Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-21 / 221. szám

S okféle érdek metsző- pontja a vállalati tevékenység. Az,érdekek bo­nyolult kölcsönhatásban áll­nak; egymással, egyezhetnek és szembekerülhetnek. Vajon mi az az erő, mely a kusza­ságban rendet teremt? Mond- ’ hatnék,4 természetesen az össztársadalmi értiék. Ez elvben igaz. A gyakorlati i fölismerés s még inkább az érvényesítés már nehezebb, hiszen nem laboratóriumi [modellről, hanám egy szün­telenül mozgó, azaz változó szervezetről van szó. S nem is kevésről, mert ,az iparban tavaly 1040 állami vállalat működött. Jól, rosszul, ki­sebb vagy nagyobb nyereség­gel. következetes termelés­fejlesztéssel, a holnapi célok­ra is figyelmet szentelve, vagy csak a mai érdekekre ügyelve. Ahány vállalat, any- myiféle jellemző? Nem egé­szen. Napjainkban az irányítási rendszer — s annak kifeje­zői, a gazdasági szabályozók — a normális feltételekkel működő, jól vezetett vállala­tokhoz igazodik. Ez a hosz- szú távú társadalmi érdekek következménye, ahogy a vál­lalati teljesítmény minőségé­nek, hatékonyságánál?; előtér­be helyezése úgyszintén. Ér­zékelik-e ezt a vállalatok? Bizonyos dolgokban igen. Miért, hogy sűrűn magatar­tásuk mégis mást, ezzel el­lentétest mutat? A társadalmi érdekek és-a vállalatiak — átmenetileg — szembekerülhetnek. ‘Társa­dalmi érdek például az építő­ipar gyorsabb műszaki fej­lesztése, ugyanakkor a ter­melésnövekedés túlnyomó ré­sze 1971-ben és tavaly is a foglalkoztatottak számának emelkedéséből származott. Azért, ment a vállalati érdek a „drága” gép, berendezés el­lenében az „olcsó” munkaerő mellett szavazott. Ez a mai érdek azonban konfliktust te­remt, mert holnap — a mun­kaerő-utánpótlás elapadása ■miatt — mégiscsak rá kell térni az intenzív útra, a gyors technikai korszerűsö­désre. A harmadik ötéves terv­ben — a mondandónkat meg­világító esetek sorolását folytatva --- a teljes fejlesz­tési kiadásokon belül 84,5 százalék volt a termelő be­ruházások aránya. A negye­dik ötéves tervben ez 80—81 százalékra csökken, azaz ha­tékony munkával, viszonylag kisebb beruházási hányaddal kell előteremteni a termelés állóalapjait. Ez éppúgy össz­társadalmi érdek, mint válla­lati. * Igen ám, de az érdekcso­porton belül már nem min­den részlet egyezik. A válla­latnak például kifizetődő — mert sem eszközlekötési já­rulék, sem amortizáció nem terheli — az újonnan épült gyártócsarnokba öreg, úgy­nevezett nullára leírt gépe­ket, berendezéseket telepíte­ni. (Ezek aránya ma a teljes gépállományon bélül 18 szá­zalék!) Mai' érdekei oltárán tehát föláldozza ezzel a vál­lalat a holnapi célokat, hi­szen . az elavult eszközök fé- 'kezik a műszaki fejlődést, el­foglalják a termelékenyebbek elől a helyet, konzerváljál? a technológiát, a munkaerő szakképzettségi színvonalát stb. A holnapi vállalati célok' — ‘ műszaki fejlesztés, minő­ségnövelés, hatékonyság — távolabbra kerülése összege- zőt^ve már kihat a társadal­mi érdekekre is... a láncot egyetlen gyengébb szemnél elszakíthatjuk! Azaz a mun­ka társadalmi termelékeny­ségét úgy kell növelni, hogy az minél inkább összhangban álljon az általános és a vál­lalati érdekekkel, a mai cé­lokkal, s a holnapi tenniva­lókkal. A szárazság ellenére: A zöldségkertészek sikere ” Erdőtelken A zöldbabszedésben a füzesabonyi gimnazisták is bese­gítenek. Tipari Hilda és Bakondi Teréz gyorsan megtöltik a kosarat friss terméssel'. — Most jövök a határból — mondja Lőcsei József, az erdőtelki Szabadság Terme­lőszövetkezet elnöke, a gép­kocsiból kiszállva. — Az őszi időjárás ugyan kedvez a be­takarításnak, a legnagyobb gondunk mégis a szárazság. Megyeszerte komoly ‘ gon- 'dot okoz, hogy kevés a víz a talajban. A szántóföldeken a vízhiány nehezíti a talajelő­készítést. Nem beszélve a kertészetekről, ahol a para­dicsom, a paprika, a zöldbab, a káposzta igen sok vizet igényel. Az, elnöki szobában szám­lák, kimutatások kérőinek elő. Eztk mind az idei ter­méseredményekről tájékoz­tatnak. A zöldségkertészet nagy hagyományaival rendel­kező szövetkezet a szárazság­gal küzdőé is várhatóan túl­teljesíti eves tervét. Ez első­sorban a kertészetnek kö­szönhető Az árbevétel ugyan­is a kertészeti termékekből megközelíti a 12 millió forin­tot. A pénzes növények kö- *ftl nyáron bőven termett a itn .nyc. amelynek zömét a HU NGAflOimiliT vásárolta fel. Az erdőtelki sárga- és görögdinnyét azután Európa különböző országaiba szállí­tották. Most a paradicsom és a paprika szedésén a sor. Ezek­ből is termett elég, különö­sen paradicsomból. A szövet­kezet asszonyain kívül a ter­mésszedésbe besegítenek a füzesabonyi gimnázium tanu­lói is. A határban öntözővízzel frissítik fel a száraz földet, öntözik a paprikát, amely leginkább károsodott a nagy szárazság miatt. Beérett augusztusban elvetett zöld­bab, és a Benebelső-tábla szélén rekeszekbe pakolják a leszedett termést. Innen szál­lítják naponta a HUNGA- ROFRUCT káli átvevőhelyé­re. Az idén Erdőtelken is meg­kezdték a kertészet korszerű­sítését. A munkaigényes pa­lántázás helyett a szövetke­zetben a paradicsomot már szemenként! vetőgéppel mag­ról vetették. A kedvező ta­pasztalatok alapján jövőre is ezt a módsfcert alkalmazzák, (rn. k.) Könnyű ez? Az irányítási rendszer a legnehezebb, leg­bonyolultabb, mert a legtöbb tényező kölcsönhatásával kényszerül számolni. A gyártmányszerkezet változása lényeges tényező a nemzeti jövedelem . növekedésében, de sűrűn szembekerül a vál­lalatok bizonyos csoportjai­nak mai érdekeivel. Az úgy­nevezett központi fejlesztési programok — így az, hogy az energiahordozókon belül a szénhidrogének aránya az 1970. évi 42 százalékról 1980- ra 65 százalékra emelkedjék — nagy hatást gyakorolnak az ipar egészére, a vállalatok „egyéni” jövendőjére, mégis, ma nem mindenkor találnak teljes megértésre, ‘támogatás- , ra. Bátran leírhatjuk tehát, hogy a vállalatokon belül a napi és a távlati érdekek kö­zött sűrűn konfliktusok te­remtődnek, s ez nemhogy hi­ba lenne, hanem egyenesen a haladás lendítője. Akkor, ha. .. Ha a vállalatok meglelik az érdekek egyeztetésének . elvi alapját, ha megkeresik azokat a módszereket, ame­lyek a tényleges hatékony­ság forrásai. Ilyen módszar egyebek között a rekonstruk­ció, azaz új alapberuházás nélküli intenzív fejlesztés, az építésben, szerelésben az idényjelleg szerepének mér­séklése, a gyártás- és gyárt-» mányfejlesztésben az egész­séges kockázat viselése, ’a túlzott ágazati berendezke­dés föladása a szabad kapa­citások hasznos i tása érdeké - ben. Természetesen a fö;nft fel­sorolás estleges, hasonlókat nem nehéz lelni, ahogy hiba elfeledkezni a mai érdekek, holnapi célok konfliktusá­nak, lélektani, beidegződés- beli okairól is. A gyárakban sokat emlegetett „verkli” nem pusztán kiszólás. Össze­gező je egy meghatározott: szemléletnek és gyakorlat­nak, a nagyon is kétes érté­kű elvnek, miszerint járt utat járatlanért el ne hagyj. Ha ez így lenne, ha igaz len­ne, az ipar nem volna ipar, mert valamikor a „mai” ér­dekeik túlzott érvényesítése okán megragad a kézi resze- lőnél, a gőzgépnél, az ösko- hóknál. T olják félre ezelk szerint a mai érdekeket, s csakis a holnapra figyelje­nek? A végletesség jót soha nem szült. A jobb utáni ku- ■ tatás annál inkább: S ez eset­ben ez a jobb annak keresé­se, ami a mai érdekeket és a holnapi célokat összefogja, ami ma is elegendőt nyújt, s holnapra még többet ígér. M. O. A Borsodnádasdi Lemezárugyár 1972-ben új üzemegységgel gazdagodott. Az új edény­üzem érdekessége, hogy az ott dolgozók nagy százaléka, mintegy negyven fő, Heves me­gyei. Saját készítésű lemezekből a legkülönfélébb horganyzott háztartási edényeket, vödrö- ket. öntözőkannákat gyártanak. Az ugyancsak tavaly vásárolt NDK gyártmányú automata vödörgyártó sor, és szálhegesztő revén, az egy műszakban dolgozók napi teljesítménye 1500—1600 darab különféle háztartási cikk. (Puskás Anikó) Körkérdés az építőkhöz Hány lakást adnak ál az lilén? Az idei lakásépítési terv teljesítése biztosítottnak lát­szik, sőt az előirányzottnál több lakás átadását is vár­hatjuk. Ezt lehet elmondani összegezésként azokról a tá­jékoztatásokról, amelyeket megyénk két építőipari vál­lalatától kértünk. A meg­nyugtató adatok mellett azonban még . mindig sok gond zavarja a lakásátadá­sok i folyamatos ütemét; el­sősorban a közművek, a gáz­szerelések, a távfűtő beren­dezések elmaradása az épít­kezésektől. De nézzük rész­leteiben: a Heves megyei ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT műszaki. Igazgátóhefyéttesé- tői, S&pi Istvántól azt a tá­jékoztatást kaptuk, hogy a megyében idén ytervezett 787 lakás helyett várhatóan. 850- nél is többet sikerül átadniuk, Feladataik természetesen az egri » Csebokszári lakótelep építésénél . a legnagyobbak, de itt jelenti a legtöbb prob­lémát a közműellátottság hiánya is. A C—A jelű épü­letbe például gázbevezetés nélkül költöztél? be a lakók, s a távfűtővezeték elkészíté­sét is csak az év_ végére ígé­ri a Közmű és” Mélyépítő Vállalat. Nagy .erőfeszítéseket tesznek, hogy a korábbi idő­szak előkészítési hiányossá­gait pótolják; Réti Gyula lé­tesítményi főmérnök elmond­ta, hogy augusztus végén a hőközpont építői, szerelői kö­zös tanácskozáson ütemter­vet dolgoztak .ki, és ■ szoro­sabb együttműködést hatá­roztak el a munkában. A vállalat egyébként — ha az időjárás nem szól közbe — 560 lakást készít el Egerben az év végéig, a tervezéttnél jóval többet. A túlteljesítés elsősorban a jobb munkafe­gyelemnek és a szervezett­ségnek köszönhető; a ház­gyári és nagyblokkos építke­zéseknél egyaránt jól megta­nulták már a „leckét” a bri­gádok. Bevált például a sza­lagrendszerű, munkaszerve­zés is. A szakipari munkák egy részét a gyorsabb befe­jezés érdekében, alvállalko­zóknak is kiadják. Gyöngyösön a Mérges ut­cai lakótelepen az állami építők 65 lakást adnak át, Hatvanban pedig két negy­ven lakásos épület befejezé­se a feladatuk. Előrelátha­tóan ezt megtoldják még egy harmadik épülettel is, és negyven lakással túlteljesí­tik a tervüket; A TANÁCSI ÉPÍTŐKNÉL hasonlóképpen jól állnak a IV. ötéves tervi feladat ará­nyos teljesítésével. A PEVA és a bufa-tábla rendszerű épületeiknél a technológiai időt sikerült tíz hónapnál *is rövidebbre csökkenteni, s ez megbízható vállalási határ­időket jelent. Mohai Lajos műszaki osztályvezető-he­lyettes arról tájékoztatott, hogy az idei 423 lakás he­lyett 439 általuk épített ott­honba költözhetnek be már az idén a lakók. A teljesítés feltételei biztosítottak. Szep­tember 1-ig a megyében 122 lakást adtak már át, novem­ber végéig az ütem szerint már négyszázat fejeznek be és decemberre csupán 39 marad Ezek közül Gyöngyö­sön 97, Hevesen 20, Egerben pedig 322 lakás épül. Mind­egyik egységes építési mód­dal, tapétázva, szőnyegpad­lóval ellátva készül. Hatvan­iján jövőre építenek lakáso­kat a tanácsi építők. A megyeszékhelyen kívül, a másik két városban egyéb­ként sokkal nagyobb szerep jut a szövetkezetnék, külö­nösen a Mátravidéki Építő és Szakipari Szövetkezet vállalt sokat a lakásépítési programból. Előzetes tájé­kozódásunk szerint ők is teljesíteni tudják terveiket. • • • A negyedik ötéves terv hátralevő l?ét esztendeje ne­hezebbnek ígérkezik a lakás- átadások folyamatosságában. Az idén nincs gond, túltelje­sítés is lesz, de a jelek ar­ra utalnak, hogy az előké­szítések még mindig nem ér­ték el a kívánt színvonalat. Az együttes munkában, a különböző szervek összehan­goltságában még akad javí­tanivaló . „ (hekeli) A mezőgazdaságban dolgozó nők helyzete egy hatvani NEB-ülés tükrében A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKBEN dolgo­zó nők helyzetével foglalko­zott legutóbb Hatvan város népi ellenőrzési bizottsága, s megállapította többi között, hogy mind a hatvani, mind pedig a boldogi, nagyköké- nyesi termelőszövetkezetek asszonyai, leányai koruknak és fizikai adottságaiknak megfelelő munkakörben fog­lalatoskodnak. A helyi adott­ságok figyelembevételével leginkább a kertészet és' a szántóföldi növénytermelés az, ahol zömmel munkát kapnak a nők, s feladatuknak jó szakértelemmel eleget is tesznek. Az ügy kapcsán folytatott vizsgálat, majd az ülésen le­folyt vita során fény derült azonban arra is, hogy a gaz­daságok vezetői kevés gon­dot fordítanak a szakmun­kásképzésre, s e területen a nők háttérbe szorulnak. Egye­dül a hatvani Lénin Terme­lőszövetkezet tett erőfeszíté­seket a leányok, asszonyok beiskolázására, nem minden siker nélkül. A szövetkezet nőtagjai közül az utolsó két esztendőben 13 vegezte el a mezőgazdasági, kertészeti szakiskolát, s őket tanulmá­nyi idejük alatt ösztöndíjjal, s kollégiumi költségek fede­zésével támogatta a vezető­ség. KRITIKUSABB A HELY­áLIijaa azi.uJ^Uimv, m>30­nyire^jutnák egy-egy gazda­ságon belül vezető szerephez az asszonyok? Boldog, Nagy- kökényes esetében a szövet­kezeti tagok jó 50 százaléka nő. A vezetőség tagjai között mégis alig 25 százalékban jutnak szerephez. Majdnem ez a helyzet a hatvani gazda­ság esetében is. Pozitívum­ként könyvelhető el azonban mindhárom szövetkezetnél a jövedelemelosztás aránya. Megszűnt a nők és férfiak között alkalmazott differen­ciálás, s igen. figyelemre mél­tó módon próbálnak köny- nyebb munkalehetőséget biz­tosítani az asszonyoknak. Nagykökénfiesen például kor­szerű baromfitelepet létesí­tettek, ahol a munkát egész évén át női dolgozók látják el. A hatvani közös gazdaság keverőüzemet hozott létre a leányok, asszonyok foglalkoz­tatására. A HÁROM TERMELŐ­SZÖVETKEZETBEN lefoly­tatott NEB-vizsgálat kiter­jedt olyan ■ kérdésekre is. mint a szabadságolás, a női dolgozóknak juttatott ked­vezmények rendszere. E te­kintetben eltérő a gyakorlat, de ez nem jelent negativi- tást! Általában 250 munka­nap teljesítése esetén nők és férfiak egyformán 12 nap alapszabadságban részesül­nek, s kétévenként ez egy nap pótszabadsággal bővül. Boldoopn .azonban aieyyalQs> tolták, hogy minden asszony, akinek három kiskorú gyer­meke van, további két nap szabadságot kap. S itt úgy alakították ki a munkaren­det is, hogy a női dolgozók minden héten szabad szom­batban részesülnek. A ked­vezményes üdültetés tekinte­tében azonban már Hatvané az elsőség. Mert amíg Boldog egyetlen női dolgozóját sem juttatja ilyen kedvezményi­hez, a Lenin Termelőszövet­kezetből tavaly is 30 asszony járt a Szovjetunióban, s mi­ként Nagykökényesén, rend­szeressé váltak a leányoknak, asszonyoknak szervezett hét végi kirándulások. SZÓLJUNK A NŐK HELY­ZETÉNEK további javításá­ról, ez a téren nyíló lehe­tőségekről is, mivel a NEB ülése e témára szintén kiter­jedt! A női munkaerő hely­ben való, illétve folyamatos kihasználása, lekötése tekin­tetében leginkább a boldogi Béke Termelőszövetkezet je­leskedik. A Kőbányai Porce­lángyárral kötött egyezség, a hónapról hónapra fejlődő he­lyi üzem lassan háromszáz női dolgozót juttat állandó keresethez. A hatvani Lenin Termelőszövetkezet ugyanak­kor saját melléküzemágai — műanyagtáska-gyártás, ■ sza­bás-varrás» keverőüzemi cso­magolás, fagyálló • folyadék készítése! • — fejlesztésével kíván® eleiét «eniü asinák. hogy női dolgozói munka nélkül maradjanak. Érdekes módon Nagykökényesen a nők a téli foglalkoztatást ke­véssé igénylik. Ezt az idő­szakot inkább pihenésre, a családdal való fokozott gon­doskodásra fordítják, ilyen­formán sokat könnyűének a gazdaság vezetőinek foglal­koztatási gondjain. HA VALAMIT MÉG HIÁ­NYOLUNK, s erre , a NEB- ’ vizsgálat szintén fényt derí­tett; szövetkezeteink elha- , nyagolják a nők szakmai, politikai, esztétikai nevelését. Az ülés résztvevői éppen ezért javasolták, hogy a gaz­dasági vezetők, ■ egyetértés­ben a pártszervezetekkel és a nőbtzottságokkal, a jövőben szervezzenek mind több he­lyen nők akadémiáját, s biz­tosítsák azok erkölcsi és anyagi támogatását. Működé­sük jobb termelési eredmé­nyekben, a női dolgozók látó­körének szélesedésében, szel­lemük paliérozodásában re­alizálódik majd igazán. (moldvay) 1913, szeptember 8L, pcnts% * * * Mai érdekek, holnapi célok (Foto: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom