Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-18 / 193. szám

A gazdálkodás felügyeleti és J MINT JELENTETTÜK, a kormány csütörtöki ülésén határozatot hozott a gazdál­kodás felügyeleti és belső el­lenőrzésének fejlesztéséről. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és a pénz­ügyminiszter közös előter­jesztése alapján született kor­mányhatározat irányelveket tartalmaz annak a tavalyi kormányhatározatnak a vég­rehajtásához, amely szerint fokozni kell az állami, szö­vetkezeti és egyéb gazdálko­dó szeveknél az ellenőrzés hatékonyságát és - szigorát. Ennek szükségességét gya­korlati tapasztalatok tá­masztják alá. Kétségtelen, hogy az utóbbi években szü­letett párt- és kormányhatá­rozatok végrehajtása javítot­ta a gazdálkodásban az el­lenőrzések hatékonyságát, azonban a vállalatok és a szövetkezetek gazdálkodásá­ban, nyilvántartási és elszá­molási rendjében, a törvé­nyes rendelkezések végrehaj­tásában. még föllelhető fo­gyatékosságok, valamint a társadalmi tulajdon elleni cselekmények továbbra is aláhúzzák az ellenőrzés sze­repének fontosságát. Annál is inkább, mert a gazdasági reform nemcsak a gazdálko­dó szervek önállóságát és fe­lelősségét növelte, hanem ennek megfelelően változtak az irányítás eszközei és mód­szerei, következésképpen a felügyeleti szervek feladatai is. A felügyeleti ellenőrzés tartalmát mindenekelőtt az jelenti, hogy érvényesíteni kell a gazdálkodásban az állam tulajdonosi érdekeit, s ennek megfelelően kell rend­szeresen és átfogóan értékel­ni a vállalati és vezetői tevé­kenységet. A gazdasági el­lenőrzés a vállalatok fölötti általános felügyeletnek el­sőrendű feladata, annál is inkább, mert magába kell foglalnia mindazoknak a ta­pasztalatoknak a hasznosítá­sát, amelyeket a funkcionális ellenőrzést végző egyéb szer­vek vizsgálatai eredményez­nek. RENDSZERESEN és átfo­góan kell ellenőrizniük a felügyeleti szerveknek a vál­lalatok gazdálkodását, fej­lesztési feladataik megvaló­sítását, távlati döntéseit. Az irányelvek értelmében külö­nös figyelmet kejl fordítani a kiemelt nagyvállalatok el­lenőrzésére. Jogos igény, hogy az eddiginél jobb mun­kakapcsolatot építsenek ki egymással az ellenőrzést vég­ző szervezetek. Az utóbbi időkben való tapasztalatok szerint nem minden tekintet­ben hatékony — a felügyele­ti szervek eddigi erőfeszíté­sei ellenére sem — a belső el­lenőrzés, nem mindig meg­felelő az összhang a vállalatok belső ellen­őrzése és vezetése között. Fontos gazdasági folyamatok, területek olykor hosszabb ideig kellő ellenőrzés nélkül maradtak, s előfordult, hogy a feltárt hiányosságok meg­szüntetésére, a mulasztók, károkozók felelősségre voná­sára nem eléggé határozottan intézkedtek. Az eredményesebb gazdál­kodás elősegítése érdekében —a Minisztertanács által el­fogadott irányelvek szerint — a vállalatok, szövetkeze­tek felelős vezetőinek köte­lességük olyan belső ellenőr­zési rendszert kialakítani, amely biztosítja a gazdálko­dás állandó és teljes körű el­lenőrzését, elősegíti a dönté­sek előkészítését, a megfele­lő tájékozódást. Ehhez szük­ség van természetesen arra is, hogy gondoskodjanak az ellenőrök képzéséről, tovább­képzéséről, működésük felté­teleinek megteremtéséről, anyagi s erkölcsi megbecsü­lésükről. A FELÜGYELETI szervek az alapító szerv jogán fele­lősek a felügyeletük alá tar­tozó vállalatok és egyéb ál­lami gazdálkodó szervezetek eredményes működéséért, az állam tulajdonosi érdekeinek és ennek kapcsán a központi gazdaságpolitikai döntések­nek az érvényesítéséért. A belső ellenőrzésnek pedig hozzá kell járulnia a gazdál­kodó szervezetek tevékeny­ségének javításához, a gaz­dálkodási fegyelem állandó fokozásához. (MTI) Alkotmányos elv a védelemhez való jog Az ügyvéd a törvényesség egyik letéteményese Interjú az Országos Ügyvédi Tanács vezetőivel Az ügyvédség tízéves fej­lődéséről szóló előadásával dr. Korom Mihály, igazság­ügyi miniszter nyitja meg augusztus 30-án, a II. orszá­gos ügyvédértekezletet, ame­lyet háromnapos programmal az Országos Ügyvédi Tanács rendez Debrecenben, ugyan­abban a városban, ahol 1962- ben az első ilyen ügyvéd­kongresszust tartották. Jo­gásztársadalmunknak, min­denekelőtt az ügyvédségnek e nagy jelentőségű tanácsko­zásán — az igazságszolgálta­tás vezetőinek jelenlétében — felmérik: miként fejlődött az utóbbi, több mint egy évti­zedben az ügyvédi munka az igazságszolgáltatásban, meg­vizsgálják, hogy az állampol­gárok jogvédelme területén milyen eredmények szület­tek és melyek a szocialista ügyvédi szervezetekre, illet­ve e testületekben működő ügyvédekre váró további ten­nivalók. Ez utóbbi szempont­T­Atányi tervek A fő ágazat az állattenyésztés lesz Az átányi termelőszövetke­zetben komoly gondokkal küzdöttek az elmúlt években, de 1972-ben új vezetőség ke­rült a termelőszövetkezet élére, akik igyekeztek meg­értetni a tagokkal, hogy a régi mederben nem folyhat tovább az élet. Az első ten­nivalójuk az volt, hogy ki­alakították a helyi adottsá­goknak, sajátságoknak leg­jobban megfelelő gazdálko­dási szerkezetet, művelési arányokat. Megtervezték hosszú és rövid távon egy­aránt a fejlesztés feladatait. Az átányi termelőszövetke­zet igen nagy területen gaz­dálkodik, közel négyezer hek­Szőlőtelepítés! előkészületek Gyöngyöstarjánban A gyöngyöstarjáni terme­lőszövetkezet megyénk egyik legnagyobb szőlőművelő, bor­termelő gazdasága. Jelenleg mintegy 180 hektár termő borszőlővel, s 70 hektár új telepítésű ültetvénnyel ren­delkeznek. Ebben az évben fejeztek be saját kivitelezés­ben, 10,5 millió forintos be­ruházásból a feldolgozó és tároló építését, amely mint­egy 12 ezer hektoliter bor tárolására, s naponta közel ezer mázsa szőlő feldolgozá­sára képes. Gyöngyöstarjánban a kor- pynv,’ nemreg megjelent. a (Foto: Perl Márton) szőlőtelepítéssel kapcsolatos határozatának szellemében tovább kívánják bővíteni, a szőlőterületet, s megkezdték az előkészületeit a Cserepes- dűlőben 14 hektáron egy újabb szőlőtábla telepítésé nek. A tervek szerint riz ling-szilváni fajtával telepí­tik be ezt a területet. A föl det, a talajt mintegy 70—80 centiméter mélységben már egyszer „megforgatták”, s — mint képünkön is látható — most folyik a második talaj­forgatás: dolgozik azSz—100- as erőgép a mélyen szántó .ekcveU táron.' Ä földek minősége leginkább a takarmánygabo­na-termesztésnek, s a korsze­rű legelőgazdálkodásnak fe­lel meg. Lehetőség van az öntözés bevezetésére is s ezért úgy döntöttek, hogy a gazdaság tevékenységében az állattenyésztésnek kell domi­nálnia. Jelenleg 1100 anya­juhhal rendelkezik a szövet­kezet, de 400 életképes jerkét most is megtartanák, s ösz- szességében 1975-ig már két­ezerre növelik az anyajuh- létszámot. A kormány nem­régen mégjelent, a juhászat fejlesztésével kapcsolatos ha­tározata, a kedvező külföldi piac biztos bázist jelent hosz- szú távon is a juhászati ága­zatban. Nagyon jónak mondható a szarvasmarha-állomány, ösz- szetétele, minősége is. Átány- ban. Különösen érdemes és jövedelmező a hízómarhával, növendéküszővel, borjúneve­léssel foglalkozni. Az idén 112 bikát, 40 üszőt és 160 bor­jút nevelnek. Ezen túlme­nően a háztájiból is vásárol­nak száz üszőt, s így 1975-ig megduplázódik a szarvasmar­ha-állomány. A tehenészetet is bővíteni kívánják 1975— 76-ban: egy 340 férőhelyes tehenészeti telepet hoznak létre. Amint Szabó József főme­zőgazdász elmondotta, a nö­vénytermesztési ágazatot is az állattenyésztés feladatai­hoz igazítják: olyan takar­mánynövényeket termeszte­nek, amelyek biztosítják mind a szarvasmarha-állo­mány, mind a juhászat, vala­mint a jelenleg „pihentetett” baromfifarm ellátását. (Ugyanis mintegy 25 ezer fé­rőhelyes baromfiteleppel rendelkezik a közös gazda­ság, de állategészségügyi okók miatt átmenetileg üresek az ólak.) Az átányi tervek szerint 1975—76-ban az összes ár­bevételnek a 60—70 százalé­kát már az állattenyésztés­nek kell produkálnia. Az átányi tervek már a megvalósulás stádiumában vannak, s az ez évi eredmé­nyek azt mutatják, hogy 1975-re sikerül kilábalni a korábbi évek kátyúiból. (faludi) bői különösen fontos napi­rendi témák: a védő- és a büntetőeljárásról szóló új törvény (amely 1974. január 1-én lép hatályba), valamint az ügyvéd és az új polgári eljárási törvény. A II. országos ügyvédérte­kezlet előzményeiről és fel­adatairól, s ennek kapcsán általában az üg/védek mun­kájáról az igazságszolgálta­tásban betöltött szerepéről tájékozódott az Országos Ügyvédi Tanácsnál dr. Bol­gár György elnökhelyettes­től és dr. Udvardi Miklós tit­kártól Tóth Ferenc az MTI igazságügyi tudósítój a: — Lényeges szervezeti és társadalmi változáson ment keresztül az elmúlt évtized­ben az egész ügyvédség és maga az ügyvédi munka — mondták az Országos Ügy­védi Tanács vezetői. — Meg­szűnt az egyéni ügyvédi te­vékenység, az ügyvédek or­szágos hálózatban kiépült munkaközösségekben dolgoz­nak, amelyeket ma már az állampolgárok is szocialista szervezetként tartanak szá­mon. Az ügyvédek munkáját irányító szakmai szervezetek: az Országos Ügyvédi Tanács és a megyénként, meg a fő­városban szervezett (az ügy­védi munkaközösségeket ösz- szefogó) ügyvédi kamarák is, mint szocialista társadalmi szervezetek — az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt és iránymutatása szerint — végzik munkájukat, látják el az állampolgárok érdekvédel­mében teendőiket. Az új ügyvédi törvény megszületésétől, 1958-tól ha­talmas politikai és társadal­mi változáson mentek keresz­tül az ügyvédség szervezetei és maga az egész ügyvédség. Ma már az ügyvédek az igaz­ságszolgáltatás egyik ténye­zőjeként, a szocialista törvé­nyesség letéteményeseiként is lépnek fel a bíróságok előtt és az államigazgatási eljárás­ban, a különböző hatóságok előtti tevékenységükkel az ál­lampolgárok jogos érdekeit képviselik. — A szocialista szervezetű munkaközösségékben dolgozó ügyvédek munkájának egyik legfontosabb jellemzője, bog/ az igazságszolgáltatás mm: - káját, annak hatékonyságé — segítse! Ez nemcsak a büntetőügyekre, hanem a pol­gári ügyekre is vonatkozik, hiszen közismert, hogy gaz­dasági életünk gyors fejlődé­se, az állampolgári jogviszo­nyok alakulása szükségessé teszi az ügyvéd közreműkö­dését a polgári perekben is. Tetemes teendőt jelent' az. hogy az utóbbi időben a pol­gári perek száma évenként körülbelül 200 ezer, a peren kívüli ügyek (hagyatéki eljá­rások, végrehajtási ügyek stb.) száma is körülbelül 150 ezer; így az ügyvédi munka e területen is segítheti a bí­róságok és az államigazga­tási hatóságok munkáját. A jogszabályok igen terjedel­mes körében az állampolgá­rok nehezen tudnak eligazod­ni, ezért hasznos és szükséges az ügyvédi közreműködése — A II. országos ügyvéd­értekezleten többek között éppen ezekről a kérdésekről lesz szó: a várható előadások foglalkoznak a védelem sze­repével az új büntetőeljárás­ban és, az ügyvédnek a pol­gári perekben történő fellé­pésével. — Ráirányítja a figyelmet a debreceni értekezlet az ügyvédek társadalmi munká­jára is, amely el nem hanya­golható tényező. Ma már nincs az országnak olyan já­rása, ahol ne működne ügy­védi munkaközösség, sőt szá­mos községben ügyvédi ügye­let ad széles körű jogi segít­séget, éppen annak érdeké­ben, hogy a falusi lakosság­nak ügyes-bajos jogi dolgai elintézéséért ne kelljen a já­rási székhelyre vagy váro­sokba utaznja. — Feladata, célja a II. or­szágos ügyvédértekezletnek, hogy hosszú időre kijelölje az ügyvédi szervezetek, az egész ügyvédség és az ügyvédi hi­vatás további fejlődésének útját — mondták befejezésül az Országos Ügyvédi Tanács vezetői. (MTI) Országos kísérlet lőrinci hőerőműben A Nehézipari Minisztérium megbízásából nagyszabású kísérletet folytatnak a Mát- ravidéki Hőerőmű szakem­Csendben, nyugalomban A kis ház udvarán szőlő. Kétszázhúsz tőke sorakozik egymás után katonás rend­ben. Amikor Paróczai Dezső bácsinak, a feldebrői terme­lőszövetkezet nyugdíjasának nincs más dolga, kiül a tor­nácra. s onnan nézi a sudár- növésű, gondozott , növénye­ket. Ilyenkor talán az élete jut eszébe. A munkában el­töltött évek, amelyek éppen olyan pontos szigorúsággal, rendben követték egymást, mint most a tőkék. Fiatal korában magángaz­da volt, nem is a szegényeb­bek közül. Tíz holddal lépett be 1959-ben a tsz-be. A régi időkre mégsem szívesen em­lékezik. — Nem volt az könnyű élet. Tudja, amikor aratni mentünk, a feleségemmel együtt hétfői) kimentünk, s csak szombaton jöttünk ha­za. Négyszer-ötször annyit kellett dogozni, mint a ter­melőszövetkezetben. Az öreg­kor meg egyenesen riasztó volt. Az öregember csak nyűg volt a család nyakán. Amikor már nem tudott dol­gozni. teher volt mindenki­nek. Nem egy tehetős gaz­dát ismertem itt a faluban, aki öregkorára kikerült az istállóba. Ott. aludt, csak ott vűitr. he&e. Mi oagg. — mutál szét a szobában —, rekamién alszunk. Dezső bácsi a feleségével él együtt, gyerekük nincs. — Tudja, sokszor eszembe jut egy Kopasz Fábián nevű ember. Az öregségére telje­sen magára maradt, s ami­kor meghalt, alig tudták el­temetni. Senki nem akarta vállalni a költséget. Paróczai Dezső ma is meg­becsült ember a szövetkezet­ben. Annak ellenére, hogy nyugdíjas, ma is ő az ellen­őrző bizottság enöke. — Nem panaszkodhatom. Feleségemmel együtt 1100 forintot kapunk nyugdíjként, de emellett még dolgozom is. Nappaliőr vagyok a ta­nya portáján, s ezért 1200 forint jár. Jól kijövünk a pénzből. Elmosolyodik. — A bort meg, megterme­lem magamnak. A három­négy hektó minden évben megvan, ez elég is. Csupán egyetlen bajom van —mond­ja, s az asztalon levő gyógy­szerekre mutat. — A szívem, az nem bírta. Pedig de szerettem dolgoz­ni. Az utóbbi hét évben traktoros voltam, s bizony éjjel-nappal leint voltam a határban, ha kellett. Meséli, hogyan lett trakto­ros- ŐS kpráuaö* — A járási tanácstól kirit volt a Poczok elvtárs, az osz­tályvezető, s toborzott a trak­torostanfolyamra. De nem volt jelentkező. Ahogy az elnökünkkel beszélgetett, én is odafigyeltem. Aztán be­szélgetés közben viccesen azt mondja az elnökünk: Majd elmegy az öreg. Én meg ko­molyan elkezdtem gondol­kozni, s aztán mondtam, ad­játok ide a papírt, hadd ír­jam alá. Nem akarták el­hinni. de a végén mégis lát­ták, hogy komolyan gondo­lom. így aztán négy hónapig tanultam Füzesabonyban, s utána elkezdtem dolgozni. Nagyon szerettem. Ha nekem azt mondták, hogy „Dezső bácsi, fontos a munka”, ak­kor én nem néztem, hogy a nap süt, vagy a hold, men­tem. De hát a szív nem bírta tovább. Az öreg elgondolkozik. — Tudja, mit hiányolok? Hogy nincs itt a faluban öregek napközi otthona. Jó lenne, ha valahol találkoz­hatnánk, beszélgethetnénk. Meg jó lenne, ha időnként az ember megnézhetné a ha­tárt. Mert, ha a paraszt öreg is, a határra mindig kíván­csi. „ >, íM&axi aür^ berel közösen az Április 4-e Gépgyár és a Villamosener- gia-iparx Kutató Intézet mun­katársaival. A kísérlet ered­ményeit főleg a később épí­tendő, nagy teljesítményű hőerőművekben hasznosít­hatják majd, a technológia tervezett változtatásával ugyanis hőenergiát takarít­hatnak meg. Ügynevezett ke- verő-előmelegítő berendezést próbálnak most ki; ennek lé­nyege, hogy a turbinakere­keket mozgató gőzt a lecsa­pódott vizet tartalmazó tar­tályba engedik, s közvetlenül használják fel vízmelegítés­re. Ezzel kiküszöbölik a ha­gyományos, bonyolult cső­rendszert. Viszont rendkívül pontos szabályozásra van szükség, mert az eljárásnak egyelőre a veszélyessége is nagyobb. Ezzel a szabályozó- rendszerrel kísérleteznek most Lőrinciben; a kísérleti berendezéseket már felsze­relték, szeptemberben ' kez­dődik az üzempróba. Ez nem zavarja a hőerőmű munká­ját! mert a hagyományos elő- melegítők is készenlétben állnak. A bonyolult feladat a dol­gozók nagyobb felkészültsé­gét kívánja, ezért a kezelő­személyzet a következő he­tekben szakmai oktatáson vesz részt. A sikeres próba­üzem után egyébként ter­vezik, hogy a mátrai hőerő­mű is alkalmazza majd az új eljárást. iäSSSHt?© 1212. ifi,, iíomSdi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom