Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

RADIO KOSSUTH 1.20 Mackó. Folytatásos regény gyermekeknek. L r. 8.34 Népi zene. 9.00 Harsán a kürtszó. 9.55 uperanégyesek. lo.Oő Versrészlet. 10.25 Zenekari muzsika. 12.20 Ki nyer ma! 12.35 Melódiakoktél. 13.38 Törvénykönyv. 13.53 Magyar muzsika. 14.18 Rádiójáték gyermekeknek. 15.10 A GATT-tagságról. IX. 15.20 Opcrettrészl. 10.05 Kamarazene. 16.30 Cseh népdalok, 16,52 Kórusmü. 17.05 Áriák. 17.15 Riportmüsor. 18.00 Könnyűzenei Híradó. 18.30 A Szabó család. 19.25 Szimf. zene. 20.10 Könyv a rádióban. 21.00 Egy óra az Express együt­tessel. »2.30 Népdalok. 23.15 Százdunk zenéjéből. 0.10 Toronyzene. PETŐFI 8.05 Versenyművek. 9.03 Kamarazene • 9.35 Táncdalok. 12.03 vígoperákból. 12.50 Könyvek, tájak, emberek. 13.03 Két trió. Randevú kettőtől hatig .. t 18.10 Riport. 18.35 AZ Ifjúsági Rádió műsora Reményi Edéről. 19.00 Népdalcsokor, 19.35 Történelmi arcképcsarnok. 20.28 Magyar zeneművek. 23.10 Nóták. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Népdalok. Tallózás üzemi lapokban. Mesterségek dicsérete. Kósa Ju­dit riportja. Tangóritmusban. Falusi hétköznapok. Szerkesztik a hallgatók. MAGYAR 17.45 Hírek. 17.50 Kare! Gott műsora. 18.15 Tapasztalatcsere, m. Zöld­ség a földeken és a piacon. 18.50 Játék a betűkkel. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Patheltn mester. Ismeretlen francia szerző komédiája. A gyulai Várszínház ea., felvételről. Előtte ismerte­tés, 14 éven feliül. 21.45 Jogi esetek. 22.25 Tv-hiradó. POZSONYI 15.30 A labdarúgás hírek. 16.35 Telesport. 18.00 Népművészet. Lengyel film. 19.00 és 21.20 Híradó. 20.00 Nagy küldetés. NDK-tv- filmsorozat. I. r. 22.10 Hangverseny. j mozi I EGRI VÖRÖS CSIELAG (Telefon: 22-33) Fél 4 ór.akor Hatan hetedhét országon át Színes. szinkronizált NDK film a Grimm-testvérek me­séjéből. Délután fél 6 és este 8 órakor Válás amerikai módra Komédia férjekről, feleségek­ről és a tartásdljról. színes szinkronizált ameri­kai film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4 fél 6 és fél 8 órakor A »irály éjszakája! Megható szerelmi történet, színes japán filmen. EGRI KERT Este fél 8 órakor Stau és Pan meg a hölgyek Amerikai filmbohózat. GYÖNGYÖSI PUSKIN Mária, a skótok királynője GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A magányos farkaskutya GYÖNGYÖSI KERT Rabszolgák HATVANI VÖRÖS CSH.RAG Ion kapitány nyila HATVANI KOSSUTH Fekete tollú fehér madár. HEVES Kakuk Marci FÜZESABONY Öreg rablő, nem vén rabié petefvasara A kegyelet pillanata. + ORVOSI i ÜGYELET' I Egerben: 19 órától, szerda reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zsiünszky utcai rendelőben. (Telefon: ll-io.) Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától, szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. «tám alatti rendelőben. (Telefon: «1-27.) Vízhiány Tokióban Míg Ázsia középső részein az árvíz a legnagyobb gond, addik Tokióban a szárazság okozta vízhiány. A japán fővá­ros vízmüvei kénytelenek voltak 2 450 000 fővárosi lakás­ban a vízszolgáltatást korlátozni. Képünk a Mizuzawa víz­tároló kiszáradt medréről készült. Normális körülmények között ez a tároló biztosítja a főváros vízellátásához szük­séges vízmennyiség nagyobb részét. (Telefoto — AP—MTI—KS) Eszközök és gyógyszerek az egészségért Négyszáz éves az egri őszibarack-kivitel Kertészt is loptak valamikor az egriek A KGST-országok szoro­san együttműködnek a gyó­gyászati eszközök és a gyógyszerek gyártásában. — A szocialista országok széles körű integrációjának egyik ragyogó példája a szovjet—magyar együttmű­ködés — mondotta a sajtó képviselőinek Mihail Veprin- cev, a Gyógyszeripari Mi­nisztérium nemzetközi kap­csolatok igazgatóságának ve­zetője. — A szovjet—magyar kooperáció magába foglalja a testvérintézmények tudo­mányos-műszaki kapcsola­tait, valamint a gyógyszerek és műszerek kölcsönös szál­lítását. Nagyon értékes például az Össz-szövetségi Orvosimű­szer Kutatóintézet és a ma­gyar gyárak együttműködé­se. Az első két magyar in­tézmény, amely a szovjet kutatóintézettel felvette a kapcsolatot, a Medicor és az ORMI volt. A közös munka átfogja szinte az egész gyógyászati technikát, többek között a tüdő funkcionális diagnosz­tikáját, az elektronikus mű­szereket, a sebészeti fény­forrásokat, az oktatást szol­gáló szemléltető eszközöket, a szemüveglencséket, a su­gárzásra alapozott diagnosz­tikai eszközöket, a laborató­riumi berendezéseket. Jelenleg az össz-szövetsé­gi kutatóintézet és a Medi­cor egy respirátor műszer­komplexum kialakításán dol­gozik, amely a légzés me­chanizmusának kutatását szolgálja. Ez a szovjet inté­zet endoszkópok és fény­források kialakításán is munkálkodik. Ezekhez a száloptikát a Magyar Opti­kai Művek biztosítja. A kölcsönös szállítások év­ről évre növekednek. A gyógyszer és gyógyászati eszközök szovjet importjá­ban mint szállító, Magyar- ország szilárdan tartja veze­tő pozícióját. A szovjet s gyógyszergyárak tuberkuló-< zis elleni, gyulladásgátló, s gombásodást megszüntető s készítményeket és antibioti- 5 kumokat szállítanak magyar s megrendelésre. Ezenkívül a s magyar gyógyászat rendei- l kezésére áll a szövetregene- S ráló Sosztakovszkij balzsam, S a progresszív izom dystrophi- S át, (előrehaladott izomsorva- > dást), az agy vérkeringésé- > nek zavara nyomán fellépő i szövődményeket, a radikuli- 5 tot, a poliomyelitist (gyér- s mekbénulást), a gyermek-1 korban előforduló agyi ere- $ detű paralíziseket gyógyító i készítmény. Mindezek ltü- < lönleges gyógyszerek, csak a s Szovjetunióban készülnek. < A Budapesti Nemzetközi | Vásáron bemutatták a leg- \ újabb szovjet gyógyszereket S és vitaminkombinációkat. Ezek közül kizárólag a Szovjetunióban készül pél­dául a híres ogyesszai iszap­ból készülő Fibsz, amely kü­lönféle szembetegségeket gyógyít, valamint az allo extractumot és más szereket. Az értékes szovjet gyó­gyászati eszközök közül ki kell emelni a T—5 ultrahan­gos berendezést, amely radi- kulitiszt, isiászt, neuralgiát, furunkulust és más betegsé­geket gyógyít. Egyelőre ez az egyetlen készülék, amely sikeresen gyógyítja a Behtye- rev-féle kórt. Az ISZL—4 berendezés a mesterséges vérkeringést, tartja fenn a szívműtétekés más létfontosságú szervek izolált operációja esetén. A hasonló rendeltetésű külföldi készülékek között nincs pár­ja. Azoknak, akik úgy gondol­ják, hogy az egri gyümölcs­kivitel valamiféle újabbkori találmány, meglepetést kell okoznunk, öreg levelek val­lanak arról, hogy Egerből már több, mint négyszáz esztendővel ezelőtt szállítot­tak őszibarackot s más gyü­mölcsöt nyugat felé. Persze nem vasúti hűtőkocsikban, vagy a Hungarocamion or­szágúti járművein, hanem nehéz, vasalt kocsikon, mert azokon is elfért. Ebből mind­járt gondolható, hogy a szál­lítmány nem a tömegek pia­cára került. A címzett leg­többször a király volt, yagy püspök, s a feladaó egy má­sik püspök vagy főúr. Érdekesnél érdekesebb le­velek sorakoznak fel a múlt­ból az egri gyümölcs dicsé­retére. Egyik levélíró Véran- csics Antal, aki 1557-től tíz évig volt egri püspök. Mint elődje, Oláh Miklós, ő is a császár udvarban tartózko­dott inkább, mint az egri várban, amelyet időnként ostromolták, felperzseltek, le­romboltak, felépítettek, szó­val nyugtalan hely volt min­denképpen. 1559-ben I. Fer- dinánd kíséretében Augs- burgba utazott a német bi­rodalmi gyűlésre, s onnan írt levelet Gregoriánczy Pál győri püspöknek. Grtulált neki, mert úgy hallotta, hogy dúslakodik otthon a jó diny- nyében. „Itt Augsburgban — írta — sem dinnye, sem más gyümölcs nincs. De már nem sokáig éhezem, hamarosan felkészülök az egri ősziba­rackra.” Duskálkodtunk a dinnyében Ez a levél amolyan kis ab­lak, amely rányílik a magyar kertművelés gazdagságára. Nem túlzás a levélnek az az állítása, hogy dúskálkodtunk a dinnyében. Magyarország abban az időben nagy diny- nyetermelő állam volt Fur­csa, de való, hogy eleinte csak a sárga bélű dinnyét is­merték, a piros bélű csak a század vége felé honosodott meg. A török háborúk alatt a legkiválóbb keleti fajták terjedtek el s nemcsak a ki­lőlük. A követek zsebében is ott csörgött a császári levél, vagy a szultáni fermán mel­lett a" szmirnai, vagy driná- polyi dinnyemag, amiből ap­ró muskotálydinnye, meg cserhéjú telelő termett. Minden valamirevaló ud­varház körül volt dinnye­föld s a főurak feleségei, a „főasszonyok”, meg leányaik maguk vetették a dinnyét, ül­tették a káposztát. A kor női csak akkor voltak kapósak, ha értettek a kertészedéshez. 1551-ben Oláh Miklós egri püspök Bécsből külön futár­ral küld levelet Nádasdy Ta­másnak, a későbbi nádornak, s kéri, küldjön Mária király­nénak, II. Lajos özvegyének körte, barack és szőlő oltó­ágakat, s hogy az ágakra ír­ják rá a gyümölcs nevét is. A királyné még Belgiumba is küldött ezekből az oltóágak­ból. Három évvel később Ná­dasdy barackot kér feleségé­től Bécsből az udvar számá­ra. Azt írja: „Legyen olyan ember, aki be tudja csinál­ni csepübe. Valami asszonyt, vagy lányt kellene küldened, ki látta volna tüled, mint csi­nálod be a gyümölcsöt” íme a levélben a korabeli szak­szerű csomagolás módja. Ködmön, mint melegágy Különösen arra törekedtek az asszonyok, hogy minél ko­rábban küldjenek gyümöl­csöt a királyi udvarba, vagy egymásnak. Szinte hihetetle­nül hangzik, hogy Nádasdy- né már május első napjai­ban érett cseresznyét, zöld­borsót küldött Bécsbe, pe­dig abban az időben még nem ismerték az üvegházat. A korai veteményeket taka­róval védték. Egyik főasz- szonyról írásban maradt hogy a dinnyepalántákat köd- menekkel takargatta, de egyik tavasszal ellopták a ködmeneket s a palánták megfagytak. Amiből megint az látszik, hogy a szegény pórnép is szeretett ködmen- nel takarózni, nemcsak a királynak szánt dinnyepalán- ta. A dinnyeszüret olyan vi­galommal jár, mint most a szőlő szüretje. A gazdák egy­mást hívogatták dinnyekós­tolóra, s hogy az effajta mu­latságok hideglelést okozó, vagy gyors mozgásra serken­tő hatását elkerüljék, külön erre az alkalomra eltettek egy hordó bort s azt dinnye­Sztara Zagora közelében, Malka Verejában kiállítás nyílt a Bulgáriában őrzött ókori tárgyakból. A 16 000 agyagtárgy — ember- és ál­latfigurák, kultikus tárgyak, munkaeszközök — Európa legnagyobb ilyen gyűjtemé­nye. A jelentős régészeti anyag: „üzenet” a ma em­berének a prehisztorikus kor társadalmának életéből, kul­túrájáról. A gyűjtemény egyes darabjai az i. e. VI. század második feléből; ja­varésze pedig a kő-, réz-, bronz- és korai jégkorból származik. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság valameny- nyi bányáját felújították az elmúlt években és megkezd­ték az új szénkészletek fel- t tárását is. Jelenleg a bá­nyák széles körű gépesítése a legfontosabb feladat. Akna­mélyítő kombájnok, nagy tel­jesítményű vájatfúrók, szál­lítóeszközök érkeznek a bányászok segítségére. Be­vezetik a távirányítást és az automatizálást. A bányák gépesítésében nagy segítsé­get nyújtottak a szovjet vál­lalatiüt. Szénkombájnok, fu­tószalagok, fejtő és tisztító gépegységek és más bánya­bornak hívták. A bajt per­sze nem mindig sikerült el­kerülni. Verancsics Antal püspök egy másik levelében írja, hogy hat napig volt Ná­dasdy Tamás sárvári kertjé­ben, ahol „bajnoki erővel tömték bele” a dinnyét. „Ki is rázott a hideg alaposan’. S hogy milyen értékes volt ez a püspökrázó dinnye, arra jellemző, hogy Batthyány Kristóf olyan ajándékot göm­bölyített Zrínyi Miklósnak, hogy őkegyelme paripát kül­dött viszonzásul. Ilyenfajta levelekben nö­velték hírét a sokféle „per- siai” baracknak is és ilyen lehetett az egri fajta is, amelyről Verancsics ír. Miksa császár 1576-ban ar­ra kéri a püspököt, küldjön neki nagyszemű cseresznyét. A latin levélben? a császári Íródeák magyarul is megírja ennek a gyümölcsnek a né­pies nevét, így: ewregh ze- mew fekethe cheresnye. Azaz öreg szemű fekete cseresz­nye. Hol volt a híies egri kert? Minden egykorú adat azt bizonyítja, hogy az egri püs­pökök híres kertje — Felső- tárkányban volt. Pontos he­lyét ma már nem lehet meg­határozni, nyomai is eltűn­tek, mint ahogy elnyelte a falu építő kedve Barkóczy püspök tárkányi nyári palo­táját is. Annyit mégis tudunk, hogy nemcsak gyümölcsön és ve­teményes kert volt itt, hanem virágokkal ékeskedő diszkért is, és az egri püspöki várhoz tartozott Dobó számadásai között szerepel a két kertész fizetése is, akik a vár állan­dó létszámához tartoztak. A kert sokáig virágzott s ontotta gyümölcseit a király kíséretében sürgölődő püspö­köknek s a királyi udvarnak. Csak néha a kertészekkel volt baj, mivel a kertészek is meghalnak egyszer s nehéz pótolni a szakmai tudást Ezen is segítettek Dobó ide­je után az egriek. A budai pasa szemrehányó levélben tett panaszt a nádornak, hogy az egriek ellopták a pesti kertészét. Mikor a panaszról tudomást szereztek az egriek, megizenték a budai pasának, hogy lopja vissza. Ha tudja. Ilyen apró dolgokat is őriz az egri történelem. Kapor Elemér A kiállítás „szenzációja” egy ház modellje, amelyet négyszögletű agyagalapra helyeztek. A ház mindkét oldalán kéményszerü szerke­zet látható, amelyet bizonyá­ra kultikus szertartásoknál használtak. Rendkívül érté­kes a termékenységet • szim­bolizáló emberalak — az egyetlen Bulgáriában talált ilyen jellegű lelet. Az agyag pecsétek, táblák és kultikus mécsesek mellett a kiállított tárgyakon található — írás­nak feltételezett! — jelek különösen felkeltették a szakértők figyelmét. berendezések érkeztek • Szovjetunióból. Az ipari kapacitás növelé­se, az alapvető termelési fo­lyamatok gépesítése és a legújabb, leghaladóbb mun­kamódszerek bevezetése eredményeként a koreai bá­nyászok az év első felében egymillió tonnával több sze­net fejtettek, mint 1972 azo­nos időszakában. NpnnicSa ft 1973. augusztus 28., kedd sebb nemesek szereztek be­JURIJ JACSEJKIN :* A kés Egy holdfényes éjszakán lassan bandukoltam ha­zafelé. A sarok mögül hirtelen egy sötét alak toppant elém. Szemében vészjósló szikrák viliództak. Olyan volt, mint egy pithecantropus. Az ilyennek a gyil­kosság annyi, mintha köpne egyet. Komoran vetette oda a tra­dicionális szava­kat: — Pénzt, vagy életeti Megremegtem. Automatikusan a zsebembe nyúl­tam: * Ukrán író. — Természete­sen pénzt... Vár­jon egy kicsit, amíg előszedem. A rabló szem­mel láthatóan nem volt hozzászokva, hogy várakozzék. — Csak szapo­rán, és semmi bo­londozás! — mor­mogta, miközben fenyegetően hado­nászott a késével az orrom előtt. Ekkor egy szem- villanás alatt ma­gamhoz tértem. — Osonás, amíg ki nem ficamitom az állkapcádatl — tanácsoltam ba­rátságosan a fic­kónak. — Tudod, milyen kés van nálad? A mi üze­münkben gyárt­ják. Azzal még kenyeret se tudsz vágni! Hanyagul félre­toltam az útonál- lót és nyugodt lép­tekkel tovább in­dultam. Nyugta­lanságra nem volt ok: százszázalékos selejtet gyártot­tunk minden hó­napban. — Panaszt te­szek! — kiáltotta utánam a szeren­csétlen rabló. — írj csak, ha kedved tartja ■.. Egy levéllel több, vagy kevesebb, igazán nem szá­mít! Fordította: Zahemszky László Ókori „üzenet” Egymillió tonnával több szén ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom