Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-21 / 221. szám
S okféle érdek metsző- pontja a vállalati tevékenység. Az,érdekek bonyolult kölcsönhatásban állnak; egymással, egyezhetnek és szembekerülhetnek. Vajon mi az az erő, mely a kuszaságban rendet teremt? Mond- ’ hatnék,4 természetesen az össztársadalmi értiék. Ez elvben igaz. A gyakorlati i fölismerés s még inkább az érvényesítés már nehezebb, hiszen nem laboratóriumi [modellről, hanám egy szüntelenül mozgó, azaz változó szervezetről van szó. S nem is kevésről, mert ,az iparban tavaly 1040 állami vállalat működött. Jól, rosszul, kisebb vagy nagyobb nyereséggel. következetes termelésfejlesztéssel, a holnapi célokra is figyelmet szentelve, vagy csak a mai érdekekre ügyelve. Ahány vállalat, any- myiféle jellemző? Nem egészen. Napjainkban az irányítási rendszer — s annak kifejezői, a gazdasági szabályozók — a normális feltételekkel működő, jól vezetett vállalatokhoz igazodik. Ez a hosz- szú távú társadalmi érdekek következménye, ahogy a vállalati teljesítmény minőségének, hatékonyságánál?; előtérbe helyezése úgyszintén. Érzékelik-e ezt a vállalatok? Bizonyos dolgokban igen. Miért, hogy sűrűn magatartásuk mégis mást, ezzel ellentétest mutat? A társadalmi érdekek és-a vállalatiak — átmenetileg — szembekerülhetnek. ‘Társadalmi érdek például az építőipar gyorsabb műszaki fejlesztése, ugyanakkor a termelésnövekedés túlnyomó része 1971-ben és tavaly is a foglalkoztatottak számának emelkedéséből származott. Azért, ment a vállalati érdek a „drága” gép, berendezés ellenében az „olcsó” munkaerő mellett szavazott. Ez a mai érdek azonban konfliktust teremt, mert holnap — a munkaerő-utánpótlás elapadása ■miatt — mégiscsak rá kell térni az intenzív útra, a gyors technikai korszerűsödésre. A harmadik ötéves tervben — a mondandónkat megvilágító esetek sorolását folytatva --- a teljes fejlesztési kiadásokon belül 84,5 százalék volt a termelő beruházások aránya. A negyedik ötéves tervben ez 80—81 százalékra csökken, azaz hatékony munkával, viszonylag kisebb beruházási hányaddal kell előteremteni a termelés állóalapjait. Ez éppúgy össztársadalmi érdek, mint vállalati. * Igen ám, de az érdekcsoporton belül már nem minden részlet egyezik. A vállalatnak például kifizetődő — mert sem eszközlekötési járulék, sem amortizáció nem terheli — az újonnan épült gyártócsarnokba öreg, úgynevezett nullára leírt gépeket, berendezéseket telepíteni. (Ezek aránya ma a teljes gépállományon bélül 18 százalék!) Mai' érdekei oltárán tehát föláldozza ezzel a vállalat a holnapi célokat, hiszen . az elavult eszközök fé- 'kezik a műszaki fejlődést, elfoglalják a termelékenyebbek elől a helyet, konzerváljál? a technológiát, a munkaerő szakképzettségi színvonalát stb. A holnapi vállalati célok' — ‘ műszaki fejlesztés, minőségnövelés, hatékonyság — távolabbra kerülése összege- zőt^ve már kihat a társadalmi érdekekre is... a láncot egyetlen gyengébb szemnél elszakíthatjuk! Azaz a munka társadalmi termelékenységét úgy kell növelni, hogy az minél inkább összhangban álljon az általános és a vállalati érdekekkel, a mai célokkal, s a holnapi tennivalókkal. A szárazság ellenére: A zöldségkertészek sikere ” Erdőtelken A zöldbabszedésben a füzesabonyi gimnazisták is besegítenek. Tipari Hilda és Bakondi Teréz gyorsan megtöltik a kosarat friss terméssel'. — Most jövök a határból — mondja Lőcsei József, az erdőtelki Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, a gépkocsiból kiszállva. — Az őszi időjárás ugyan kedvez a betakarításnak, a legnagyobb gondunk mégis a szárazság. Megyeszerte komoly ‘ gon- 'dot okoz, hogy kevés a víz a talajban. A szántóföldeken a vízhiány nehezíti a talajelőkészítést. Nem beszélve a kertészetekről, ahol a paradicsom, a paprika, a zöldbab, a káposzta igen sok vizet igényel. Az, elnöki szobában számlák, kimutatások kérőinek elő. Eztk mind az idei terméseredményekről tájékoztatnak. A zöldségkertészet nagy hagyományaival rendelkező szövetkezet a szárazsággal küzdőé is várhatóan túlteljesíti eves tervét. Ez elsősorban a kertészetnek köszönhető Az árbevétel ugyanis a kertészeti termékekből megközelíti a 12 millió forintot. A pénzes növények kö- *ftl nyáron bőven termett a itn .nyc. amelynek zömét a HU NGAflOimiliT vásárolta fel. Az erdőtelki sárga- és görögdinnyét azután Európa különböző országaiba szállították. Most a paradicsom és a paprika szedésén a sor. Ezekből is termett elég, különösen paradicsomból. A szövetkezet asszonyain kívül a termésszedésbe besegítenek a füzesabonyi gimnázium tanulói is. A határban öntözővízzel frissítik fel a száraz földet, öntözik a paprikát, amely leginkább károsodott a nagy szárazság miatt. Beérett augusztusban elvetett zöldbab, és a Benebelső-tábla szélén rekeszekbe pakolják a leszedett termést. Innen szállítják naponta a HUNGA- ROFRUCT káli átvevőhelyére. Az idén Erdőtelken is megkezdték a kertészet korszerűsítését. A munkaigényes palántázás helyett a szövetkezetben a paradicsomot már szemenként! vetőgéppel magról vetették. A kedvező tapasztalatok alapján jövőre is ezt a módsfcert alkalmazzák, (rn. k.) Könnyű ez? Az irányítási rendszer a legnehezebb, legbonyolultabb, mert a legtöbb tényező kölcsönhatásával kényszerül számolni. A gyártmányszerkezet változása lényeges tényező a nemzeti jövedelem . növekedésében, de sűrűn szembekerül a vállalatok bizonyos csoportjainak mai érdekeivel. Az úgynevezett központi fejlesztési programok — így az, hogy az energiahordozókon belül a szénhidrogének aránya az 1970. évi 42 százalékról 1980- ra 65 százalékra emelkedjék — nagy hatást gyakorolnak az ipar egészére, a vállalatok „egyéni” jövendőjére, mégis, ma nem mindenkor találnak teljes megértésre, ‘támogatás- , ra. Bátran leírhatjuk tehát, hogy a vállalatokon belül a napi és a távlati érdekek között sűrűn konfliktusok teremtődnek, s ez nemhogy hiba lenne, hanem egyenesen a haladás lendítője. Akkor, ha. .. Ha a vállalatok meglelik az érdekek egyeztetésének . elvi alapját, ha megkeresik azokat a módszereket, amelyek a tényleges hatékonyság forrásai. Ilyen módszar egyebek között a rekonstrukció, azaz új alapberuházás nélküli intenzív fejlesztés, az építésben, szerelésben az idényjelleg szerepének mérséklése, a gyártás- és gyárt-» mányfejlesztésben az egészséges kockázat viselése, ’a túlzott ágazati berendezkedés föladása a szabad kapacitások hasznos i tása érdeké - ben. Természetesen a fö;nft felsorolás estleges, hasonlókat nem nehéz lelni, ahogy hiba elfeledkezni a mai érdekek, holnapi célok konfliktusának, lélektani, beidegződés- beli okairól is. A gyárakban sokat emlegetett „verkli” nem pusztán kiszólás. Összegező je egy meghatározott: szemléletnek és gyakorlatnak, a nagyon is kétes értékű elvnek, miszerint járt utat járatlanért el ne hagyj. Ha ez így lenne, ha igaz lenne, az ipar nem volna ipar, mert valamikor a „mai” érdekeik túlzott érvényesítése okán megragad a kézi resze- lőnél, a gőzgépnél, az ösko- hóknál. T olják félre ezelk szerint a mai érdekeket, s csakis a holnapra figyeljenek? A végletesség jót soha nem szült. A jobb utáni ku- ■ tatás annál inkább: S ez esetben ez a jobb annak keresése, ami a mai érdekeket és a holnapi célokat összefogja, ami ma is elegendőt nyújt, s holnapra még többet ígér. M. O. A Borsodnádasdi Lemezárugyár 1972-ben új üzemegységgel gazdagodott. Az új edényüzem érdekessége, hogy az ott dolgozók nagy százaléka, mintegy negyven fő, Heves megyei. Saját készítésű lemezekből a legkülönfélébb horganyzott háztartási edényeket, vödrö- ket. öntözőkannákat gyártanak. Az ugyancsak tavaly vásárolt NDK gyártmányú automata vödörgyártó sor, és szálhegesztő revén, az egy műszakban dolgozók napi teljesítménye 1500—1600 darab különféle háztartási cikk. (Puskás Anikó) Körkérdés az építőkhöz Hány lakást adnak ál az lilén? Az idei lakásépítési terv teljesítése biztosítottnak látszik, sőt az előirányzottnál több lakás átadását is várhatjuk. Ezt lehet elmondani összegezésként azokról a tájékoztatásokról, amelyeket megyénk két építőipari vállalatától kértünk. A megnyugtató adatok mellett azonban még . mindig sok gond zavarja a lakásátadások i folyamatos ütemét; elsősorban a közművek, a gázszerelések, a távfűtő berendezések elmaradása az építkezésektől. De nézzük részleteiben: a Heves megyei ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT műszaki. Igazgátóhefyéttesé- tői, S&pi Istvántól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a megyében idén ytervezett 787 lakás helyett várhatóan. 850- nél is többet sikerül átadniuk, Feladataik természetesen az egri » Csebokszári lakótelep építésénél . a legnagyobbak, de itt jelenti a legtöbb problémát a közműellátottság hiánya is. A C—A jelű épületbe például gázbevezetés nélkül költöztél? be a lakók, s a távfűtővezeték elkészítését is csak az év_ végére ígéri a Közmű és” Mélyépítő Vállalat. Nagy .erőfeszítéseket tesznek, hogy a korábbi időszak előkészítési hiányosságait pótolják; Réti Gyula létesítményi főmérnök elmondta, hogy augusztus végén a hőközpont építői, szerelői közös tanácskozáson ütemtervet dolgoztak .ki, és ■ szorosabb együttműködést határoztak el a munkában. A vállalat egyébként — ha az időjárás nem szól közbe — 560 lakást készít el Egerben az év végéig, a tervezéttnél jóval többet. A túlteljesítés elsősorban a jobb munkafegyelemnek és a szervezettségnek köszönhető; a házgyári és nagyblokkos építkezéseknél egyaránt jól megtanulták már a „leckét” a brigádok. Bevált például a szalagrendszerű, munkaszervezés is. A szakipari munkák egy részét a gyorsabb befejezés érdekében, alvállalkozóknak is kiadják. Gyöngyösön a Mérges utcai lakótelepen az állami építők 65 lakást adnak át, Hatvanban pedig két negyven lakásos épület befejezése a feladatuk. Előreláthatóan ezt megtoldják még egy harmadik épülettel is, és negyven lakással túlteljesítik a tervüket; A TANÁCSI ÉPÍTŐKNÉL hasonlóképpen jól állnak a IV. ötéves tervi feladat arányos teljesítésével. A PEVA és a bufa-tábla rendszerű épületeiknél a technológiai időt sikerült tíz hónapnál *is rövidebbre csökkenteni, s ez megbízható vállalási határidőket jelent. Mohai Lajos műszaki osztályvezető-helyettes arról tájékoztatott, hogy az idei 423 lakás helyett 439 általuk épített otthonba költözhetnek be már az idén a lakók. A teljesítés feltételei biztosítottak. Szeptember 1-ig a megyében 122 lakást adtak már át, november végéig az ütem szerint már négyszázat fejeznek be és decemberre csupán 39 marad Ezek közül Gyöngyösön 97, Hevesen 20, Egerben pedig 322 lakás épül. Mindegyik egységes építési móddal, tapétázva, szőnyegpadlóval ellátva készül. Hatvaniján jövőre építenek lakásokat a tanácsi építők. A megyeszékhelyen kívül, a másik két városban egyébként sokkal nagyobb szerep jut a szövetkezetnék, különösen a Mátravidéki Építő és Szakipari Szövetkezet vállalt sokat a lakásépítési programból. Előzetes tájékozódásunk szerint ők is teljesíteni tudják terveiket. • • • A negyedik ötéves terv hátralevő l?ét esztendeje nehezebbnek ígérkezik a lakás- átadások folyamatosságában. Az idén nincs gond, túlteljesítés is lesz, de a jelek arra utalnak, hogy az előkészítések még mindig nem érték el a kívánt színvonalat. Az együttes munkában, a különböző szervek összehangoltságában még akad javítanivaló . „ (hekeli) A mezőgazdaságban dolgozó nők helyzete egy hatvani NEB-ülés tükrében A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKBEN dolgozó nők helyzetével foglalkozott legutóbb Hatvan város népi ellenőrzési bizottsága, s megállapította többi között, hogy mind a hatvani, mind pedig a boldogi, nagyköké- nyesi termelőszövetkezetek asszonyai, leányai koruknak és fizikai adottságaiknak megfelelő munkakörben foglalatoskodnak. A helyi adottságok figyelembevételével leginkább a kertészet és' a szántóföldi növénytermelés az, ahol zömmel munkát kapnak a nők, s feladatuknak jó szakértelemmel eleget is tesznek. Az ügy kapcsán folytatott vizsgálat, majd az ülésen lefolyt vita során fény derült azonban arra is, hogy a gazdaságok vezetői kevés gondot fordítanak a szakmunkásképzésre, s e területen a nők háttérbe szorulnak. Egyedül a hatvani Lénin Termelőszövetkezet tett erőfeszítéseket a leányok, asszonyok beiskolázására, nem minden siker nélkül. A szövetkezet nőtagjai közül az utolsó két esztendőben 13 vegezte el a mezőgazdasági, kertészeti szakiskolát, s őket tanulmányi idejük alatt ösztöndíjjal, s kollégiumi költségek fedezésével támogatta a vezetőség. KRITIKUSABB A HELYáLIijaa azi.uJ^Uimv, m>30nyire^jutnák egy-egy gazdaságon belül vezető szerephez az asszonyok? Boldog, Nagy- kökényes esetében a szövetkezeti tagok jó 50 százaléka nő. A vezetőség tagjai között mégis alig 25 százalékban jutnak szerephez. Majdnem ez a helyzet a hatvani gazdaság esetében is. Pozitívumként könyvelhető el azonban mindhárom szövetkezetnél a jövedelemelosztás aránya. Megszűnt a nők és férfiak között alkalmazott differenciálás, s igen. figyelemre méltó módon próbálnak köny- nyebb munkalehetőséget biztosítani az asszonyoknak. Nagykökénfiesen például korszerű baromfitelepet létesítettek, ahol a munkát egész évén át női dolgozók látják el. A hatvani közös gazdaság keverőüzemet hozott létre a leányok, asszonyok foglalkoztatására. A HÁROM TERMELŐSZÖVETKEZETBEN lefolytatott NEB-vizsgálat kiterjedt olyan ■ kérdésekre is. mint a szabadságolás, a női dolgozóknak juttatott kedvezmények rendszere. E tekintetben eltérő a gyakorlat, de ez nem jelent negativi- tást! Általában 250 munkanap teljesítése esetén nők és férfiak egyformán 12 nap alapszabadságban részesülnek, s kétévenként ez egy nap pótszabadsággal bővül. Boldoopn .azonban aieyyalQs> tolták, hogy minden asszony, akinek három kiskorú gyermeke van, további két nap szabadságot kap. S itt úgy alakították ki a munkarendet is, hogy a női dolgozók minden héten szabad szombatban részesülnek. A kedvezményes üdültetés tekintetében azonban már Hatvané az elsőség. Mert amíg Boldog egyetlen női dolgozóját sem juttatja ilyen kedvezményihez, a Lenin Termelőszövetkezetből tavaly is 30 asszony járt a Szovjetunióban, s miként Nagykökényesén, rendszeressé váltak a leányoknak, asszonyoknak szervezett hét végi kirándulások. SZÓLJUNK A NŐK HELYZETÉNEK további javításáról, ez a téren nyíló lehetőségekről is, mivel a NEB ülése e témára szintén kiterjedt! A női munkaerő helyben való, illétve folyamatos kihasználása, lekötése tekintetében leginkább a boldogi Béke Termelőszövetkezet jeleskedik. A Kőbányai Porcelángyárral kötött egyezség, a hónapról hónapra fejlődő helyi üzem lassan háromszáz női dolgozót juttat állandó keresethez. A hatvani Lenin Termelőszövetkezet ugyanakkor saját melléküzemágai — műanyagtáska-gyártás, ■ szabás-varrás» keverőüzemi csomagolás, fagyálló • folyadék készítése! • — fejlesztésével kíván® eleiét «eniü asinák. hogy női dolgozói munka nélkül maradjanak. Érdekes módon Nagykökényesen a nők a téli foglalkoztatást kevéssé igénylik. Ezt az időszakot inkább pihenésre, a családdal való fokozott gondoskodásra fordítják, ilyenformán sokat könnyűének a gazdaság vezetőinek foglalkoztatási gondjain. HA VALAMIT MÉG HIÁNYOLUNK, s erre , a NEB- ’ vizsgálat szintén fényt derített; szövetkezeteink elha- , nyagolják a nők szakmai, politikai, esztétikai nevelését. Az ülés résztvevői éppen ezért javasolták, hogy a gazdasági vezetők, ■ egyetértésben a pártszervezetekkel és a nőbtzottságokkal, a jövőben szervezzenek mind több helyen nők akadémiáját, s biztosítsák azok erkölcsi és anyagi támogatását. Működésük jobb termelési eredményekben, a női dolgozók látókörének szélesedésében, szellemük paliérozodásában realizálódik majd igazán. (moldvay) 1913, szeptember 8L, pcnts% * * * Mai érdekek, holnapi célok (Foto: Perl Márton)
