Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-15 / 216. szám

I Vietnami DK Textil gyárban A VDK megalakulásának 28. évfordulójának tiszteletére munkaversenyt rendez­tek a hanoi Cu Zoanh Textilgyárban. A képen: á Tran Thi Lien (középen) kiváló mun­kásnő vezette brigád, amely havi tervét rendszeresen <1—10 százalékkal teljesítette túl. Bulgária ÄRÄMY ORFEUSZ Szovjetunió Az árcsinok ljir®dalina ... Riport egy maroknyi népről Kilencedszer tartották meg a bulgáriai Nesszebir mellet­ti Slanosev Brjagban, június 3-a és 7-e között a hagyo­mányos „Arany Orfeusz” fesztivált. A világ minden tájáról érkeztek ide élvonal­beli énekesek; olyanok, akik díjakat mondhatnak magu­kénak és olyanok, akiknek számtalan hanglemezük fo­rog „közkézen” világszerte.. A versenyt a szakemberek a „világ egyik legszínvona­lasabb íesztilváljaként'' em­legették. A nemzetközi zsűri elnökének, a bolgár Ivan Marin óvnak nein volt kóny- nyű dolga: valamennyi ver­senyző kiváló hanganyaggal és gazdag zenei kultúrával rendelkezett. „A legjobb bolgár dal” versenyeben nem osztottak első díjat. A két második dí­jat az „Anyaföld” és a „Ro­mantikus dal” számok nyer­ték eL Két harmadik díjat is oda­ítéltek, a „Ballada” és a „Re­mény” című számokért. Az „Arány Orfeusz’ nagydíját, a 20 éves svéd Lena Erickson nyerte. Az első díj az. angol Frankle Stevensé lett. (Ne­vét ismerik a könnyűzene rajongói: a „Delila" című slágert írta Tom Jones szá­A nagy múltú csehszlo­vákjai városok teiei lebilin­cselő látványt nyújtanak. Eredetileg piacterek . yoltak, ahol a kornyék apraja-nagy­ja megfordult, és ahol az idegen az első1 benyomásait szerezi# a városról. Épüle­teik méltóságában később a város rangja és becsvágya fejeződött ki... De a középkorban más fon­tos rendeltetésük is volt a tereknek. A noigárok házai­ban a legrégibb időktől fog­va voltak kutak, ezek azon­ban nem oldották meg a vá­ros ivóvíz-ellátását, főleg pe­dig nem biztosították a . tűz­eseteknél oly fontos közpon­ti víztartalékdt. Ebből a szempontból nézve vízvezeté­ket építeni egvenesen Kény­szerűség volt, és a középko­ri cseh városok már föl is szerelték mázukat vízveze­tékkel és víztoronnyal ( — s ezekbe va'amely'k Közeli malom emelte föl a vizet. Ernának és Prágának már az 1400-as é\ k’oen volt vízve­zetéke; Bnrinak több mint fél évszázaddal előbb, mint Prágának' Ilyen közmű ve­zette azután a városközpont kútlába a vizet: ez már köz­kút volt — a tér és a város ékessége. A reneszánsz egyik kúria Kutna Korán épült Mátyás lobrály egykori vadászházá- tm — de már a halála után. mára). Ugyancsak első díjat nyert a szovjet énekesnő Sofia Rotaru. Második díjat kapott Miro Ungar jugoszláv, és Ajla Algán, török énekes. A két harmadik díjat a lu­xemburgi Mary Grisly és a bolgár Donika Venkova kap­ta. A drezdai műszaki egyete­men jelenleg 98 ország 20 000 leendő ifjú mérnöke folytat­ja tanulmányait. Az egyete­met az 1945. utáni években korszerűsítették, s ennek so­rán számos internátust is építettek, ahol a hallgatók mintegy háromnegyed részét sikerült elhelyezni. A diák­otthonok rendkívül népsze­rűek Drezdában, nemcsak azért, mert kiváló tanulási feltételeket és színvonalas szórakozási lehetőségeket nyújtanak, hanem mert „lak­bérük” rendkívül olcsó: 10 márka havonta. (Ez az összeg 1493 körül — s csaknem sér­tetlenül maradt fenn. Egy 1591-ben épült prágai kutat a XIX. században le­bontottak; vörösmar vánv maradványait a Nemze| Múzeum őrzi. A prágai Vár­kert híres „éneklő kútját” 1553-ban öntötte a brünni. Tomas Jaros harangöntő Francesco T,erzio olasz szobc rász eredetije után. A barokk díszkutakat ott állították föl, ahonnan a vá­rosháza vagy a templom épü­lete a legjobban érvényesült, távlatot és nyomatékot ka­pott. Az elhelyezés ilyen módját példázza a prágai Ká­roly téren az Üj Városháza elé 1393-ban állított kút. A barokk kutak szobrai azon­ban még mindig főleg az an­tik mitológiát idézték, épp­úgy, mint a reneszánsz ku­tak figurái (noha korábban föltűnt egy-egy Roland-szo- bor is). A. klasszicizmus első fu-i vallására átved'ettek a dísz- kutak figurái. A kelet-cseh­országi Jozeriv vá"Osterén áll,egy kút 1817 óta: talpaza­tán két karina e?y címerpaj­zsot tart a feje fölé. A legújabb időkben né­hány reneszánsz kút hű res- taurá i iát köszönhetjük és néhány ízig-vérig új alko­tást; ilven a prágai Vár Má­sodik Tornácán álló kút, Ja- roszláv Fragner professzor alkotása. „A bolgár dal legjobb kül­földi, előadója” című verseny három első helyezettje között egy magyar énekesnő is volt — Szűcs Judit, A fesztivál fénypontja Gianni Morandi szólókon­certje volt az egyetemi hallgatók ösz­töndíj ának mindössze huszad része.) Az egyetemi előadótermek és laboratóriumok közelében az Elba-parti város déli ré­szén most új1 egyetemi lakó­telep épül. Első lépésként el­készült . hat 15 emeletes (egyenként 210 szobás) to­ronyház, s ezekben tavaly 3200 műszaki egyetemi és közlekedési főiskolai hallga­Árcsit csak nemrégiben „fe­dezte fel” egy néprajzi expe­díció. A szóban forgo falu a Kászpi-tengertől északnyu­gatra, a degesztáni hegyvi­déken, mélyen a Kaukázus vonulatai közé ékelődik. Ahol számtalan névtelen pafak zuhog egymásba és a Katar folyócskává egyesül, áll egy nagy szírt. Ha közele­dünk hozzá, lassan kettévá­lik, és egy szűk, kanyonba jutunk, vagy inkább utcába, ahol legfeljebb két lovas fér el egymás mellett. Ez Árcsí, a kihalt hegyi falu. Jobbról és balról, a csupasz szikla­falból, apró nyílások mered­nek ránk, mint a lőrések: kőbe faragott kétemeletes házak ajtói-és ablakai. Siralmas látvány. A padló vagy a tető mindenütt. be­omlott, vagy most készül be- omlani; a falak végigreped­tek, vagy átlyukadtak. Egyet­len lélek sem lakik köztük. Az emberek régen lejjebb költöztek a Katar mentén, a zöld folyóvölgybe, a modern házsorokba. Árcsi és még $St hegyi fa­lu képezi az árcsinok, egy kis nép — nyolcszéz ember! — birodalmát. Az árcsin öles termetű, horgas orrú, bátor, áradó kedélyű, egészében véve olyan valaki, aki meg­tó talált otthont A torony­házakban minden emeleten mosdó és tussoló, konyha, sporttórem és tv-szoba egé­szíti ki az egy- illetve két­szobás lakásokat, A diákhá­zaspárok és kisgyermekes hallgatánők számára jól fel­szerelt mosodát és szárítót is berendeztek.. A drezdai. diákvárop külön önkormányzattal és, polgár- mesterrel rendelktíziik. áll a maga lábán. Szokásai és hagyományai olyanok, mint a_ környező nemzetisé­geké, de ünneplő és lakodal­mi' szertartásain élesen, átüt az ősi mítoszok néhány ere­deti vonása. A nyelve viszont egészen az övé: más nem ér ti meg egész Dagesztánban. Mikor jöhettek ide az ár­csinok? És honnan? Az az érzésünk, mintha mindig itt éltek volna a hegyekben, ahol mindent megtaláltak, amire szükségük volt. Üde birkalegelőt, árpa-, bab- és búzatermő teraszokat a szik­lafalon. Valamikor a keskeny szoros, egy nyaktörő, zegzu­gos ösvény kötötte össze őket a külvilággal. Az örvénylő Katar fölcsapott rá, de té­len végképp járhatatlan volt. Az arcsinokat teljesen elvág­ta a külvilágtól. Azóta autóút épült a he­lyén, hidak ívelik át a Ka­tart, televízióantennák me- redeznék a háztetőkön. A meglett emberek már néma régi viseletben tanácskoz­nak: és föltűnik egy-egy ki­tüntetés a zakójukon. Csak a báránybőr kucsmák a ré­Lengyelorsság Június 3-án a Varsó mel­letti 'Miedzylgsieben régvárt ünnepélyre került sor, amely egyúttal széles körű társa­dalmi akció első szakaszának a befejezését is jelentette. Ezen a napon helyezték el a második világháborúban meghalt, vagy meggyilkolt lengyel gyermekek emlékére, önkéntes adakozásból eme­lendő „gyérmekegészség- ügvi központ” alapító okle­velét. A kórház létesítésének öt­lete az ismert lengyel ifjúsá­gi írónőtől, Ewa Széiburg- Zarembinától származik. So­kak véleménye szerint ugyanis az utókor nem mél­tányolja eléggé az ifjú len­gyel nemzedék háborús nős- tetteit. A gyermekkórház építésével most törlesztik ezt az erkölcsi adósságot és 1 giek, bólegatásuk nyomaté­kot ad a szavaknak. A nők nem adták be de­rekukat a modern divatnak. Szépítkezésük minden lele­ménye, fésülköiésük minden titka ' kizárólágosan nemze­tüké — még a divatszín is. Jelenleg éppen a vörös a di­vat, a vörös —• ezüstös füg­gőkkel. Vörös alakok lépdel­nek a folyóhoz, korsójukat lóbálvfi, vagy a távoli vete- ménvek felé, kapanyelet bil­legetve a vállukon. A környék egyik ..neveze­tessége” Mahomed, az öreg vadász. Nyolcvannégy éves létére fáradhatatlanul - kószál a hegyekben, hol vadcsapá­son, hol egyszerűen a válto­zatosság kedvéért, hírek után szimatolva. Szürke ménjével összeforrva, az ügetés ritmu'- sára, könnyedén hintázik a nyeregben, amelyre —mond­juk —, egy szirti kecske barna tetemét akasztotta. Ha ismerőssel találkozik, üdvöz­lésül a kucsmájához érinti pipáját és kimondja az egyetlen orosz szót, amelyet tud ... Kevesen segítettek annyit az expedíciónak népe megismerésében, mint ő. egyedülálló emlékművet állí­tanak a fiatal áldozatoknak. Az ötlet megvaiósitasára Janusz Wiczorek miniszter vezetésével társadalmi bi­zottság alakult, amely felhí­vást intéa^Lt a lengyel nép­hez. Nemsokára megindult az önkéntes adományok özö- ,ne; magánszemélyek, hivata­lok és üzemek, intézmények tették magukévá az ügyet. A Lengyel Építész Szövetség pályázatot hirdetett a gyér- «. mekkórház építési tervei el­készítésére, a beérkezett 39 pályamű közül Jacek Bo- lechowski, Andrzej Boltuc és Andrzej Zielinski varsói mérnökök munkáját fogad­ták el. Az építkezés oatroná- lasat. a Lengyel Cserkész Szövetség vállalta. A cserké­szek ezenkívül még egy vér­ad óbankot is szerveztek, s az ebből származó bevételeket átutalják az építési alapba. A külföldön — Kanadá­ban. az NSZK-ban, Nyugat- Berlinben, Amerikában, Svédországban és Finnor­szágban — élő lengyelek sem maradtak ki az akcióból. Az építési alaphoz utaltak át annak a békedíjnak egy ré- i szét is, amelyet a Német Könyvkiadók Szövetsége a paciknak áldozatul esett ki­váló lengyel írónak és peda­gógusnak, Janusz Korczak- nak ítélt oda. Öt év alatt az építés folyó­számlájára — amely egyéb­ként ma is nyitva áll — 174 millió zloty és 301 500 dollár gyűlt össze, továbbá rengeteg értézes berendezé­si. tárgy és építőanyag is ér­kezett. Lengyelország első gyér- mekgyógykomoinátja a Varsó melletti Miedzyigjsieban épül majd fel — 17 hektár terü­leten, hatalmas fenycerdő- ben. Az épület-komplexum közepén egy 13 emeletes, tégla alakú ház emelkedik, amelyet hat darab három-- emeleiés épület vesz körük Ezeket a házakat belső fo­lyosók kötik össze a köz­ponttal. Az épületek acélbe­tonból és előre gyártott ele­mekből készülnek, alumí­nium, üveg és műanyag fel- használásával. A kórházat bármikor tovább építhetik. A gyermekegészségügyi központot a legkorszerűbb laboratóriumokkal, rendelők­kel látják el, ahol a fejlő­déskori zavarokban, gyer­mekkori daganatokban, szív- és vesebajban szenvedő gyermekeket , gyógyítják mgjd az orvosok. S miután egész Lengyel- országból erkeznek majd ide a kis betegek, a központ es» Ját lielikopteráUomásfc Is kap, Koreai NDK Az „éneklő kút” Háztűznézőben NDK Diákváros Drezdában Kórház, mint emlékmű*,. Csehszlovákia Önkéntes énekóra Phenjan egyik általános iskolájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom