Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-25 / 224. szám

Ideológiai feladatok az alapszervezetben f GYAKORLATI tapasztala­tok tanúsítják a gazdaság és Ideológia, politika és ideoló­gia, kommunista nevelés és ideológia elválaszthatatlan egyésgét a párfcalapszervezeti munkában is. A pártszerve­zeteknek nemcsak kötelessé­gük, hanem többnyire a lehe­tőségeik és képességeik is adottak, hogy tevékenyen hozzájáruljanak a marxiz- mus-leniiüzmus elsajátításá­hoz, alkotó alkalmazásához, egységének és tisztaságának védelméhez, a kommunisták és pártonkívüláek szocialista szellemű neveléséhez. Egy­szóval: a hatékony ideológiai tevékenységhez. Nincs olyan alapszervezet, amely ne járulhatna hozzá tagjai marxista műveltségé­nek gyarapításához. Hiszen itt kezdeményezik a tanulást, tesznek javaslatot a felsőbb szervek által kiválasztottak iskoláztatására. Az alap­szervezet dönt, kiket vonnak be a pártoktatásba hallgató­ként, illetve propagandista­ként. Itt dől el, kapnak-e „testhez álló” megbízatást a magasabb politikai végzett­ségűek, és hogy a választá­sok alkalmával ezek bekerül-* nek-e a vezetőségbe. Mindez pedig fontos ideológiai tevé­kenység. Kézzel fogható Meologial feladat az is, hogy a párt- szervezetek következetesen ellenőrizzék a vállalati, in­tézményi oktatási tervek, az ezekben rögzített politikai képzési programok megvaló­sítását. Ennek alapján időszerű-fel­adat, hogy a most induló ok­tatási évadban nagy figyel­met fordítsanak az alapszer­vezet titkárának, vezetőségi tagjainak, a tömegszerveze­tek irányítóinak, az üzemek, vállalatok, intézmények fel­ső- és középszintű vezetői­nek intenzivebb politikai, képzésére. A PÁRT ALAPSZER VEZE­TEK ideológiai teendője, hogy a propagandisták mun­kájukhoz megkapják az ösz- szes lehetséges információt. Itt kell törődni azzal is, hogy mielőbb szerezzék meg a munkájukhoz nélkülözhetet­len pedagógiai-módszertani felkészültséget: ne csupán „ismeretközlők" legyenek, hanem rendszeres nevelő ha­tást gyakoroljanak a rájuk bízottakra, egész környeze­tükre. Bizonyos kispolgári tüne­tek láttán kifejeztten alap­szervezeti ideológiai feladat kritikusabbá tenni a párttag­ságot a kispolgári életvitel, ízlés elleni harcban. Nem elég ezeket a jelenségeket ál­talánosságban elmarasztalni, vagy tünetileg kezelni, . ' ha­nem alkalmanként, konkrét tények, esetek, megnyilvánu­lások kapcsán szükséges fel­lépni az álradikalizmus, a közöny, a közipénzen történő „rongyrázás”, a harácsolás, az elkényelmesedés,' s minden effajta jelenség ellen. Ha­laszthatatlan feladata az alapszervezeteknek, hogy működési területüket ebből á szempontból is folyamatosan vizsgáljál-:, s elemezzék a ta­pasztalatokat. A pártszerve­zet tagjai az őszinteség jegyé­ben pártezerűen, jószándékú elvtársi figyelmeztetéssel, kommunista bátorsággal és következetességgel — ha kell, a személyi konzekvenciák levonásával is — lépjenek fel a kispolgári tünetekkel szem­ben, mindenekelőtt a kom­munistáknál. Különös figyelmet érdemel az alapszervezeti ideológiai munkában az ifjúság. Igen fontos és hasznos az ifjúsági szervezetek kommunista jel legét erősítő, az ifjúság ér­zelmi nevelését szolgáló he lyi megmozdulások kezdemé­nyezése és ösaötönzése. A POLITIKAI IRODALOM a különböző kiadványok, fo­lyóiratok, a sajtó terjesztése és felhasználása ugyancsak fontos alapszervezeti fel­adat. Az üzemi és közműve­lődési könyvtárak látogatott­ságának növelése, az általá­nos és szakmai műveltséget gyarapító tanfolyamok, szo­cialista brigádok művelődési jellegű vállalásai, s még sok más helyi teendő kötelezi a pártszervezeteket a közmű­velődéssel történő hatékony foglalkozásra. Kezdeményez­hetik a komplex, jól össze­hangolt művelődési progra­mok összeállítását és meg­valósítását. ÍME, CSUPÁN néhány az állandó jellegű feladatok közül annak bizonyítására, hogy az ideológiai munka nem valami megfoghatatlan, misztikus dolog az. alapszér- vezetekben, hanem a párt­élet szerves része, a min­dennapi munka hatékonysá­gának nélkülözhetetlen eme­lője. TE Hí. Ás Öj Magyar Lexikon t. «Hetében még külön szerepel Kál és Kompolt néhány jel­lemző adata. Az új kiadás­ban már bizonyára az új helyzetnek megfelelő számok és ismertetések kerülnek be. A két községet ugyanis akö- zebnűltban összevonták, s közös, nagyközségi tanácsot alakítottak a települések la­kói. így ma már közösek az eredmények, s együtt kell megoldaniuk a problémákat is. Több mint hatezer ember mindennapjairól esik szó nap mint nap, s egy-egy nagyobb feladatról, tervről döntenek, a közös tanácsi üléseken. A lágy község ugyanis soha nem látott fejlődés előtt áll. Űj centrum épül, orvosi rende­lőkkel, művelődési házzal, üzletsorral, szórakozóhelyek­kel. Érthető hát, hogy nagy a vonzása a szép perspektíva előtt álló településnek, aho­vá ma már valamennyi kör­nyékbeli faluból érkeznek a letelepedők. Az új házak sora egy új szakasz kezdetét is jelzi Kál történetében. k A településfejlesztés goricf- jai Farkas Pál tanácselnök vállára nehezednek. Ám azt nem szabad kifelejteni, hogy az új nagyközségi tanács ve­zetői egytől egyig szakérte­lemmel támogatják a mun­káját. Erre szükség is van, mert egymás után kezdenek hozzá az új létesítmények építéséhez. A kompolti részen például most adnak át egy kibőví­tett óvodát, ahová az eddigi 45 gyerek helyett 70-et tud­nak majd felvenni. Több mint 120 ezer forintba került a második csoport helyének kialakítása, igaz, a szülők is hozzájárultak a munkájuk­kal, s ez 35 ezer forintos megtakarítást jelentett a ta­nácsnak. A káli részen a közeljövő­ben kezdik meg a vízveze­ték-hálózat lefektetését ab­ban a nyolc utcában, ahová még nem jutott, el az egész­séges ivóvíz. Tervezik egy újabb buszváró felépítését \ községben találós kér- i lett az épülő tornaterem észülési’ ideje. ígérték az aúlt év szeptemberére, ma az idei tanévkezdésre, st az újabb határidőről esültünk. Mint mondták, építéshez szükséges anyag, íz, felszerelés megvan, te- nincs akadálya a mun­.a, így; remény yan. arra. hogy december M-mdtadják a sporttermet. Kíváncsian várjuk az ün­nepségre szóló meghívót -a községbeliekkel együtt-«, Ä kSzség központjában ta­lálható a művelődési ház és a könyvtár. Szilágyi István igazgató az őszi-téli tervekről tájékoztatott bennünket: a műszaki hónap során egy szakíró-olvasó találkozóra in­vitálják meg az érdeklődő­ket. A nők klubjában Sze­mes Piroskával szeretnének egy találkozót megbeszélni. Később Avar Istvánt és Bás- ti Lajost, majd Darvas Ivánt szeretnék vendégül látni egy- egy előadóesten.. _ A káli olvasókat 9402 kö­tettel várja a könyvtár. Mint a vezetője, ifjú Boda Károly-, né elmondta, jelenleg 750 fiatal és idősebb községbeli lakos tag fa <ks olvasótábor­nak. Egyaránt érdeklődnek a már meglevő és az újonnan megjelenő könyvek iránt. Az igényeknek megfelelően szer­zik be tehát az új kiadvá­nyokat. A második negyed­évben például 1 politikai, 25 társadalomtudományi, 6 ter­mészettudományi. 4 orvostu­dományi, 13 technikai, 4 me­zőgazdasági, 10 művészeti, 2 irodalomtudományi, 12 föld­rajzi, 7 általános. 123 szép- irodalmi és 124 ifjúsági té­májú könyvvel gazdagodott a könyvtár __ ★ V égül két dolog, amely még megoldásra vár a köz­ségben. Az egyik a lakosság töltelék- és hentesáruval va­ló ellátása. Az üzletekbe ugyanis csak a hét egyetlen napján, csütörtökön érkezik friss áru, s ebből sem sok. Akinek jut jut, akinek nem — kénytelen elutazni érte máshová! És a másik, ettől teljesen eltérő dolog: még mindig nincs folyóvíz a fogorvosi ren­delőben. Évek óta húzódik a megoldás, s ez már-már egészségtelen eljárás az egészségüggyel szem ben .... (szilvás) j . ■ •»<•& yyjTT»' ' ’-r-~ Elkezdődött a vetőszántás az egerszóláti Béke Termelőszövetkezetben, (Foto: Perl Márton) F elpaprikázta-e a paprika a hatvaniakat ? ,A helyzet kellemetlen, de nem vészes... A szeszélyes időjárás — mint ismeretes — gyakran okoz kínos meglepetést az élelmiszer-gazdaságban. Saj­nos, az idén is nem egy pél­da akad erre, A száraz nyár jó néhány helyen áthúzta az eredeti számításokat,, felborí­totta a programot Nyomot hagyott az eső- hiány — többi között — a Hatvani Konzervgyár mun­káján is. Ahogyan Bellák István főmérnök panaszolta a héten: a paprika sem nőtt akkorára, mint szerették vol­na, mint egyik ismert, régi termékükhöz, a zakuszkához kellene. Legalábbis, erre val­lanak azok a szállítmányok, amelyek a gazdaságokból nap nap után érkeznek. Inkább lecsónak valók ezek, mint­sem tölteni. Van, tudják, biz­tosan akad testesebb ceeei, keszthelyi paprika is persze, ám azt a keveset — érthető okokból — főként a piacra viszik a termelők. Lényege­sen többet kapnak ott érte, s mert a nyereségben ők is ér­dekeltek, az az igazság, hogy a gyár nem szólhat bele -az efféle értékesítésbe. Nem ígérhet magasabb árat, mi­után a konzervekért sem kér­het többet. Fix áras termékei mellett szükséges takarékos­kodnia a felvásárlásban.«, — Tagadhatatlan,' hogy nagy gondot okoz valamen­nyiünknek a paprika mondta a főmérnök —, de azért különösebben nem „paprikázott fel” bennünket. Ugyanis, ahogy tudtunk, megpróbáltunk azért segíte­ni magunkon. Zöld, prita- minpaprikával helyettesítjük a hagyományos ceceit, keszt­helyit, s ezt töltjük zakusz- kának. Nagy megrendelőnk, a szovjet partner — mint már tavaly is — nem tett emiatt ellenvetést, folyama tosan fogadja ilyen szállít mányainkat is. Persze, tud juk, hogy ez sem teljes meg oldás, hiszen a pritaminpap- rikára is csak ideig-óráig számíthatunk, s talán leg jobb igyekezetünk ellenére is csak mintegy felét teljesít het-jük tervünknek. S hogy mégsem esünk kétségbe, azért van, mert szerencsére más területeken többe-ke vésbé kiegyenlítődik ez i veszteségünk. Különösen a paradicsomban bízunk! — A zakuszkának, persze más jelentősége is van gyáriban — emlékeztettünk —, több ez, mint egyszerű termék, mint egyetlen ex portcikk, a sok közül. A mun­ka folyamatoságát biztosítja évek óta, a korábbi „holt sze zont” tölti ki feladattal, sok­sok ember állandó, hasznos elfoglaltságát jelenti. Mi lesz ezután... ? — Természetesen gondol­tunk már mi is erre — vála­szolta'Bellák István — 6 re­méljük, hogy sikerül megöl dást találnunk. Jól előre gon dostoodtunk a későbbi mun­káról: tartályokban, üvegek­ben uborkát tartósítottunk s tekintélyes „tartalékunk” van félkész paradicsompüréből is. Ezeket kell majd kisebb-na- gyobb „edényekbe” töltenünk a kiszállításhoz. Ez a „kisze­relés” kellő foglalkoztatást biztosíthat a téli, kora tava­szi hónapokban, no meg az­tán nyilvánvalóan a doboz­üzemünkben, a litografáló- ban, a raktárban is álcád munka. Holt szezon tehát most sem lesz. Röviden te hát: a helyzet kellemetlen, de nem vészes. Bízunk benne, magunk is. (gyoni) Ösztöndíjas volt. Két évig tanult Hatvanban, az akkori gyöngyösi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum zöld­ségtermesztő szakán. Azután 1967-ben hazakerült, ismerős környezetbe, a tarnabodi, Tarnagyöngye Termelőszö­vetkezetbe. Cseplye Mária otthonról hozta a mezőgaz­daság iránti szeretetét, hi­szen édesanyja raktáros volt a szövetkezetben, édesapja pedig mezőőrként tevékeny­kedik ma is a közös gazda­ságban. Sokan ismerik ezt a fiatal lányt a faluban, mert amel­lett, hogy zöldségkertész, egyben a szövetkezet sze­mélyzeti vezetője, a K1SZ- szervezet propagandistája, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke és ta­nácstag is. A szakma szere- tetén túl tehát aktív közéle­ti ember. Tavaly tavasszal a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának II. kongresszusán küldöttként képviselte me­gyénket. — Megtisztelő volt ez a küldetés — meséli szeré­nyen, — különösen, hogy felszólalhattam. A Dél-Heves megyéi termelőszövetkeze­tekben dolgozó fiatalok helye A fiatalok képviselője zetéről, élet- és munkakö­rülményeikről beszéltem. Rá­mutattam, hogy ezen a vi­déken hátrányosabb körül­mények között dolgoznak a fiatalok a mezőgazdasági üzemekben, mint az iparban. Általában rosszak a termő­helyi adottságok, nehezen művelbfctő a föld, Nem be­szélve arról, hogy kevés a szórakoztatási lehetőség, ke­vés a szociális juttatás, ala­csonyabb a családi pótlék és a gyermekgondozási segély is. Ezeken kell mihamarabb segíteni. Cseplye Máriát a kongresz- szuson a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának tagjai közé választották. Ez­zel az egyik legfiatalabb tagja lett a TOT fejlesztési és közgazdasági, valamint nőbizottságának is. t— Mint TOT-tag, nemrég jártam Romániában egy de­legációval, ahol a fólia alatti és a szabadföldi zöldségter- mefcaíes mórijwarelt. nyoztuk. Az ott szerzett ta­pasztalatainkat a dél-hevesi szövetség is hasznosítja. Ha­marosan elnökségi ülés előtt tárgyalják egy zöldségpalán- tanevelö társulás megalakí­tásának lehetőségeit. — Hány évre szól a TOT- tagság? — Négy évre, de tudja, nagy felelősséget jelent, hi­szen a megyében négyen va­gyunk tagjai az országos ta­nácsnak. És ezek között csak én vagyok egyedül nő. • íróasztal fiókjából meghí­vót vesz elő. A gépelt sorok a TOT ifjúsági bizottságá­nak soron következő ülésére hívják. — Általában két havon­ként járunk tanácskozások­ra a fővárosba. Most ismét hálás feladat vár ránk, mert a legközelebbin — mint lát­ja a meghívóból — ismét a dél-hevesi szövetkezeti ifjú­ság helyzetéről adhatok tá­jékoztatást az ülésen. — Mit kíván elmondani? McaabíQg. — Hát tudja azt, hogyan találják meg , a fiatalok he­lyüket a termelőszövetkeze­tekben. Mert ehhez megfele­lő anyagi és erkölcsi elisme­résre van szükség. A ml szö­vetkezetünk példáján sze­retném ezt szemléltetni, ahol örvendetesen sok a fiatal, persze jó a kollektíva is. Hozzánk szívesen jönnek dolgozni az ifjú szakmunká­sok, mert a gazdaság veze­tői valóban kedvező feltéte­leket teremtettek. Anyagi támogatást adnak' lakásépí­téshez, megfelelő fizetést a végzett munkáért. Ami a jö­vőt illeti így lesz máshol is. A termelőszövetkezetek megerősödésével várhatóan még több fiatalt sikerül majd megnyernünk megyénk mezőgazdaságának. Jól dol­gozó szakmunkások: gépé­szek, növényvédők, állatte­nyésztők, kertészek kellenek az üzemekben, akik valóban szívesen is jönnek dolgozni, akikre lehet számítani. Csep­lye Mária fiatal, közéleti ember. Szívügye a korosz­tályához tartozó fiatalok se­gítése, patronálása. Ahol csak teheti, szívesen szól ér­dekükben, mert, úgy érzi, ez kötelessége.-HmMUüZ) , Utak és vontatók A kormány egyik múlt évi rendelete értelmében az 5-ös számú főút Pest és Bács- Kiskun megyei szakaszán már 1972-bén életbe lépett egy olyan forgalomkorláto­zás, amely lovas fogatok és vontatók, traktorok számára balesetvédelmi okok, vala­mint a megfelelő utazási se­besség biztosítása miatt meg­tiltja a közlekedést. Ezzel egyidejűleg a 3-as számú. Budapest—Miskolc közötti főúton is megkezdődött a vontatók, traktorok és lovas kocsik kitiltásának vizsgála­ta, illetve a kitiltás lehető­ségének felmérése. A javas­latként elkészült forgalom- korlátozást az év elején a párt- és tanácsi szervek be­vonásával felülvizsgálták, s együttes vélemény alapján született meg a döntés: 1973. augusztus 13-tól kezdődően a fogatolt jármüvek csak es­te 10 órától reggel 6-ig, a traktorvontatású jármüvek pedig egyáltalán nem közle­kedhetnek a főúton. Ez alól csak a mezőgazdasági terü­letek művelésével kapcsola­tos munkaforgalom eszközei képeznek kivételt. A főutak, sőt, valamennyi alsóbbrendű közút kímélését, valamint a balesetvédelmet célozza továbbá az a kor­mányrendelet is, amely sze­rint a mezőgazdasági terüle­tekről a közútra csatlakozó utakat sárrázó szakasszal kell ellátni. A megnövekedett közúti forgalom, a kívánt sebesség elérése, folyamatos biztosítá­sa, valamint az elszaporo­dott balesetek indokolják ezeket a rendeleteket. Ugyan­akkor kétségtelenül gondot jelent mind1 a forgalomkor­látozás, mind a sárrázó utak építése az érintett mezőgaz­dasági nagyüzemek számára. A felmerült problémák meg­oldásával már foglalkoznak az érintett kormányzati szervek, s lehetőleg olyan helyzetet szeretnének terem­teni, amely megfelel mind a közúti kívánalmaknak, mind a mezőgazdasági nagyüzemek érdekeinek. Az máris világo­san érezhető, hogy a látszó­lagos ellentmondás csak úgy oldható fel, ha egyrészt a földeken meggyorsul a belső üzemi utak építése, másrészt pedig, ha a mezőgazdasági nagyüzemek az üzemen kí­vüli szállításaikat egyre in­kább tehergépkocsikkal bo­nyolítják le. Mindez természetesen nem megy máról holnapra. Pénz, sok pénz és még nagyobb út­építő kapacitás kell ' hozzá, mint a jelenlegi. A biztató azonban mégis az: elindult egy folyamat, amely ha beteljesül, egy újabb nagy lépést teszünk a korszerűség felé... (f. s.) MMim fi* 1973. szeptember kedd Káli apróságait

Next

/
Oldalképek
Tartalom