Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-10 / 186. szám

Elbúcsúztak a csuvas főiskolások TOÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! iaj a lyizükask Gondolatok egy ankét után. Cikkünk a 3. olda­Az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola, valamint a Csebokszári Jakovíev Egye­tem közötti kapcsolat szerint minden évben közös építőtá­bort szervez a két felsőokta­tási intézmény Egerben, il­letve Csebokszáriban, Csu- vasia fővárosában. A testvér- területről 17 főiskolás dol­gozott egy hónapon keresz­tül Eger Csebokszári város­részének építkezésénél. Ugyanakkor a szovjet fiata­loknak módjuk volt megis­merkedni Eger és Heves me­bek között ellátogatnak a Balatonhoz, bejárják a fő­várost is. Az ünnepélyes bú­csúztatásra csütörtökön este került sor az egri főiskola klubjában. A rendezvényen részt vett Kiss Sándor, a KISZ Heves megyei bizott­ságának titkára és Vasas Joachim, a megyei pártbi­Fagazdasági gye nevezetességeivel is. A táborozás •— legalábbis ami a munkát illeti — tegnap fejeződött be, és ezután két hétig a csuvas vendégek az ország más nevezetességei - vei is megismerkednek: töb­Csütörtökön Szekszárdon megnyitották az idén Tolna megyében lezajló országos fagazdasági műszaki napo­kat. Az első eseménye az Országos Erdészeti Egyesü­let kibővített közgyűlése volt. Ennek megnyitóján dr. zottság munkatársa is. Az egri testvérintézet nevében Mlinkó László, a főiskola KISZ-bizóttságának titkára búcsúztatta a csuvas vendé­geket és adta át az egri in­tézet, illetve az építőipari vállalat ajándékait a ki való munkát végzett külföldi hallgatóknak. vándorgyűlés Madas András mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes rámutatott, hogy a gazdasági és társa­dalmi fejlődés következté­ben az erdők iíánti igények növekednek és egyre sok­rétűbbé válnak. Nyáridőben, évek óta fiatalok „tanyája” az OKISZ noSzva ji üdülőjének kerti tá­bora. Most is lányok és fiúk — Ötvennyolcán az ország legkülönbözőbb részéről — pi­hennek az ősi fák alatt kényelmes, barátságos kis faházakban, töltik napjaikat sporttal, játékkal, s más hasznos szórakozással. Programjukban szerepel a környék megismerése is, így több kiránduláson részt vesznek a két hét alatt. Rendkívül nagy élmény mindez az ifjú nyaralóknak> hiszen közülük sokan először járnák a Bükk-videken. — ­________ (Puskás Anikó felvétele) A Z MSZMP HEVES MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 186. szám ARA: 80 FILLER 1973. augusztus 10., péntek Megtermett a kenyerünk B ár megyénk északi részén, a dombhátakon itt-ott ^ még kombájnok dolgoznak, gyakorlatilag Heves- \ ben is befejeződött a nagy nyári munka: az aratas. Tér- k melószövetkezeteink, állami gazdaságaink nagy sikert < értek el az idén, hiszen egy héttel később kezdték az < aratást és alig egy hónap alatt betakarították a kalászos í gabonafélékét. > Pedig az idén sem volt zavartalan a búza fejlődése. I A vetéseket meggyötörte a harmadik éve tartó csapa- \ dékhiány és a májusi aszály. Mégis bármerre jártunk, f aratás eleje óta bőséges és jó minőségű térigényről szól- < tak a szövetkezeti gazdák és a szakemberek mindenütt < A tavalyi rekordtermést több helyen is túlszárnyalták a k közös gazdaságok és ezzel újabb értékes adatokat jegy- \ zett fel az agrártörténet. í Hogy mi ennek a titka? Nincs ebben semmi külö- í nős és rendkívüli. A szövetkezetek időben, körültekintően megszervezték az aratást, a kombájnok munkáját, a szál­lítást és a raktározást. Ez elsősorban az üzemgazdászok jó munkáját dicséri. Kedvezőbb volt az idén az alkat­részellátás és meghibásodás miatt lényegesen kevesebbet álltak a gépek, mint az előző években. Az intenzív, bő hozamú búzafajták ismét bebizonyították létjogosult­ságukat megyénk földjein is. Bár még nincsenek végle­ges adatok, de annyit nyugodt lélekkel elmondhatunk, hogy az országoshoz hasonlóan megtermett Heves me­gye kenyere is. Ezt bizonyítja a gabonafelvásárló és fel­dolgozó vállalat statisztikája, miszerint az idén rekord- mennyiségű, 11 ezer oagonnyi kenyérgabonát vásároltak fel. Ami a legörvendetesebb, sokkal szervezettebb volt az idei gabonaátvétel, mint a korábbi években. A válla­lat 22 megyei átvevőhelyén minősítette a búzákat, ame­lyeknek hektolitersúlya meghaladta a nyolcvanat. Ez a fontos tulajdonságjelző is hűen bizonyítja idei kenyér- gabonáink kiváló minőségét. A földeken az idén is a gép volt az űr. Megyénkben .470 kombájn vett részt ' az aratásban,. amelyek között 20 új is dolgozott. Így a ríagy. termést a korábbiakhoz ké­pest lényegesen kisebb fáradsággal, erőkifejtéssel és ve­rejtékkel végezték, mint az előző években. A segítségnyújtás szép példáival is több helyen ta­lálkoztunk a nagy nyári munka idején. Ez a közös gaz­daságok között egyre jobban elmélyülő kapcsolatok eredménye. Megyénk alföldi részéből, például Sarudról, Atányból, Komlóról, Kisköréről és még sorolhatnánk a helyiségek nevét, kombájnokat küldtek az északi falvak­ba: Bélapátfalvára, Bátorba, Mikófalvára, Nagyvisnyóra az ottani szövetkezetek megsegítésére. A szervezettség, a körültekintés és a bátor segítségnyújtás sikerre ve­zetett, mert üzertieink minimális szemveszteséggel ta­karították be a termést. Köszönet a határ kétkezi munkásainak, a techniku­soknak, a mérnököknek, a gépszerelőknek és kezelők­nek, a szállítómunkásoknak és szervezőknek — egyszó­val mindazoknak, akik az idén ismét helytálltak a nagy nyári munkánál. Fáradságot és energiát nem kímélve, lelkesen dolgoztak és hozzájárultak ahhoz, hogy mielőbb biztonságos helyre, a magtárakba került a termés. A z élet azonban megy tovább. A dolgos hétközna­pokat újabbak követik. Közös gazdaságainkban már a jövő évi termést „alapozzák”. Ekéket húzó trak­torok róják a tarlókat, műtrágyát szórnak a földbe. Másütt vetőszántást végeznek, készítik a helyet az újabb friss termésnek, megúpuló mindennapi kenyerünknek. Mentusz Károly \ VVVN/SAAA/VAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VSAAAAAAAA/VVVVVVVVV ­Fock Jenő Varsóba utazott Virágzó lengyel-magyar kapcsolatok Piotr Jaroszewicznek, a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnökének meghívásá­ra Fock Jenő, a Miniszter­tanács elnöke csütörtökön este Varsóba utazott. Kísé­retében van Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Drecin József, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese és Tordaí Jenő kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes. A kormányfők áttekintik a két ország kapcsolatainak jelenlegi helyzetét, értékelik a legutóbbi tárgyalások óta elért eredményeket és meg­határozzák az együttműkö­dés fejlesztésének további feladatait. * A magyar-lengyel gazda­sági együttműködés fokozó­dását jelzi, hogy magyar és lengyel vezetők az idén im­már egész sor magas, sőt legmagasabb szintű találko­zón tárgyaltak a kapcsola­tokról, s tárták fel az együtt­működés újabb lehetőségeit. Januárban Vályi Péter és Kazimierz Olszewski minisz­terelnök-helyettesek Varsó­ban, a gazdasági és együttmű­ködési állandó bizottság ülés­szakán a fő figyelmet az ipari együttműködésre, különösen a két ország közötti g!yár- tásszakosításra összpontosí­tották. Akkor állapodtak meg az Interkomponent el­nevezésű közös iroda létre­hozásában, amely az elekt­ronikai ipar gyártásfejleszté­sének koordinálásával fog­lalkozik. Igen nagy jelentőségű volt Kádár János és Fock Jenő ez év márciusi lengyel- országi látogatása. A ma­gyar és lengyel párt- és ál­lami vezetők kiemelték, hogy a gazdasági kapcsolatok, a termékszakosítás és a koo­perációs kapcsolatok bővíté­se megfelel mindkét orszí ' érdekeinek, eredményesei: szolgálja a szocialista gazda­sági integráció ügyét. A kor­mányközi bizottságot — a jelenlegi és a távlati gazda­sági, termelési, kutatási és műszaki együttműködési le­hetőségek eredrhényes ki­használása érdekében — megbízták további haté­kony új együttműködési for­mák kialakításával. A bővülő magyar—lengyel kapcsolatok jegyében ren­dezték ez év . áprilisában Ma­gyarországon. . a lengyel mű­szaki és gazdasági napokat, amelyen Kazimierz Olszews­ki, a Minisztertanács elnök­helyettese és Kazimieru Secomski, a Lengyel Álla­mi Tervbizottság első elnök- helyettese is részt vett, s mindketten magyar vezető személyiségekkel is tárgyal­tak. A külkereskedelmi minisz­térium adatai is arra utal­nak, hogy a magyar—len­gyei gazdasági együttműkö­dés erősen fellendült. Áru­cserénk az idén várhatóan eléri a 300 millió rubelt, vagyis 16 százalékkal maga­sabb lesz, mint amit a hosz- szú lejáratú megállapodás­ban eredetileg 1973-ra ter­veztek. Az árucsere 1930 óta körülbelül hatszorosára nőtt, az 1971—75-re kötött hosszú lejáratú megállapodás mint­egy 65—67 százalékos továb­bi emelkedést ír elő, ezt azonban — mindkét fél kí­vánságára — túlteljesítik. Az utóbbi két-három év­ben, s különösen Kádár Ja­nos és Fock Jenő márciusi lengyelországi látogatása óta erőteljesen bővül az ipari kooperáció. A márciusi var­sói találkozó óta a két or­szág között nagy jelentősé­gű kooperációs megállapodá­sok jöttek létre. Júniusban magyar—lengyel műanyag és szintetikusszál gyártási • együttműködési megállapo­dás született, amelynek alapján 1978 és 1985 között a lengyel .ipar kielégíti a magyar textilipar egyre nö­vekvő igényét poliészter se­lyemből. Magyarország pe­dig polivinil-kloridot szál­lít majd Lengyelországba Júliusban személygépko­csi kooperációról írtak alá magyar*—lengyel kormány­közi egyezményt. A megál­lapodás lényege, hogy a Ba­kony Művek, a Csepel Autó­gyár és a Ganz Müszermű- vek gépkocsialkatrészeket szállít majd Lengyelország­ba, cserébe a Polski Fiat 126—P kiskategóriájú gép­kocsikért Magyarország és Lengyel- ország között egyébként ed­dig 11 gépipari, vegyipari és alapanyagipari megállapo­dás jött létre s továbbiak aláírása van előkészületben. A két ország igen jelentős, .nélkülözhetetlen termékeket szállít egymásnak. Lengyel- országból az idén is érkez­nek olyan fontos áruk, mint a kőszén, a koksz, a kén, a horgany, a só, a parketta, különféle vetőmagvak. A ha­zai áruválaszték bővítésére vásárolunk Lengyelországból sört, konfekcióárut, bútort, háztartási varrógépeket, magnetofonokat. Magyar vál­lalatok a többi között ven­déglátóipari berendezéseket, cipőipari gépeket, pénztárgé­peket, sertés- és marhahiz­laló telepek felszereléseit, közúti járműveket, a fo­gyasztási cikkek közül pedig bort, gyümölcsöt, édességet, selyem- és pamutszövetet, hűtőgépeket és. sok egyebet exportálnak. A Fock Jenő vezette ma­gyar delegáció mostani len­gyelországi látogatása alkal­mából tehát már jelentős eredményekkel vethetnek szamot. Biztosra vehető, hogy a párt- és állami vezetők márciusi találkozóján hozott határozatok végrehajtását áttekintve újabb lehetősé­geket is feltárnák majd, amelyek különösen az 1975 utáni időszakban még tá- gabb teret nyitnak a ma­gyar—lengyei együttműködés számára. Ion. igazgató, szabadságén A rózsaszentmar lőni isko­laigazgatót látogattuk meg otthonában, hogy életéről, munkájáról, tűnő nyarak öröméről, gondjairól vall­jon. Munkatársunk írását a lap 4. oldalán találja az olvasó. Eg? fogalom karrierje A lap 3. oldalán található cikkünk, témája az egy- _ szerre kincsünk és gon­dunk: a szabad idő. Iö»tt hat! rádfé- ás tv-mfisor lapunk 7. oldalán, Húsz éves a szolnoki rádió Immár két. évtizede, hogy a Szolnok megyei Hírlap kis hírben közölte: a 222-es hul­lámhosszon, a vezetékes rá­dióban megkezdte rendsze­res adásait a Magyar Rádió szolnoki stúdiója. A jubileum alkalmából csütörtökön ünnep1,séget ren­deztek Szolnokon, ahol je­led 'voltak á Magyar Rádió és Televízió vezetői, a me­gyei vezetők; sok vendég érkezett a környező me­gyékből is, ahol az utóbbi időben a jobb vételi lehető­segek revén egyre több hall­gatója van a stúdió műso­rainak. A szolnoki rádiónak egy­re nagyobb hallgatótábora van megyénkben is: a rádió munkatársai a beszámolók, tudósítások mellett gyakran jelentkeznek előadásokkal . Heves megyéből. A noszva ji szakmunkástanuló-táborban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom