Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-29 / 201. szám

/ KOSSUTH 8.20 8.40 8.42 11.12 11.30 12.20 12.35 13, ‘ib l3.ív> 14.05 14.12 15.10 16.03 Ili.27 16.44 17.20 17.45 18.00 18.41 19.25 20.18 21.06 21.26 22.19 0.10 Fúvósmüvelí. A VLK hete, ttectuoven: Fidello. Két­felv. opera. Mezők., elvűit éneke. A Szabó Cbatíui. Ki nyer ma.' Tánczeu*. NőtAk. Váraszói uiík hallgatóiul* ­o-»k. Zsolnai Hédi énekei, llal.manmov- é» Fran«»* nr««l vek. Mikro'>i mint diplomata, ti. A VÜK h<PU!. Opeietuc^zi. L'travaJó. Elb, Prokoij^v. véna és a far­it* £. MnnkússtúiiKí. SziiuAcióK, joidások. IX. Népi zene. Hallgassuk együUI Gondolat. Népi zene. Sárosi Katalin sanzonestje. Richter Schubot l«*i,*i»gera- eaije. Kórusok. PETŐFI 8.05 Áriák. 8.30 Mi vau a varizsdobozban? 3.00 Hírek. 9.03 N. N. Bialik versei. 9.18 Népi muzsika. 9.56 Néhány perc tudomány. 12.03 Brahms-művek. 12.30 A 01, 05, 07 jelenti. 13.03 Zenekari muzsika. Kettőtől hatig .. . Zenés délután. 18.20 Fiatalok hullámhosszán. 20.25 Kis magyar néprajz. 20.33 Haxiglemezgyűjtőknek. 21.33 A Bánk bánról. 21.53 Hangversenynaptát. 22.08 Verbunkosok. 23.16 Tánczene. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Mezei szőttes. Építők és építkezések. Kisközségi gondok. Könnyűzene. Akik szólnak és akik nem. Feuer András riportja. Zenés autóstop. Vezeti: Petri Ferenc. i MAGYAR 9.30 Delta. 10.00 Exkluzív. Mb. NSZK-film, 11.40 Moriitor. 17.33 Hírek. 17.46 Sportlövészet. Kisfilm. 17.50 Tengerparti randevú. Zenés bolgár film. 18.15 Környezetünk védelméért. V. rész. 18.45 Csak az áldozat. Riport- film. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Minden lében két kanál. 20.50 Tv-bérlet Bartók: Magyar . képek. 21.30 A vezérigazgató. Dók.-film. 22.00 Tv-híradó. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor Hatan hetedhét országon át Színes. szinkronizált NDK film a Grimm-testvérek me­séjéből. Délután fél 8 és este 8 órakor válás amerikai módra Komédia férjekről, feleségek­ről és a tartásdijról. Színes szinkronizált ameri­kai film, EG Rí BRODY (Telefon- 14-07) Fél 4 fél 8 és fél 8 órakor A sirály éjszakája! Megható szerelmi történet, színes japán filmen. EGRI KERT Este fél 8 Órakor Stan és Pan meg a hölgyek Amerikai filmbohózat. GYÖNGYÖSI PUSKIN Mária, a skótok királynője GYÖNGYÖST 97 AB AD? AG A magányos farkaskutya GYÖNGYÖST KERT Rabszolgák HATVANT VÖRÖS f^TLLAG Ion kapitány nyila HATVANT KOSSUTH Fekete tollú fehér madár. PFTERVASARA A kegyelet pillanata. Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig n Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától, csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. ^^^alatti rendelőben. (Telefon: Pártházat avattunk Tarnamérán Ünnepélyes keretek között történt a pártház átadása Tárnáméra községijén. A központban épült r székház avatásán részt vettek Tárná­méra és Zaránk, közös ta­nácsú községek párttagjai, helyi állami, Társadalmi és gazdasági vezetői, illetőleg tzek képviselői. Srarpilcó László elv társ, a járási pártbizottság el„ó tit­kára tartotta meg az ünnep; beszedet, s adta ál, rendelte­tésének az u] épületét Az Építő és Szaiu pari Sző vetíté­sét dolgozói jó munkát vé­geztek, s határidőn beiül ad­ták át az épületet. Az. épület egymillió forintba került, a. berendezésekkel együtt. A megyei párt- és KlSZ-bizott- ság mellett hozzájárult az építkezési költséghez a Tár­námén te Tsz, az ÁFÉSZ és a helyi tanács is. Az építési munkát végző szakipari szö­vetkezet szintén jelentős ösz- szeggel és társadalmi munká­val is hozzájárult a létesít­ményhez. Az új pártházban van egy száz főt befogadó tanácskozó- terem, külön irodahelyiségek községi és csúcsszervezetek részére, s tágas helyet bizto­sítottak a fiataloknak is. A község valamennyi dolgozója örült az új létesítménynek. Juhász József Tornáméra Tatarozzák, vagy nem tatarozzák... ? „A munkahelyen csak az építőipari vállalat dolgozói tartózkodhatnak!” — olvas­hatják a járókelők az Eger egyik legnevezetesebb mű­emlékét körülvevő fakeríté­sen. Tartózkodhatnának, de nem tartózkodnak. Sőt, az sem derül ki, hogy melyik vállalat munkásainak kelle­ne ott dolgozniuk. Az idén egy munkás sem fordult meg itt. A minaret — mert erről a műemlékről van szó — környékén valamikor szépen parkosított rész volt, ahová szívesen jártak az emberek. Leültek a történelmi műem­lék tövében levő padokra be­szélgetni, pihenni. Most azon­ban még a tekintetüket is elfordítják, ha arra járnak. A faácsolat egy része kidől­ve, körülötte szemét, a kör­nyéket benőtte a gaz. Szomo­rú látvány. Főleg, ha arra gondolunk, hogy sok külföl­di és magyar turista azért jön Egérbe, hogy , többek között megtekintse a minaretet, s erkélyéről a várost. Sajnos, az idei nyár már a második, amikor csak messziről lehet< gyönyörködni e ritka épít- ! ményben. A Heves megyei Műemlék-; védelmi Felügyelőségen e1-l mondották. hogy a megyei 1 tanácsi építőipari vállalat 1 dolgozói a belső munkálato­kat már elvégezték, a külsői renoválás azonban már nemi rájuk, hanem egy másik épí­tőipari vállalatra tartozik. Hogy melyikre és miért nem i kezdték még el a munkát, az j rejtély. Urhin Zsuzsa Eger csehi Ki a hibás, ha lejárt a szavatossági idő? Az ember betér egy boltba, s vásárol bizonyos árufélesé- get, amelyről kiderül, hogy élvezhetetlen, romlott, visz-; szamegy és reklamál, mert; pénzéért valóban teljes érté-; kű árut kíván vásárolni. Ilyen esetekben az eladó ál­talában elnézést kér, s kicse­réli az árut. A vevő kis ke-1 rülővel és bosszankodással; jó árut kap, de végül is meg- ' nyugodva távozik. Csak hogy \ a dolog nem mindig ilyen; egyszerű. Augusztus 25-én < Munka« nélküliség Nyugat« Európában A Gazdasági Együtimú- ködés és Fejlesztési Szer­vezet (OECD) statisztikai adatai szerint Europa 14 t iké: országában 1373. el­ső három hónapjában tókb mint 3.5 millió mun­kanélkülit tartottak nyil­ván . HIM figyeli a gabonát Pöldfotó-munUabizottsóg alakult vásároltam két üveg barna sört. Sajnos — magam is hibáztathatom — nem néz­tem meg a szavatossági időt, ámbár ezt néha lehetetlen is, — de valahogy megbíztam az üzlet dolgozóiban, hogy le­járt szavatossági idő után nem kerül ki áru a kezükből. Odahaza felbontottam az egyiket, s az első korty után szomorúan állapítottam meg, hogy romlott. Megkésve ugyan, de megnéztem: a sza­vatosság 1973. augusztus 9- én járt ie. Telefonon felhívtam az üz­letet, s figyelmeztettem őket, ne adjanak el többet, a szó­ban forgó italból, mert rom­lott, s csak probléma .uk lesz a őok reklamáló vásárlóval. Egyúttal .ozi is elmondtam, hogy másnap visszavágom az üvegeket (vidéken lakom, aznap nehéz leit ve ma). Más­nap fel is kerestem az üzle­tet. s közöltén-, hogy a teg­nap: beszelgeiősünk érifilmé­ben reklamálok. Az cl-ső kér­dés az volt. miért nem jöttem tegnap? A második: miért bontottam fel az üveget? Ezek után én is megkérdez­tem, miért adnak el lejárt szavatossági idejű sört? Né­hány nappal ezelőtt kaptuk, hangzott az egyáltalán nem megnyugtató válasz. Arra a kérdésemre, hogy miért nem nézték meg a dátumot az át­vételnél, már nem is kaptam választ, a kiszolgálónő ottha­gyott. Ügy látszik, naiv voltam. Azt képzeltem, hogy amikor visszamegyek, megköszönik az előző napi figyelmeztetést, elnézést kérnek, és megkér­dezik, hogy a pénzt akarom vissza, vagy esetleg adjanak a nem romlott sörből? Nem így történt, s én is jobbnak láttam, ha egyszerűen vissza­kérem a pénzt. A szóban for­gó bolt a gyöngyösi Mackó falatozó volt. Baranyi Imre Gyöngyöshalász Jó munkához idő kell? Bizonyára sokan járnak még rajtam kívül az egri Klapka utcában. Szerintem itt folyik a világ leglassúbb munkája. Még az év elején felásták az utcát, gázcsőle­fektetés céljából. Ezt köve­tően hosszú hónapokon ke­resztül ott volt a kiásott árok, az arra közlekedők leg­nagyobb örömére. Nagy rit­kán látni egy-két embert, amint valamit éppen csinál. Azt hiszem, aki nem egri, sokat töprenghet magában, vajon mi készül itt? Egy bizonyos, akármit is „alkot­nak”, ez a „mű” nem lesz el­sietve. Nem lehetne valami célprémiumot kitűzni, hogy meggyorsuljon a munka? Kiss László Eger 'WWWWWWVWN^VWWVWWW -.\'W\VWVW/WVVWVWWWIWWVNWVVWVVWVIAWWWVVWWVWVWVVVWWWVWVVWVVWVVVVVVVW.M Hogyan lehetne Magyar­országon hasznosítani a Föld körül keringő mesterséges holdak adatait? — ennek ta­nulmányozására bizottság alakult a MTESZ-ben. Tag­jai többek között a mező- gazdaság, a meteorológia és a növénybiológia körében tárják majd fel, hogy a ha­zai adottságoknak megfele­lően a kutatás és a gyakor­lat szolgálatába állíthatók-e az űrből érkező információk. Jelenleg több mint 3 ezer mesterséges égitest „figye­li” földünket, nagy részük rendszeresen küld adatokat. A földfelszínt fotózzák a mübolygók, az országunkról készülőket különösen mező- gazdaságunk hasznosíthatja majd. A fotók színárnyala­tából növénybiológusok köz­reműködésével megállapít­hatók például a gabonater­més kilátásai. Az Alpok hó­takaróját rögzítő felvételek­ből pedig jó előre kikövet­keztethető, mikor tetőzik fo­lyóinkon az árhullám. A me­teorológiai előrejelzésnél már fel is használnak műbolygó­ról felvett adatokat; a Köz­ponti Légkörfizikai Kutató- intézet különleges műszere „veszi” az információkat. A MTESZ asztronautikai szakosztályában alakult úgy­nevezett földfotó-munkabi- zottság hamarosan híradás- technikai szakemberekkel is kiegészül. Ugyanis készül­nek már a hazai földi űr- távközlési állomás tervet, amely felépülte után a szov­jet Molnija hírközlő mester­séges égitesttel áll majd kapcsolatban. Az állomás és a keringő műbolygó lehető­séget teremt, hogy távoli városok — mint például Havanna vagy Vlagyivosztok — tv-adását egyenes közve­títésben lehessen venni. Elő­reláthatólag 1976-ban készül el az állomás. A magyar földfotó-munka- bizottság tagjai figyelemmel kísérik a ki.földi kutatási eredményeket, koordinálják a hazai tudományos munkát, s megvitatják egyebek kö­zött azt is, hogy a műboly­gókról készült felvételeket melyik külföldi vevőállo­másról célszerű megrendelni. (MTI) Válaszol az illetékes Lesz tej már a bolt n> itásakor Mátraballa község lakói panaszolták, hogy községük­ben a bolt kinyitásakor még nincs friss tej és tejtermék. A panaszra a Borsod me­gyei Tejipari Vállalat egri üzemének igazgatója vála­szolt: „Intézkedtünk, hogy Mátraballa községbe a bolt nyitási idejére szállítsák ki a friss tejet és a tejterméke­ket. Most már ebben a. köz­ségben is kora reggeltől kap­ható lesz a friss tej." Több száz postahivatal helyett 31 osztályoz Szeptember 3-tól már az irányítószámok alapján dolgozzák fel a küldeményeket A Posta — mint ismeretes — az automatizálás előké­szítésére január 1-én vehet­te be a levelezésben az irá­nyítószámok használatát. Az eltelt néhány hónap tapasz­talatai világviszonylatban is kedvezőek, hiszen a levelek és levelezőlapok 95 százalé­kára ráírják a munkát gyor­sító irányítószámot. A kö­zönség eddig jól vizsgázott, most a postán a sor, az el­telt időszakban ugyanis nemcsak a közönség, hanem a postások is tanulták az irányítószám alkalmazását; az érintett postahivatalok­ban fokozatosan vezették be a levelek újrendszerű fel­dolgozását. A postavezérigazgató uta­sítása szerint, a termeléke­nyebb, gazdaságosabb mun­karend érdekében, szeptem­ber 3-tól már országszerte egységesen az irányítószá­mok alapján — nem mozgó­posták, hanem a meghatáro­zott területi egységek, kör­zetek szerint — dolgozzák fel a küldeményeket. Ezzel együtt jobban központosítot­ták az irányító szolgálatot s a korábbi több. száz helyett 31 kijelölt postahivatalban végzik a küldemények rész­letes és részleges feldolgozá­sát. Korábban a levelek cso­portosításával foglalkozók­nak az ország hélységneveit, s a postavonalakhoz kapcso­lódó településeket kellett is­merniük. Most az irányító- szám alkalmazásával egysze­rűsödött a munkájuk, ugyan­akkor tudniuk kell azt is, hogy egy-egy város, község milyen irányítószámot ka­pott. A levelek öt százaléka még ugyanis mindig szám nélkül kerül postára. A ha­gyományosan címzett leve­lekkel. éppen a korszerűbb irányítási módszer miatt, külön kell foglalkozni, s ez lassítja a továbbítást. (MTI) Egy anyagbeszerző hőstette: fala vasárnap a Palatínus- strand nagymedencéjét! Csuz Lipát. . . Nemrég még szürke, mindennapi név, ma már tőle visszhang­zik az ország. Mert ez az igénytelen külsejű emberke vézna testében olyan lelki­éről hordoz. amely szinte fantasztikusnak tűnő telje­sítményre tette képessé. Igen. hihetetlenül hangzik, de mégis eleven valóság, hogy Csuz Lipát, 44 éves budapesti anyagbeszerző, va­sárnap délelőtt emberfölötti küzdelem után átúszta a margitszigeti Palatínus strand 100 méter hosszú, fürdözőktől hemzsegő nagy­medencéjét. Az életveszélyes produkciót az tette lehetővé, hogy a rendőrség csak elkés­ve értesült Csuz Lipot is­tenkísértő tervéről és mire a rendőri riadóautók a hely­színre érkeztek, a halálmeg­vetésig elszánt anyagbeszer­ző a húszezres tömeg eget­verő éljenzése közepette, se­bektől borítva már a parton feküdt és félig aléltan fo­gadta a lelkes gratulációkat. Csuz Lipót ezzel a teljesít­ményével örökre beírta ne­vét a halhatatlan vállalko­zásokról szóló történetek könyvébe, a Cook kapitá­nyok, az Amundsenek és Piccardok neve mellé. A kórházban beszélgettünk a kánikula hősével. A kü- lönágyas betegszobában, amelyet a főváros nagy fia iránti hálából bocsátott Csuz Lipót rendelkezésére, egy­másnak adják a kilincset a látogatók. Mindenki látni akarja az emberi haladás pionírját, aki bordatöréssel és súlyos belső zúzódások- kal, hatalmas kötéssel a fe­jén fekszik ágyában — Ha újból sor kerülne rá, megint csak megtenném — mondja szerényen, de azért elszántan a bátor anyagbeszerző. — A nehéz­ségek és merész vállalkozá­sok mindig izgatták a kép­zeletemet, azért is adtam magam az anyagbeszerzésre, amely hivatásban tudvalevő­leg szüntelen közelharcot kell folytatni a hiánycikkek megszerzéséért. Egyébként is edzett ember vagyok, meg­szoktam a közelharcot, mert bérletem van és sokat uta­zom villamoson meg autó­buszon ... Mielőtt begázol­tam volna az úszómedencé­be, a távúszók példájára alaposan bedörzsöltem tes­temet a hazulról hozott, ha­zai gyártmányú Rama mar­garinnal, amelyet egyébre úgyse tudtunk volna el­használni. Eleinte pillangó- zassal haladtam, mert így nagyobbakat tudtam ütni a strandolok fejére, mint mell- tempóval. A medence köze­pén régi barátom, Petrenee Mihály várt rám egy ter­mosz forró teával, ö már véggel hét órakor beállt a vízbe, és egy bójára tűzött fehér zászlóval jelezte a helyét, össze szorítottam a protézisemet, és erős karcsa­pásokkal szelni kezdtem magam előtt a lábakat, há­takat és nyakcsigolyákat, s néha úgy éreztem, mintha víz is volna alattam... Szerencsére a rúgások nagy részét hátulról kaptam és ez sokat segített, mert így mind közelebb jutottam a túlsó parthoz. Utolsó erőmmel a partnak fordultam és a kö­vetkező percben baráti ke­zek a szárazra segítettek. Ennyi volt az egész — feje­zi be drámai elbeszélését a hőslelkű férfiú, és még hoz­záteszi. hogy családja kéré­sére többé nem teszi köny- nyelműen kockára az életét és ezért csak könnyebb fel­adatokra vállalkozik ezen­túl: igy legközelebb a viha­ros Balatont fogja átúszni.., Heves Ferenc 1973. augusztus 29,, szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom