Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-19 / 194. szám
kl MSZMP HEVES MEöYEi BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 194. szászt ÄRA: 1,— FORINT 1973. augusztus 19., vasárnap VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Esztergom 1000 éves Fock Jenő a városi tanács millenniumi ünnepi ülésén A fennállásának ezredik évfordulóját ünneplő Esztergom gazdag, mintegy száz rendezvényből álló programjának kiemelkedő eseménye zajlott le szombaton. Az alkotmány évfordulója és a millennium alkalmából kibővített ünnepi tanácsülést tartottak a Petőfi Művelődési Központ színháztermében. Elsőként az úttörők köszöntötték a várost, majd Hegedűs Raymund, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke nyitotta meg az ülést. A városi tanács végrehajtó bizottsága és az emlékbizottság nevében megkülönböztetett szeretettel köszöntötte Fock Jenőt, * az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét. Az -elnökségben foglalt helyet még többek között Mokri Pál, a Komárom megyei Pártbizottság titkára, Kiss István, a megyei tanács elnöke, dr. Be- resztóczy Miklós, az ország- gyűlés alelnöke, dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese. Reszt vettek a tanácsülésen a megye, Esztergom és a megye más városainak párt-, állami és társadalmi vezetői, a kiváló munkát végző esztergomi dolgozók, a veteránok. Ott voltak a szomszédos esehSzombaton délelőtt sokáig emlékezetes I ünnepségre került sor Eger Csebokszári városnegyedében: bölcsődét, óvodát, általános iskolát és középiskolai kollégiumot avattak. A rendezvényre nemcsak a meghívott vendégek jöttek el, hanem az ünneplők sorában ott voltak a szülők és a diákok is. Az átadásán — többek között — részt vett Szalay István, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Polgár Miklós, a megyei pártbizottszlovákiai Sturovói tanács, Sopron és Székesfehérvár vezetői is. A megemlékezést Brunszkó Antal, a városi tanács elnöke tartotta. — AZ idén augusztus 20. az esztergomiak számára különösen jelentős és szép ünnep — mondotta. — Amikor országszerte az alkotmány évfordulójára emlékeznek, mi városunk fennállásának ezredik évfordulóját is ünnepeljük. Van valami szimbolikus abban, hogy alkotmányunk ünnepe egybeesik millenniumi tanácsülésünkkel. Az alkotmány népünk alaptörvénye. Ezer esztendővel ezelőtt pedig a Kárpátmedence e táján, itt, az „ezüstben csillogó Duna mentén” születtek meg azok a gondolatok, azok a tervek, amelyek megalapozták a magyarság létét és jövőjét Európában. Itt született és itt koronázták királlyá a magyar állam megalapítóját, I. Istvánt. Ezután ismertette a város történetét, amely szervesen összefonódott Magyarország ezeréves történetével. A továbbiakban többek között arról szólt a tanács(Folytatás a 2. oldalon.) säg osztályvezetője, Búzás Lajos, a városi pártbizottság osztályvezetője, valamint Puszii Lászlóné országgyűlési képviselő. Dr. Varga János, Eger Város Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett alkotmányunk törvénybe iktatásának 24. évfordulójáról, értékelte az 1949 óta eltelt időszak eredményeit, megyei sikereit. Ezután — az ünnepség részve(Folytatás a 2. oldalon.) falujárók emlékeznek Emlék is, történelem is, amiről Gyóni Gyula riportja szól a lap 3, oldalán. ...és van még esv helíkepSerOnk is' Kiknek, hol és miért van helikopterük is? Erről olvashatnak a 3. oldalon. Elkezdik ismét siótól... Ismét kicserélték a cégtáblát az egri Kistályai út 2. szám alatt. A változásokról, a tervekről, s a reményekről ír munkatársunk lapunk 3. oldalán. Mi! ígér az új tanév? Erről beszélgetett munkatársunk Kruppa Lászlóval, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével. Interjúját lapunk 4. oldalán olvashatják. Hégyszemkizt a győztessel A hatvani Lenin Termelőszövetkezet legjobb kom- bájnosát, Árki Jánost mutatja be munkatársunk1 írása a lap 5. oldalán. Hetvenöt éve kezdődött... Augusztusban ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete. Lábnyomok a Tiszán Pataky Dezső riportját a 7. oldalon olvashatják. Augusztus 20. tiszteletére Oktatási intézményeket avattak Eger Csebokszári városnegyedében «gg&i Tóik GgzeM) i ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉN Irta: Szalay István, a megyei tanács elnökhelyettese ! |_| uszonnégy évvel ezelőtt hirdették ki I •* néphatalmunk alaptörvényét, a Ma- ! gyár Népköztársaság alkotmányát. Ez az ! esemény adott új tartalmat ennek a napnak, ! s avatta a szocializmust építő magyarság ' nagy nemzeti ünnepévé augusztus 20-át. Az országgyűlés a múlt év tavaszán — ' társadalmi életünk mai valóságának megfelelően —, módosította népköztársaságunk alaptörvényét, kifejezve és híven tükrözve mindazt a változást, fejlődést, amely szabadságunk születése óta hazánkban végbement. Megújult alkotmányunk immár valóságként rögzíti mindazt, amit annak idején születésekor a szocialista építés kezdeti viszonyai között, inkább csak programként tartalmazott. Augusztus 20-án köszöntjük a szilárd munkáshatalmat és munkás—paraszt szövetséget. E napon megemlékezünk országalapító István királyunkról, akinek elévülhetetlen érdemei vannak népünk fennmaradásában, hiszen az idők parancsát megértve, állammá szervezte a korábbi törzsi viszonyok között élő, vándorlásra hajlamos ősöket, s a kor leghaladóbb eszméinek megfelelő államrendet valósított meg. Ady Endre, a századfordulót követő évek magyar valóságának igaz szavú krónikása, . hajdan így emlékezett meg az ünnepről: „István királynak a napja van ma. Hivatalos ünnep, munkaszünetes nap. István király országa, amely majdnem gyarmata egy másik züllő országnak, ... koldus, mert szipolyozzák... ereje nincs, hogy leszámoljon a megbéklyózó feudális maradványokkal.. A történelem során bizony keserves évszázadokat élt át a magyar nép, sokszor ment veszendőbe „ész, erő és oly szent akarat”. Az elnyomott és kizsákmányolt magyar nép nem tudta végleg kiharcolni, hogy övé legyen a jog, a hatalom, az ország. Felkelései és forradalmai hajótörést szenvedtek a kedvezőtlen történelmi körülmények között. A ragyogó történelmi alkalom csak a fel- szabaduláskor jött el. A Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a fasizmus külső és belső igája alól és ezzel megnyitotta a dolgozó népünk /előtt a szabadság. a függetlenség, a társadalmi haladás útját. Népünk jól, saját javára és hasznára élt az elnyert cselekvési szabadsággal, és mind a mai napig az akkor megnyüt úton halad. Ez az éltetője, kitéphetetlen gyökere annak, hogy munkánkat és ünneplésünket kezdettől fogva áthatja a Szovjetunió iránt tanúsított testvéri hűség és a proletár nemzetköziség eszméje. Ünnepünknek becses és vonzó hátteret id az az összefüggés, amely augusztus 20- ; át egy ma is élő hagyományhoz és nemzeti ! történelmünk régmúltjához fűzi. Ezen a > napon megelevenedik az a hagyomány, amit . akár népi szertartásnak is nevezhetünk, : hogy országszerte megszegik a mezők új ! terméséből sütött első kenyeret. Az ország ; kenyere mindenki ügye, az új kenyér kö- ! szöntése mindenki ünnepe. Az egész or- ; szág, a dolgozók társadalma hajt fejet az I aratás munkásai előtt, ahogyan ez immár ; negyedszázada nálunk hagyományos. ; A felszabadulás előtt ilyen alkalmak- ; kor nem az aratók előtt, hajtottak fejet. ; hanem nekik kellett hétrét görnyedniük a ; földesurak előtt, akik nagy kegyesen meg- ; engedték, hogy béresei, napszámosai a kas- ; tély udvarán a verejtékkel learatott búza ; koszorújával köszöntsék a sok ezer holdas 1; urak gazdáját. ! Az országban, Heves megyében is befejeződött az aratás. A termelőszövetkezetek gazdái olyan termést takarítottak be, amely \ mind mennyiségileg, mind minőségileg ki- < magaslónak számít. Köszönet érte! > Az elmúlt negyedszázad fejlődését ha- > zánkban a szocialista népekhez való tartó- <j zás határozta meg. E testvéri kapcsolatok i nélkül nem jöhettek volna létre azok a ? történelmi változások, amelyeknek tanúi, < részesei, munkásai lehetünk. A hidegháború > nehéz éveiben, amikor a burkolt és nyílt < támadások veszélyeztették céljaink megva- > lósítását, a szocialista országok közösségé- < nek, s benne a Szovjetuniónak ereje volt > az, amely visszariasztotta az agresszorokat. < Ugyanakkor lehetőségünk szerint mi is hoz- > zájárultunk, hogy a szocialista közösség sú- < lya, tekintélye állandóan növekedjék. > A szocialista országok hosszú időn át > folytatott következetes békepolitikájának 5 beértek a gyümölcsei. A Szovjetunió Kom- \ munista Pártja XXIV. kongresszusán elfő- > gadott békeprogram, az abban foglalt kéz- í deményezések a szemünk láttára valósul- | nak’mfegr A nyolc szocialista' ország párt- < vezetőinek júliusi krími találkozóján levon- \ ták az általános következtetést, hogy az ^ egész nemzetközi helyzetben jelentős pozi- > tív változások mentek végbe. Ezt mutatja, > hogy mind átfogóbb nemzetközi elismerésre > találnak a különböző társadalmi rendszerű | államok békés egymás mellett élésének el- > vei. Kiszélesednek a kölcsönösen előnyös £ gazdasági kapcsolatok a szocialista és ka- > pitalista országok között; kedvezőbb távla- < tok tárulnák fel az olyan konstruktív lépé- > sek számára, amelyek arra hivatottak, hogy < segítsék, a béke és a nemzetközi biz- > tonság megszilárdulását. s A szocialista országok elengedhetetlenül s szükségesnek tartják az enyhülés övezeté- s nek kiszélesítését, az egész világra való ki- < terjesztését. A jövőben is a Szovjetunióval, < a szocialista országókkal, a haladó erőkkel, < a béke minden őszinte hívével egy.üttmű- < ködve kívánunk dolgozni az elnyomás, az < erőszak, a félelem végleges száműzéséért í a földről. > Belpolitikai életünket a kiegyensúlyo- < zottság, a magunk elé tűzött célok érdeké- > ben végzett következetes munka jellemzi, s A soron levő feladatainkat megfogalmazta > a párt X. kongresszusa, majd további út- < mutatást adott a cselekvéshez a Központi > Bizottság 1972. november 14—15-i állásfog- < lalása. Az országgyűlés által törvényerőre > emelt IV. ötéves terv gazdasági céljainkat < illetően ad eligazítást és határozza meg a > tennivalókat. Gazdasági életünket a dina- < mikus fejlődés, a kezdeményezőkészség fo- i kozott érvényesülése jellemzi. E területen is $ további haladás várható a párt határoza- ? tainak végrehajtásával, a IV. ötéves terv < előirányzatainak sikeres teljesítésével. > Büszkeséggel tekinthetünk alkotmányunk 5 ünnepén a múltba és bizakodással a jövő- \ be. Nagy út van mögöttünk. Megújult al- > kotmányunk egész történelmi korszakot fog- 5 lal keretbe, a történetírás tömörségével és 5 felelősségével. Eredményeinket, vívmánya- 5 inkát összegezi és rögzíti. A megtett útét, 5 amely kitérőktől és zökkenőktől sem vdlt 5 mentes, ám küzdelmeivel, győzelmeivel és < nehézségeivel együtt a magunkénak vall- < juk. A jól végzett munka, az alkotás örö- 1 mét érezzük. Népünk tisztában van vele, í hogy az új, a szocialista világot önmagá- J nak építi. Eredményeinket számba véve í tudja, hogy érdemes dolgoznia. ! A lkotmánvunk — előrehaladásunk új ' erőforrása — a megye minden ál- lampolgárát arra hívja, hogy a maga mun- ; katerületén fegyelmezettebben és odaadób- ' ban dolgozzék a . haza, a nép javára, Az új iskola, óvoda és bölcsőde.
