Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-04 / 181. szám
8.20 8.40 10.05 11.26 12.20 12.50 12.45 14.15 14.25 15.05 15.10 16.00 17.30 18.00 1842 19.30 20.30 21.21 22.20 22.45 22.30 0.10 KOSSUTH Lányok, asszonyok. Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. Lgy csokor macera. Liszt; h-moll szonáta. Zenei anyanyelvűnk. Aiagyaran szólva. Meiodiakoktel. Címer a kamionon. Új Zenei Újság. Kis magyar néprajz. Csak fiataloknak! 168 óra. Juhász Gyula emlékezete. Csárdások. Leonard Bernstein vezényel. Útirány az Arany homok. Tom Jones hangversenye Les Vegas ban. Népi zene. A X. VIT-ről. A beat kedvelőinek. Kodály kórusműveiből. MelóéiakoktéL PETŐFI *.05 Operettrészletek. 8.45 V álaszolunk hallgatóinknak! 9.03 Népi zene. 0.35 A X. VIT-rőL 10.05 Szombat délelőtt. 12.00 Dalok, áriák. 12.45 A nyári egyetem Táros». 13.03 Két szonáta. 13.35 Jelképek erdején át_*. 14.00 Napraforgó. 14.48 Az Éneklő Ifjúság Várpalotán. 15.00 Orvosi tanácsok. 15.05 Farkas Ferenc: Szent János kútja. Kantáta. 15.21 100 eves a főváros kertészete. 18.05 Népzenei Magazin. 15.45 Tengerszemek a Magas- Tátrában. 11.02 Kíváncsiak Klubja. 18.10 Hangképek az országos úszó baj nokságról. 18.20 Népi zene. 18.53 Pouchielli: Giaconda. 22.19 Haagversenynaptár. 22.34 A tegnap slágereiből. 23.15 Dzsessz. Szolnoki Rádió Hét végi kaleidoszkóp tartalmából: Paraszti nyár 13; Bayer Hona és Feuer András rtportmontá- zsa; Könnyű liangszerszeiök; Múzeum-udvar; Mit mondjon a titkárnői Sütő Irén karcolata; Tánczene a hallgatók szerkesztésében. MAGYAR 9.30 Paplrrózsák. Magyarrí beszélő angol film. 10.25 Gondolatok a boldogságról. 10.55 Téka. 15.43 Magyarország—NSZK kézi- labda-mérk. közv. 16.55 Hirek 17.00 X. VIT. 18.55 Mácza János. Portrifilm. 19.15 Cicavízió. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Egy frakk története. Magyarul beszélő amerikai , film. 22.00 Tv-hlradó. 22.10 X. VIT. POZSONYI 10.00 A fekete gyertya fénye. NDK tv-sorozat. 16.10 Egy koffer arany. Gyermekfilm. 18.45 Bűnügyi film. 20.00 Egy hét Cluton életében. Játékfilm. 22.25 Sporteredmények. 22.40 Királynők. Olasz kisfilmek. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4. fél 6 és este í órakor A betörés Haláltánc a smaragdok körül. Színes francia—olasz bűnügyi film Felemelt helyárak I EGRI BRŰDY (Telefon: 14-07) Fé! 4, fél 6 és fél 8 órakor A kaktusz virága Színes szinkronizált amerikai fllmvígjáték. EGRI KERT Este 8 órakor Sztrogof Mihály Verne regénye színes, szinkronizált bolgár—olasz—francia —NSZK filmen. GYÖNGYÖSI PUSKIN Fét 4 és háromnegyed 6 órakor Hárman a kincs nyomában Este 8 'órakor Az Andromeda törzs GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szegény gazdagok GYÖNGYÖSI KERT özvegy aranyban HATVANT VÖRÖS CSILLAG West Side story HATVANT KOSSUTH A család őrangyala HEVES Tudósítás az alvilágból FÜZESABONY Az utolsó völgy* PerZRVÄSARA Fotográfia 4 IXépúi&ág Dél-A meri kában A jövő kontinense Támad a chilei jobboldal — Válság úruguayban — Őrségváltás Argentínában: ilyen és hasonló címek Jelentek meg a legutóbbi hetekben a világlapok címoldalain. Latin-Ame- rika ismét a közvélemény érdeklődésének középpontjába került. „Kontinensünk az a földrész, ahol az emberéletnek pontosan kiszámítható ára van” — állapította meg a latin-amerikai Szolidaritási Értekezlet havannai határozata. A statisztikai adatok összevetéséből kiderül, hogy Latin-Amerikában percenként négy idő előtti elhalálozás történik, ugyanezen idő alatt az Egyesült Államok tőkései percenként négyezer dollár nyereségre tesznek szert a kontinensen. A számítás eredménye: egy emberélet egyenlő 1000 dollárral. És ennek a tragédiának egy olyan kontinens szolgáltat naponta drámai színteret, amely a szárazföld 15 százalékát (24,2 millió km2), a föld népességének 7 százalékát (275 millió) mondhatja magáénak, s amelyet va- lószínűtlenül gazdag természeti kincsei miatt „A Jövő Kontinense” néven szoktak emlegetni. Az ENSZ felmérései szerint a világ természeti kincseinek 23 százaléka (az ismert tartalékokat is beleértve) található a latin-amerikai kontinens felszínén és földjének mélyén. A világ vízienergia készletének 10,1 százaléka, a kőolaj 17,5, a vasérc 11,3, a bauxit 50, * a réz mintegy 28 százaléka található itt s közismert, hogy a kávé, a kakaó, a cukor, a gyapot és a kukorica termelésének, valamint a halászatnak, a marha- és juhtenyésztésnek világelsőségét, vagy nagyon tekintélyes hányadát is e kontinens mondhatja magáénak. Mégis e kivételes adottságú, gazdag földréLatin-Amerika mezőgazdasága. (TERRA — KS) + ORVOSI V ÜGYELET' 1 Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 1 óráig, a Bajcsy-Zstlinszky utcai rendelőben. (Telefon: lt-10.) Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 9—10.30 óráig. Délután 16 órától 17 30 óráig a Kossuth Lajos utca 8. szám alatti rendelőben. (Telefon: 24-73 ) Rendelési Időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Bajesy-Zsi- Unszky utca.) Hétfőn 19 órától kedd reggel T óráig, a Baiesy- Zslllnszky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—IS óráig a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám (Telefon: 117-27). Gyermekorvosi ügyelet: vasárnap délelőtt 9 órától ll óráig a Puskin utcában. (Telefon: 123-50.) Hatvanban: szombaton 12 órától hétfő reggel > óráig a rendelőintézetben (Telefon: t0-04) Rendelés gyermekek részére Is. Gyermekorvosi ügyelet vasárnap 10—12 óráig, a rendelőintézet gyermekszakrendelésén. (Telefon: 10-04.) Fogorvosi ügyei" *—10 30 óráig. a rendelőintézetben. szén a népesség 60 százaléka éhezik, 45 százaléka analfabéta, 90 millió parasztnak nincs, földje, a teljes munkanélküliek száma mintegy 30 millió, az átlag életkor 38 év és a gyermekhalandóság nyolcszor magasabb, mint Európában. E tapasztalatok' nyomán önkéntelenül felmerülő „hogyan lehetséges mindez” kér’ Minden latin-amerikai gyermekre, már világra jöttének pillanatában 400 dollár amerikai tartozás esik. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) désre a helyszínen többnyire a következő választ adják: a külföldi, elsősorban az északamerikai tőke korlátlan, kíméletlen rablógazd alkod ása következtében. Húszmilliárd dollár. Eny- nyi az Egyesült Államok la- tin-amerikai tőkebefektetésének összege, — hivatalos amerikai források szerint. Ebből 10—13 milliárd dollárra becsülik a magánvállalkozások ún. közvetlen beruházásait. Hogy ez milyen hatalmas összeg, annak érzékéltetésére érdemes megemlíteni, hogy az Európai Közös Piac országaiban befektetett tőke mindössze 8 milliárd dollár. Érthető ezek után, hogy Panama nevét hallva, ma már mindenki csak az amerikai tulajdont képező csatornaövezetre gondol, hogy az olajban gazdag Venezuelát a Standard Oil tartományának tekintik, hogy Chile évtizedeken keresztül az Anaconda rézmonopólium hűbérbirtoka volt, a közép-amerikai országokat pedig az United Fruit magánterületének tartják. Másfél milliárd dollár évente. Ez az amerikai magántőke hivatalosan beismert haszna. Sokszorosa a háború előttinek. A „Newsweek” című hetilap szerint a legutóbbi évekig az amerikai beruházóknak évi 11,8 százalékos tiszta profitjuk volt Latin-Amerikában. összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy ez a mutató Európában 6,7 százalék, az Egyesült Államokban mindössze 3,4 százalék körül alakúit. Enyhítené az elmaradottságot, ha a külföldi monopóliumok a Latin-Amerikában feltárt nyersanyagot a helyszínen dolgoznák fel. A világtermelés 50 százalékát adó bauxitot azonban csak 0,7, a rezet 0,1 százalékban _ dolgozzák fel a kontinensen, a többit az Egyesült Államokba, vagy olyan harmadik országba viszik, ahol még ala- 'csonyabb a munkabér és az ( adó. A külföldi tőke rablógaz- • dálkodásának jövőre is kiható tragikus eredménye, hogy a kontinens egyszerűen képtelen saját erejéből tőkét felhalmozni, iparosítani. Külső segítségre, kölcsönök felvételére kényszerül. Ezeket ismét csak az Egyesült Államoktól, illetve az amerikai ellenőrzés alatt álló nemzetközi pénzügyi szervektől kapják. A Világ Bank egyik korábbi adata szerint a 20 latin-amerikai ország 11,5 milliárd dollárral tartozik az Egyesült Államoknak. Ez azt jelenti, hogy évente 1,8 milliárd dollár törlesztést, illetve kamatot kell fizetniük. Latin-amerikai közgazdászok szerint minden e földrészen születő gyermek világrajöttének pillanatában már 400 amerikai dollárral tartozik. Földünknek ezen a részén tapasztalható gazdasági állapotok másik rákfenéje az agrárreform megoldatlansága. A világ jelenleg megművelhető földterületének 7,1 százaléka található Latin- Amerikában. Ezeknek a területeknek azonban csak töredékét, mindössze 5,5 százalékát művelik, sőt egyes országokban ez az arányszám mindössze 2,5 százalék. A magyarázat: a földesurak — a kontinens művelhető földjeinek 84 százalékát a lakosság 5 százaléka birtokolja — nem művelik és nem műveltetik földjeiket, ' ugyanakkor minden lehetséges módon elzárkóznak a földreformtól, de még a bérbeadástól is. A helyzet rohamosan romlik azért is, mert a kontinensen egyre fenyegetőbb méretű a „demográfiai robbanás”: 1920 és 1970 között 131 millióról 270 A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság negyedik esztendeje folytatja a Tisza, a Beréty- tyó és a Kórós mentén a nagyarányú ár- és belvízvédelmi munkálatokat. Énnek részeként Egyek határában a Tisza bal partján fontos szakasz zárult le: 440 ezer köbméter föld beépítésével új nyomvonalra helyezték át az árvízvédelmi töltést, ami sokkal erősebb, biztonságomillióra nőtt a lakosság száma. Ezek az adatok egyszerre jelzik a tragikus gazdasági és társadalmi elmaradottságot, Illetve az abból fakadó ‘ feszültség levezetését egyedül megoldani képes radikális forradalmi változás igényét. Kuba, majd Chile, de az állandóan felszínre kerülő es megismétlődő politikai mozgások is arra engednek következtetni, hogy Latin- Ameri kában egyre nagyobb mértékben érlelődnek a forradalmi változások feltételei. A külföldi töke guasbakö- tő befolyásának visszaszorítása, a földosztás, a feudalizmus likvidálása — ez a kontinens életének legégetőbb, halasztást nem tűrő követelése. összeállította: sabb, mint a korábbi Az új védtöltésre és a mellette levő szakaszvédelmi központra 30 millió forintot költöttek. Ebben az esztendőben a Tisza mentén még hat, a Sebes-Körösnél kilenc, a Berettyónál három kilométer hosszú töltést erősítenek meg, s ehhez egymillió köbrrjéter földet mozgatnak meg. Ajándék a fővárosnak Budapest centenáriuma alkalmából Baranya megye és Pécs város tanácsai egy szép Zsolnay díszkutat ajándékoznak a fővárosnak. A mű alkotója Fürtös György, a Pécsi Porcelángyár kerámi- kusművésze. A kút elkészült, elemeit .most égetik ki a gyár kemencéjében. Két méter átmérőjű medence közepén áll majd az oszlop alakú kút, amely turbánra emlékeztető kupolaformában végződik. A diszkót a Pécsi Porcelángyár hagyományos anyagából — pirogránitbó) — készült és külsejét Zsolnay-eozin díszíti. Palástján verssorok olvashatók: a Pécsett élő két József Attila-díjas költőnek, Csorba Győzőnek és Pií- kolitz Istvánnak erre az alkalomra irt költeményei. Baranya és Pécs ajándéka a várba, a Tóth Árpád sétány egyik füves-fás térségére kerül. A kút oldalán levő négy kis csobogóból állandóan friss víz ömlik majd. Mnüis&sty 1973. augusztus 4., szombat ^'^'ÁAVlAAAAAÁAAAAAA/WVSAA.'WWt/WWVVWVAAAAAÁAÁÁAAAAAA/^ WWWWWV NNAAAAAAAAAAAA^VWS/WVWVVV* J. Perszov*: &!}en a hobby! — Ügy látszik, egyáltalán nem akarsz törődni1 a fiad nevelésével. Tudod, hová vezet az ilyesmi?! Amikor az asszony ilyen hangnemben teszi fel a kérdést, jobb, ha hallgat dz ember. Megpróbálok kisurranni a lakásból, de megtorpanok a fenyegető kiáltásra: — Vagy törődsz a fiaddal, vagy... Ez a „vagy” semmi jóval sem kecsegtet, igy hát engedelmesen felemelem a kezem: megadom magam. — Csofc hogy tudd: a gyerek bűvészszakkörre jár a kultúrpalotába. Jó lenne. ha eléje mennél. Az úton alkalmam van végiggondolni mindazt, amit át kellett élnem attól a naptól fogva, hogy a gyerek iskolába kezdett járni. Először az úszás érdekelte, és én össze-vissza járhattam valamennyi rövidáruúzletet úszónadrágért. Aztán a ) fCsuvasiai humorista bélyeggyűjtésre tért át — ekkor kiszállásaimon az időm jó részét speciális bélyegalbumok felhajtására vesztegethettem. A festészet iránti érdeklődése arra kényszerített, hogy kitanuljam az asztalosmesterséget — rám bízta ugyanis a képkeretek elkészítését —, meg hogy elolvassak egy szekérderék könyvet az ecset mestereiről — a reneszánsz piktoroktól kezdve egészen a szürrealistákig. kubistákig és a legmodernebb izmusok képviselőiig. Egy bizonyos idő múlva a kinokológia alapjait kellett elsajátítanom — a fiam az ebtenyésztők körébe kezdett járni. Hajlékunkban egy fészekalja kutyakölyök ütött tanyát, kezdve a szimpla kuvasztól a méltóságteljes bo- xerekig. Nem, egyszerűen képtelen vagyok visszaemlékezni mindarra a szenvedélyre, ami az estébe jutott... Mármint a nejemnek. Tessék, most meg itt van ez s bűvészkedés! Kiváncsi vagyok, mit kell felkutatnom es milyen szakirodalmat kell tanulmányoznom? Méla gondolataimból régi ismerősöm, Antyipics vidám v hangja zökkentett ki: — Minden bajod szálljon az én kopasz fejemre, annak úgy sincs semmi vesztenivalója, ne hordjon le a főnököd és az oldalbordád (az utóbbi különösen veszélyes!), kerüljön el a pletyka, erszényed mindig legyen tele... Világos, mint a nap: valahol a közelben sört mérnek, és Antyipics bizonyára nem fogja ellenezni, ha meghívom egy-két korsóra. A vendéglő felé menet kiöntöttem neki a szivemet. — Mázlista vagy. hogy éppen énbelém botlottál. Olyan tanácsot adok. hogy egy kis vodkát se fogsz sajnálni tőlem ... Antyipicsnak zsel niális terve volt. Pár nap múlva megkezdtük a kivitelezését: Antyipics megleste az utcán Szergejt és elvitte a munkahelyére. Elfelejtettem mondani, hogy öreg cimborám városunk legnagyobb éttermének a föszakácsa. Attól a naptól kezdve a fiamat csak a kulinária érdekelte. Hogy, hogy nem, szakácskönyvet aztan egy csomót szereztem neki. Szergej- nek úgy megtetszett az új hobby, hogy esze ágában sincs mással felcserélni. Nevelési meggondolásokból nem ellenkezem vele. Mostanában az asszonynak nincs ideje, hogy veszekedjen velem. Az egész szabad ideje azzal megy el, hogy a boltokat járja nyersanyagért, aztán pedig az ételkészites művészetében tökéletesíti magátFordította: Zahemszky László Tolnay László--------------------------------------------------------------------- " “ Ú j védtöltések Észak-amerikai vállalat székháza a brazillal Sao Paulában.
