Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-03 / 231. szám
Bátor, Bocs, Aranyos Lázadó szolga? ’’örniyö lenne mindent a gépre fogni, „ö” tehet róla, hogy esztendőnként meghal 500—600 ember, ki- sebb-nagyobb mértékben megsérül 130—140 ezer... Könnyű lenne mindent a gépre fogni, de oktalanságnak bizonyulna. Mert nem igaz. Mégis, sokan a gépet, a bonyolultabb berendezést, a fejlettebb technikát, összefoglalóan a műszaki haladást kárhoztatják, marasztalják el a sérülésekért, a rokkantságért, s a legszörnyűbbért, a halálért. Igaz, a műszaki fejlődés magával hozott új baleseti forrásokat. Több az áramütés, a mérgezés — különösen a mezőgazdaságban —, a korábbinál nagyobb az anyagmozgató berendezések okozta sérülés,- de: mi köze mindehhez a holt szolgának, a gépnek, motoroknak, gyomirtó és permetező szereiknek? Miért a szolga „lázadása” rejlene a tragédiák mögött, s miért nem a kezelésükhöz rosszul értő, azt felületesen, felelőtlenül csináló ember könnyelműsége? Kérdések, 6 nem indokolatlanok. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a gyárakban, a vállalatoknál, a mezőgazdasági üzemekben a bekövetkezett balesetekért 6űrűn a bonyolultabb technikát szeretnék megtenni felelősnek. Holott ezért mindig csak az ember okolható. Az, aki hozzá nem értés miatt tévedett, ívagy fegyelmet 6értve mulasztott. Az állami iparban ezer munkás közül 74-et ért baleset 1965-ben. Tavaly ötve- net. Idén, az év első felében parányit javult a helyzet az 1972-es állapotokhoz mérten, de __Százezer munk ás közül tizenöt 'halt meg üzemi baleset következtében 1965-ben. 1971-ben 16, tavaly 12, idén, az év első felében majdnem ugyanannyi. Azaz, míg csökken általában a balesetek száma, változatlan a legsúlyosabbake. Miféle vám ez, s miért kell fizetni? A rémület első pillanata, jajszó, kiabálás. Elsősegély, orvos, mentők ... Vizsgálat, bizottság, jegyzőkönyv. Viták a felelősségről, a balesetet előidéző okokról. Betegállományban, kórházi ágyon egy ember. Vagy a temetőben. Néhány napig mindenki vigyáz, betartja az óvó rendszabályokat, a társra gondol, aki... Következő héten kezdődik minden elölről. A védőszemüveg, feltolása — a szemsérülések a leggyakoribb balesetek között szerepelnek —, a méregálarc elhagyása, a mozgó daru terhe alatti álldogálás, a gép védőkorlátjának 'kinyitása, az áramtalanítás elmulasztása... Plakátok, feliratok a műhelyben. „Vigyázz ... Tilos. Óvakodj ... Használd... Az óvó rendszabályok az életedet védik”. Betűk, szavak, a biztonsági megbízott szemléi, szakszervezeti ellenőrzések; formailag minden megtörtént, hogy megelőzzék a baleseteket. Itt a baj. A formák mögött sűrűn elvész a lényeg: az ember idegi, tudati fölkészítése. Annak megértetése, hogy a gép engedelmes szolga, ha fegyelmezetten, értő kézzel, nyitott szemmel nyúlnak hozzá, de veszélyes jószág, ha könnyelműen, kalandozd figyelemmel, bizonytalanul mozdul a kar. Tavaly a szállítás 92 százaléka gépesített volt a szénbányászatban, a bútorok hetven százalékának felületét már lakköntő gépek fényezték, a textiliparban az automata szövőgépek aránya meghaladta a 40 százalékot. Kiragadott példák, annak elismeréseként, hogy valóban több és bonyolultabb gép dolgozik az iparban — ahogy a mezőgazdaságban, a szállításban úgyszintén —, dévaion e többre, bonyolultabbra kellően felkészítették azokat is, akik műszak kezdésekor a gépekhez állnak? Vajon miféle gonosz törvényszerűség diktálná, hogy mint a legutóbbi két évben a textiliparban 37—38, a fafeldolgozó iparban 56—65, a kohá szatban 66—70 baleset jusson ezer munkásra? Az irányítás, a közvetett és a közvetlen vezetés a letétemé nyese annak, hogy egy-egy gyárban, mezőgazdasági üzemben, szállítási, kereske delmi vállalatnál valóban minden lehetséges módon útját állják-e a balesetek bekövetkezésének, vagy abban bíznak, amiben — ha az .emberek életéről, testi épségéről van szó —, soha nem szabad bízni: a szerencsében. O tt. ahol szigorú a fegyelem, szorosan szervezett a munka, ahol fölismerik ember és gép szimbiózisának, bonyolult „együttélésének” mind lélektani, mind technikai vonásait, a balesetek bekövetkezése elé már fölállították a legfőbb akadályokat. Kiegészíteni, korszerűsíteni ezeket örökös teendő. A műszaki korszerűsödés ugyanis föltételezi — fogalmazhatunk erőteljesebben: megköveteli — a balesetek megelőzését szolgáló intézkedések nagyobb számát, s főként más minőségét! Ha azt akarjuk, hogy mérséklődjék a munka közben szerencsétlenül jártak száma, akkor az utóbbira, a teendők más minőségére kell tenni a hangsúlyt. Mészáros Ottó Tájékoztató a diákok sorkatonai szolgálatáról A KÖZVÉLEMÉNY tájékoztatására — az érdeklődők kívánságára a Honvédelmi Minisztérium közzétette a diákok sorkatonai szolgálatáról annak elhalasztásáról, illetve félbeszakításáról eddig megjelent jogszabályokat. A középfokú oktatási intézmények tanulóira vonatkozó szabályok egyebek között kimondják: a gimnáziumok és a szakközépiskolák három napon belül kötelesek az állandó lakhely szerint illetékes kiegészítő parancsnokságot szóban, vagy írásban értesítem, amennyiben a hadköteles tanuló iskolai viszonya bármilyen okból megszűnt — és ugyanerre a kötelezettségre fel kell hív- niok a tanulók figyelmét is. A gimnáziumok és szakközépiskolák ugyanakkor minden év május 31-ig kötelesek hirdetmény útján figyelmeztetni azokat a hadköteles tanulólcat, akik középiskolai tanulmányaikat a sorozás évében még nem fejezhetik be, hogy kérjenek v szolgálathalasztást, ugyanígy az állami balettintézet és az állami' artistaképző iskola is köteles a középiskolai végzettséggel rendelkező végzős hadköteles diákjait erre hasonlóképpen figyelmeztetni. Ebben a hirdetményben közölni kell,. hogy a hadkötelesek sorkatonai szolgálatuk elhalasztását minden évben legkésőbb szeptember 20-ig kérhetik az állandó lakhelyük szerint illetékes katonai kiegészítő parancsnokságtól a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a 20. életévük betöltéséig. (Mint ismeretes: a sorköteles kor: 18—23 év.) A kérelemhez igazolást is mellékelni kell, amely« a tanulói viszony fennállását tanúsítja. Ezt az intézet igazgatója állítja ki a katonai igazolvány bemutatása mel- tett. A kiegészítő parancsnokság a tanulmányi szolgá- lnthalaailat. uavebfan hozott határozatát a diákok kötelesek három napon belül bemutatni igazgatójuknak, A GIMNÁZIUMOK minden ev május 31-ig felhívják a végzős diákok figyelmét arra, hogy — amennyiben szakmunkásképesítést kívánnak szerezni. — a szakmunkás- képzés idejére és az első szakmunkás évre (annak befejezéséig, de legfeljebb a 21. életév betöltéséig) kérhető a sorkatonai szolgálatuk elhalasztása. A felsőfokú oktatási intézmények hallgatóira vonatkozó szabályok egyebek között aláhúzzák: a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatára felvett és katona: * szolgálatra, vagy szakszolgálatra alkalmas hadkötelesek a tanulmányok megkezdése előtt — külön rendelkezések szerint — sorkatonai szolgálatot teljesítenek. A felsőoktatási intézmények minden év szeptember elsején hirdetmény útján kötelesek a nappali tagozatra felvett, vagy beiratkozott hadköteleseket figyelmeztetni arra, hogy a tanulmányi időszak alatt minden évben, legkésőbb szeptember 20-ig az állandó lakhelyük illetékes kiegészítő parancsnokságtól kérjék sorkatonai szolgálatuk elhalasztását. A kérelemhez csatolják — ajánlott levélben küldjék meg, vagy személyesen adják át — a tanulói viszony fennállásá ról szóló igazolást, amelyeket a dékáni (főigazgatói) hivatal állít ki szeptember elseje utárt. A kiegészítő parancsnokságnak a tanulmányi szolgálathalasztás ügyé ben hozott határozatát a. dia kok kötelesek három, napon belül bemutatni a dékáni (főigazgatói, Igazgatói) hivatalnak. A tanulói viszonyról szóló igazolás a felsőoktatási intézményben kizárólag a fél- évunttejat-i beiratkozás iUgtve az évRíhagyfis engedélyezése alapján, valamint a félév megismétlésére szóló utasítás esetén állítható ki. AZ ÉVKIHAGYAS engedélyezése, vagy a félév megismétlésére szóló utasítás esetén a felsőfokú oktatási intézménynek fel kell hívni a hadköteles hallgatója figyelmét arra. hogy sorkatonai szolgálatának elhalasztását kérnie kell és a kérelemhez csatolnia kell az évkihagyás engedélyezéséről, vagy a félév megismétlésére vonatkozó utasításról szóló határozatot is. (MTI) Három község - közös úton aSÄSTi. Múlt és jelen a Bükkvidéke Termelőszövetkezetben. A Bükk vonulatai közé zárt három kisközség Bátor, Egerbocs és Hevesaranyos szinte egy települést alkot. A falukat jelző táblák alig néhány kilométerre vannak egymástól. Az elmúlt esztendőkben azonban mégsem az egymáskeresés jellemezte a falvak életét, inkább valami rivalizálás alakult ki közöttük, hogy a három közül melyik legyen a központ. Az utóbbi időkben azonban megoldódott a helyzet, először a termelőszövetkezetek egyesültek, majd az idei évtől kezdve a három falunak közös tanácsa lett. A központ — bár a lakosság lélekszáma itt a legkisebb — Bátor lett, éppen központi fekvése miatt. Ficzere Sándor tanácselnökkel arról beszélgetünk, hogy a közös irányítás mindhárom falu javát szolgálja. Hiszen a községfej leszíési alap még így is nagyon kevés, mindössze 110—120 ezer forint, a megoldásra váró feladatok pedig amiál nagyobbak. Hiszen a községek belterületén még nagyon sok a földút, a makadámút, rendbehozataluk pedig nem kis pénzbe kerül. Egerbo- cson a vízműrendszer már kiépült, de Bátor és Heves- aranyos megfelelő ivóvízzel való ellátása még a jövő feladata. De azért, ha nem is óriás léptekkel, alakúi, formálódik az összesen két és fél ezer lakost számláló településrendszer élete. A tanácselnök örömmel mondja, hogy 'Bátorban végre sikerült megoldani az orvosi lakás ügyét, részben saját erőből, részben állami segítségből. A régi orvosi lakás csak a nevében volt lakás, a vizes, Megnyugtató atkáéi adatok Javában törik a kukoricát- az atkári tsz-gazdák háztáji földjén. Nem kis munka ez, mert több hétig eltart, Elkezdték szeptember közepén és október első hete is rámegy még. Az Űj Élet Tsz a termés hazaszállítását segíti. Szinte pontos menetrendet készítettek: mikor, melyik két vagy három napon, melyik üzemág dolgozói törik a csöveket, mikor megy értük a jármű, hogy a termést hazaszállítsak. A hektáronkénti hozam a 70—80 mázsa között mozog. ★ Betakarították teljes egészében a paradicsomot. A 30 hektár termésének az értéke 1,8 millió, ami ötszázezerrel több a tervezettnél. Ez a plusz nagyon jól jött. jegyezte meg Spiczmüller Ernő főkönyvelő. Valamit segít az év végi elszámolásban. kr Szüretelnek is. A csemegé- zést már majdnem befejezték. Legfeljebb még egy-két autóra való rakomány kerül- közik. Eddig már kétszázezer forintot kaptak a csemegéért. Az újabb- két teherautónyi szőlő pedig még ötvenezret hozhat. A borszőlő szállítását a pincegazdaság telepére már elkezdték. Eddig közel 300 mázsát, adtak át. Még 3000—3200 mázsa borszőlőt visznek a pincegazdaságnak. Nem ennyit terveztek, hanem valamivel kevesebbet. ★ Nem íucesolják ki magúkat sem a borból. Miután saját feldolgozójuk is van, de a borra máskülönben is szükség lesz, 1200—1400 mázsa szőlőt préselnek majd ki otthon. Hordókba kerül, a bor, palackozni nem fogják, hanem úgynevezett folyó bornak ér tőkésítik. •k A szőlészetből 2,3 millió forint, bevételt irányoztak elő a terv készítésekor. Most már látják, hogy ennél több pénzt kapnak majd a szőlőért. Ezek az adatok csakugyan megnyugtatóak. Bár nem adnak tájékoztatót a gazdaság egészéről, de a most folyó munkák értékét és értelmét férgesen mutatják. ...........—n edves falak között nem le-J hetett élni. Szép tempóban halad mindhárom helyen a járdaépítés is, ennek csak az tud igazán örülni, aki évekig birkózott a vendégmarasztaló sárral. S bár a fiatalok egyre inkább a városok, központibb fekvésű települések- felé orientálódnak. az otthonmaradóknak igyekeznek kulturáltabb szórakozást biztosítani. Bátorban jó klubhelyiség áll a KISZ-esek rendelkezéséle, Egerbocson presszó van — bár ennél jobbat is el lehet képzelni —, Hevesaranyoson pedig most van kialakulóban a klubkönyvtár. Sikerült az iskolakérdést is megoldani, Egerbocson és Hevesaranyoson alsó és felső tagozat is működik, Bátorból pedig Aranyosra járnak át a felsősök. Vannak azonban olyan gondok, amelyeket már önerőből nem tudnak „házon belül” megoldani. Igen sok a panasz a közlekedésre, nem is annyira a buszjáratok száma kevés, hanem a járművek nagyon zsúfoltak. Szeretnék, ha a forgalmat nagyobb méretű buszok bonyolítanák. Aztán például Bátor és Hevesaranyos húsellátása évek óta nincs megoldva. Tőkehús egyáltalán nem kapható, töltelékáru pedig mindössze egyszer érkezik hetenként. Zöldségbolt ugyan mindhárom faluban arról beszélgetünk, hogy az egyesült közös gazdaság milyen perspektívát nyújt és nyújthat a fiataloknak. Nem csupán az elnök, mások véleménye is az, hogy hanem javul alaposan a gazdaság technikai színvonala, akkor egyre kevesebb fiatal választja a mezőgazdasági szakmákat. Igaz, hogy a gazdaság első éve nem volt sikertelen, a munkabéreket ki tudták fizetni, de az elhasználódott, korszerűtlen gépek, a nehéz munkakörülmények nem teszik vonzóvá a fiatalok számára a szövetkezetét. Éppen ezért akarnak egy háromszáz férőhelyes. korszerű szarvasmarhatelepet építeni, a gépjavító műhely építését pedig már meg is kezdték. Az új létesítményekben már normálisabb körülmények lesznek, lehetővé válik « fürdés, sőt az étkezés is. S nem kell a munkaruhában végigmenni a falun, át lehet öltözni. A szövetkezet elnöke azt is elmondja, hogy az idén először már teljesen gépek-- kel takarították be a kalászosokat. S itt jutunk el ismét étidig a fájó pontig, ami majdnem minden hegyvidéki tsz- ben központi téma — a támogatásig. Tudják és érzik azt a Bükkvidéke Tsz-ben is, hogy az állam igyekszik számukra is könnyebbé teny Járda épül Hevesaranyoson. (Foto: Perl Marton)) van, de a választékkal és a minőséggel egyaránt elégedetlenek a háziasszonyok, örülnek viszont annak, hogy a tejellátás megjavult. Minden reggel friss tej és tejtermék érkezik a boltokba, még a reggeli órákban, Ficzere Sándor tanácselnök szerint a lakosság nagyobb része eljáró dolgozó. Kora hajnalban elindulnak a munkásjáratok, Egerbe, Egercschibe, Ozdra, Borsod- nddasdra, a siroki fémművekbe viszik az embereket.. Az idősebbek hosszú évek, évtizedek óta csinálják ezt, a fiatalok azonban egyre kevésbé vállalják a napi- fárasztó utakat. Elköltöznek, közelebb akarnak élni a munkahelyhez. Évente 5—6 család költözik el, odaköltöző ritka, mint a fehér holló. A három község egyetlen komoly gazdasági centruma a Bükkvidéke Tsz. Molnár Jan,a* szövetkezeti oinokkel ni a gazdálkodást. Mégis, itt a sok is kevés, hiszen évekre el vannak maradva az alföldi gazdaságok zömétől. Az egyesült tsz-ben évente 1 millió 200 ezer forint a fejlesztési alap. Kevés ez. hiszen építeni is kellene, meg gépeket is vásárolni. Az már eldöntött tény, hogy a szövetkezet főképpen a szarvasmarha- és a juhtenyésztésre helyezi a következő években a hangsúlyt Bátor, Egerbocs és Hevesaranyos tehát a közös utat választotta. Nem könnyű ez az út, hiszen igen sok a gátló tényező. Mégis ez a fejlődés, az emberibb élet útja. / Kaposi Levente 1932, EédaéhEs 2«. szerda
