Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-31 / 203. szám
Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Argentína, eCni»kválaM*lti* előtt SZEPTEMBER VEGÉN megválasztják Argentína köztársasági elnökét. Túlzás lenne azt állítani, hogy Latin-Amerika — Brazília után —, második legnagyobb országa valamiféle választási lázban égne. Erre semmi oka nincs. A választás kifejezetten egyeséiyes. már csak azért is. mert mindössze egyetlen komolyan vehető jelölt indul: a 7H éves ex-diktátor. Juan Domingo Peron. A tábornok, akit 1955-ben fosztott meg hatalmától a haditengerészet államcsínyje, nagyon biztos lehet a dolgában. Annyira biztos., hogy kényesnek tekinthető, személyi természetű döntésekkel meg sem várja, amíg hivatalosan megválasztják. Most kaptuk a hírt: az argentin kongresszus olyan törvényjavaslatot hagyott jóvá, amely visszaadja Juan Peronnak mindazokat a javakat, amelyek első elnöksége idején a birtokában voltak. Az UPI amerikai hírügynökség felsorolása szerint hirlaphálózatról, rádióállomásokról, lakóházakról és luxusvillákról, „ismeretlen értékű egyéb ingó és ingatlan javakról” van szó. EZ A TÖRVÉNY valóban jelentéktelen az ország elé tornyosuló problémák nagyságrendjéhez képest. A megfigyelők sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak annak a hírnek, amely szerint Peron két teljes j órán át tárgyalt két gerilla-vezetővel. Miért érdekes ez a jelentés? Madridi luxus-száműzetésében a tábornok állandóan azt hangoztatta, hogy rajta kívül nincs megoldás Argentínában. Ez — legalábbis pillanatnyilag —, igaznak bizonyult. Peron azonban azt is érzékeltette, hogy számára a mozgalom valamennyi szárnya egyformán kedves. Argentínában hazatérve ez a vonal alapvetően megváltozott. Már Campora rövid elnöksége alatt is. de különösen azután, inkább a mozgalom jobbszárnyát tüntette ki kegyeivel. A baloldal ezért bírálta az elnökjelöltet. Az El Mundo című peronista lapban például tizenkét különböző árnyalatú peronista szervezet vezetője jelentette ki: visszatérése óta Peron egyetlen baloldali peronista csoporttal sem létesített kapcsolatot. LEHET, sőt valószínű, hogy a két gerillavezér fogadása válasz erre a bírálatra. Ha igen, akkor kétségtelenül sajátos, felemás, vitatható válasz, ami nem helyettesítheti az igazi, tömegméretekben politizáló baloldallal való kapcsolatteremtést. Sem a peronista mozgalmon belül, sem azon kívül. Befejezte nyári ülésszakát a genfi leszerelési értekezlet Csütörtökön a svájci fővárosban befejezte nyári ülésszakát a huszonöt ország részvételével folyó genfi leszerelési értekezlet. A délelőtti ülésen felszólalt Alek- szej Roscsin szovjet és Joseph Martin amerikai küldött. A leszerelési értekezlet most végétért ülésszakán a résztvevők főként a kémiai fegyverek betiltásával kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak. Rude PravQ Piaoban új bűnbakot találtak . • • Pekingben csütörtökön megtartotta első plenáris ülését a Kínai Kommunista Párt X. kongresszusán megválasztott új központi bizottság. Mint az erről kiadott kínai Sajtóközlemény írja, a központi bizottság uz ülésen ismét Mao Cetungot választotta meg a központi bizottság elnökének. Csou. En-laj, Vang Hung-ven, Kang seng, Je Csien-jing és Li Te-seng lettek az elnök helyettesei. A plenáris ülés résztvevői ezután megválasztották a 21 tagú politikai bizottságot, amelynek tagjai között van Mao Cetung, felesége Csiang csing és Csou En-laj. A Rude Právo a kongresz- szus előzményeit felidézve megállapítja: a kongresszus Ülésezik a genfi előkészítő bizottság Az európai biztonsági konferencia második szakasza Géniben ül össze. Képünkön: az előkészítő bizottság ülésen (balról jobbra): Bindschlcder nagykövet, az előkészítő bizottság elnöke és Pierre Gräber, svájci külügyminiszter. (Népújság-tclefoto — AP—MTI— KS) ABBÓL A CÉLBÓL, hogy a kínai külpolitika szovjet- ellenes „fővonalát" ideológiailag alátámasszák, a kínai vezetők kidolgozták az úgynevezett „közbeeső zónák” és a „szuperhatalmak” elméletét. Ez a két elmélet szoros kapcsolatban van egymással és természetszerűen teljesen önkényes: aszerint formálódik és alakul, ahogy a kínai hatalompoíitika célkitűzései módosulnak. A szovjet tanulmányok általában három szakaszt különböztetnek meg ennek az elméletnek a kialakításában. Az első szakaszban Peking arra az álláspontra helyezkedett, hogy két azonosan kezelendő „szuperhatalom” van: a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Az összes többi országok az úgynevezett „közbeeső zónába” tartoznak, amellyel Pekingnek valamilyen formában szövetségi, együttműködési politikát kell kidolgoznia. Ezt az elképzelést később úgv módosították, hogy a két. „szuperhatalom” egyenlő Ke- í zelése helyett (amely még az | 1969-ben tartott IX. kínai í pártkongresszus vonalát jel- | lemezte) egyértelműen a Szovjetuniót jelölték meg fő [ ellenségként. Ezt a kínai el- f méleti folyóirat, a „Vörös 1 Zászló” (Hungcsi) által foly- I tntott „magyarázó kampány” követte. Eszerint „van főellenség és van másodlagos ellenség, s cgv adott időszakban együtt lehet haladni a másodlagos ellenséggel a f'»ellenség elszigetelésére”. Teljesen világos: ezt a „vonalmódosítást” azért hajtották végre, hogy megpróbálják érthetővé tenni a kínai tömegek előtt az Egyesült A kínai külpolitika ösvényein II. „Zónák” és kapcsolatok mn. augusztus 31,, péntek Államok felé történő látványos politikai nyitás szükségességét. EZZEL PÁRHUZAMOSÁN olyan változás is kibontakozott, hogy az immár nem egyenlő kezelésben részesülő két „szuperhatalom” között nem egy, hanem két „közbeeső zóna” van. Az egyik: a fejlett kapitalista országok zónája. A másik: a harmadik világ országainak zónája. Erre a vonalváltoztatásra azért volt szükség, hogy az új szakaszban differenciált politikát dolgozzanak ki az Amerikám kívüli fejlett tőkés országok és a harmadik világ országainak vonatkozásában. A különbséget Alekszejev szavaival úgy lehet megfogalmazni, hogy Peking szerint Kína „az első közbeeső zónának természetes szövetségese, a második közbeeső zónának pedig természetes vezetője”. A fentebb vázolt folyamat mutatja, hogy a kínai hatalmi politika szolgálatában és annak változásait követve milyen „ideológiai” módosításokat hajtottak végre. Ez természetesen gyakorlati lépésekben is megmutatkozik. Elsőként és legnyilvánvalóbb módon abban, hogy Kína gazdasági és külkereskedelmi kapcsolatait teljesen átállította a fejlett tőkés országokkal fenntartott forgalom növelésére. 1972-ben Kína és a fejlett tőkés országok árucsere- forgalma már 2 és fél milliárd dollár volt és egyetlen év alatt 14 százalékkal növekedett. Ebben az évben Kína teljes kereskedelmi forgalmának 44 százalékát az iparilag fejlett kapitalista országokkal bonyolította le. Ezen belül a forgalom csaknem fele Japánra esett, amely ma külgazdasági tekintetben a kínai gazdasag legfontosabb „felszerelője”. Ez az arány a továbbiakban nyilván megváltozik, minthogy az Egyesült Államok és Kína közötti nagyobb szabású kereskedelem kibontakoztatására csak a következő években kerül sor. TERMÉSZETSZERŰEN ennek a politikának nemcsak gazdasági kihatásai vannak. Stratégiai és hatalmi szempontból a legvilágosabb megnyilvánulása, hogy a kínai külpolitika ma mindenütt, ahol ez Peking legi ■ közvetlenebb hatalmi érdekeit nem sérti, az amerikai megszálló erők további fenntartása mellett száll síkra. Az indokínai félszigeten természetesen nem ez a helyzet, mert ezt történelmileg Peking a maga érdekterületének tekinti. Egyértelműen az amerikai csapatok állo- másoztatása mellett foglalt állást azonban Kína Japán és a nyugat-európai országok viszonylatában. Csi Feng-fej kínai külügyminiszter 1973 júniusában tett londoni és párizsi ~ látogatása során nyíltan felhívta partnereinek figyelmét arra. hogy „az amerikai erők visszavonása a Nyugat-Eu- rópa feletti szovjet befolyás veszélyét eredményezné”. Csou En-laj a legutóbb Pe- kingbe látogató amerikai kongresszusi képviselőknek nm kevésbé nyíltan azt ajánlottar ne vonják ki az amerikai nami -pgerésZetí és lég, erőket a Csendes-óceán és a Délkelet-Ázsia térségében levő támaszpontokról. A kínai külpolitikának természetesen számolnia kell azzal, hogy „nincs egyedül a sakktáblán”, s hogy az Egyesült Államoknak a Szovjetunióhoz fűződő viszonya megjavításához rendkívüli érdekei fűződnek. Ennek megfelelően különös erővel koncentrálja erőfeszítéseit a nyugat-európai „közbeeső zóna" országaival fenntartott kapcsolatokra. Csou En- laj már májusban sietett kijelenteni, hogy Kína feltétlenül kapcsolatokat kíván teremteni a Közös Piaccal. Ezzel egyidőben tárgyalásokat kezdtek brit harci repülőgépek vásárlásáról. Sőt, odáig mentek, hogy Brandt „keleti politikáját” elítélve, a legszélsőségesebb nyugatnémet jobboldallal működtek együtt. Májusban a Zsenmin Zsioao főszerkesztője Strauss-szal folytatott megbeszélésén lándzsát tört az Odera-Neisse határ és a két német állam közötti határ „nyitva tartása” mellett és gyakorlatilag helyeselte Strauss vonalát: az NDK „bekebelezését” Nvugat-Né- melország által. E VÁZLATOS kén is ielzi, hogy Peking a tőkés világ egészével szemben alapvetően módosította politikáját,. Az Egyesült Államokhoz, mint „nem főellenségként kezelendő szuperhatalomhoz” közeledik. Ugyanakkor pedig minden erővel igyekszik fejleszteni kapcsolatait az első ..közbeeső zóna” elmélete alapján Nyugat-Eu- rópa feiiett tőkés országaival és Japánnal. í—i -e) előkészítése a szocialista közösség és mindenekelőtt a Szovjetunió ellen intézett heves támadások jegyében zajlott. A Pekingböl érkezett hiányos információk vajmi kedvessé teszik lehetővé, hogy elképzelést, alkossunk a kongresszus valódi lefolyásáról. Egy dolog azonban vitathatatlanul világos: Lin Piao marsallt frakcióénak nyilvánították. Az ellene és hívei ellen indítót' eddigi névtelen támadások azt a törekvést tükrözik, hogy a belső nehézségek kényszerítő nyomásának hatása alatt új oünbakot találjanak. Miképpen korábban már többször, Mao Cetung ellenfelei sorában ismét megtalálta azt az áldozatot, akire rá lehet hárítani a teljes felelősséget a kalandor bel- és külpolitikáért, valamint a kínai népet sújtó nehézségekért. Chilében törvényen kívülinek nyílvánították a teherautó» tulajdonosok szövetségét Carlos Briones chilei belügyminiszter csütörtökön Santiagóban közölte: a Népi Egység kormánya úgy döntött, hogy törvényen kívül helyezi a teherautó-tulajdonosok szövetségét. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy a több mint egy hónapja törvényellenesen sztrájkoló szervezetre vonatkozó rendeletén túlmenően a kormány rendeletet adott ki a tehergépkocsik és a pótalkatrészek elosztásáról. Ennek értelmében a törvénytelen sztrájk befejezése esetén n szövetség számára fenntartott új teherautókat a kormány ^zok között a gépkocsivezetők és helyi fuvarozószervezetek között osztja szét, amelyek készek becsületesen dolgozni. Hasonló rendeletet hoztak a taxi-közlekedés céljára importált személygépkocsikról is. A szállítás valamennyi dolgozóját megfelelő védelemben részesítik — hangsúlyozta a belügyminiszter. Az Egészségügyi Minisztérium közleménye Az Egészségügyi Világszervezet hivatalosan tájékoztatta az Egészségügyi Minisztériumot az Olaszországban észlelt kolera megbetegedésekről. A tájékoztatás alapján az Egészségügyi Minisztérium ügy rendelkezett, hogy magyar állampolgárok csak kolera elleni szabály- szerű oltás alapján kiállított nemzetközi oltási bizonyítvány birtokában utazhatnak Olaszországba. A védőoltást vidéken a KÖJÁL keretében működő oltóhely adja. Olaszországból érkező személyek Magyarország területére való belépésük alkalmával kolera elleni oltásukat igazoló nemzetközi érvényű oltási bizonyítványt kötelesek felmutatni. Nemzetközi érvényű az az oltási bizonyítvány, amelyet legalább 5 nappal a beutazás előtt és 6 hónapnál nem régebben állítottak ki. Ennek értelmében; — ha a beutazó rendelkezik oltási bizonyítvánnyal, de annak kiállítása óta 5 nap még nem telt el, az oltási bizonyítvány érvényességének bekövetkeztéiga:; terjedő időben a beutazó karanténba, kerül.. 'j, — Ha a beutazó oltási bizonyítvánnyal nem rendelkezik, vagy oltási bizonyítványa 6 hónapnál régebbi keletű, Olaszország elhagyó,sótól számított 5 napra karanténba kerül. A Füzesabonyi postahivatal felvesz férfi munkaerőt, vasúti hírlapárusnak, kereseti lehetőség megállapodás szerint. Jelentkezés a postahivatal vezetőjénél, Füzesabony. A Heves megyei Szolgáltató Vállalat rövid határidővel vállal mindennemű kárpitos javító munkákat. Munk^fe’vétel: Eger, Somogyi Béla u. 13. Telefons 57—47,
