Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-12 / 188. szám
A D3SBP szárító komplexaaa Javítási munkák a központi gépjavító műhelyben GtépszeinS.s m jh Útban a szakosodás felé Termelésnöveiés a legtöbb célkitűzés a Füzesabonyi állami Gazdaságban Négy korábbi kisgazdaság területét lógja ina ösz- sze a Füzesabonyi Állami Gazdaság. A több mint ötezer hektáros határ, a Járás földterületének ugyan csak eg.y töredéke, mégis több irányban — Donnáiul. Besenyőtelek, Pusztaszikszó leié terjed. Vetőmagvak Heves és Borsod megyének A gazdaságban a legnagyobb hagyománya hosszú évek óta a növénytermesztésnek van. Különösen az aprómag termesztés kiemelkedő itt. Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén megyék mezőgazdasági üzemei látják el jó minőségű vetőmagvakkal. Az elmúlt években különösen az intenzív búzaíajtók: a Bezosztája és a magyar Kiszombori iránt növekedett az igény. Most az utóbbi egy évben Auróra, Rannája és Kavkáz termesztésével Is foglalkoznak. Ezenkívül tavaszi árpa magvakat is .értékesítenek. A gazdaság a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központjával van szerződéses kapcsolatban. Tavaly 110 vagon vetőmagot adtak el. Az idén viszont csak 92 vagon vetőmag szállítására kötöttek szerződést. A gazdaság érdeklődés esetén ennél többet is tudna szállítani más üzemeknek. A gabonatermesztést teljes egészében gépesítették. A termésátlagok is igen jól alakultak a gazdaság adottságaihoz képest. A gabona termésátlagok növelését szolgálja a talajjavítás is. amelyet a tápéi, a hanyí és a pusztaszikszói kerületben már meg is valósítottak. Szerződés a Mátravidéki Cukorgyárakkal A gépesített cukorrépatermesziésnek több mint Ötéves múltja vun Füzesabonyban, 1967-ban vásárolták az első gépsort. A közeljövőben pedig már megkezdik a szakosított cukorrépa-termesztést a gazdaság földjein. A Mátravidéki Cukorgyárakkal együttműködve 290 hektáron termelnek az idén cukorrépát. A füzesabonyiak egycsí- rájú vetőmagvakat szemenként! vetőgéppel helyezik a jól előkészített földbe megfelelő tőszám beállítással, így az egyelés nehéz munkaműveletét kiiktatják. A cukorrépát három és hatsoros magyar gyártmányú szedő és fejelő kombájnnal takarítják be. Zárt rendszerű kukoricatermesztés A biztonságosabb kukoricatermesztésre és a termésátlagok növelésére az idén a Bábolnai Állami Gazdasággal kötöttek szerződést zárt rendszerű ■ kukoricatermesztésre. Amerikai, nyugatnémet, olasz és magyar hibrideket vetettek. A talajfertőt- lenítö szereket, a gyomirtó szereket és a gépsorokat a bábolnaiak szállítják. A ta- lajelőkészítésre, a vetésre, a növényvédelemre és a betakarításra pedig részenként a füzesabonyi viszonyoknak megfelelően dolgozzák ki a termelési technológiát. A Füzesabonyi Állami Gazdaságban a szarvasmarha-tenyésztéshez szorosan kapcsolódik a pillangós ta- kannánytermesztés. Évente mintegy 100 vagon lucernalisztet készítenek önálló feldolgozó üzemükben az állatok téli takarmányozásához. A pillangósokat öntözéssel termesztik. Erre a határban folyó Laskó nyújt lehetőséget. A növénytermesztés kiegészítőjeként a gazdaságban több mint 80 hektáron termelnek Jonathán almát is. Ezeket főként a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztársaságba exportálják. Füzesabonyban a múlt év végén felmérték a gazdaság erő- és munkagépigényét. Megállapították, hogy további fejlesztésre szorul. A tervek szerint évente négymillió forintot költenek különböző gépek vásárlására. Tavaszi munkáknál új MTZ traktorok és a szállításban 'pedig négy Praha tehergépkocsi segített. A gazdaságban ma is foglalkoznak baromfitenyésztéssel. A holland „Hibro” fajtát tartják. Évente 145 ezer baromfit nevelnek és száz vagonnal szállítanak a Baromfitenyésztő Országos Vállalat törökszentmiklósi központjába. A juhászat fejlesztése Is előtérbe kerül. A gazdaság fésűs merlnói juhállományát országos törzstenyészetként tartják nyilván. Évente 170 mázsa gyapjút értékesítenek a hazai könnyűiparnak. A pecsenye bárányok nagy részét pedig Olaszországba exportálják. Jövedelmező szarvasmarha- és sertéstenyésztés Nagy gondot fordítanak a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére is. A kormány- program eredményes megvalósítására szakosított tehenészeti telepet létesítettek. A fejest MILE-rendszerű gépsor segíti. A gépesitett fejőlánc csőrendszeren keresztül valósul meg. A tej folyamatosan a hűtőtérbe kerül, ahol tartályokba töltik. A gazdaságban mindinkább a tejtermelés kerül előtérbe. A IV. ötéves terv végére a tehénállomány hozamait szeretnék növelni. A jelenlegi évi 3200 literről 4000 literre. Jelentős a növendékmarha nevelése is, amelyet kötetlen tartással valósítanak meg. A Mátravidéki Cukorgyáraktól szerződés alapján Urebetin1 hizlalótápot kapnak a füzesabonyiak. Ezzel a táplakarmény- nyal az eddigi tapasztalatok szerint máris igen jó eredményt értek el a hizlalásban. Két éve működik a gazdaságban a zártrendszerű sertéstelep. Innen évente 145 vagon hús- és sonkasertést értékesítenek. Az automatizált telep bővítésére az idén járulékos beruházásként hús- feldolgozó üzemet is létesítenek. Eger város húsellátásának javítására a SZÖV- TERMÉK-kel együttműködve még az idén mintaboltot nyitnak a Marx Károly utcában. Ott a húson kívül sonkát és töboféle töltelékárut: hurkát, kolbászt is árusítanak majd. A Füzesabonyi Állami Gazdaságban a termelési célok megvalósítása mellett fontos feladatnak tekintik a dolgozók munkakörülményeinek javítását is. A központban tízmillió forintos költséggel üzemi konyhát, mosdót, öltözőkét, munkásszállást és klubhelyiséget építenek. Az év végére elkészülő szociális épület konyhájából a gazdaság valamennyi kerületébe naponta szállítják az ebédet a dolgozóknak. A gazdaságban tehát megteremtették a korszerű termelés teltételeit. Megfelelő géppark és szakosított telepek állnak máris rendelkezésre. A további cél a hozamok növelése. Ezt hatékonyabb termeléssel kívánják megvalósítani mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. (X) kis „séta”, a mérlegig a sertéshizlaldában Az új hízómai ha tele#
