Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

Hadüzenet az ebtartóknak...?

Hatvani lakógyűlések

Közel háromezer ember él Hatvan város tanácsi rendelkezésű házaiban. A lakások száma nyolcszáz. Ezek fenntartása, a bennük lakók ügyes-bajos dolgainak intézése az Ingatlankezelő Vállalatra tartozik De természetesen rajtuk tartja szemét a helyi tanacs igazgatási osztálya is, amely végső fokon mindenért feielös a lakásfronton.

Hogyan élnek az emberek ezekben a bérlakásokban, társasházakban? Mi a panaszuk, örömük? Miként törődik velük az Ingatlankezelő Vállalat? S mit tesz a város vezető testületé, hogy a lakótelepek szaporodásával. benépesülésével lépést tartsanak a járulékos munkák: közvilágítás, 1 csatornázás, útépítés ?

Ideje volt az ilyesféle szembesítésnek, a bérlők és a gondjaikkal hivatalból törődő vállalati, tanácsi vezetők találkozójának! Ez a közelmúlt napokban kezdődött, s eltart még egy-két hétig, hiszen húsz lakótömb részére kell megrendezni a gyűléseket, lakóbizottság választásokat. Hogy mennyire ideje volt, alátámasztja az eddigi gyűlések népessége, de még inkább a zuha- tagként ömlő panaszaradat.

Értelmetlen

követelőzés

Amikor elszabadulnak az indulatok, nehéz gátat vetni a szónak. Nincs i6 értelme. Buzogjon csak! A sérelmek, keservek, jogos és jogtalan követelőzések között úgyis utat vág magának az értelmes elme. Külön tudja választani, mi a valódi közügy, s mit cibálnak e fórum elé személyes okból. De még a valódi közösségi problémák is számtalanszol■ osztályozásra szorulnak. Mert értelmetlen például az olyan követelőzés, amely nem számol a város háiztartásának anyagi lehetőségeivel, s egyik hónapról a másikra kíván teljes kommunális ellátottságot egy épülőfélben levő lakótelepre — ilyen a Münnich Ferenc és Szabadság utcai Hatvanban! —,

amikor a már kialakult, „berázódott” településeknél is szinte évtizedes fejlődés eredménye a mai, kulturált arculat.

Feltétlenül jogosnak, s mielőbb orvoslandónak tartunk azonban néhány olyan sérelmet, amelyek alapvetően megrontják egy-egy lakótelep közhangulatát, s megoldásuk érthetetlenül hónapról-hónapra prolongálódik, holott elegendő lenne talán a jóindulat, a hibát nyomatékkai jelző szó. A Münnich. Ferenc utcában így vaksik mindmáig a felszerelt világítótestek. Így veszélyeztetik éjszakai sötétben a Szabadság utcában lakók testi épségét a földből kiálló vasdarabok, hepehupák. Ahol még nem épült út, gyalogjáró, s hordalék salakkal töltötték fel az utcát. annak pora a nyári me ■ légben így száll be a lakásokba, s rakódik a bútorokra. szőnyegekre. De az is érthetetlen, hogy a tanács műszaki osztálya miért hárította el a telep lakóinak munkafelajánlását, amellyel szebbé, parkosabbá kívánta’ tenni környezetüket.

Kutyák

és gázpalackok

Ahány lakógyűlésen iészt vettem, a kutyák és gázpalackok ügyét mindig többen megszellőztették. Kutyából sok van, gázpalackból semmi. Holott az Ingatlankezelő Vállalat gáztűzhellyel felszerelt lakásokba költöztette be hónapokkal ezelőtt a polgárokat. A szenvedélyeket különösen felszította egy friss keletű hatvani családi tragé1873. augusztus 15., sícrtS*

dia, amelynek során kutyától eredő, egész életére kiható sebesülést szenvedett az egyik lakótelepi család háromesztendős kisgyermeke.

— Lassan odajutunk, -hogy nem merjük leengedni gyermekeinket az utcára, mert életük forog veszélyben a szabadjára hagyott ebektől — méltatlankodott az eset kapcsán valamelyik féltő szívű szülő.

S bár egyetértünk vele, mégis azt kell mondanunk jelen esetben, hogy a kutyák ügye nem elsődlegesen lakógyűlési téma. Az ebtartást ugyanis kormányrendelet szabályozza. Ha a bérházban tartott kutya zavarja a rendet. nyugalmat, avagy az utcán, lakótelepen póráz nélkül csatangoló bor- júnyi jószágtól kicsinyeit félti valaki ott a városi tanács, a rendőrség szabálysértési előadója! Nyugodtan fordulhat panasszal, feljelentéssel hozzájuk. Sérelmének igaza esetén ötezer forintig terjedő bírsággal sújthatják a renitens ebtulajdo- nost.

A gázpalackok? Ez ügyben oly értelműén nyugtathatjuk meg a hatvani telepek lakóit, , hogy az Ingatlankezelő Vállalathoz megérkezett a TIGAZ levele, amellyel biztosította a lakások palackellátását. Így — ha jói megy — mire e sorok napvilágot látnak, talán már gázon főzik az ebédet az ilyen tűzhellyel felszerelt lakások háziasszonyai.

Kérelmek özöne

Az eddig lezajlott lakógyűléseken általában 3—4 vállalati, illetve tanácsi tisztviselő vett részt, hogy a helyszínen válaszoljon a felmerült kérdésekre, vagy pedig — azok tanulmányozása után — írásban reflektáljon rájuk. Persze, e gondok közepette nem annyira a szép szó, az ügyesen fogalmazott levél jelenti a gyógyírt! A kérelmek özönével előrukkoló bérlők inkább a hatékony, gyors intézkedést várják.

Azt például, hogy a rossz

Rumjancev végre talált egy kis időt rá, hogy elmenjen Kulijevhez. megtekintse a miniatűröket. Aligha g>u- dolta volna valaki is, hogy ez a magas, szürke szemű, gesztenyebarna férfi már ötven esztendős. Hajában még egyetlen ősz hajszál se vegyült, arcának üde pirosságu pedig különösen megfiatalította Érdekes ez. mert Rum- jancev szinte s'-sem alhatta ki magát, ma is tíz órán' át megszakítás nélkül dolgozott a népbiztosságon.

Egy órája írta' alá javaslatát KuLijev előléptetésére a következő katonai rendfokozatba, s még mindig az átolvasott szemé1' i jellemzés ha- .tása alatt á’it A személyi dokumentum líból kibontakozott Kulijev apjanak nagyszerű alakja.

Dzsafar Kuliiev segédmunkádként dolgozott <á bakui

kéményrendszer okozta füstöt vegre kizárják a lakásokból, s evégből, kísérletként, szélkakas kerüljön egykét kéményre. Azt, hogy a Tolbuhin utcában sebességkorlátozó tábla vegye ele-’ jét a gyermekbaleseteknek. A szeméttárolót, szárítót ne sajátíthassa ki egy-két lakó haleledel-raktárnak, motor- bicikli-örzónek.

Véget nem érő szóáradat, sok-sok igazsággal. Amit azonban igen sokan másként értelmeznek. De hogyan is lehetne közös nevezőre jutni az együttélés problémáiban, amikor mindmáig a jogokat, kötelességeket rögzítő házirend sem került a hatvani lakótelepek lépcsöházaíba! Vagy ahol található ilyen, az régen elavult. máshol pedig a ház- felügyelők nem szereznek érvényt a benne foglaltaknak.

Akik segítenének

Vbltak persze üdítő pillanatai is a lezajlott lakógyűléseknek. Befejezésül hadd elevenítsük fel ezeket!

Igen jólesett hallani, hogy nem csupán kövelelőzni, egymásra kígyót-békat kiáltani, egymással ölre menni képesek a „kedves lakótársak’', hanem többen erejüket, energiájukat ajánlják fel egy-egy lakótelep szebbé tételére, az egymás közötti összhang megteremtésére. Kozák Géza vállalta például, hogy tereprendezésre toboroz önkéntes munkaerőt lakótársai köréből. Gyurik István négy betongerendát kért csupán az Ingatlankezelő Vállalattól, s garantálja, hogy ezekkel lépcsőházuk mögött lerekeszt némi területet az apróbb gyerekeknek játszótér céljára. Vagy ott van Imre Pál, akinek szakmája a festés, s ha megfelelő mennyiségű Valkidot kap, néhány cimborájával lefestik lépcsőhá- zukat, amely időnap előtt csúnyán bepiszkolódott...

Igen. ezt tartjuk példának, követendő útnak egy-egy lakótelep jövője szempontjáolajiparban. 1902-ben csatlakozott a munkásmozgalomhoz, s rövid idő alatt, hallatlan szorgalmával az írástudatlan munkásból Marxot. Lenint olvasó, aktív küzdőtárs vált, akit energiájáért, el vb őségéért nagy tisztelettel illettek a bakui munkások. Nem érhette meg a győzelmet: a rendőrség bérgyilkosai orvul megölték.- A három kiskorú gyermeket Mehtyi anyjának kellet: felnevelnie, de elvtársai neu feledkeztek el a családról rendszeresen támogatták anyagilag. Nemsokára Bakuban is megalakult a szovjet hatalom. Mehtyi elvégezte a középiskolát, majd az e„ temet. Né’’ íny észtén' mérnöki ü i ügozott, azu. az ifjúsági szervezet mozgósítására az OGPU szervezetébe került.

Rumjancev arra gondolt.;

bői.

Moldvay Győző

V. JEGOROV dokumentumreg énye:

(15.) Váratlan hír

Több mint százezer forinttal segíti az állam egy-egy gyermek felnevelését

Az utóbbi években az állam lényegesen bővítette a gyermekes családok pénzbe- ni és természetbeni támogatását, Ezelőtt hat évvel a gyermeknevelés költségeinek még 29 százalékát viselte, jelenleg 36—38 százalékát vállalja a társadalom, amely egy-egy gyermek felnevelését — 18 éves koiáig — több mint 100 ezer forinttal segíti. A gyermeknevelés azonban — különösen a nagy- családosok számára — így is nagy kiadásokkal jár.

Egy-egy gyerek eltartására és képzésére 14 éves koráig átlagosan 211 ezer, 18 éves koráig 315 ezer forintot költ a szülő és az állam — állapította meg felmérésében a Központi Statisztikai Hivatal. Mindez természetesen csupán átlag, mert a gyermekekre költött összeg erősen függ a családok nagyságától, jövedelmétől, a társadalmi juttatások mértéke pedig aszerint változik, hogy az adott gyermek kap-e bölcsődei, óvodai, kollégiumi ellátást, ösztöndíjat stb.

A gyermekek száma jelentősen befolyásolja a családok életszínvonalát. A gyermektelen munkás és szellemi dolgozók családjában 2120 forint jövedelem jut egy családtagra, egygyermekeseknél már csak 1700, kétgyermekeseknél 1400, a három- és többgyermekeseknél pedig már csak 1130 forintot költhetnek egy-egy családtagra havonta. A paraszti háztaiV tásokban csaknem ugyanilyen az arány.

A megfigyelések szerint a gyermekek igényei legalább azonos, vagy még nagyobb mértékben nőnek, mint a felnőtteké, ezért eltartásuk, nevelésük egyre többe kerül. 1965-ben havi átlagban 660,

1972-ben 1060 forintot költöttek átlagosan a szülők egy- egy 15 éven aluli gyermekre, a 19 éven aluliak a szülőknek 1230 forintba kerülnek. Ez ier csupán átlag, mert a kétgyermekes családokban 17, a három és többgyermekesekben 31 százalékkal kevesebbet tudnak egy-egy gyerekre áldozni, mint az egy- gyerekesek.

Az utóbbi években az állam lényegesért bővítette a

gyermekes családok támogatását. 1966-ban emelték a családi pótlékot, 1968-ban a tsz-tagok családi pótlékát emelték és a jogosultak körét is bővítették, tavaly a három- és többgyermekesek családi pótlekát emelték. A gyermeknevelés költségeinek az 1985. évi 71 százalékkal szemben jelenleg 62-64 százalékát viseli a szülő. További 12—14 százalékát á társadalom pénzben (családi pótlék, gyermekgondozási segély stb.). 24 százalékot pedig természetben juttat. A 15 éven aluliak átlagosan 310, a 19 évnél fiatalabbak 340 forint értékű természetbeni juttatást kapnak havonta a társadalomtól, a szóródás azonban igen nagy. aszerint, hogy melyik gyereknek tudtak helyet biztosítani bölcsődében. óvodában, napköziben, ki kap kollégiumi ellátást, kedvezményes üdülést stb. Azok, akik bölcsődei,

óvodai, napközi és kollégiumi ellátásban is részesülnek, 18 éves korukig természetben 143 ezer forintot kapnak a társadalomtól, azok viszont, akik az említett gyermekintézményeket egyáltalán nem verték igénybe, 40 ezer forint természetbeni juttatásban részesülnek.

A párt- és kormányhatá- , rozatok a gyermekes családok további fokozott segítését szorgalmazzák, a tervek is arra utalnak, hogy — mindenekelőtt egyes pénzbeni juttatások növelésével — tovább javítják e családok helyzetét. Minden jel arra mutat, hogy az eddigi tendenciának megfelelően további eltolódások lesznek a gyermeknevelési költségek viselésének arányaiban, vagyis, az állam a lehetőségekhez mérten egyre nagyobb terheket vállal át a szülőktől. (MTI)

Megnyílt a Bodrog Aruház

‘ A Sárospatak és Vidéke, ÁFÉSZ 23 millió forintos költséggel áruházat építtetett a városban. A háromszintes épületben ti osztály található. Az áruház nemcsak a várost, hanem a 70 kilométeres körzetben levő községek lakóit is ellátja aruval.

(MTI-foto — Erezi K. Gyula felv.)

mily sokat örökölhet egy gyermek az apjától. Mehtyi Dzsaíarovics. mindig vállalta és végrehajtotta a legnehezebbnek látszó feladatokat is. Észre sem vette, hogy megérkezett Kulijev házához. Mehtyi Dzsaíarovics nyitott ajtót.

— Ö. ön az? — Mehtyi örömteli mosollyal szorította meg a kezét,

A szobába vezető' nyitott ajtón át Rumjancev belátott az egyszerű, európai módon berendezett lakásba, amelyről ennek ellenére érződött, hogy kaukázusi emberek lakják. Meggyőzően bizonyította ezt az egyik sarokban álló mangal (1) és a nagyméretű agyagkorsó, amelyben — az azerbajdzsáni otthonokban ■— az ivóvizet tartják. A konyhában faggyúban készített. keleti pecsenye illata szállongott.

Rumjancev és Kulijev a vendégszobában, egy mintás terítővei letakart, kerek aszil körül helyezkedett el. ..njancev figyelmét az asztalon álló, kristály petróleumlámpa vonta magára. Nagyon szép, régi világító- eszköz volt, s bár most elektromos izzó égett benne, az edeti sugárzás hatását kel- 1 te.

Mehtyi a szekrényből elővette a miniatűröket, s örömmel az asztalra lette.

— A feleségem nagyapja

hagyta ránk. Képzett, muvészetszerető ember volt.

Váratlanul kicsapódott az ajtó ás egy ötéves kislány szaladt be a szobába, kerek szemei, fényes, fekete, göndör haja teljesen ,az apjára emlékeztetett.

— Papa, a mama azt mondja, hogy szófogadatlan vagyok. Ügye nem igaz? — Felkapaszokodtt az apja térdére, érdeklődve nézegette a vendéget. Látszott, hogy nem annyira a vigasztalás vágya hajtotta be, mint inkább a kíváncsiság: ki az a vendég., akinek oly nagy gonddal készül a tea, s az ő kedvenc báránypecsenyéje.

— Ázt hiszem, a mamának igaza van, ide is engedély nélkül rontottál be. Menj csak ki. segíts a iramának. — Kulijev játékosan meg- paskolta a kislányt. Az ajtóból visszafordult, hogy még egyszier megnézze magának a papa vendégét.

A két férfi a rajzok fölé hajolt.

A kis festmények tájakat áhrázoltak. Erdővel, hegyekkel övezett völgyek. A szemnek ismerős puszpáng, akác, ibolya, kamillafű fantázia szülte fákkal, virágokkal, élőlényekkel keveredett, s mindez valami csodálatos könnyed vonalvezetéssel, sajátos színhatással.

— Micsoda mesterségbeli tudás! Fantázia1 Alkotó egyéniség? — lelkesedett Rumjancev.

— Ezek a képek sok örömet okoznak nekem, Szergej Vlagyimirovies. .Jövök haza a munkából fáradtan, kimerülve, leülök közéjük és felfrissülök. Mindig találok valami új és új vonalakat, színeket, a kompozíció váratlan csodáit.

— Akkor siessünk gyönyörködni bennük, Mehtyi Dzsaíarovics. Nem sokáig ' lesz időnk rá — mondta Rumjancev és nagy óvatosan

iCLt‘dől uci a ittr lúttiürökek

— Szergej Vlagyimirovies, a közelgő háborúra gondol?

— Von Schönhausen aktivitása — rossz előjel. Szemtől szemben állunk az Ab- wehrral. A jelek szerint nagyon sürgős nekik.

— Elsőként mindig mi érzékeljük a háború közeledtét.

— Ezért nem adhatjuk alább mi sem az ellenségnél. — Mi újság Kazancevvel?

Kulijev az órájára nézett.

— Egy órával ezelőtt kellett találkoznia Szerebrja- kovval, hogy kapcsolatot teremtsen vele. Mindenesetre váratlan találkozás lesz. A németek az első világháború óta nem használták fel ót semmire. >

Csengett a telefon. Mehtyi Dzsafaroyics felemelte a kagylót, az első szavak után nyugtalan pillantást vetett Rumjancevra. Az megértette, hogy valami kellemetlen dolog történt.

— Szerebrjakov a Kazan- cevval való találkozás után agyonlőtte magát.

— Nem akarta elárulni » hazáját — Rumjancev fölkelt és járkálni kezdett a szobában. — Mikor kell találkoznia Kazancevval?

— Holnap, kilenc órakor.

— Még ma találkozniuk kell. Meg kell tudnunk, hogyan viselkedett Szerebrjakov. Kazancev ped’g értesítse rádión a történtekről von Schönhausent. Gondoskodjék róla. hogy az újságok közöljék le a színház hivatalos értesítését Szerebrjakov haláláról. Nem szabad, hogy a németek kételkedjenek Kazancev közleményében.

— Azonnal értesítem Ka- zancevet.

— Helyes. Lásson munkához. Mehtyi Dzsaíarovics, várni fogom a népbiztosságon.

(Folytatjuk)