Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-03 / 180. szám

A döntés és feltételei A vezető testületek és a ve- Jóslók tevékenységének egyik • Jéglényegeüebb része a dön-j tések meghozatala. A párt- alapszervezetekben is, ame­lyek döntései határozatok­ban, állásfoglalásokban, irányelvekben, javaslatok­ban, intézkedési tervekben öltenek testet. Persze a felté­telek és lehetőségek nem tel­jesen egyformáit. Más a döntési lehetősége — és a ve­le szemben támasztott igény is — egy gyáregységi alap­szervezetnek, amely zárt nagyüzemben működik, más a vállalati központtól távol eső telephelyi alapszervezet­nek, és megint más az olyan önálló ' alapszervezetnek, amely egy alacsony létszámú kis üzemben működik. Bizo­nyos alapelvek azonban egy­aránt érvényesek mindegyi­kükre. Néhány fogyatékosság A pártalapszervezetek egy­re inkább arra törekednek, hogy döntéseikben a szakmai szempontok mellett a politi­kai elemek domináljanak. A munkahelyeken amúgy is igen szűk az a terület, ahol csak szakmai vagy csak politikai megfontolások alapján lehet dönteni. Alvadnak azonban olyan hibák is, amelyek ki­küszöbölésére célszerű és ér­demes az eddiginél nagyobb figyelmet fordítani. Sok esetben nem elég tu­datosan, inkább ötletszerűen hoznak határozatokat vagy tesznek javaslatokat. Gya­kori a határozatok túl álta­lános megfogalmazása, a teendők és feladatok elvont megjelölése. Néhány alap­szervezet egyszerűen lemá­solja a felsőbb pártszervek határozatait. Másutt a veze­tőség a határozatok előkészí­tésébe a tagságot nem, vagy nem megfelelően vonja be. Hibás gyakorlat az is, hogy a döntésre váró javaslatokat csak a taggyűlésen, egyszeri felolvasás alapján ismertetik / meg az alapszervezet kollek­tívájával. Ezekben az esetek­ben az alapszervezet tagjai inkább szemlélői, mintsem tevékeny résztvevői a döntés­nek és a végrehajtásnak. Még nem általánosan köve­tett az a módszer, hog.y a munka konkrét tapasztalata! alapján szükségessé váló módosításokat újból a tag­gyűlés elé terjeszti a vezető­ség. Nem mindenütt térnek vissza határozataik végrehaj­tásának ellenőrzésére, illet­ve a végrehajtás minősíté­sére, pedig ezek elmaradása kérdésessé teheti a további döntések eredményességét is. A hozzáértők bevonása Alapvetői követelmény, hogy a pártái apszervezet ve­zetősége következetesen tö­rekedjen a különböző hatá­rozatok, állásfoglalások jó előkészítésére és végrehajtá­sának megszervezésére. Itt nemcsak a vezetőségre há­rulhat szerep a döntések elő­készítésében. Igénybe vehet­nek olyan szakértőket akik az egyes témakörökben el­méleti és gyakorlati jártas­sággal rendelkeznek. Fontos szerepet lehet szánni a párt­csoportoknak. A döntések előkészítésébe történő bevo­násuk nagy mértékben növeli a pártvezetőség tájkozottsá- gát, az előkészítés demokrati­kus formáit és módszereit. Fokozza az egységes gondol­kodás és cselekvés lehetősé­gét. Létrehozhatnak az elő­készítés segítésére brigádo­kat, kollektívákat is. Jelen­tős segítséget adhatnak eh­hez a munkához a vállalat gazdasági vezetői, szükség esetén a felsőbb szakmai szervek is. Igényelhetik az Irányító pártszerv hozzáér­tő, a témában jártas munka­társának segítségét is. Cél­szerű felhasználni a külön­böző társadalmi szervek ta­pasztalatait, javaslatait, véle­ményét is. A döntések ered­Újból megjelenik Magyarörszág autótérképe A Kartográfiai Vállalat új­ra kiadja Magyarország au­tóatlaszát, ez évben 65 ezer példányban újra megjelenik az üzeletekben. Német nyel- r vű kiadása külföldi turisták számára már kapható. Vál ­ható még az év hátralevő részében a Benelux államok és Svájc autóatlasza, vala­mint több kisebb magyaror­szági területre vonatkozó turistatérkép is. Ezek újabb kiadásban jelennek meg. Ilyen például a Cserhát, a soproni hegység, a Pilis, Agg­telek, a Bükk-liegység, a Börzsöny és a Mecsek térké­pe. Vásárolhatók még az üzle-t tekben egylapos 1:500 000 arányú Magyarország autó­térképek is. amelyen a dom­borzatot is ábrázolják. Az év szenzációja lesz egyébként az a 13 centimé­ter átmérőjű kis földgömb, amely lámpaként átvilágű- ható. Világítás nélkül poli­tikai térkép, átvilágítva a domborzatot is mutatja majd. Készül egy másik jelentős tudományos munka is; Ma­gyarország regionális Atlasz­sorozata. Hazánkat hat ré­gióba sorolják, mindegyikről külön egy-egy kötet jelenik majd meg a következő év­ben. Itt bemutatják & termé­szeti «adottságokat, földtani, meteorológiai, talajtani vi­szonyokat, ásványi kincse­ket és mindazt, ami az ott | élő emberekre vonatkozik; 1 i az iskolázottság fokát, az egészségügyi és oktatásügyi helyzetet, a háztartási gép ellátottságát stb. Kísérletkép­pen már megjelent az Alföld déli részének regionális At­lasza, az új kiadás már az fWO-es népszámlálás adatai­val jelenik meg, Készül az UNESCO számá­ra Dél-Amerika klímaatla­szának első kötete is. (MTI) mény e&ségvt segíti elő, ha pontosan feltárják a jelent­kező problémák okait, és nem állnak meg a felszínen, hanem igyekeznek tisztázni, hogy eseti tünettel vagy mé­lyebb okokra visszavezethető jelenséggel állnak-e szemben. A pártszervezetek által ké­szített elemzések egyre ala­posabbak. Gyakran sokolda­lú vizsgálatokat folytatnak, amelyekhez esetenként a szo­ciológia módszereit is igény­be veszik és nagy figyelmet fordítanak az információk megszerzésére. Konkréten és következetesen A konkrétség és követke­zetesség ezen a területen is döntő fontosságú. Egy fon­tos feladatot ellátó üzemben például a gépek korszerűt­lensége, elavultsága miatt ugrásszerűen növekedett a balesetek száma és csökkent a termelés, ami a dolgozók között rossz hangulatot szült. Az üzem vezetői a szűkös anyagi lehetőségekre hivat­koztak. türelmi időt kértek. A pártalapszervezet vezető­ségét nem nyugtatta meg ez az érvelés, összehívták a tag­gyűlést javaslatokat kértek a tagságtól olyan megoldásra, amivel e tarthatatlan hely­zeten változtatni lehet. Jó- néhány javaslat született, amelyeket a tagság megbízá­sából a párvezetőség eljutta­tott a szakmai vezetéshez, s határidőt szabott a rossz kö­rülmények megszüntetésére. A feladat nem teljesítése esetén — szólt a pártszerve­zet állásfoglalása — felsőbb párt- és állami irányító szer­vükhöz fordulnak segítségért. •Az eredmény: a gazdasági vezetés határidőre megoldot­ta a feladatot. A fenti példa Is jelzi, hogy a pártalapszervezetek dönté­sei jelentősen befolyásolják a dolgozók és vezetők gon­dolkodását, magatartását, szemléletét és hangulatát. Az alapszervezetek szerepe ezért igen pelentős a gazdasági ve­zetők által hozott döntésiek előkészítésében, megalapozá­sában. Gyarapodik a pártszerve­zetek és az irányító pártszer­vek ezirányú tapasztalata is. Fennáll tehát annak a lehe­tősége, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben tökélete­sedjék az alapszervezetek döntést előkészítő, döntést hozó tevékenysége. Koszorús Ferenc az MSZMP KB munkatársa Am vá,ci SV^'ábán megkezdték a kisméretű izzólámpák *** többféle típusának gyártását. Az új nagy teljesít­ményű komplex gyártósorok beállítása a termelés mintegy 60 százalékos növelését teszi lehetővé. (MTI-foto — Hámor Szabolcs) Gond: a szakképzettség hiánya • További törődést érdemelnek •Megyénk termelőszövetke­zeteiben, hasonlóan az or­szágos helyzethez, igen sok nő dolgozik. Éppen ezért hangzik el elég' sokszor a kijelentés, hogy az asszo­nyok és a lányok nélkül aligha tudnának létezni a mezőgazdasági üzemek. Szükség van ma is és a jövőben is munkájukra. Te­vékenységüket értékelik, megbecsülik, helyzetük azon­ban ennek ellenére sem könnyű. Számos országos, megye: vagy éppen termelő­szövetkezeti szintű felmérés készült már arról, hogy mi­lyenek az élet- és munkakö­rülményeik, nincsenek-e hát­rányos helyzetben a férfi­dolgozókkal szemben. A fel­mérések tanulságai szerint az utóbbi időben a terme-, lőszövetkezetek sokai tet­tek helyzetük javításáért, azonban gondok továbbra is bőven akadnak. A közelmúltban például az Egri Járási, Városi Népi Ellenőrzési Bizottság tűzte napirendre e témát s meg­állapításaik sok esetben ta­lálkoztak a MÉM júliusi ki­bővített miniszteri értekez­letének észrevételeivel. Mindkét szerv megálla­pította. hogy a nödolgo- zok sok esetben azért van­nak hátrányosabb helyzet­ben a férfiakkal szemben, mert a nők közül viszony­lag kevés a szakmunkás, felsőfokú végzettséggel pe­dig még kevesebben rendel­keznek. A járási NEB pél­dáira hivatkozva érdemes megmelíteni hogy a vizs­gálatba bevont öt termelő­szövetkezet — Andornaktá- iya. Ostoros, Nagytálya, Szajla, Mikófalva — dolgo­zóinak száma valamivel több, mint ezer fő s közülük közel 460 a nő. Ennek el­lenére csupán 18-an rendel­keznek szakmunkás-bizo­nyítvánnyal s 35-en betaní­tott szakmunkásként dolgoz­nak. A számok egyértelmű­en és világosan bizonyít­ják. hogy a szakképzett nő­dolgozók száma nagyon ke­vés s éppen ezért adódik sok szövetkezetben az a visszás helyzet, hogy a nők végzik a nehezebb munkák zömét. Még érdekesebb és elgondolkoztatóbb a másik példa; a szajlai Búzakalász termelőszövetkezet 21 veze­tő állású dolgozója között egyetlen egy nő sem talál­ható — szakképzettség hiá­ny q miatt. A kialakult helyzeten má­ról-holnapra szinte lehetet­len változtatni, a jövő érde­A VÍZLÉPCSŐ AVATA- SARA készültek. Ott állt az ünneplők soraiban. A sáros, olajos munkaruha helyett, fess, sötét öltönyben. Csen­des, szerény volt most is, mint .egész életében. A ven­dégséggel. munkatársaival együtt, még egyszer körbe­járta a nagy művet áz üze­mi hídról, ahonnét kitűnő kilátás nyílik a tájra; sze­meivel végigpásztázta az átalakított területet, a fel- duzzasztott. sejtelmesen hömpölygő, aranyat, kincset jelentő vizet, két dolgos ke­zének szakavatott irányító munkájának szülöttét. Amióta ember és gép megjelent Tisza-tájon. a 404- es folyamkilométernél, hogy megzabolázza a természetet, élete azóta idekötött. A föld- munkagépek tucatjait vezé­nyelte, hogy új magas gá­takat emeljenek, helyet csi­náljanak a víznek, megves­sék az alapját az első alföl­di, „víz-birodalomnak" nyolcvan-száz géppel éven­te három-négymillió köbmé­ter földet mozgattak meg. Amikor Fock Jenő. a kor­mány elnöke az ünneplők gyűrűjében elvágta a nem­zeti színű szalagot, s átadta a nagy mezőgazdasági beru- liázást. a mellette levő kol­légáknak csak ennyit mon­dott: most már elmehetek nyugdíjba! S elment. Negyvenéves vízügyi szolgálattal a háta mögött. Négy évtizedes, küz­delmekkel, örömökkel leli munkás életének utolsó nagy fejezete volt a kisköre: munkálkodás. Kisköre. Sa- iud léíBégében mindenütt ott i) nyugdíjas sztahanovista voltak, ahol a hatalmas tel­jesítményű földgyaluk, szkrépérek, dózerok, lánc­talpasok mihpkájára szükség volt. A beruházók úgy mond­ták : ez a brigád akár egy hegyet is elmozdítana a he­lyéről. A munka szereteté- ben. és becsülésében mindig példát mutattak. MOLNÁR LAJOST, a Kö­zéptiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság nyugalomba vonuló gépészeti irányítóját a Vá­sárhelyi Pál szocialista bri­gád fehér asztal mellett bú­csúztatta el. Az alapítónak, a kiváló munkatársnak k:- járó tisztelettel egy arany­gyűrűt adlak át a kollektí­va örök emlékeként. A bú­csúkor visszapergette mun­káséletének sok-sok momen­tumát, követésre méltó pél­dáit. — Idestova négy évtizede, hogy segéd csatornaőrnek szegődtem a Gerje-Perje Ár- ínentesítö Társuláshoz — kezdte visszaemlékezését. Megszerettem, a szivemhez nőtt a viz, a természet. Mi­után igyekeztem szorgalma­san dolgozni, csatornaőr, majd később gátőr lettem. Az előrelépés a tudásom gyarapítását is megkövetel­te, Kassán és Budapesten tanultam, elvégeztem a négy­éves vízmesteri iskolát. Ez­után már magasabb beosz­tásokat érdemeltem ki, Szol­nokon, Jászkiséren, Tisza- roffon szakaszmémökségi vezető lettem, rövidebb, ntsszdbb ideig, ciuLnun két évtizede pedig az igazgató­ság központjából irányítot­tam a gépek munkáját. A szikár, alacsony, nap­cserzett arcú ember életé­nek egyik nevezetes állo­mása, amikora Nagykunság­ban, a Tisza völgyében meg­jelent a „fehér arany” a rizs. Az ö nevéhez fűződnek az első rizstáblák kialakítása, amelyek azóta ma már dús termést adó kultúrnövé­nyekké honosodtak. Élete összekötődött a veszedelem­mel, az ismétlődő áradások­kal is. FELLAPOZTA NAPLÓ­JÁT. Nyolc árvíznél segédke­zett. Közülük nem egy, nagy veszedelemmel fenye­getett.' Az I954-es dunai ár­víznél éjjel, nappal a gáta­kon volt hetekig. A legna­gyobb feladat végrehajtása is a Dunához kötődik. 1965- ös nagy áradás idején Ho­morúd térségében, szemben Moháccsal, a legkritikusabb ponton jrányitotta, vezette a gépek munkáját. Ami-kör a veszedelem egyre nőtt, pa­rancsot kapott; négy nap alatt öt és fél méter magas, két és fél kilométer hosszú ideiglenes utat keli építeni. A munka fontosságát mu­tatta, hogy a víz áttörése eseten a gátakon dolgozo több ezer embert csak így menthetik ' ki idejében. A . feladat a vizes, átázott ta­lajon szinte megoldhatatlan­nak 'látszott. Az emberi éle­tek mentésének tudata, azon­ban megsokszorozta erejü­ket, éjjel, nappal dolgoztak és határidőre elkészült az út. Az 1963-as Zagyva-—Tár­ná áradás idején Jánoshida védelmében tűnt ki hősies­ségével. A községet meg­mentették a veszedelemtől. 1970-ben Tiszaroff. Porosz­ló, Kisköre térségében tűnt ki hősiességével, nagy szak­mai tudásával. Halma: Sándor a vízügyi igazgatóság építés: főosztá­lyának vezetője egy listát mutatott; Molnár Lajos ki- . tüntetéseinek felsorolása. 1951-ben elsők között vív­ta ki a sztahanovista címei, oklevelet és jelvényt. Há­rom ízben tűzték mellére a kiváló dolgozó kitüntetési. Ugyancsak három alkalom­mal ismerték el munkáját árvízvédelmi emlékérem­mel. S a kormánykitünteté­sek? Tulajdonosa, a Munka Érdemérem bronz és a Munka Érdemérem ezüst to- ' kozatának. A legújabb és egyik legkedvesebb a kiskö­rei emlékérem. HEVES MEGYE határához közel a krs pusztamonostori házban közvetlenül a jialu- szélén tölti megérdemelt öreg napjait. A munka szá­mára persze most is élet- szükséglet, Segít a község- vízrendezésén, épül a kis családi otthona, amelyben a brigád is segédkezik. Mint Kiss Sándor, a szocialista brigád, vezetője inondotta: Lajos bácsi olyan derék munkatársunk, példamutató tagunk volt, hogy megérde­mel minden támogatást.' Lütíit'sz Sándor kében viszont meg kell ten­ni a szükséges lépéseket. A miniszteri értekezlet eppen ezért úgy foglalt állási, hogy a nők szakmai képzé­sét és továbbképzését az élelmiszer-, illetve fagazda­ság közép, illetve hosszú tá­vú. szakemberszükségletével összhangban, az eddiginél tervszerűbben kell megolda­ni. A szakmunkásigény is­meretében felül kell ivizs­gálni, hogy az V. ötéves terv időszakában mely szak­mákban kell és lehet első­sorban nőket szakmunkássá képezni. Ez az állásfoglalás min­denképpen pozitívnak mond­ható, azonban hozza kell tenni, hogy a termelőszövet­kezeteknek is mindent meg kell tenni ahhoz, hogy a helyzet javuljon. A járási NEB vizsgálata ugyanis megállapította, hogy az os- torosi Kossuth- -Tsz kivétem . lével a vizsgált gazdaságok nem készítettek középtávú oktatási tervet, enélkül pe­dig aligha lehet előbbre jut­ni. Remélhetően a jövőben ez másképpen lesz. A nőknek a szövetkezeti termelésben elfoglalt helye és szerepe nagyon jelentős. Indokolt, hogy könnyebb és magasabban kvalifikált mun­kát végezzenek most is és a jövőben is. Ez azonban nem csupán rajtuk múlik, a szö­vetkezet: vezetőknek még több. figyelmet, gondot és törődést kell velük sz,emben tanúsítani. Kaposi Levente 40 ezren a kempingekben, 30 ezren a kempingklubban Megteltek az ország ^em- pingjei: a több mint hat­van táborban összesén 40 y ezren ütöttek tanyát, a ma­gyar kemping- és karaván­klubhoz érkezett becslései szerint. A hazai táborozó­kon kívül Európa csaknem valamennyi országából ér­keznek a sátorozás kedvelői — többségük autóval. Je­lenleg brazil, kanadai es i francia turisták is laknak a táborokban, de legtöbbjük csehszlovák és lengyel. Rit­ka vendégek a ghanaiak, akik európai kőrútjukon a magyar kempingekben is megpihennek. A kempingezés növekvő hazai kedveltségét jelzi, hogy idén már több mint 30 ezer tagot számlál a ma­gyar kempingklub. A tábo­rok közül a Balaton-partia- kon kívül a harkányi, a hajdúszoboszlói és a cserke- szőlői a legkedveltebb. WííL augusztus 3„ pente*

Next

/
Oldalképek
Tartalom