva. No, a férjem ezeket a csipkelődéseket, kirohanásokat nem bocsátotta meg Kosztolányinak. Evekig f úgy men- *ek el egymás mellett, mint idegenek... Vagy egy másik eset. Tisztelte, értékelte Szabó Lőrinc költészetét, kezdetben emberként is nagyra tartotta, de Hitlerrel kacérkodó „Vezér” című versét soha nem bocsátotta meg neki. Már va felszabadulás után jelent meg a költő „Tücsökzene” Című lírai önéletírása. A férjem egy ültő- helyben végigolvasta a vaskos versgyűjteményt, aztán megrendültén rám pillantott: Remekmű! Csak nehogy tovább add a véleményemet, mert Lőrinc fülébe jut. S ezt nem szeretném-. Közeledésnek vélné... ■ ■ ■ ■ A második világháború szele sok mindent szétfújt azokból a kulturális javakból, amelyeket Hatvány Lajos fél életén át egybegyűj- töft.*» Ami megmaradt, annak jelentős hányada immár a Petőfi Irodalmi Múzeumot gazdagítja. Az özvegy odaajándékozta. Méj* mindig birtokában vannak azonban olyan relikviák, levelek, festmények, fényképek, amelyek sokban elősegíthetik Hatvány Lajos és sorstársai, kortársai életpályájának tökéletesebb megértését, s közelebb vihetnek á két háború közötti évtizedek ellentmondásainak megfejtéséhez. * Ezt a ködöt már segített eloszlatni az a könyv, amelyet Somogyi Jolán szerkesztett, két esztendeig böngészgetve Hatvány mintegy hatezer megmaradt levelét. S ezen az úton halad tovább az özvegy, amikor jó néhány irodalmi, művészeti relikviával kívánja meglepni Hatvan város múzeumát. A gyűjtemény sokat nyer ezzel az ajándékkal. A régészei, néprajz mellett őriző je lesz a település irodalmi, művészeti hagyományainak, s ezáltal hívebben fejezi ki az itt zajló életet. Moldvay Győző Joli néni emlékei BEVEZETIK A HATAKOZOTT IDEJŰ IGAZGATÓI MEGBÍZATÁS RENDSZERÉT 1 A Pedagógusok Szakszervezetének elnökségi ülése' Két esztendővel ezelőtt született a határozat: decentralizálják a munkáltatói jogkört az alsó és középfokú oktatási intézményekben. A miniszter utasításán ak megfelelően a tanácsok művelődésügyi szakigazgatási szervéi az elmúlt év 'Szeptemberéig minden, szervet zetileg önálló alsó és középfokú Oktatási intézmény vezetőjére átruházták az adott intézmény valameny- nyi dolgozójára vonatkozó teljes munkáltatói jogkört. Az azóta eltelt idő tapasztalatait összegezte csütörtöki tanácskozásán a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége. Megállapította: a vártnál ugyan lassabban, de folyamatosan kialakul az iskolák önálló vezetése. Elsősorban az önálló bérgazdálkodás) jogkörrel is rendelkező Iskolákban erősödött az Iskolai élet demokratizmusa általában nyilvánosabbá vált a munkaügyek intézése. Az iskolaigazgatók vezetői munkáját átfogóan meg kell vizsgálni, már csak azért is, mert ettől az esztendőtől fogva fokozatosan beveoktóber 26., péntek zetik a határozott Idejű igazgatói megbízás rendszerét. Az irányító művelődés- ügyi szerveknek és a szak- i szervezeti bizottságoknak egyaránt ügyelniük kell arra, hogy az esetleges igazgatóváltozás ne érintse a szóban forgó iskola pedagógusainak munkajogi helyzetét. ne idézzen elő jogbizonytalanságot. Hatályban maradnak tehát ilyenkor is az -előző igazgató által kiadott megfelelő .rendelkezések, a közösen kialakított végrehajtási elvek, a már elért- kedvezmények. A tervezett jogszabályok szerint az önálló általános iskolák, a gimnáziumok es a szakközépiskolák vezetőit érinti a határozott időre szóló vezetői megbízás rendszere. Ennek időtartama legfeljebb öt, de legalább három tanév lehet. A megbízás újabb öl tanévre több ízben meghosszabbítható, A jelenlegi, "határozatlan ■ idejű igazgatói kinevezéseket leg-:; később 1976. szeptember 1 ig határozott időre szóló megbízássá kell átalakítani, Az igazgatói megbízás megadásakor, vagy meghosszabbításakor meg kell hallgatni az intézmény párt- és szakszervezetének véleményét, továbbá a nevelő' testület, illetve a felettes művelődésügyi szakigazgatási szerv álláspontját. Megmondtam a felügyelőnek, hogy ez képtelenség, mert én az igazgatóval együtt megnéztem a faliszekrényeket, benyílókat, bepillantottunk az ágy alá is, és ott 6em rejtőzködött senki. A felügyeiő szerint akkor csak az a feltevés maradt hátra, hogy a gyilkos a tűzlépcsőn osont vissza. Ezek a tények pedig teljesed ellentmondtak az én fixa ideámnak. Bármennyire tudtam is, hogy Sanders a szíve mélyén gyilkos, az nem volt valószínű, hogy a tűzlépcsőn beosonva lopja el a félesége ékszereit. Különben Is: Sanderst magunk láttuk bemenni a városba. ahobnan barátokkal együtt'tért haza, így hát fél hattól hétig, a legkritikusabb időszakra, támadhatatlan alibije volt. Sanders tahin végleg megúszta volna, ha nekem hosz- szas töprengés után nem támad újabb gondolatom. Megkértem a rendörfelügyelőt. hogy próbálja fel a szegény asszony tejére a kalapját. De nem ment rá. Ugyanis nem az ő kalapja volt. — De hiszen első alkalommal rajta volt a fején? -— — Az aran^diplornát kérni kell, aztán vagy megad-, ják, vagy nem... Beadtam a kérvényt, utána síri csend. Talán el is feledkeztem róla, amikor szólnak: holnap vendéget kap Joli nénit Arra gondoltam, hogy Jutka keresztlányom látogat meg, hiszen születésnapom lesz. Tudod, Fogéi Elemeimé lánya, a volt hegedfltanárnő- dé, akivel a. húszas évek elején együtt kezdtük a zeneoktatást Egerben. Rád is emlékszem ám... hogy is mondtad akkor a légópincé- ben...? (Bocsánat ezért a hangulati kitérőért; a kedves olvasó bizonyára már most észrevette, hogy ez a kis beszélgetés Gyárfás Győzőné- vel nem nélkülözi a szubjektív érzéseket. Nem tehetek róla, hogy a betegség és a hetvennyolc esztendő ellenére is olyan kedvesen bájos idős • asszony az ágya mellett nem egy tollát-fülét hegyező újságírót, hanem a sziréna hangjára őszintén feloráító kétéves kisfiút lát... Jó ismerősök vagyunk.) — ... na mindegy. És akkor megjelennek Csikós Bandiék i— Csikós Andor, az egri tanárképző főiskola tanára —, s átadják az arany- diplomát Ez volt hát az a nagy titokzatosság, a születésnapi ajándék! A hevesi egészségügyi szociális otthonban beszélgetünk. Itt él néhány év óta emlékeivel az az idős asz- szony. aki egész életét a zenének szentelte, s aki igen nagy szerepet játszott Eger zenei életének megteremtésében. — Besztercebányáról jöttem Egerbe — férjhez. De hogy még mindig honvágyam van, annak nem Eger az oka ., — teszi hozzá önmagának is vigasztalóan. — 1922-ben kaptam meg a diplomámat, s akkor költöztem Ide. Az életemnek a gyermekek adtak tartalmat, az ő oktatásuk, kis kezük irányítása a zongora billentyűin. vágott közbe valaki, alti hallgatta Miss Marple-nek a Sanders házaspárról szóló elbeszélését. — Dáj nem az ő fején... Mi biztosra vettük, hogy a szegény Gladys holtteste'j. héber ott, nem is néztük meg, az arcát. Említettem, hogy arccal a földnek feküdt ott, s a kalapja elrejtett mindent. — És Gladys nem. is halt meg? — kérdezte ismét valaki a lialiga- tóságbóL — De igen, később. Abban a pillanatban, amikor mi értesítettük a rendőrséget, Gladys Sanders még ép és egészséges volt. — Valaki hullának tetette magát? De hiszen ön megF,gyszer egy , növendékemet vittem meghallgatásra. A vonaton kérdezi az egyik utas, hogy hány gyerekem van” Mondom! negyvenkettő. .. annyit tanítottam /akkor. Nem, sa.jaL az nincs. — Ügy tudom. Joli néni nagyon jól ismerte Bartók Bélát is. — Bizony. Majdnem a sógornője lettem. Első feleségének, Mártának a, bátyja volt' a vőlegényem. Ö lett* volna az első férjem ... Mikor volt az? ötvenkilenc évvel ezelőtt. Közeli az ismeretség. Béla szoktatott le a dohányzásról, de ezt csak zárójelben mondom. 1913- ban találkoztunk először náluk: Afrikába készült, s ’útlevélügyben jött haza. — Az örök kérdés: milyen ember volt? — •* Rendkívül szófukar! Minden szót alaposan meggondolt, amíg kimondta. Tréfálkozni viszont nagyszerűen tudott. 1916-ban hat hétig voltam náluk. Hajlandó úolt minden este zongorázni nekünk, de saját művet soha nem játszott. Romantikusokat sem. Annál szívesebben Lisztet, Beethovent, Chopint, Bachot... tőle ta-' nultam meg több nagyszerű Liszt-magyarázatot, ahogy játék1 közben oktatott. — Hirtelen mosolyba sjépül Joli néni arca: — egyszer egy Beethoven-művet játszottunk vele négykezesben. Ö lapozott, s lapozás közben véletlenül mellé ütött. Rám nézett: „Most boldog vagy?” — kérdezte. , Máskor Bartóknéval ültek — kihasználva a zongoráját igen féltő férj vélt távollétét — a hangszer mellé. Először látott művet „Mattoltak” négykezessel, ki me<*dig bírta hiba nélkül. Merénylet a mű és a féltett zongora ellen. Hirtelen megszeppenve vették észre, hogy Bartók ott áll az üvegajtó mögött. Az árnyéka azonban nem meredt fenyegetően, hanem — rázkódott. A nevetéstől. A nagy ember rendkívüli hallásáról is számos epizód emlékezik. —i Estefelé a kertben sétáltunk, s egy bogár repült el zúgva x mellettünk. Na. ez mi? „Fisz” vágta ra azonnal. — Önmagáról beszélgetett? — Soha. Onnan tudtuk, hogy dolgozik, hogy reggelente a rengeteg kottától nem lehetett belépni a szobájába. Éjszakákon át komponált ... 1932-ben láttam utoljára, amikor kiment Amerikába. Fia, Péter akkor már nyolcadikos volt. 1935-ben államilag engedélyezték egy zeneiskola működését Egerben. — Aztán 1953-ban már igazi, állami zeneiskolában taníthattam, hat év múlva meg tréfásan azt mondtam: sikerült odáig süllyednem, hogy főiskolai; tanár lettem. Ijesztő emberanyag volt; akadt, aki csak a violinkul- csot ismerte... a második évben pedig már partitúrát kellett olvasni!, Valahogyan csali sikerült rendet teremteni. 1966-ban adjunktusként vonultam nyugdíjba. Most tneg itt vágyóig— néz körül a csinosan berendezett szobában. — Itt •vagyok, és jól >érzem magam. Csak a zene... tudod; fiam. áz nagyon-na- gyon hiányzik.1 Kátai Gábor ság után mit csináltak az első hullával? — Sanders visszatette oda, ahonnan hozta. Tudja, a sze-'* gény Mary volt az, a szobalány. Sandersék ugyanis a legfelső emeleten laktak, a cselédszállás mellett. A férfi tudta, hogy a temetkezési vállalkozó úgysem jön sötétedés előtt. Ezért öp óra felé átcipelte az erkélyen a szobalány hulláját az ő szobájukba, és ráadta a felesége egyik ruháját, meg a kabátját. Aztán, amikor a kalaposrekeszt zárva találta, (szegény asszonyka karácsonyra meglepetésképpen papucsot hímzett a férjének, s azt ott, a kalaposszekrényben rejtegette), kénytelenségből húzott egyet, a szobalány kalapjai közül. A homokzsákot még elhelyezte a test [mellett, aztán kiment, hogy megszervezze az alibijét. Telefonált Mortimerékhez a feleségének, természetesen más néven. Azok később tanúsították is, hogy bridzs- parti, közben egy bizonyos Mr. Littleworth kereste Mi'S. Sanderst, s az beszéd közben Ä 1 érintette, s hideg volt... — faggatták ismét Mis® Marp- le-t. — Holttest volt az valóban, semmi kétség! — De hát, az ördög vigye, holttesteket nem lehet csak úgy leakasztani a szögről! És aztán, a második gyilkoséi pirult és nagyon izgatott lett. Pontosan nem tudhatjuk, hogy Sanders, az ál- Littleworth “mit mondhatott neki, de bizonyára valami kellemes meglepetést ígért, s rávette, hogy hét órakor találkozzék vele a srzálloda hátsó bejáratánál. Háromnegyed hétkor Sanders a barátaival együtt beérkezik a hallba, s úgy rendezi, hogy Miss Trollope, Mrs. Carpenter meg én jelen legyünk, mikor ő felfedezi a holttestet'. Még oda is rohan, hogy hanyatt fordítsa, s ebben a pillanatban én akadályozom meg. Azután lezárják a szobát, a telefon elvágva, elküldenek a rendőrökért, s ő kitámplyog a szálloda' kertjébe. A bűntény után már senki sem követel tőle alibit. Látszólag, véletlenül összeakad a hátsó bejáratnál a feleségével, aki az ál-Little- worthrá várakozik. A tűzlépcsőn felviszi az asszonyt a szobájukba, talán még el is mondja neki, hogy ott egy hullát találtak. Az asszony fölé hajol, ő pedig felkapja a homokzsákot és lesújt. Aztán gyorsan levetkőzteti a feleségét, és azt a ruhát adja rá, amelyet a hulla viselt a felfedezés pillanatában. Ám a kalap nem megy fel. Marynek, a szobalánynak kicsiny koponyája volt, s fiús frizurát viselt, Gladys Sanders pedig hatalmas, lazán fésült kontyot. Sanders kénytelen otthagyni a kalapot a hulla mellett, s abban reménykedni, hogy senki sem veszi észre. A telefonvonalak elvágásával biztosított magának egy kis időt, még gyorsan visszacipeli a szerencsétlen Mary testét a cselédszállásra, s a tűzlépcsőn lemegy a szállodakertbe. Fantasztikus terv volt és fantasztikus koclcázatokat vállalt Közben. Ha a rendőrség valamivel előbb érkezik ... vagy ha. valaki az első alkalommal észreveszi, hogy az a hulla nem öt-tíz perce, hanem több órája halott, hiszen jéghideg ... Ezeket a buktatókat mind kikerülte, s aztán végül egy olcsó filckalapon múlt, hogy felakasztották. Néha azért jól jön, hogy mi. öregasz- szonyok sem veszítjük el érdeklődésünket a kalapok és más efféle bohóságok iránt. Fordította; Zilahi Judit