Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-16 / 191. szám
Az ezerarcú Psota Igazi drámai hősnő, egyike a legnagyobbaknak, mégis kevesen formáljuk olyan remekbe a vígjátéki figurákat, mint ő. Ha sanzont énekel, sikert arat, ha kabaréjelene- tekben lép fel, akkor is emlékezetest alkot. Alig lép a színpadra, máris atmoszférát teremt, tehetségének erejével életízűvé, elfogadhatóvá, majdhogy hitelessé gyúrja a sovány írói vénát jelző szerepeket is. így látja a közönség, n kritika, próbálva megfejteni a sokoldalúság titkát. A rejtély nyitját azonban legjobban ő maga ismeri. — Számomra öröm minden megbízatás. Legyen az az Elektra címszerepe, Brecht Kurázsi mamája, vagy éppen a rádiókabaré közkedvelt Lujzája. Minél szélesebb skálán játszom, annál elégedettebb vagyok, annál inkább érzem az alkotómunkát jelentő játék semmivel nem pótolható örömét. így volt ez már kezdő színész koromban ist. A második évadomat kezdtem a Madách Színház- '~an, amikor az egyik darában egy tragikus sorsú cse- edlányt, a másikban — Shakespeare Tévedések vígjáté— Nem könnyű ezt magam számára sem megfogalmazni. Az ember — legaléob- ts én ebbe a típusba tartozom — úgy les el mozdulatokat, érzelmi reakciókat, hogy ez nem tudatosul benne, maga sem veszi észre, még akkor sem, amikor egy figura megformálásakor előbukkannak. Ez persze nem jellemző a felkészülés egészére, s magára a játékra sem. íme egy példa. Egyszer a színpadon -t- nem emlékszem rá, hogy melyik darabban -r- véletlenül kinyílt az ajtó. Kollegáim meghökkentek, mert zavarta a játékot. Egy villanás volt, míg észrevettem aztán a figurát adtam továbbra is. Am, amikor némajátékom következett, ismét eszmbe jutott az ajtó: határozottan odamentem, becsuktam, s aztán, játszottam tovább, mintha mi sem történt volna, élve a figurát, elfeledkezve az incidensről. — Nem véletlenül tartják az egyik legnagyobb drámai színésznőnek. Mit jelent a tragika számára a könnyű műfaj? — Felüdülést, a művészi kitárulkozás lehetőségét. Amikor tragikus sorsokat formálok, Elektrát, vagy Kurázsi mamát alakítom, úgy érzem, hogy elbújok a figura mögött, s az tőlem független, külön életet él. Nem így, amikor mai témájú vígjátékban játszom. Akkor ugyanis önmagamat adom, s ez rendkívül kellemes érzés. Egy tény: az egyhangúságot semmilyen formában sem szeretem. Volt egy időszak, amikor egyre-másra vígjátéki szerepeket kaptam akkor szinte megváltást jelentett a televízióban eljátszani az Elektra főszerepét. — Milyen szerepekben látjuk viszont az új évadban? — Hadd ne beszéljek erről, hadd legyen ez a kabalám. A repertoár-szerepek biztosak. A többit bízzuk a rendezőkre és Fortunára. Évadkezdésig még kellemes program vár: az egyik ismerősöm meghívására Damaszkuszba utazom, kikapcsolódni, pihenni, világot látni, — Egy sztori? — Halasszuk későbbre. Majd elmondja Lujza a rádióban. Pécsi István 1974-1985 között 500 kilométer hosszé 1 autópálya épül hazánkban v A. V r------ 1972-ig »ikéjiült — — folyamatban levő útkorszerűsítések Autópálya eikésnjh 1001» ■ ■ »■ építés síelt’ tervszert Az én múzeumom A Képzőművészeti Alap kis könyvei A Képzőművészeti Alap Kiiidóvállalatanuk „Az én múzeumom” című kis könyvei új módszerrel ismertetik meg az olvasóval a képzőművészetet. A sorozatot úgy állították össze, hogy minden kötet 3—3, klasszikus vagy modern, magyar vagy külföldi mester mun kásságát foglalja össze. A most megjelent füzetek, Manet, Degas, Renoir, illetve Greco, Velazquez és Goya művészetét mutatják be. „Az én múzeumom” megjelenő köteteit különösen a diákolvasók forgathatják Haszonnal, mert amellett, hogy módjuk nyílik a művészet történetének megismerésére, a füzetek összegyűjtésével a képzőművészet legjava alkotásait tartalmazó reprodukció-gyűjtemény — valóságos kis múzeum —, kerül birtokukba. Ugyancsak moá jelent meg a kiadó gondozásában György István—Neményi Ferenc Rubljov című könyve is. A kötet külön érdekessége, hogy szerzői, akiket eddig a közönség elsősorban filmjeik alapján ismert, most nagy igényű művészeti könyv alkotóiként lépnek az olvasók elé. A nagy orosz mester művészete ilyen feldolgozásban még nem került a magyar közönség elé. Az elkövetkező hetek, hónapok tévé-műsorai sok újdonságot tartogatnak a népszerű tudományos műsorok kedvelői számára. A közeljövőben két, havonta rendszeresen jelentkező sorozat indul. Az egyik a „Nyelvi figyelő" Deme László vezetésével, a „Műhely" pedig társadalomtudományi magazin, amely a történelem, a szociológia, a közgazdaságtan aktuális kérdéséit tűzi napirendre. A 8 részből álló környezet- védelmi sorozat után, amelyben a szerkesztők a Magyar Tudományos Akadémia köA Minisztertanács a közelmúltban 500 kilométer hosz- szú autópálya-hálózat építését határozta el, és az 1980- ig létesítendő első szakaszt felvette a következő ötéves terv kiemelt nagyberuházásai közé. Az autópályaprogram megvalósítását a közúthálózat forgalmának ugrásszerű emelkedése teszi indokolttá. Az előzetes számítások 1980-ban kb. egymillió, 1985-ben kb. másfél millió személyi tulajzéptávú terveiben is kiemelt kérdéseket veszik sorra, őszszel kerül a közönség elé egy táplálkozással foglalkozó sorozat. Hat részből álló műsorsorozat Az otthon művészete. Ugyancsak a következő időszakban láthatjuk Hanák Gábor Budapest a kapitalizmus korában című érdekes sorozatát, amely folytatja a Századunk hagyományait Az őszi tv-idényben portrésorozat is indul. Az egyik „Ezer álarc mögül” címmel Kardos László irodalomtörténészt, műfordítót mutatja be. Film készül Komlós Aladonban levő járművet, megkétszerezett autóbuszállományt és fokozódó tranzit- forgalmat vesznek alapul. A megépítésre kerülő autópálya — nemzetközi autópálya része — hazánk jelentős iparvidékeit, a Nyugat- és Kö- zép-Dunántúlt, a Dél-Alföldet, valamint Borsodot köti össze a fővárossal. Óriási költséget igényel az utópá- lyák budapesti bevezető szakaszainak megépítése. Elkerülhetetlen a fővárosi átmedárról, az ismert kritikusról, irodalomtörténészről, Tamás Lajosról, a neves nyelvészről, Fejes Tóth Lászlóról, a híres matematikusról, valamint Cegesi Kiss Pál akadémikusról. A képzőművészeti osztályon külön produkció foglalkozik majd Ferenczy Noémi művészetével, Schaár Erzsébet munkásságával. Dokumentumfilmet forgatnak a magyar tudomány műhelyeiről is. Nagy érdeklődésre tarthat számot az az alkotás is, amely Károlyi Mihályiét mutatja be a tv-nézök millióinak. nő forgalom tehermentesítése, amely külső közlekedési gyűrűvel és új Duna-híd építésével oldható meg. Az 500 kilométeres autópályát külföldi vállalatok közreműködésével kívánják megvalósítani. Napjaink forgalma megfelelő szélességű és teherbírású közúthálózatot kíván, a közlekedés biztonsága érdekében csökkenteni kell a vasúti kereszteződések számát is. A problémákat gyarapítja, hogy az úthálózat 30 százaléka településeken vezet keresztül. Ez lassítja a forgalmat és csökkenti a biztonságot. Mivel a teljes közúti forgalom BO százaléka az ország közúthálózatának 20 százalékát kitevő főútvonalhálózaton bonyolódik le, szükségessé vált az útkorszerűsítéseket a legforgalmasabb főútvonal-szakaszra koncentrálni. Emellett a be- kötöút-építési program megvalósításában is jelentős előrelépés történt. I960—70 között 138, 1971—75 között 128 település kapott, illetve kap bekötő utat, 508. illetve 393 kilométer hosszúságban. Ez lehetővé teszi a kisebb települések bekapcsolását a rendszeres autóbusz-közlekedésbe és a darabáru-szállításba.------------------------------------------------, r I j, népszerű tudományos műsorok a televízióban-a című művében — egy • irtizánt kellett alakítanom. >k kollegát meghökkentett olna a két véglet, én boldog voltam, hogy ilyen ellentétes karaktereket jeleníthettem meg. A siker sem maradt el, így aztán rendezőim egyre "•'.itozatosabb feladatokkal bíztak meg. A titok? Azt hiszem, egyszerű a magyarázat. Az ember ezerarcú lény, mindenki magában hordozza a lehetőségek számtalan •variánsát. Ha a sors úgy hozza, reagálni kell örömre, bánatra egyaránt. Ha nem adódik alkalom, a képesség benne szunnyad tovább. A színész számára a színpad szituációk sorát kínálja fel. — Sokat jelent Fortuna segítsége is? — Dőreség lenne tagadni. Ha nem így indulok, ha nem látják meg a bennem rejlő a i ittságokat, akkor egysíkú ib színész lettem volna. El ivatottság és szerencse egyaránt nélkülözhetetlen a sikerhez. Körülbelül ötvenötben százalékos arányban. S. intem ez így van azóta, a" >ta színház a színház ? : u jelent a gondolatok és a dtuáció szinkronja is. Ha e." színész — legyen akár n ‘^nagyobbak közül való — előbb szól, akkor, amikor még nem érett meg az idő a megértésre, értetlenségbe fullad. A siker csak akkor zegődik társául, ha időben ’P a pódiumra, s azt és úgy dmácsolja. amit és ahogy írnak. ö vagy más9 Ez smét Fortuna jóindulatán múlik. — Hogyan formálja szerepeit? A beszélgetés során arról már meggyőzött, hogy kitűnő megfigyelő. )ÖÉ 19VÄ. augusztus 16., csütörtök Teheránban nyáron elviselhetetlen a hőség. Nappal az utcák kihaltan úsítoznak, zárva tartanak a hivatalok és az üzletek, a lakosság a lakásnál hűvösebb pincékbe rejtőzik, a tehetősebbek pedig elutaznak a nyaralójukba. A város csak alkonyaikor élénkül meg, akkor folyik az élet a szokásos mederben. Ügy tetszett, hogy 1941 nyara sem hoz különösebb változást, ez azonban látszat volt csupán. A városban izzásig feszült a politikai légkör. A fasiszták — akik a Szovjetunió megtámadására készültek — Irán jobboldali köreire támaszkodva, minden lehetőséget megragadtak annak kikényszerítésére, hogy a kormány katonai szövetségre lép -n a náci Németországgal. A medzs’isz küldöttei, a miniszteri kabinet tagjai és a szenátorok közül sokan ellenálltak a németek nyomásának. Ez ármánykodással párhuzamosan az ország belsejében lázas tevékenységet fejtettek ki, az ügynökségek szovjet területre dobása érdekében.’ Különösen von Schönhausennak szaporodott meg a dolga, aki közvetlenül felelős volt e tevékenységért. Ezen a fülledt estén Schön- hausen éppen Heckertet várta a következő diverzanssal, akinek a határt illegálisan átlépve, Bakuba kellett mennie. A tábornok alaposan megváltozott a Szergejevvel történt beszélgetés óta. Lefogyott, arcbőre ráncosán csüngött, akár egy öreg bulldogé. Fel-alá járkálva az irodájában, gonosz pillantás' vetett a mennyezeten elő lyezett ventillátorra, ameh • nek zaja ugyancsak kikezdte az idegeit, ugyanakkor nyújtott némi enyhül etet, úgyhogy nem kapcsolta ki. Amikor a fuTlasztó hőségtől gondolkodni sem tudott, a jár- kálásban keresett menedéket. Kopogtattak az ajtón, amely óvatosan megnyílt, a keskeny résen Heckert dugta be a fejét: — Szabad, tábornok úr? — Az ördöpbe is, kerek tizenöt percet késett! — mondta durván Schönhausen. Odalépett egy székhez, hogy leüljön, de megérezte a bútor forróságát, inkább állva maradt. Keckert mögött egy alacsony termetű. rossz arcú, középkorú férfi lépett a szobába, akinek feltűnően vastag szemöldöke összenőtt az orrnyereg fölött. Katonásan kihúzta magát Sehönhausen előtt. — Beszél németül? — kérdezte tőle Sehönhausen. A másik nem értette, kérdően nézett Heckertre. — Herr Godzsajev new tud németül — válaszolta helyette Heckert. — Ennek az úrnak a koncentrációs táborban lenne a helye, valóságos banditafióka — dörmögte Sehönhausen. aki sehogy sem tudott úrrá lenni ingerültségén. — Valóban bűnöző volt a múltban, de az adott esetben ez nem hátrány — mondta Heckert németül és Godzsa- jevhez fordulva tolmácsolta Schönhausent: — Azt kérdezi a tábornok úr, hogy kesz-e teljesíteni küldetését? Godzsajev elnevette magát, hatalmas szája a füléig szaladt, fejével bólintott Schönhausennak: „Jawohl, jawohl!” — Mégiscsak beszél németül — nyugtalankodott Sehönhausen. — Ezt az egyetlen német szót tanulta meg. — Hogyan ajánlhatott nekem egy ilyen kretént? — Sok nyelven nem beszél, annyi szent, de nem ostoba. Ellenkezőleg. Húsz esztendeig páncélszekrényt nyitoyatott, több embert küldött a másvilágra, mint ahány ujja van a kezén. Mióta az eszét tudja, illegálisan él, de egyszer sem bukott le. Pokolian ügyes és ravasz fickó. Ha valaki, ö biztosan megbirkózik a feladattal. — Mondjon neki valami kedveset, azután vigye innen a pokolba és jöjjön vissza. Nem vagyok olyan állapotban, hogy beszélgessek vele. — .4 fonok nagyon örül az ismeretségnek és számít rá, hogy erejét latba veti a megbízatás teljesítéséért — mondta Heckert Godzsajev- nek. Az ismét elhúzta a száját és meghajolt Schönhau- sen előtt. Amikor kimentek. Schön- hausen kikapcsolta a ventillátort. Nemcsak a hőségtől kapta meg a soron következő levelet Berlinből — ismét a szokásos elmarasztalás lassúsága miatt. — Ugyanott dobják át a határon Tapasztaltat — no fene, de illő fedőnevet találtak ennek a bűnözőnek —, ahol Bezrukov átment? — kérdezte a visszatérő Hec- kerttől. — Igen. — Ez nem nagyon ésszerű! — Tábornok úr, az átdobásban egy tapasztalt emberünk segédkezik. Azonkívül az orosz oldalon ez a legkevésbé őrizett terület, ami garantálja a biztonságot. Kti- lönben is úgy vélem, hogy nincs időnk más lehetőséget keresni. — Az idő valóban kevés. Berlin úgy sürget, mint az őrült. Kit akar Tabrizba küldeni. hogy meggyorsítsa a következő ügynök felkészítését. — Gusztáv Becket javasolom. Tudja — megbízható ember. magunkfajta öreg harcos. — De hiszen alig ismeri a tevékenységünket. — Világos fej, excelendás uram. — Persze, ha az ősz hajára gondol. — Megfelelőbb jelöltet nem tudok javasolni. — No jó, küldje a maga Beckjét. — Sehönhausen reménytelenül legyintett a kezével. — Csak el ne felejtse1 Ellenőrizte Kazancev jelentését Szere br jakon öngyilkosságáról? — Igen excellencies uram. A bakui újságokban megjelent a közlemény Szerebrja- kov haláláról. Az öngyilkosságról természetesen nem írtak. — Nem is vártam mást ettől az elpuhult értelmiségitől. Nem ismertem személyesen, de az anyagából már éreztem, hogy baj lesz vele. Azt hiszem, a csoportot, amelyet Szerebrjakovra akartunk bízni, Kazancev irányítása alá kell helyeznünk. Ez az ember kedvező benyomást tett rám és jól kiismeri magát Bakuban. — Tökéletesen igaza van excellenciádnnk. Kazancev természetesen nem olyan müveit, mint. Szerebrjakov, de megfelelő ember a számunkra. Tájékoztatom öt az elhatározásról. (Folytatjuk.)
