Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-08 / 184. szám

Kedd es ti külpolitikai kommentárunk Érdekes liír Tripoliból ' A LÍBIAI FŐVÁROSBÓL olyan hír érkezett, ame­lyet azonnal továbbított minden nagy hírügynökség és amelyről a világsajtó hasábjain, a rádió hullámain és a lelevízió képernyőjén azonnal megkezdődtek a leg­különbözőbb előjelű találgatások. A jelentés arról szá­mol be hogy Tiipoliban a Hatem miniszterelnök-he­lyettes által vezetett egyiptomi delegáció „teljes meg­egyezésre jutott a líbiai vezetéssel, az úgynevezett pa­rancsnoki tanáccsal. A megegyezés lényege, hogy a ko­rábbi terveknek megfelelően szeptember elsején meg­tart >ák a népszavazást a két ország egyesüléséről. A közlemény azt is'deklarálja, hogy megállapodtak „a népszavazást ínegelőző gyakorlati lépéseket illetően.” A hír azért érdekes, mert az előzmények ismere­tét n varatlan. Ezeknek az előzményeknek a rövid ,,forgatókönyve” a következő: >1972. augusvtus: Kadhafi és Szadat .megállapodik, hógy 1973. szeptember elsején megvalósítják a két or­szág teljes egyesítését. 1972. szeptember: az egyesített politikai vezetőség Tripoliban megtartja első ülését és meghatározza az egyesült arab állam alapelveit. Ki­mondják a többi között, hogy a főváros Kairó lesz, a közigazgatást egy államfővel az élén egy kormány irányítja, és hogy az unióhoz minden arab ország csat­lakozhat. Hangsúlyozzák, hogy az egyesülés bonyolult társadalmi és politikai kérdések egész sorát veti fel és ezek megoldása csak szakaszosan képzelhető el. Az UTÓBBI HETEKBEN líbiai részről éppen ezt a döntő fontosságú megállapítást hagyták figyelmen kívül. Kadhafi valóságos ultimátumban követelt azon­nali egyesítést, a problémákra való tekintet nélkül. Egyiptomban ugyanakkor élénken él a Szíriával kap­csolatos unió emléke. Ez az egyesülés születése után alig három esztendővel, 1961-ben megszűnt létezni — éppen azért, mert nem késztették elő megfelelő ala­possággal. Kadhafi nem vette figyelembe — többek között —, ezt az érvet 6em. Elindította az emlékezetes „egy­ségmenetet”, amely az egyesülés előtt álló két ország között drámaivá fokozta a feszültséget. Bár azóta a lí­biai államfő hosszasan tanácskozott Egyiptomban, ez a feszültség a jelek szerint nem szűnt meg. Ezért vá­ratlan a Tripoliból érkezett hír. A MEGFIGYELŐK, köztük Egyiptom barátai, félteszik a kérdést, milyen engedmények és kompro­misszumok állnak a hirtelen döntés mögött. Nem lesz-e a mostani határozat nem kívánt fejlemények, új feszültségek forrása az arab világban? A feleletet csak az idő adhatja meg. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a kérdés jogos. Amerikai bombatámadások a szövetségesek bázisai ellen Tovább kavarodnak annak a rejtélyes ügynek a hullá­mai, hogy az amerikaiak Kambodzsában a velük szövet­séges kormányesapatok egyik bázisát bombázták, több száz embert megöltek, illetve megsebesítettek. Képünkön: El­szállítják az egyik sebesültet Neak Luong támaszpontról. (Ncpújság-telefoto — AP—MTI—KS) A Neak Luong-iak meg vannak győződve arról, hogy az amerikai repülőgépek' szándékosan bombázták le otthonukat. Nem tudják el­képzelni, hogy . miféle téVe- dés idézhette volna elő kü­lönben , a támadást. Több mint egy hónapja — mond­ják — nem voltak harcok a városka környékén, az utób­bi időben ’senki sem látóit Neak Lüungban „vörös khmereket”, azaz a felszaba­dító erők katonáit. A varos­ka ugyan a Lón N.ol-rezsim ellenőrzése alatt áll, körü­lötte azonban és a rajta át­vezető f. számú országúton, a varos határain kívül, a felszabadító hadsereg az űft Lón Nol tábornok, a Phnom Penh-i refcsim elnö­ke hétfőn másfél órás meg­beszélést folytatott Jolin Vogt-tal, a Thaiföldön állo­másozó 7. amerikai légi had­sereg főparancsnokával. Az elnök és a főparancsnok „rendkívül szívélyes légkö­rű,, másfél órás megbeszé­lést folytatott a rezsimnek nyújtandó jövőbeni ameri­kai katonai támogatásról. Befe;ez6dtek a szoviet­PHNOM PENH: Kedden eltemették a Neak Luong ellen végre­hajtott hétfői amerikai lé­gitámadás halálos áldozatai­nak egy részét. A sírokai talán még nem is hántolták fel egészen, amikor máris az amerikai légierő újabb „té­vedéséről” számoltak be a hírügynökségek: F—111-es vadászbombázók Neak Lu- ongtól alig hét kilométerre ismét több tonna bombát szórtak le egy falura. Ez al­kalommal mintegy nyolcán vesztették életüket, 30-ra te­szik a sebesültek számát. Chile; Válság közben A CHILEI Népi Egység­kormány ellen folytatott tör­vénytelen ellenforradalmi roham és az ennek nyo­mán kialakult harc új ese­ményei egyértelműen a chilei hadsereg szerepét ál­lítják előtérbe. Erre mutat, hogy Allende a hadseregre bízta a szállítás és a sze­mélyforgalom helyreállításá­hoz szükséges akciók végre­hajtását. Ugyancsak kapcsolatos közvetve a hadsereggel' a kormány lemondási szándé­ka, illetve annak vissza- utasítása. Ez utóbbi azon­ban már némi magyarázatot érdemel: visszatekintést a Chilei Népi Egység kormány harcainak legutóbbi szaka­szára. Emlékezetes, hogy 1972 őszén egy hasonló sztrájk­mozgalom és jobboldali ter­rorkísérletek után a törvé­nyes kormány iránt hűséges hadsereget bevontak a kor­mányba, s ezzel néhány hó­napra biztosították a . nyu­galmat. Elsősorban azért, mert a Népi Egység kor­mánnyal szembenálló ellen­zék erőit a hadsereg bevo­nása megosztotta. Az ellen­zék tőerejét alkotó keresz­ténydemokrata párt akcióit miután megnehezítette a hadseregnek a kormányba történt belépése. A keresz­ténydemokrata párt ugyanis több frakcióra bomlik es mérsékelt cdntruma, vala­mint balszámya mór nem vállálkozott egy olyan Népi Egység kormány elleni fron­tális támadásra. amelyben ■mi. augusztus A, szerda. néhány fontos minisztérium élén a hadsereg tábornokai állanak! 1973 nyarán — miután a katonák márciusban kilép­tek a kormányból — a ke­reszténydemokratáktól a szélsőjobbig terjedő kor­mányellenes front újra ösz- zsekovácsolódott és az emlé­kezetes, elvetélt katonai puccskísérletben csúcsoso­dott ki. Ennek a puccskí­sérletnek a leverésében a hadsereg döntő szerepet ját­szott. Ismét megmutatkozott, hogy a chilei hadsereg alap­jában véve továbbra is tá­mogatja az unidad popu­lar kormányát. AZ ÁLTALÁNOS várako­zás ellenére a puccskísérlet leverése után újjáalakított Népi Egység kormányban mégsem jelentek meg a had­sereg képviselői. Ennek okát megbízhatóan .mindmáig nein lehet felderíteni. Csak kombinációk kerül­tek forgalomba a hadsereg távolmaradásával kapcsolat­ban. Ezek között a legtöb­bet hangoztatott feltevés az volt, hogy az Allende el­nökkel folytatott tárgyaláso­kon a hadsereg vezetői olyan messzemenő jogkört köve­teltek maguknak a kor­mányzaton belül, amelyet Allende elnök a (Népi Egy­ség társadalomátalakító programjának veszélyezteté­se nélkül már nem fogad­hatott el. Volt azonban olyan kombináció is, amely sze­rint a Népi Egység kormá­nyában vezető szerepet ját­szó szocialista párt „ultra­bal” rokonszenvü csoport­jainak ellenállása is hozzá­járult a katonák távolma­radásához. IDŐRENDBEN a válság következő szakaszát az je­lentette, hogy hosszú szünet után Allende, illetve a Népi Egység kormánya párbeszé­det kezdett az ellenzék de­rékhadát alkotó keresztény- demokrata párttal. Ez utób­biak a jelek szerint azért bocsátkoztak ebbe a dialó­gusba, mert (ellentétben a szélsőjobboldallal) nem ter­rorral és puccsal, hanem parlamentáris módszerekkel akarják térdre kényszeríteni a Népi Egység kormányát! Ügy vélték: amíg ehhez el­érkezik a megfelelő időpont, számukra kedvező kompro­misszumot tudnak rákény­szeríteni Allende elnökre. Az elterjedt hírek szerint követeléseik léhyege az volt, hogy a hadsereg képviselői „vonuljanak be” a kor­mányba, sót, foglalják el az adminisztráció és a végre­hajtó hatalom bizonyos kulcspontjait is. A kereszténydemokrata tárgyaló fél említett követe­lései miatt a párbeszéd meg­szakadt. Az a tény azonban, hogy a törvénytelen sztrájk­kal szemben Allende a had­sereghez fordult és a kor­mány felajánlott lemondá­sát nem fogadta el, valószí­nűvé teszi a keresztényde­mokratákkal folytatott pár­beszéd újrakezdését. A NAGY — és mindmá­ig nyílt — kérdés természet­szerűen az: Sikerül-e az el­lenzék megosztása és a had­sereg együttműködésének megszervezése a népi kor­mány társadalmi program­jának sérelme nélkül. Az, hogy e kérdés egyáltalán fel­vetődik, mutatja a válság veszélyességét és annak a harcnak a keménységét, amelyet Chile népi erői a reakcióval szemben folytat­nak? Indira Gandhi nyilatkozata ÜJ-DELHI: A szovjet—indiai béke-, barátsági és együttműködési szerződés aláírásának máso­dik évfordulója alkalmából Indira Gandhi indiai minisz­terelnök az indiai kormány és nép nevében üdvözölte a Szovjetunió vezetőit es né­pét. „Ez alatt a két év alatt fontos események történtek Ázsiában és a világ más te­rületein — mondotta Indira Gandhi a TASZSZ tudósító­jának adott nyilatkozatában. — Szubkontinensünkön új, szabadságszerető allam jött létre: Banglades. Indiában jelentős lépéseket tettünk a szomszédainkkal való barát­ság és együttműködés meg­erősítése érdekében. A Szov­jetunió szintén jelentős kez­deményezéseket tett a nem­zetközi béke megszilárdítás sa érdekében. A béke és a kölcsönös megértés légköré­nek kialakításában szerepet játszott a szovjet—mdiai szerződés is.” A miniszterelnök asszony a továbbiakban hangsúlyoz­ta: „A szerződés az orszá­gaink közötti jó 'kapcsolatok és együttműködés alapjai­nak további megerősíté­séhez vezetett. Még széle­sebb körű gazdasági és kul­turális cserére törekszünk, amely mindkét ország szá­mára előnyös, és folytatjuk a világbéke érdekében tett erőfeszítéseinket." iráni tárgyaiások MOSZKVA; A Kremlben kedden befe­jeződtek a tárgyalások Alek- szej Koszigin szovjet mi­niszterelnök. az SZKP KB PB tagja és Amir Abbasz Hoveida iráni miniszterel­nök között. A tárgyalások a jószándék és as őszinteség szellemében folytak. A felek kijelentették, hogy igyekeznek fejleszteni a szov­jet—iráni jószomszédi kap­csolatokat, a két ország kö­zötti együttműködést. Együtt­működnek annak érdekében is. hogy a béke szilárdítása szempontjainak megfelelően elősegítsék több nemzetközi probléma megoldását. A tárgyalásokon részt vett Gromiko Patolicsev miniszter, valamint iráni részről Ahmed Mirfenderesz- ki, az iráni külügyminiszter első helyettese. ikülügyminiszter, külkereskedelmi Bíróság ítélkezik az athéni Palesz­Szerve­merénylők fölött Jasszer Arafat, a tinai Felszabaditási zet Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke felszólította a paiesztínaiakat, hogy „sür­gős gyűlésen” vizsgálják meg az athéni merénylet fejle­ményeit t és az azzál kapcso­latos „gyanús körülménye­ket” — jelentette k;eddi szá­mában az A1 Moharrer cí­mű libanoni lap. Arafat egyébként Berlinből vissza­tért a Közel-Keletre. ATHÉN: A görög külügyminisztéri­um kedden hivatalos közle­ményben ítélte el az athéni repülőtéren vasárnap dél­után elkövetett merényletet. A közlemény hangoztatja, hogy a felelősöket bíróság elé állítják. A görög kor­mány együttérzéséről bizto­sította az áldozatok család­tagjait és hozzátartozóit. Űrséta a Sky'abon HOUSTON: Hat és fél órát töltött a világűrben Jack Lousma és Owen Garriott, a Skylab űr­laboratórium második le­génységének két tagja. Ere­detileg három óra 25 percet terveztek erre az űrsétának nevezett műveletre,! amely valójában a világűrben vég­zett szerelő- és ellenőrző munka volt. Lousina és Garriott majd­nem négy órás, sok bosszú­sággal tarkított munka árán kicserélte a Skylab első le­génysége által felszerelt nap­ernyőt. A második napernyő is „makacskodott”: csak nagy üggyel-bajjal ^ tudták kibontani a majdnem 50 négyzetméter felületű védő­réteget és sokat vesződtek az elődeik által felerősített er­nyő leszerelésével is. A vál­lalkozást végül is siker koro­názta. Feladataik közé tartozott az is. hogy kicseréljék a Skylabra kívülről felszerelt kamerák filmjeit és hogy körbe „járva” az űrlabora­tóriumot, megnézzék, nem akadnak-e valamilyen rej­tett hiba nyomára. Ezúttal kellett volna megállapítani­uk azt is, hogy észlelnek-e valahol szivárgást. Lousma és Garriott az ellenőrzés so­rán mindent rendben talál t és így még mindig nincs ma­Lousma amerikai űrhajós „űrsétája”. Nyilatkozata sze­rint „kitűnően látta a kaliforniai partokat és ' -s (N ép ú jság-telefoto — AP—•MTI—KS) gyarázat arra, hogy hová szökik a műszerek légkon­dicionálására használt beren­dezésből az üzemanyag. 1 Houstonban, a program földi írányíbók-rzpontjábaTi elégedettet a teát űrhajós „kinti” munkájával. Kedden a Skylabon az élet visszatér normális kerékvágásába: az űrhajósok az űrállomásom belül töltik el napjukat, ma már rutinszerűnek ható fel­adatok végrehajtásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom