Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-22 / 195. szám

SV.AAA. <h.S AAAaXaAAA/VAAAAAAAAAAAA^AAÁA^AA/M^AA* *< 5 ? Kedd esti külpolitikai kommentárunk. > Lisszabon * és támogatói AZ ELMÚLT ÓRÁKBAN, többé-kevésbé egy­szerre több messzire hallható hang is megszólalt a huszadik század harmadik harmadának egyik legna­gyobb szégyene, a faji elnyomás ellen. Az egyik hang Tanzániában hallatszott: ennek az afrikai országnak a fővárosában, Dar es Salaam- ban kezdődött meg az Afrikai Egységszervezet Fel- szabadítási Bizottságának tanácskozása. Tizenhét ál­lam hivatalos küldöttsége vitatja meg azt, hogyan segíthetnek a legeredményesebben azoknak, akik fegy­verrel a kezükben harcolnak gyarmattartó elnyomó­ik ellen. Itt Dar es Salaamban, a légkondicionált tanács­teremben bizonyos értelemben a jövő Afrikájának képe fogadja a belépőt. A felszabadítási bizottság­ban ugyanis nemcsak azoknak a népeknek a delegá­tusai vannak jelen, amelyek segíteni akarnak, ha­nem azok is, akik a megsegítendőket, a még küzdő­ket képviselik. Riadók Londonban HOGY A JÖVÖ VALÓBAN EZ, azt egy, ugyan­csak a legutóbbi órákban elhangzott, nagyon tekin­télyes hang is bizonyítja. Dr. Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a világ- szervezet egy esztendejéről tartott beszámolójában je­lentős terjedelmet és hangsúlyt biztosított a gyarma­tosítás és a fajüldözés maradványainak. Lisszabonban aligha vették jónéven, hogy a fő­titkár emlékeztetett arra: „Az ENSZ-közgyűlés An­gola, Mozambik, Guinea-Bissau és a Zöldfoki-szige- tek nemzeti felszabadító mozgalmait olyan moz­galmaknak tekinti, amelyek megfelelnek az e terüle­teken élő népek jogos óhajainak.” Waldheim beszá­molójában is javasolja valamennyi országnak, hogy adjon segítséget ezeknek a népeknek. New Yorkban ugyancsak most tette közzé fel­szólítását a fajüldözés megszüntetésére létrehozott különleges ENSZ-bizottság, a moszkvai Pravda pe­dig ismét leleplezi azt az erőt, amely lehetővé teszi Lisszabon számára mindazt, amit Afrikában tesz: a NATO-t. MIKÖZBEN A VILÁG változatlanul visszhang­zik a portugál zsoldosok gyilkosságaitól, a NATO- törzskarok közös, látványos hadgyakorlatokkal feje­zik ki azt a véleményüket, hogy Caetano rezsimjét éppen annak'legnehezebb pillanataiban kell támogat- niok ... (KS) EGY RÖVID hónap múlva megkezdődnek az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet második szaka­szának genfi tanácskozásai. Ez a helsinki külügyminisz­teri értekezleten kapott út­mutatások alapján kidolgoz­za majd a biztonsági és együttműködési értekezlet záró dokumentumait. Ezek között lesz majd bizonyára a nemzetközi együttélés fon­tos alapelveit tartalmazó, a nemzetközt jog szabályait továbbfejlesztő deklaráció. De kidolgozásra kerülhetnek látszólag egyszerűbb, a nem­zetközi együttműködés kü­lönböző szféráit, a kereske­delmet, a gazdasági koope­rációt, a kulturális együtt­működést stb. szabályozó, vagy ezek fejlesztését elő­irányzó tervezetek is. Ezek a dokumentumterve­zetek kerülnek majd az eu­rópai biztonsági és együtt­működési értekezlet harma­dik, záró szakasza elé, ami­re reméljük még az idén, ismét Helsinkiben kerül majd sor. Bármilyen fontos is azon­ban az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, nem lehet elkülönítve kezel­ni, vagy vizsgálni azt az egyéb európai nemzetközi­politikai folyamatoktól. A budapesti felhívástól eltelt négy és fél év alatt több, rendkívül nagy jelentőségű államközi megállapodás tör­tént a nyitott, az európai politikai légkört zavaró kér­dések rendezésére. Ilyenek a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság, illetve a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság között megkötött szerző­dések, a két német állam alapszerződése, a Nyugat- Berlin helyzetét rendező, a két német államnak az ENSZ-be történő felvételét Kedden egyre-másra je­lentették az ismert londoni áruházak, hogy gyújtóbom­bát találtak valamelyik osz­tályukon. Szombat óta ösz- szesen hat belvárosi áruhá­zát támadtak meg gyújtó' szerkezettel a merénylők, akiknek kilétét még mindig homály fedi. Kedd délutánig összesen 10 gyújtóbombát fedtek fel a Harrod, a Li­berty, a Dickins and Jones, a Marshall and Snellgrove, a D. H. Evans és a Selfrldge ruhaosztályain. A szerkeze­tek közül összesen kettő lob­bant lángra, de ezek is csak elenyésző károkat okoztak. Az áruházi gyújtogatásra használt szerkezetek azonos módon készültek: két ciga­rettásdobozba rejtették az óraszerkezetet, az ehhez sze­relt öngyújtót és a gyúlé­kony anyagot. Miközben London szivé­ben szinte óráról-órára ürí­tettek ki egy áruházat a szi­rénázó autókon érkező de­tektívek, a Scotland Yard bejelentette, hogy a terroris­ták elárasztották Londont a rettegett „levélbombákkal" is. Az angol rádió és televí­zió — miközben Londont valóságos pánik kerítette ha­talmába — híradásaiban rendszeresen ismerteti a Scotland Yard nyilatkozatát, amely a főváros lakosságát elővigyázatosságra szólítja fel. A zűrzavart még csak fo­kozta egy sohasem hallott szervnek, a „mindenki s’a- badságharcosai”-nak felbuk­kanása. Egy southamptoni lap után kedden a BBC is kapott egy levelet ezzel az aláírással. Az aldershoti me­rényletre utalva a „szabad­ságharcosok" közölték: „mindenütt jelen vagyunk”. A levél tiltakozik a mo­zambiki gyilkosságok, az ot­tani terror ellen, s kijelenti: az angolok ugyanilyen cse­lekményekért felelősek Észak-lrországban. „Minden eszközzel harcolunk az el­nyomás ellen” — közli a ti­tokzatos levél. A DNFF és a DIFK felhívása A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Köz­ponti Bizottsága és a Dél­vietnami Köztársaság Ideig­lenes Forradalmi Kormánya augusztus 19-én közös felhí­vást adott ki a nemzeti fel­kelés győzelmének 28. évfor­dulója és a szeptember 2-i függetlenségi nap alkalmá­ból. A jelenlegi helyzetet ele­mezve a felhívás megálla­pítja, hogy a DIFK kezdet­től fogva szigorúan tiszte­letben tartotta a párizsi bé­kemegállapodást és a júiíi- us 13-án aláírt közös közle­mény előírásait, míg a sai- goni kormányzat sorozatosan megsértette őket. Dél-Viet- namban nem ért véget a há­ború, mindennaposak a fegy­veres konfliktusok. A pári­zsi békemegállapodás ér­vénybe lépése óta a saigoni kormányzat közel 30 ezer „tisztogató” és területszerzö hadműveletet és 100 ezer „pacifikálás! akciót” hajtott végre. A felhívás leszögezi, hogy a DIFK továbbra is szigorú­an végrehajtja a párizsi meg­állapodás előírásait és eré­lyesén követeli ugyanezt az Egyesült Államoktól és o. Sai­gon! kormányzattól is. A felhívás a DIFK hatá­rozott támogatásáról bizto­sítja a függetlenségéért har­coló kambodzsai népet éj elítéli a laoszi belügyek ren­dezéséről szóló' egyezmény aláírását halogató amerikai és helyi szélső jobboidali mes­terkedéseket. NDK-NSZK tárgyalások Kedden Berlinben tárgya­lások kezdődtek az NDK és az NSZK közötti jogsegél­lyel összefüggő kérdések szerződéses rendezéséről. Az NDK küldöttségét Hans Ranke, az igazságügyminisz­Összeesküvés Nixon ellen? Az amerikai titkosszolgá­lat az első órák zűrzavaros és egymásnak ellentmondó jelentései után tisztázta, hogy az elnök életét fenye­gető két külön ügyben foly­tatnak nyomozást. Elfogató parancsot adtak ki egy Ed­ward Gaudet nevű, volt rendőr ellen, aki múlt szer­dán New Orleansban állító­lag több ember füle hallatá­ra azzai fenyegetőzött, hogy agyonlövi Nixon elnököt. A titkos szolgálat két ügynöke néhány órával később Uj- Mexikó államban igazoltat­ta a körözött személyt, aki azonban hirtelen kereket ol­dott és menekülés közben néhány lövést adott le a tit­kos ügynökökre. Az elnök New Orleans-i látványos nyitottkocsis be­vonulásának útirányát vi­szont azért változtatták meg, mert a titkosszolgálat egy „esetleges összeesküvés" Hizánk és az európai biztonság Irta: Matusek Tivadar, a külügyminisztérium főosztályvezetője 1973, augusztus 12,, #*erda szabályozó négyhatalmi meg­állapodások. KÜSZÖBÖN ALL a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti egyez­mény aláírása is. Ennek az egyezménynek az aláírása lehetővé teszi, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság diplomáciailag is rendezhes­se, teljesebbé tehesse kap­csolatait Csehszlovákiával, Bulgáriával és Magyaror­szággal. A fentebb már jelzett megállapodásokon kívül eb­ben az időszakban sok más, a politikai, a kulturális és a gazdasági együttműködés fej­lesztését szolgáló egyezmény született. Éjek közül is ki­emelkednek azok a megál­lapodások, amelyeket a Szovjetunió Franciaországgal és az Amerikai Egyesült Ál­lamokkal kötött. Ezek rend­kívül nagy hatással vannak nemcsak az európai, tyánem az egész nemzetközi politi­kai élet fejlődésére. Ha mindezeket az esemé­nyeket összevetjük, igazoló­dik az a megállapítás, hogy a budapesti felhívás kibo­csátása óta . kedvezően ala­kul az európai nemzetközi politikai élet. Európa álla­mai, továbbá az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nemzetközi kapcsolataiban' rendkívül jelentős változá­sok mennek végbe. ( Ezek a változások módo­sítják a nemzetközi együtt­élés normáit. Az államok közötti kapcsolatok normái­ban mind több a szocialis­ta világ, a szocialista or­szágok által képviselt alap­elv. Hiszen kézenfekvő, hogy a határok sérthetetlensége, az erőszakról és az erőszak­kal történő fenyegetésről va­ló lemondás, a belügyekbe való be nem avatkozás nem az imperializmus külpoliti­kai alapelvei közé tartoznak. A MAGYAR Népköztársa­ságot az európai biztonság megerősítése, a földrészünk államai közötti együttműkö­dés fejlesztése egyik kezde­ményezőjeként, aktív, követ­kezetes harcosaként ismerik Európa- és világszerte. Alig van közéletünknek olyan té­nyezője, amely a maga esz­közeivel ne járulna hozzá, ne segítené ennek az ügy­nek a megvalósulását. Veze­tő állami szerveink: az or­szággyűlés, a kormány, a Külügyminisztérium, s vele természetesen a magyar dip­lomácia, államközi kapcsola­taink egyik legfontosabb feladatának tekinti az euró­pai biztonság erősítésével, az európai államok együttmű­ködésével összefüggő kérdé­seket. Évente sok-sok kétol­dalú megbeszélésre, egyez­tetésre kerül sor a Magyar Népköztársaság és más euró­pai államok között. Termé­szetesen megkülönböztetett figyelemmel veszünk részt az európai biztonsággal és együttműködéssel összefüggő nemzetközi tanácskozásokon. Ipari kooperációs szerző­déseink, belépésünk a GATT- ba, a tudományos és kultu­rális együttműködés fejlesz­tését szolgáló államközi munkatervek számának sza­porodása. de az olyan intéz­kedések is mint az útlevél- törvény, a turizmus fejlesz­tése mind megannyi bizo­nyítéka annak, hogy vala­mennyi állami szervünk te­vékenységében xontos szere­pet játszik az európai biz­tonság és együttműködés fej­lesztése. A napokban feje­ződött be az európai nők együttműködéséről' tanács­kozó helsinki értekezlet, amelyen a magyar asszo­nyok is képviseltettek ma­gukat. Ifjúsági szervezetünk, a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységében is nagy szerepet tölt be az európai együttműködés ügye Társadalmi szervezeteink ilyen irányú tevékenységét az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága fogja össze. Ez a szervezet kép viselte hazánkat Brüsszel­ben, Európa hasonló jellegű és szerepű mozgalmainak ta­nácskozásain. A társadalmi tevékenység nemcsak alátámasztja az ál­lami vonalon tett erőfeszíté­seket, hanem kiválóan bi­zonyítja az európai bizton­ság és együttműködés nagy társadalmi jelentőségét, azt, hogy földrészünk békéjének és biztonságának erősödése, az itt élő népek együttmű­ködésének fejlődése elsőren­dű érdeke Európa népeinek, köztük természetesen a ma­gyar népnek is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusa nagy figyelmet fordított az európai biztonság és együtt­működés kérdéseire. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Központi Bizottság azóta is, évente többször visszatér erre a kérdésre, s politikai iránymutatást ad az azzal foglalkozó szerveknek és társadalmi szervezeteknek. AZ EURÓPAI biztonság és együttműködés kérdésével történő ilyen beható foglal­kozás nemzeti és egyben nemzetközi kötelezettségünk is. Hiszen a szocialista ál­lamok külpolitikájának ér­vényesülését. a szocialista országok európai családja nagy kezdeményezésének megvalósítását segíti elő. S ez egyszersmind természete­sen a magyar nép érdekeit, békéjét és « biztonságát is szolgálja, nyomaira bukkant. A Nixon meggyilkolására szőtt össze­esküvésnek egyetlen konkrét részlete sem ismeretes még. térium államtitkára, a nyu­gatnémet delegációt Günther Erkel, az NSZK igazságügv- minisz tóriumának államtit­kára vezette. Mindkét fél ki­fejtette elvi álláspontját a szerződéses rendezéssel kap­csolatosan. A két küldöttség megálla­podott abban, hogy a tár­gyalásokat október ll-én,. Bonnban folytatják. A tárgyalások kezdete előtt Günther Erkelt, a nyugatnémet delegáció. ve­zetőjét fogadta Hans-Jo- achim Heusinger, az NDK igazságügyminisztere is, A VADASZ- REPÜLŐ Mottó* Augusztus 18-án küldöttség élén hazánkba érkezett Alekszandr Pokris- kin, a DOSZAAF (a Szov­jet Honvédelmi Sportszö­vetség) elnöke. Zubbonyán a marsaitok váll-lapja, mellén három arany csillag. A Szovjetunió háromszoros hőse. ■ ■ ■ ■ Valamikor, még a repülés hőskorában. Novoszibirszk peremén leszállt egy repü­lőgép. Nagy esemény volt ez ezen a vidéken, hiszen va­lódi gépmadarat itt még sen­ki sem látott. Természetesen a szemfüles és fürge lábú gyerekek voltak azok — és köztük a kis Alekszandr Pokriskin —. akik elsőnek értek a „csoda” színhelyére. És mekkora volt az örö­mük, amikor a pilóta még azt is megengedte nekik, hogy megérintsék, megtapo­gassák a gép törzsét, pro­pellerét, megvizsgálják futó­művét ... Az idő telt és Alekszandr Pokriskin az iskola elvégzé­se után lakatos lett egy no- voszibirszki gyárban. Egyet­len vágya volt, hogy repülő lehessen. Jelentkezett a re­pülőiskolára, ahol a műsza­kiak állományába vették. Állandóan ostromolta okta­tóit, hogy repülőgépre ülhes­sen és felszállhasson, de azok csak azt hajtogatták: a re­püléshez technikusok is kel­lenek. Már hadnagy volt, s egy­sége a Kubány vidékén ál­lomásozott. Ekkor az az öt­lete támadt, hogy beiratko­zik egy polgári repülőklub­ba és ott sajátítja el a pi­lótamesterséget. Így is tör­tént. Ezután Kacsinszkba ve­zényelték, a híres Mjasznyi- kov-féle repülős iskolába. Itt lett belőle végre — va- dászr épülő. ■ ■ ■ ■ A hitleri Németország megtámadta a Szovjetuniót. Néhány nap múlva Pokris­kin a Prut folyó felett ül­dözőbe vesz és lelő egy Messerschmidt német va­dászgépet. Neve az ellen­ségnek hamarosan félelme­tessé válik. Ha megjelent a légtérben, a németek nyom­ban izgatottan figyelmeztet­ték pilótájukat: „Vigyázat! Pokriskin van a levegőben.” Taktikáját, amelyet így fogalmazott meg: „Magasság — sebesség — manőver — tűz”, hamarosan sok más szovjet pilóta is átvette. Azt íé megjegyezték róla, hogy térképtáskájában füzetet hordott, és abba rajzolta be — pontos matematikai szá­mításokkal és képletekkel ellátva — minden egyes ál­tala megvívott légi harc vázlatát, főbb mozzanatát. ... Az utolsó, az ötvenki- lencedik repülőgépet már Németországban szedte le a levegőből. A háborúban két év alatt 560 felszállást, haj­tott végre és 156 eredményes légi csatát vívott. A háború után különböző repülőegységek parancsnoka volt. Elsőként sajátította el a szuperszonikus repülőgé­pek vezetését, és kitüntetés­sel végzett el két repülő­akadémiát. 1959-ben megsze­rezte a hadtudományok kandidátusa címet. ■ ■ ■ ■ Most elsősorban a fiata­lokkal foglalkozik. Az ön­kéntes sportszövetség, a DOSZAAF elnöke. Emellett a tarnopoli területet képviseli a szovjet parlamentben és szoros kapcsolatokat tart fenn szülővárosával, Novo- szibirszkkel. Szeret horgászni, kirándul­ni. Esténként a családi kör­ben sokat és szívesen be­szélget irodalomról, művé­szetről Felesége, Mária ke­rámiává! és modern festé­szettel foglalkozik. Két gyer­mekük mérnök. Pokriskin több cikkében' eredeti módon fejtegeti a lé­gi harc elméletét. Két érde­kes könyve jelent .meg a VHdászre.0illőkről és; a. hábo­rúban vívóit légi .harcairól, Pokriskin, akit Roosevelt amerikai elnök a szöve'séje- 6ek legkiválóbb hadi pilótá­jának nevezett, igen kiter­jedt levelezést folytat. Alekszandr Pokriskin mar­sain az idén márciusban hatvanadik szü'=' ósnapia a' kaiméból az Októberi Fn. radalom érdemrendjével tűn tették ki. J. Barátidul (APN—RS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom