Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-18 / 218. szám
•.20 8.35 9.10 11.33 11.43 12.20 12.35 14.00 14.1« 14.49 15.10 15.38 16.05 16.25 17.05 17.45 18.00 18.30 19.25 19.57 20.49 21.19 22.30 22.40 23.00 0.10 KOSSUTH Szlovák dalok. Harsari a kürtszó! Bizet: GyötiRyhalászok. Há romfelv. opera. Édes anyanyelvűnk. Kórusművek. Ki nyer ma? Melódiákoktól. Fúvószene. Gyermekrádió. Éneklő Ifjúság. Beethoven: VII. szimf. Dalok. Riport. Nóták. Fiatalok stúdiója. Hol járt, mit csinált? 4 Áriák. A Szabó család. Csajkovszkij; vonósszere- nád. Népi zene. Esti beszélgetés. Lemezek közt válogatva.. Kandi t Filramelódiák. Az ipartelepítés tudománya. Kamarazene . Cimba lommuzsika. PETŐFI 8.0S Hadn-művek. 8.40 Beszélgessünk zenérOl 9.03 Könnyűzene. U.53 Könyvek, tájak, emberek. 12.00 Zenekari muzsika. Kettőtől hatig ... Zenés délután. 18.10 Szemiotika és néprajz. 18.30 Régi hangszerek világa. 18.48 Verbunkosok. 19.30 Gondolatok filmekről, 20.28 Áriák. 20.55 Ifjúsági hangjáték, 21.38 Könnyűzene. 22.20 Kodály a világhír útján. 23.15 Tánczene. Szolnoki Rádió v Alföldi krónika. Cserháti Zsuzsa műsorából. Tallózás üzemi lapokban. Szolgáltatások. A jászberényi Tanítóképző kórusa énekel. Iskolások — új iskolatípusokban. Szerkesztik a hallgatók* MAGYAR 8.05 ITV. 17.28 Hírek. 17.85 Magyarország és az integráció. II. 18.00 Dbkumentumfüm, 18.25 Környezetünk védelméért. 18.50 Játék a betűkkel. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Irány New Haven; Színmű, a Thália színház ea. 22.05 Életünk az időben I. 22,35 Tv-hiradó. POZSONYI 9.30 Hegyek balladája. Tv-ítlm. 15.50 Szlovákiai fürdőhelyeit. 19.00''és 21,25 Híradó. 30.30 Dok'.-íilm Chiléről. 20.00 Nagy küldetés. NDK-film, 22.15 Zenés műsor. L mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Téletpn: 22-38.) Fél 4, fél 6 órakor Lázadás a Buszon Kacagtató, színes, szinkronizált angol filmvigjáték. Este 8 órakor Hakaruhában A nagy sikerű magyar ölm felújítása, EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4, és tél 8 órakor Harminckét nevem volt ságvárl Endre élete magyar filmen. ’ Este fél 8 órakors Oázis Szökés a légióból, színe« csehszlovák film. EGRI KERT Este fél 7 órakor: Utazás a Nap túlsó oldalára GYÖNGYÖSI PUSKIN Buck és a prédikátor GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Furcsa pár GYÖNGYÖSI KERT Valaki az ajtó mögött HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az Androméda törzs HATVANI KOSSUTH v Farkasvisszhang I HEVES Az atamán halála I—II. Füzesabony Charly PBTERVASARA Hé, barátom, itt van Sabata! + ORVOSI rmvt» r~~ 1 Egerben: 19 órától, szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zslllnszky utcai rendelőben. (Telefon: ; 11-10.) Rendelés gyermekek részére Is. Gyöngyösön: 19 órától, szerda •aggéi 7 óráig; a Jók'sl utcai 41. «warn alatti rendelőben. (Telelte: 117-27.) Tananyaguk: a fa művészete f oglalkozásuk: faszobrász Tizenkilenc érettségizett fiú és lány tanulja a faszobrá- szalot az Agrrn Bútorgyár tanműhelyében. Ezt a szakmát a stílbútor gyártás fellendülése, a nagy exportigény tette „divatossá”: a tanulóévek alatt a fiatalok különböző korok 'stílbútorainak megfelelő motívumok faragását is megtanulják. 1. KÉPÜNK: Első osztályod lányok ismerkednek a fa megmunkálás szakmai fogásaival. Nem könnyű dolog a szerszámnyél készítése sem ... Z. KÉPÜNK: Másodévben már bonyolultabbak a feladatok. Ez a tanuló például egy barokk motívum faragásán dolgozik. ß (Foto: Perl M.) Szalonnamérő Az Országos Állattenyésztési Felügyelőség olyan ultrahangos hordozható készüléket szerkesztett, amellyel Noel Klaraszo: könnyen lemérhető .az élősertések szalonnájának vastagsága. Ezt eddig csak pró- bavágáseal tudták megállapítani. Vasárnap Az asszonynak szombat délután különös ötlete támadt. így szólt a férjéhez: — Holnap vasárnap. Te megint elmész barátaiddal a futbalhnecsre, azlán kártyázni. Én szokás szerint itthon maradok, egyedül. Nem tölt- hetnénk együtt a vasárnapot, egy kis beszélgetéssel...? — Mi, ketten? — kérdezte a férj meglepetten. — Talán nem vagyunk férj és feleség? — De, persze! Hogy is ;, mondtad? — Ügy, hogy itthon maradnánk és elbeszélgetnénk. Egyszerűen csak beszélgetnénk ... — Miről? — Mindenféléről. Kellene kicsit beszélgetnünk is néha ... — Persze, persze .. ■ Rendiben van, ftolnap nem megyek se meccére, se kártyázni. Egész délután együtt leszünk, és beszélgetünk. ,.. Másnap, ebéd után, kényelmesen elhelyezkedett a fotelban és így szólt a feleségéhez: fnegpij a hazai sajtóban 1973 8. BARANYI IMRE: GONDOK, TERVEK GYÖNGYÖSÖN Könyvtáros. 1973. S. szám A Gyöngyösi Városi-Járási Könyvtár igazgatója a vezetése alatt álló intézmény gondjairól és terveiről ad számot. Megállapítja, hogy a városi könyvtárhálózat elhelyezése kedvezőtlen. A könyvtári helyiségek alapterülete kicsi. Nem kielégítő a könyvellátottság sem. Ezer- lakosra 1040 kötet jut. Az olvasók száma 1972-beni a lakosság 10,4 százalékát tette ki. A kedvezőtlen teltételek elelnére a központú és a fiókkönyvtárak munkatársai igyekeztek jó munkát végezni. Ezt bizonyítják a következő tények: foglalkoztak a fizikai dolgozók gyermekei segítésével, tantárgyi bibliográfiát készítettek az általános iskolai nevelőiknek, íróolvasó találkozókat, irodalmi vetélkedőket, különféle kiállításokat rendezitek. A jövőben olyan tervek megvalósítása várható, amelyek a város könyvtári helyzetét nagymértékben javítják majd. így a város központú könyvtárát „B” típusú intézménnyé fejlesztik, amelyet két-három alapfokú, „C”-típusú könyvtár egészít ki majd. A helyi tanácsot foglalkoztatja a város déli részén létesítendő fiókkönyvtár ügye Is. FÖLDES TAMÁS: HATVANI GONDOK A HETVENES ÉVEKBEN IPARVAROS HATÉKONY IPAR- FEJLESZTÉS NÉLKÜL Tanácsok Lapja. 1973. augusztus 10. A Népszabadság munkatársa Hatvanba látogatott, s itt szerzett tapasztalatai alapján ír a város iparosítási és egyéb gondjairól. Hatvanban jelenleg egy cukorgyár, egy konzervgyár, egy cipőgyári részleg és négy szolgáltató jellegű klsz működik. Az említett üzemek, ktsz-ek a város felnőtt lakossága csupar. kis hányadának kínálnak munkalehetőséget. így aztán a férfiak sokasága Ingázásra kényszerül. Budapesten, Miskolcon, Salgótarjánban és máshol dolgoznak. Szükség volna tehát a helyi ipar továbbfejlesztésére. Vanna a városban egyéb problémák is. Javítani kell a lakáshelyzetet. Számos régi elavult lakóházat le kell bontani. Szükség lepne új iskolai tantermekre is. A (szükséges beruházások nyilvánvaló sok pénzt követelnek. A város nagy nyeresége, hogy lakói nem fukarkodnak a társadalmi munkával. A helyi lakosság nagyban hozzájárul a gondok enyhítéséhez, de a Az asszony csodálkozva nézett a férjére. — En kezdjem el? Kezdd te! A férfi nem sokáig kérette magát. Elkezdte: — Tegnap a hivatalos lapban új rendelet jelent meg, a fizetési módok megváltoztársadalmi munkán kívül komolyabb segítség is kellene. Csak ennek révén lehet , megteremteni gyorsabb iparosítás feltételeit. HAVELLANT FERENC: KERESKEDELEMFEJLESZTÉS ÉS ÁRUELLÁTÁS HEVES MEGYE SZÖVETKEZTEIBEN Szövetkezet. 1973. augusztus lö. Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezeteknek megyénk kereskedelmében is nagyon fontos szerepük van. Sokoldalú tevékenységükkel segítik a falu és a város közötti áruforgalom fejlődését, hozzájárulhatnak a várt* és a falu közötti különbségek csökkentéséhez. A megyei MESZÖV-elnök hosz- szabb írásában a szövetkezetek kereskedelem-fej lesitési és áruellátás] kérdéseit vizsgálta meg. A fejlesztésnél és az áruellátásnál a következő fő célkitűzéseket tűzték ki: a működési területen élő lakosság alapvető élelmiszerekkel, napi cikkekkel és gyakran keresett áruféleségekkel történő ellátása, a háztartási munkát könnyítő félkész, konyhakész és mirelitárük, tejtermékek szélesebb körű árusítása, a kereskedelmi szolgáltatások bővítése; a nagyobb értékű és tartós fogyásztais cikkek kereskedelmi alközpontokban és kereskedelmi központokban való biztosítása. A szövetkezetek a kereskedelmi hálózat fejlesztését és a lakosság áruellátását elsőrendű ellátáspolititeái feladatnak tekintik. Ezt bizonyítja az is, hogy a szövetkezetei több olyan kereskedelmi és egyéb szolgáltató tevékenységet folytatnak, amely szükséges a lakosság részére, de nem gazdaságos a szövetkezetnek. A cikk szerzője az eredmények mellett a got)» dókról és a problémákról i* szól. Gondot jelent többek között a még mindig, elég sok- kis alapterületű bolt, néha nehéz az árubeszerzés, többször baj van a választékkal és az áruk minőségével. MISOCZI LAJOS; GYÖNGYÖS NEVELÉSÜGYI FEJLŐDÉSÉNEK EVEI AZ 1950-ES EVEK I ELEJÉIG Pedagógiai Szemle. 1973. 7—8. szám. Heves megjei neveléstörténészünk legújabb d ágoza- laban Gyöngyös város nevelésügyének múltját vizsgálta meg 1948 nyarától az 1950-es évek elejéig. A nevelés helyi múltját a jelzett időszakban az országos fejlődés részeként tárgyalja. Rámutat arra, N bogy az 1948—!949-es tanévre a . szocialista szellemű oktató-nevelő munka alapfeltételei Gyöngyösön is létrejöttek. Az 1943. nyarán kialakult politikai helyzet, a proletárdiktatúra győzelme ebben a városban is lehetőséget teremtett a kulturális forradalom ki lelj edesére, A kulturális átalakulás alapját jelentő iskolai oktatás szocialista szellemű átalakítását Gyöngyösön is akadályozták a reakciós maradványok. Ezek felszámolása magával hgzta a politikai és az ideológiai harc fokozódását. E küzdelem hozzájárult ahhoz, hogy a helyi tantestületek nevelő tevékenysége eszmei- _ lag-ideológiailag megalapozottá váljék. Az 1948—1950 között elért eredmények hozzájárultak ahhoz, hogy az 1950-es évek elején a marxista-leninista szellemű oktatásnevelés megteremtéséért végzett munka lényegéiben eredményes volt. Szeeskö Károly Dániai gyermeklápszer — csecsemőknek Import tápszerrel pótolják a kieső magyar tápszert Anyatej hiányában nagy gond a három hónapnál fiatalabb csecsemők . táplálása. Olyan tápszerre van szükség, amelynek összetétele a legmegfelelőbb a csecsemő táplálásához, tulajdonságát illetően pedig hasonlít az anyatejhez, és mentes mindenfajta külső szennyezéstől. — Most bőven van időnk beszélgetni, akár késő estig. Nagyszerű kérlek. . ez! Kezdd is el, tatásáról. Persze, ha megengedték a közvetítők kihagyását... — Ne légy már ilyen unalmas, Nem akarok egekről ai, dolgokról beszélgetni! — De hát ez az én műn-? kám! Persze, ha nem érdekeli és azt akarod, beszéljünk? másról. Mondjuk, a te mun-? kádról. — Magunkról beszéljünk! inkább... — válaszolt az} asszony bizonytalanul. A férj körülnézett a szobá-] ban és beszélni kezdett. — Nos ... Tehát; négy széki kevesebbet ér, mint .két fo-$ tel. Azonkívül nem egyforma5 a huzatjuk... Csillár. Igen., csillár kellene. Van egy sző-\ nyegünk... a kép a falon} egy facsoportot ábrázol, gép-í kocsival. Az asztalon kés ... — Nem értettél meg ■ ■ — Hát akkor, beszélj tei valamiről. Figyelmesen hall-\ gatlak, megígérem. — De hát én így nem tu-} dók mit mondani... Elmúlt egy fél óra, aztán i még egy fél, amikor az asz- 5 szony azt mondta, hogy leg-? jobb, ha mégis elmegy a} meccsre, utána kártyázni •.. Fordította: . ... An tally István Amint az Egészségügyi Minisztériumban elmondták, hazai tápszergyártásunk a három hónapon aluli csecsemő számára az Adapta nevű készítményt állította elő és hozta forgalomba. Bizonyos technikai > nehézségek miatt azonban a következő hónapokban csak i a három hónapnál idősebb csecsemők táplálására alkalmas Laclo- rizant gyártják. A három hónapon aluli csecsemők részére ezért átmenetileg * v dániai Lijdano Tápszergyár Linolac nevű készítményét importáljuk. A Linolac előnye, hogy tejpor alapanyagú és majdnem azonos értékű az anyatejjel. Különösen előnyös olyan csecsemőknek, akik a hagyományos tehéntej alapanyagú tápszereket nem bírják. A Linolacot a körzeti, illetve gyermekgyógyász orvosok térítésmentes vényre írhatják fel. Ezek a vények a gyógyszertárakban már beválthatók. Mivel az Adapta , és Pre- adapta elnevezésű. tejpor alapanyagú csecsemőtápsze- tek gyártása átmenetileg szünetel, az ennek következtében felszabaduló kapacitást az Egyesült Gyógyszervegyészeti Gyár a három hónapnál idősebb csecsemők táplálására szolgáló Lactori- zan és Maltiron készítésére használja fel. (MTI) £ 1973. szeptember 18., kedd
