Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-28 / 227. szám

f AAA*' >VV.A^vA, j Csütörtök esti külpolitikai összefoglalónk | lanti S itiik a ivekéből NAIROBIBAN SZERDÁN - mint arról beszá­moltak a híi ügynökségek — a Dél-afrikai Köztársa­ság pénzügyminiszterének felszólalása elleni tiltako­zásul az ázsiai és afrikai államok küldötteinek egy csoportja, köztük sok arab országbeli, elhagyta az üléstermet. így adták az egybesereglett pénzügyi ha­talmasságoknak -- Monamarnak, a világbank elnö­kének és másoknak — tudtára, hogy a pretoriai kor- mánv véleményére nem kíváncsiak, küldöttét boj­* i kottái ják. Érthető ez a fellépés: Vorster fehér telepesekből álló, kormánya cinikus közömbösséggel és sorozato­san megsérti az őslakosság alapvető emberi jogait. Semmibe veszi az apartheid vagyis a fajüldözés el­len hozott ENSZ-határozatokat. Nemrég gyilkos sor- tüzet zúdítottak Dél-Afrikábart a béremelést követelő bányászokra, akik közül 11-en meghaltak. S a bar­bár attrocitások napirenden vannak. Persze a fajüldözés nem kizárólag pretoriai sa­játosság — sajnos, másfelé is dívik: Rhodésiában sem különb a helyzet. Nem is szólva a portugál gyar­matokról. amelyekről az elmúlt hetekben — hittérí­tők hitelt érdemlő bizonyítékai és drámai leleplezése nyomán — igen sok szó esett a világsajtó hasábjain. ENNEK ELLENÉRE a kenyai Nairobiba, a nem­zetközi valutaalap és a világbank értekezletére meg­hívást kapott a Dél-afrikai Köztársaság, amely az ENSZ alapokmányában foglalt elvek megszegése mi­att a világszervezetnek nem tagja. Most szemtől- szembe találhatták magukat a nyugati világ pénz­ügyi szaktekintélyei azzal a jelenséggel, amit száraz és keveset mondó kifejezéssel az apartheid elleni til­takozásnak szoktak jelölni. S talán az" is elgondolkodtatja Dél-Afrika nyílt és titkos támogatóit, hogy a nairobi esettel egy na­pon új állam alakult Afrikában: Bissau-Guinea. A Szenegál és Guinea közé ékelődő, több mint 36 ezer négyzetkilométer területű és 600 ezer lakosú állam 1915 óta Portugália gyarmata volt. Tizenhat éve a függetlenségi párt. a PAIGC irányításával több fel­kelést hajtottak végre lakói, amit a portugálok tö­megmészárlással toroltak meg. CAETANO KORMÁNYA aligha tanul a törté­nelmi leckéből, abból, hogy a gyarmatok fölött eljárt az idő, Egy hónap múlva pedig választások lesznek Portugáliában. S akkor a tengerentúli politika — értsd: a gyarmati vérengzések — is latba esnek majd az urnák előtt. Csakhogy a gyarmattartók nem szí­vesen tanulnak a mások kárán. Amíg nem kénysze­rülnek arra, hogy a magukéból tanuljanak. Tová&b téri az ostromállapot a chilei óvárosban SANTIAGO: Egybehangzó hírügynöksé­gi .jelentések szerint tovább tart az ostromállapot a lát­szatra normalizálódó chilei fővárosban. A fasiszta junta újabb véres cselekményeiről érkezett azonban jelentés. Szerdán az esti órákban há­rom fiatal chilei hazafit vé­geztek ki a puccsisták „hadi- törvényszékének” ítélete nyo­mán. A nyugati újságírók beszá­molói szerint a hadsereg és a rendőrség tovább folytatja a házkutatások és letartóz­tatásokat. A durva önkény és erőszak megnyilvánulásai kísérik nyomon a tömeges el­hurcolásokat. Nagy a veszé­lye annak, hogy sokan vál­nak a „haditörvényszékek” áldozataivá azok közül, aki­ket most ezrével tartanak fogva a börtönökké átalakí­tott táborokban. A junta szerdán ismét le­szögezte, hogy mindenkit, aki „felforgalással, vagy szabo­tázzsal” gyanúsítható, hadbí­róság elé állítanak, és felhatalmazta a rendőr­séget, es hadsereget, felszó­lítás nélkül lőjön a gyanú­san viselkedőkre. Az újabb fenyegetés röviddel azután hangzott el, hogy a junta be­tiltotta a kétmillió tagot számláló dolgozók egységes központját (CUT), az ország legnagyobb szakszervezetét. A Santiágóban működő külföldi követségeken több mint ezer politikai menekült várja a szabad elvonulás en­gedélyezését, amelynek ki- eszközölésén a nagykövetek mindezideig hiába fáradoz­nak. Ugyancsak az események­hez tartozik, hogy a junta két korábban vállalt, nemzetközi kötelezettség teljesítését mon­dotta fel. Az egyik az össz- amekrikai sportversenyek 1975-re tervezett megrende­zése, a másik pedig az Egye­sült. Nemzeteknek a tenger­jogi kérdéseivel foglalkozó 1974. évi konferenciája. Beillik a junta akcóinak összképébe a santiagói fel­lebbviteli bíróságnak az a döntése, hogy nevetségesen alacsony óvadék ellenében szabadlábra helyezi a „Ha­za és szabadság” elnevezésű szélsőjobboldali szervezet fő­titkárát, Roberto Thiemet. HANOI: A VDK hírügynöksége je­lenti, hogy a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kor­mány külügyminisztériuma közleményt adott ki, amely­nek értelmében felfüggeszti diplomáciai kapcsolatait Chi­lével és beszünteti chilei nagykövetségének tevékeny­ségét. Döntése következtében hazahívják a DIFK santiagói nagykövetségén szolgálatot teljesítő diplomatákat és személyzetét. Zsivkov kitüntetése Todor Zs'.vkovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárát, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnökét ki­tüntették a Béke-világtanács Frederic Joliot-Curie emlék­érmével. A kitüntetést Ro- mesh Csalidra, a Béke-vi- lágtanáqs főtitkára adta át szerdán. A főtitkár hangoz­tatta, hogy a kitüntetést To­dor Zsivkov a békéért, az im­perializmus ellen kifejtett te­vékenysége elismeréseként kapta, s egyben annak jele­ként is, hogy a Béke-világ­tanács nagyra értékelj Bul­gáriának a tartós békéért ví­vott harcban kifejtett tevé­kenységét,, a nemzeti függet-, lenségükért, s a társadalmi haladásért küzdő népeknek nyújtott segítségét. „Húszak” bizottsága , A nemzetközi valutaalap és a világbank Nairobiban fo­lyó évi értekezletén csütörtö­kön megkezdte munkáját a húszak bizottságának penz- ü gyrrü n i s zter- helyettesei bői alakult bizottság, amely árra hivatott, hogy menetrendet dolgozzon ki az új nemzetkö­zi pénzügyi rendszer létreho­zásához. Mint ismeretes, a húszak bizottsága az új rend­szer kidolgozásának határ­idejét jövő év július 31-ében állapította meg. Sok küldött kockázatosnak érzi a határidő kitűzését, bár abban egyetértenek, hogy meg kell gyorsítani a nem­zetközi pénzügyi reform megvalósítását. A csütörtöki ülésen felszó­lalt Mohamed El Záruk Ra- gab líbiai pénzügyminiszter. Kijelentette, hogy országa csökkenteni fogja olajterme­lését, ha az üj nemzetközi pénzügyi rendszer megkísér­li előírni, hogyan használja fel olaj bevételei bői származó pénzfeleslegeit. Ragab azok­ra az amerikai javaslatokra célzott. amelyek büntető- szankciókat helyeznének ki­látásba a túlzott valutatarta­lékokkal rendelkező orszá­gokkal szemben, illetve elő­írnák, hogy az ilyen felesle­get helyezzék letétbe, a nem­zetközi valutaalap egyik központi alapjánál. Jankó Szmole jugoszláv pénzügyminiszter felszólalá­sában sürgette, hogy a fejlő­dő országoknak biztosítsanak nagyobb beleszólási jogot a nemzetközi valutaalapot irá­nyító végrehajtó testület dön­téseinek meghozatalában kéo tővírönkon érkezett Párizsban csütörtökön megkezdődött Messmer francia és Tanaka japán miniszterelnök tárgyalássorozata. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) Gromiko ma találkozik Nixonnal Kissinger sajféértekez'ete Hivatalba lépése óta tar­tott első sajtóértekezletén dr. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter New York­ban minden eddiginél hatá­rozottabban figyelmeztette az amerikai kongresszust, hogy az USA nemzetközi hitele, ' 1773. AUGUSZTUSÁBAN egy alig harmincéves, ener­gikus férfi bukkant fel a Vol­gái szteyppék kozák tanyáin. Voltak, akik már ismerték s tudták, hogy eszes, sokat pró­bált ember, aki jól ismeri a nép bajait, de a hadiéletet is. Suttogó hírek kaptak láb­ra: Él még a jó III. Péter cár. a trónbitorló II. Katalin embereinek nem sikerült el­pusztítaniuk. Jön Péter, ha­dat gyűjt és helyreállítja az igazságot Oroszországban . .. A kozákok közt mozgolódó ismerős-idegen férfi maga is terjesztette ezeket a híresz­teléseket, élesztgette a han­gulatot a felkelésre. A felke­lés érlelődött: amikor 1772- ben a Jalk (ma Ural) folyó táján élő kozákok lázadását leverték ez csak olaj volt a tűzre. Elégedetlenség parázs­lóit az egész déli Ural-vidé- ken. a Volga mentén, a doni kozákok körében. A cári ud­var pompája, a nemesség csorbítatlan kiváltságai mind j a jobbágyparasztokat terhel- ! ték. ehhez járult az állandó háborúskodások csapása és a járványok átka: a XVIII. szá­zad hatvanas-hetvenes évei­ben az oroszországi feudaliz­mus válságos helyzetbe ju­tott. Jemeljan Pugacsov, a Vol­gái sztyeppék rejtélyes ván­dora jól látta rnindezt. Sze­gény doni kozák fia volt ma­Q0ßf&äg Ort», szeptember 28., péntek AÁÁAAAAAAAAAA* * Kétszáz éve Parasztháború a Volga-vitiéken ga is, három háborúban ki­próbálj katona, akit sok mél­tánytalanság ért. Betegsége miatt elbocsátották a had­ból, de a nyugdíjat megta­gadták tőle. Először azért tartóztatták le, mert sze­gény kozákok szökését segí­tette 1771. decemberében maga is megszökött, és ami­kor hazatérve ismét letar­tóztatták, újra egérutat nyert. A jaiki kozáklázadás után odautazik, hogy tudakozód­jék ... Már politikai terve­ket forgat a fejében, gondol­kodik, hogyan lehetne meg­szervezni a népet a jobb éle­tért folyó harcra. A hatósá­goknak gyanússá válik: újra letartóztatják, megkorbácsol­ják, száműzik. . Pugacsov a Volga-vidékről kapcsolatba lép a jaiki ko­zákokkal. 1773. szeptember 28-án III. Péter cár nevé­ben kiáltványt ad ki és eb­ben szabadságot ígér a nép­nek. Ekkor nyolcvan embere van. Október elején már 2500 főnyi sereggel és 20 ágyúval vonul Orenburg ost­romára. Decemberben Puga­csov hada harmincezer főt számlál, 86 ágyú támogatja. A felkelés lángja beborítja az egész déli Ural-vidéket, és a volgai sztyeppékét, csat­lakoznak a jobbágyok, a ko­zákok, a nem orosz nemzeti­ségek. köztük a csuvasok. PUGACSOV NEM VOLT kalandor: alvezéreinek meg­mondta, hogy maga is kozák és III. Péter nevét csak azért vette fel, hogy a nép támo­gatását annál biztosabban megnyerje. (A jobbágyság, a szegénynép körében Orosz­országban is élt a naív hit, hogy a feudális rend okozta nyomorúságról csak a gonosz nemesurak és udvari taná­csosok tehetnek, de az ural­kodó jó.) Ami az állami be­rendezkedést illeti, Puga­csov sem tudott jobb prog­ramot ajánlani, mint azt hogy a cári államot egy új, „jó cár uralma alatt, a kozák- ságtól kölcsönzött önkor­mányzati formák felhaszná­lásával kell megújítani. Ö maga is a „cár atyuska” iránti illúziók rabja volt. Minthogy a felkelő sereg jó részét lekötötte Orenburg elhúzódó ostroma, a hatalom urai időt nyertek, nagy sere­get szerveztek és Orenburg alatt megverték a paraszti hadat. Az Uralnál, majd Ka- zanynál újabb vereség követ­kezett, s végül 1774 augusz­tus 24-én eljött az utolsó csata napja. Pugacsov vert hada marad­ványaival a Volgához húzó­dott vissza, de a kozákság módos vezető rétege ekkor, a vereségek után, már más lapra játszott... Jó pénzért kiadta Pugacsovot a cári ha­tóságoknak. A cámő elrendelte: készít­senek érős vasketrecet, eb­ben szállítsák Moszkvába a parasztvezért. Két század, 200 kozák fedezete alatt 1774. november 4-én ért Moszkvá­ba a fogoly Pugacsov. Fel­jegyezték, hogy a vallatást férfiasán viselte. Négy ta­nácsosával együtt halálra ítélték, és 1775. január 10-én a moszkvai Bololnaja téren felnégyelték. PUGACSOV HÍRE és szel­leme fennmaradt a népdalok­ban, mondákban. Az orosz kultúra haladó képviselői nem engedték, hogy a feudá­lis rendet védelmező törté­nészek meggy alázzák emlé­két. Elsőként Puskin állított irodalmi emléket a Puga- csov-felkelésnek és vezéré­nek. A moszkvai Történeti Múzeumban most megnyílt Pugacsov-emlékkiállítás pe­dig a mai szovjet nemzedék tiszteletéi rója le a népsza­badság 200 eve elbukott har­cosa előtt. A, Andrjusenlco tárgyalópartneri megbízha­tósága forog kockán és visz- szavetheti a szovjet—ame­rikai kapcsolatok enyhülésé­nek folyamatát, amennyiben a törvényhozók a Szovjet­unió belügyeibe való beavat­kozással egyértelmű feltéte­lektől próbálják függővé ten­ni a legnagyobb kedvezmény elvének kiterjesztését a szov­jet—amerikai kereskedelmi kapcsolatokra. Az amerikai ENSZ-misszió épületében lezajlott sajtóér­tekezleten Kissinger bejelen­tette, hogy az ENSZ-közgyű­lésen részvevő Gromiko szov­jet külügyminiszter pénteken Washingtonban találkozik Nixon elnökkel, majd ezt kö­vetően a két külügyminiszter folytat további eszmecserét a szovjet—amerikai kapcsola­tok időszerű kérdéseiről. Amikor megkérdezték, mi a véleménye Gromiko keddi közgyűlési beszédének arról a nagy figyelmet keltett té­teléről, amelyben erélyesen leszögezte, hogy a Szovjet­unió belügyei, az a küszöb, amely előtt mindenkinek meg kell torpannia, Kissinger lé­nyegében aláhúzta a szovjet külügyminiszter figyelmezte­tésének komolyságát. A szovjet—amerikai kapcsola­tokban elért eredményekre utalva Kissinger kijelentet­te: „Erős a hajlandóság an­nak feltételezésére, hogy amit elértünk (az enyhülés­ben), az most már automati­kusan állandósul, s olyan tő­ke, amelyből korlátlanul el« vehetünk, mintha csak kime­ríthetetlen lenne”. A legnagyobb kedvezmény alkalmazása körül folyó tör­vényhozási manőverekről szólva az amerikai külügy­miniszter ezeket mondotta: „Már korábban is rámutat­tam, hogy a legnagyobb ked­vezmény kérdése része volt a Szovjetunióval hosszú éve­ken át folytatott tárgyalá­saink eredményeként létre­jött általános rendezésnek. Amennyiben most megakadá­lyozzák (a törvényhozásban) a legnagyobb kedvezmény kiterjesztését, akkor a legsú­lyosabb kérdések vetődnek fel a tekintetben, vajon mi­lyen mértékben építhetnek más országok — ebben az esetben a Szovjetunió — az. Egyesült Államokkal éveken át folytatott komplex tár­gyalásokra, illetve az USA által vállalt kötelezettségek hosszabbtávú teljesítésére”. Következésképpen, egy ilyen lépés bizonyosan jelentősen visszavetné politikánkat”. Más kérdéseket érintve Kissinger kijelentette, hogy Nixon elnök idén őszre terve­zett nyugat-európai látogatá­sa „nem öncélú”, s annak időzítése attól függ, hogy milyen ütemben sikerül tisz­tázni az USA és nyugat-eu­rópai partnerei között még fennálló nézetkülönbségüket az atlanti kapcsolatok „újjá­alakításának aíapelveiről”. Újabb politikai gyilkosság Argentinban Az argentin fővárosban még mindig Jósé Rucci, az argentin általános munkás­szövetség, volt főtitkárának meggyilkolása keltette döb­benet jellemzi a hangulatot. Szerdán — mint már jelen­tettük — újabb politikai gyil­kosság történt. Négy, egyelő­re ismeretlen személy, la­kásán meggyilkolta a pe­rónista ifjúság egyik vezető­jét Enrique Grinberget. Ne­vét az első jelentések téve­sen Gumbernek írták. A Buenos Aires-i egyetem diákjai a csütörtöki napra a gyász jeléül sztrájkot hir­dettek meg. ■non *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom