Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-22 / 222. szám

into példák a Fémműveknél Három hát alatt hat baleset Füzesabonyban A baleseti statisztika sok mindenről árulkodik. A szá­mok mögött ugyanis az üze­mi balesetek ezernyi ólra éli: a rendezetlen családi élet, a megkövült munkahelyi légkör, az elavult technoló­gia alkalmazása, az új mun­kások tapasztalatlansága, gyakorlatlansága, ' a felelőt­lenség és még egy sor más körülmény, amelynek a meg­említéséhez oldalak kelteié­inek. .. Ezek között az okok között kerestük a legjellemzőbbe­ket annál a hat üzemi bal­esetnél, amely három hét alatt történt a Mátravidéki Fém­művek füzesabonyi gyárá­ban, < A KRÓNIKA. Augusztus 3.: Pásztor Já­nosáé egy munkaasztal mel­lett takarított, s közben nem vette észre, hogy az asztalról gurulni kezd egy jókora ten­gely. A súlyos alkatrész a bal lábfejére zuhant... Augusztus 15.: Németh Be­nedek az esztergagépe mel­lett dolgozott, s amikor a kapcsológombhoz nyúlt, a kar letört, és éles része pe­dig alaposan felsértette a kezét... Augusztus 18.: Antal Sán­dor két társával hegesztés­hez készült. A hosszú csövet két hordóra tettéle fel. A sú­lyos cső legurult és rázuhant a munkás lábára... Augusztus 21.: Hankó Lász­ló a készárut szállító szala­gon akart feszíteni. A villás­kulcs lecsúszott a csavarról, ezért megsérült a szerelő ke­ze. .. Augusztus 23.: Mátlié Já­nosáé a tubusgyártó üzem­részben dolgozott. A gépen félrecsúszott tubust akarta megigazítani, de nem állítot­ta le a berendezést, amelyik felhasította a jobb alkarját.., Augusztus 24.: Békési Gyti­táné balesete két műszakkal később ugyanazon a gépen történt. A szabálytalan tu­busigazítás itt is kézsérülés­sel járt... AZ OKOK. — Az első esetben a hely­telen anyagtárolás miatt kö­vetkezett be a baleset. A fele­lősség az üzemet terheli, mert nem tudtuk felkutatni azt, aki az asztalra tette a súlyos anyagot. A következő esetnél sem a dolgozó hi­bás, mert a baleset egy előre nem látható anyaghiba miatt történt, a kapcsolókarban kívülről nem érzékelhető re­pedés volt — sorolja a jegy-, zökönyvek megállapításait* Kovács Benedek, a gyár egy-a Sikeres vállalkozás UJítóhónap a Hatvani Konzervgyárban' Kicsi rózsaszínű plakát szerte az üzemben. Újítási hónap, hirdetik a vastagon szedett betűk. A tájékoztató jellegű sorok alatt pedik két aláírás: Szakszervezeti Bi­zottság. Vállalatvézetőség. —; Nem panaszkodom, öt­ezer vagon paradicsom már beérkezett äT gyárba, s ezen a héten teljesítjük idei kész­áru-tervünket. Mégpedig a termelékenység fokozásával, hiszen kétszáz emberrel ke­vesebbet foglalkoztatunk a tavalyinál! De azért jól jön az a haszon is, amit az újítók összekaparnak — mondja Papp József igazgató a kis plakátokra célozva. Majd arról beszél, hogy az utóbbi évek­ben mintha stagnálna ország­szerte az újítómozgalom. A Hatvani Konzervgyárban szerették volna elmozdítani _a holtpontról, ez a meahirde- tett verseny másik, nem tit­kolt célkitűzése. . ★ Továbbiakban Bellák Ist­ván főmérnök és Ködmön Ferenc munkavédelmi előadó tájékoztatott bennünket az újítási hónap eseményeiről. — Arra törekedtünk, hogy augusztus , folyamán minél több dolgozónk bekapcsolód­jon a mozgalomba, s ötle­teivel, javaslataival segítse feladataink megoldását — mondja a főmérnök. — Ép­pen ezért a versenyidőszak­ban bejelentett és elfogadott újításokat gyors elbírálásban, azonnali díjkifizetésben ré­szesítettük. A vállalat veze-/ tősége külön céljutalommal is serkenteni kívánta az újí­tókedvet. A megállapított eszmei, illetve kalkulált újí­tási díjon felül minden elfo­gadott és bevezetett újítás, öt­letadóját ötszáz forint cél­jutalomhoz juttattuk. Az eredmény? Egyetlen hónap alatt annyi újítás, mint ta­valy egész esztendőbenl Fil­mez László műszerész egy­maga négy ötlettel jelentke­zett. amelyek közül hármat rögtön elfogadtunk, s meg­kötöttük ■ vele a hasznosítási szerződést. ★ Kik, és milyen ötletekkel neveztek az újítási verseny­re? Ködmön Ferenc vaskos borítékokat halász elő egy szekrényből. — Hangsúlyozom, ezek nem találmányok, hanem olyasféle szerkezeti, módszer­béli változtatások, amelyek «^y-esv munkafolyamat ter- ro»iteaonységét, biztonságát Wit/Ä Bőr Ferenc és Ko- líZM AMsús például # Is*m* termékek szállítására, mozga­tására dolgozott ki rakó-1 mánymódosítást. Farltas Jó­zsef műszerész a paradicsom- feldolgozásánál egy kézisze­lepet alakított át pneumati­kus működtetésűvé, v, Varga István garázst szakmunkás a villamos targonca indító el­lenállását változtatta meg igen előnyösen. Furucz Lász­ló újításai közül pedig hadd — 'említsem a fotoelektromos le­mezszámlálót, amelyet a li­tográfiái üzemben tudunk hasznosítani. Vagy ott egy másik ötlete, amellyel gazda­ságosan felújíthatja gyárunk azt az olasz műszert, ame­lyet a paradicsomsűrítőknél alkalmazunk hosszabb ideje. ★ A konzervgyári „újítási hónap” főszereplői között ta­lálni Szeliczky József mű­szerészt, a KlSZ-szervezét titkárát. Személye eleven példa a fiatalok előtt. Nem csupán újítása miatt, ha­nem azért a szerénységért, amellyel az újságíró kérdései elől kitérni próbál. — Nem nagy ügy, amit csi­náltam. Az én bubprékoltatós elven alapuló folyadékszint- távadóm tulajdonképpen csak a hibalehetőségeket kiszöbö- li ki biztonságosabban. Vagy­is mechanikus erőáttétel nél­kül leállítja és indítja a töltőszalagot, annak megfe­lelően,, hogy teli van-e a tar­tály paradicsommal, vagy pedig nincs! — S mennyiből oldható meg? — Negyedébe kerül, mint a paradicsom-feldolgozásnál eddig használt hagyományos folyadékszint-távadók. Ahogy hallom, ezért javasolják or­szágos elterjesztését.-k Huszonöt esztendeje álla­mosították . a magyar kon­zervipari. Ugyanilyen idős az újítómozgalom’ is. amely az imént leírtak szerint a liat- "vani üzemben friss lendületet vett. További népszerűsítését szolgálja az a helyi vetélke­dő, amelyet november köze­pén rendeznek meg az újí­tásokkal kapcsolatos ismeret- anyagból, s amelynek győz­tesei elindulhatnak az ipar­ági döntőn. A Hatvani Konzervgyár brigádja egyszer már jól sze­repelt a magasabb szintű versenyen. Két esztendeje másodikak lettek a döntőben. A jó eredmény kötelez. Re­méljük, a hatvaniak újabb ' szereplése méltó is lesz a hágj’ oroány okhoz. 4$talámy) ség biztonsági megbízottja. — A további négy baleset vi­szont a dolgozó mulasztása miatt következett be. Nem tartották be ugyanis a bal­esetvédelmi előírásokat. — Valamennyien ismerték a szabályokat? — Igen, mert a baleset után mindannyian azt mondták: tisztában vannak azzal, hogy szabálytalanul végezték a ■ munkájukat.. j Ezek az okok kerültek te­hát a jegyzőkönyvek megfe­lelő rublikáiba. Vannak azonban más okok is, ame­lyeket az évelt során össze­gyűlt tapasztalatok alapján fogalmazott meg a biztonsági megbízott: — A szabálytalanságok hát­terében nem egy alkalommal a fáradtság áll. Dolgozóink jó része a műszak előtt ott­. hon is dolgozott, s bizony pi- |»henés nélkül állt a munka- padok, a gépek mellé. Köz­rejátszott még a meleg au­gusztusi időjárás is. Mi is- js-merjük már ezeknek a hóna- Spoknak a veszélyeit, s fel is ^hívjuk rájuk a dolgozók fi- .fc.yelmét a rendszeresen meg- Wtartott balesetvédelmi okta- llftásokon, illetve a megtörtént »eseteik után a helyszínen is; H'A most balesetet saenvedet- H tek többsége új, kezdő dol- gl-gozó: náluk még a gyakor- W latlanság, a tapasztalatlanság * 'is döntő a baleseteknél. Pe­dig belépéskor alapos eliga­zítást kapnak minderről.»» A KÖVETKEZMÉNY, Minden esetben a dolgo­zok testi épsége, sőt az élete került veszélybe. Csupán a, Szerencsének köszönhető, hogy egyik-másik eset nem ist vált végzetessé. Mindezeken fStúl a három hét alatt kiesett termelésből 65 munkanap,, j|s jelentősen leromlott az »üzemrész baleseti statisztiká­ig ja. Az elmúlt évben összesen1 történt 24 baleset, az idén - már 26-ról kellett jelentést küldeniük. Intő példák ezek. Egy sor olyan tennivalóra hívjak ' fel paz illetékes vezetők figyel­emét, amelyre például az V újonnan belépőknél van fpóriási szükség, hogy megelőz­zék a balesetekét. Bár — mint a példák is mutatták — a legtöbb esetben a dolgozó volt a hibás, mégis az üzem­nek kell megtennie a hatá­rozottabb lépéseket... ! Szilvás István rw § ,<r Vendégszüretelő' szűcsi asszonyok ? f A férfiak jő része a kör- iínyék munkahelyeire' ipari §üzemekbe, bányába jár dol­gozni. Az ő példájukat köve­ik az asszonyok is, akik Szü­lésiből reggelente autóbuszon ^utaznak a . Gyöngyös-do- ■ mosziói Állami Gazdaság »gyümölcsösébe. Szűkösek '»otthon a munkalehetősé­gek, meg aztán néhány év alatt összeszokott a kis ,,csa-^, ipát”, könnyebb elviselni az- - ■utazás fáradalmait. Az állami gazdaság 3-as üt * 'melletti almáskertjében ta-4p látunk rá juk. Szinte roska- % idoznak a fák; az idén bőven ; termett a jonatánból, talán ikétszer annyi is lesz, mint fílavaly. A pirosló ágak közti, szorgalmas kezek kapkodják • a> gyümölcsöt, s frissen moz-j^* gó asszonyok hordják vöd- rökben az osztályozökhoz: G.ubis Bertalanná irányítja* a+szűcsi csapat munkáját. — Ilyenkor még kétszáz-, nálkis többen dolgozunk itt* az almasban, különböző f-a-, lukból; most elkel a mun­káskéz. De mi. tizenketten nemcsak az almaszüret ide­jén járunk ide, itt voltunk már akkor is, amikor hó volt a - környéken. Ápoltuk, met­szettük az almafákat. A beszélgetés közben alig' pillantanak fel, kezük nem áll Weg egy percre sem. Gyorsan mozognak, de így is alig győzik hárman az osz­tályozást, a teli vödrök egy­más után érkeznek. Papírral bélelik a ládákat, amelyek a gyöngyösi, illetve a budaörsi hűtőházba kerülnek. Az ap­róbb almát külön rakják, azt közvetlenül eladásra szállít­ják a vontatók. Az asszonyok már a szemükkel meg tud­ják különböztetni az egyéb­ként egyformának látszó al­mákat, az osztályozóformác nak már csak ‘ellenőrző sze­rep jut. . ’ — Reggel fél hétre érke­zünk a gazlaság autóbuszá­val — mondja Pintér István­ná, aki lányával együtt jár el a faluból. — Az ebédet ide hozzák, s' haza is szállítanak bennünket. Persze, otthon aztán folytatódik a munka, mert ott van a háztartás, a kert a ház körül. — Jól lehet itt keresni? —■ Teljesítményt számol­nak el — kapcsolódik a be­szélgetésbe Szundi ' Istvánná is — a keresetünk attól is függ, miiyen sok az alma, milyen nagy szemű a termés. Az iáén jól fizetnek a iák. igaz, egész évben meg is dolgoztunk érte. Van olyan ■ közöttünk különben, aki három éve vagy még régeb­ben jár ide. Nem könnyű élet ez, de mi már megis­mertük, megszoktuk egymást is, meg ezt a környezetet is. Máris indul tovább az üres vödörrel. A gazdaság al­máskertjében naponta össze­sen hét-nyolcszáz mázsát is leszednek ezek az asszonyok és a társaik, a többi faluból. Á szép termés az ő kezük munkáját dicséri. Nem utol­sósorban a gyors kezű, „ven­dégszüretelő’' szűcsiekét. „ (hekeH) Járul a fűtőolaj-ellátás a vámosgyörki ÁFÉSZ területén A Vámosgyörk és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ-hez tartozó községekben is egyre több olajkályhát vásárolnak. A fű­téshez szükséges olaj biztosí­tását éppen ezért a szövetke­zet vállalta magára. Eddig több község ellátását csere­hordókkal oldották meg, ám még így sem tudták kielégí­teni a most jelentkező igé­nyeket. A szövetkezet vezetői ezért úgy határoztak, hogy Adácson egy hatalmas tar­tályt helyeznek el. A 10 köb­méteres föld alatti olajtárolót a napokban töltötték fel. A felszabadult hordókkal pe- lig Visznek és Atkár csere­telepeire szállítják a fűtőola­jat. Az ÁFÉSZ így a csaknem 300 ezer forintos beruházás­sal javított a körzethez tar­tozó községek tüzelőolaj-ellá­tásán. Tarnaszentmária: Két község „házasságának” nyertese Kis falu a névadó folyó mentén Tarnaszentmária, s hogy már önálló tanácsa, sőt még termelőszövetkezete sincs, az — idegen — ember számára még jelentéktele­nebbnek tűnik. Csöndesek a délelőttök, egy-egy betévedő jármű va­lósággal eseményszámba megy. Amíg nyitva van, leg­feljebb az egyetlen .vegyes­üzlet előtt tapasztalni némi •élénkséget, vagy épj»enség- gel az italbolt környékén. Valójában azonban, az ide­valósiak a megmondhatói, hogy: hamis a kép. Sem az idő, sem az élet nem állt meg a településen, ha nem is so­kan, — mindössze 600 körül —, de lakják, bírják, építik, fejlesztik ezt a községet is. Igaz, hogy közülük többen reggelente s általában piű- szakváltások előtt „kiröppen­nek”, elhúznak Tarnaszent- mariáról, a távolabbi munka­helyekre, Recskre, Visontára, Sírokba, jó részük azonban ideberm, vágy legalábbis a környéken marad. A ház kö­rül, meg a határban tölti szorgalmasan az idejét. S egyszerűen ezért nincs az a nagy sétafika az utcákon,’ vagy ráérős terefere a kapuk előtt! Csak aki itt él — például özv. Hódúi Gyuláné, vagy hozzá hasonló más, régi íar- nciszentmáriai — -u nieg- ramdtotöá^iiQgy- atixe ez az igyekezet, mennyi új ház épült csupán a legutóbbi években is, mekkora a válto­zás. — Majd mindenütt van már járdánk, korszerűsítették a közvilágítást is, valósággal kicserélték a postahivatalt, hogy csak néhányat említsek — sorolta Hodai néni csak úgy kapásból. — Most meg éppen egy modern állomás- épület készül a vasúton! Mit mondjak még? Sokkal, de 'sokkal könnyebben vagyunk, mint azelőtt. Jobban élünk, és praktikusabban. A gyere­keket óvodába, napközi ott­honba és az iskola felsőbb osztályaiba, Verpelétre, autó­busz viszi rúindennap, s az is hozza vissza onnét a falu­ba. Szóval igaz, ami igaz: a tanácsi és a szövetkezeti összevonás is csali előnyünk­re vált,! S amint az említett „há­zasságoknak" jobban is utá­nanéz az ember, maga is ha­sonló következtetésekre jut. A közeli Verpelét nem „fel­szippantotta”, hanem testvéri jó szándékkal maga mellé emelte néhány esztendeje a kisebb falut. A-z. egykori „Pe­tőfi” Tsz gazdasága a verpe­léti „Dózsa’” kebelén teljes­séggel kivirult, biztos és von­zó munkahelyévé vált, nagy csapat tarnaszentmár«« embernek, főként nőnek. Ahogyan Tavaszi Lajos, a faZfiwelKezet hej* itod^áoak vezetője elmondta: az egye­sülés után megduplázódott a létszám. ,S egyre nagyobb örömmel végzi ki-ki a maga dolgát, mert érzi, hogy jó ke­zekben van a sorsuk, jövő­jük. Összehasonlíthatatlanul jobban fizet már a szőlő, szé­pei fejlődik a falu szélén te­lepített új erdő, s az elvadult Tarna-mente, a Kis- és Nagy­mocsár, a Felsőrét, rendbeté­telével, a domboldalak erózi­ója elleni eredményes véde­kezés következtében pedig további földterületek válnak művellietővé. A közös tsz járműveivel — kár, hogy ke­vés van belőlük — mód nyí­lik már a tarnaszentrrfáriai bánya kedvelt riolit tufakö­vének egészen távoli vidéke­ken történő értékesítésére, sőt a szövetkezet erejéből sé- sőbb talán a nagyobb hasz­not hozó bazalt, andezit ki­aknázására is futja. Ifjú Kovács Miklós, a nagyközségi közös famstes képviselője — aki egyébként heti két alkalommal tart fo­gadónapom a helyi hivatalban, s különben «ápfroníelnök a faluban — pedig nemcsak megerősítette az iménti véle­ményeket, hanem a fejlesz­tés további programjában több új elképzelésről is be­szélt. S ennek során nem fe­lejtette elmondani azt sem, hogy a tervek valóra váltá­sában nagy része van a■ falu a. lakc^ßas­társadalmi munkájának és. így sikerült az utóbbi idők­ben virágokkal ékesíteni a házak elejét, az utcákat, így történt a tűzoltószertár fel­újítása, s kezdődött az orvosi rendelőnek és környékének a csinosítása is. Éppen ezért, a jövőben is számít a nép­front, a tanács a lakókra, kü­lönösen a fiatalokra. — Elértük, hogy már úgy­szólván majdnem minden megvan Tarnaszentmárián is abból, ami kell egy ilyen te­lepülésen — beszélte ifj. Ko­vács Miklós. — Teljes elé­gedettségről azonban persze még itt sem lehet szó, né­hány dolog hátra van. Gon- \ dolok itt az Egri út kijavítá­sára, vagy történetesen az elég jó vegyesbolt áruellátá­sának további tökéletesítésé­re. Aztán, hogy csak egyet említsek még, jó lenne lehe­tőséget találni például egy nagyobb helyiség biztosításá­ra. is, mert jelenleg falugyű­lést, vugy más rendezvényt legfeljebb, * párthszban, az iskolában tarthatunk, de oda s»m lét bé miocén érdeklő­dő. Nem, no nem valamiféle költséges művelődés5 otthqnt, hanem csupán egy egysze­rűbb é*»üte*e*s u’jerwr-énk niKid valamikor, <5 bízunk is högy elÄö-utobb si­kerül : Mint «sím?» mái*, <suiít . eddig akartunk .. , Ilyenféle hát ez a falu a Tárná mentén. Dolgos, iparr kodó, gyarapodó, s tervező. Gyónj Gyula Mrmm # J&äÄ äia-msai l (Puskás Anikó felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom