Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk .Kzek a fasizmus eselekednttti” üawff'cz leUa í RITKÁN FORDUL ELŐ, hogy miközben egy s államfő beszédet mond a rádióban és a televízióban, $ ellenzéke felrobbantja a távvezetéket, hogy így meg- \ akadályozza a műsor közvetítését. Chilében hét főne | virradóra ez történt. Allende alig kezdte meg beszé- i dét, a Santiago környéki nagyfeszültségű elektromos > távvezeték a levegőbe repült. \ Az ellenzék műve? Ez már több. mint amit egy jogállam parlamenti ellenzéke megenged magának. Ha tükörképe a rendkívül feszült chilei belpolitikai helyzetnek, s egyben az ország szélsőjobboldali, fa­siszta terroristáinak módszereire vall. NEKIK KÖSZÖNHETŐ, hogy Chile vállalatai­nak 40 százaléka — mint Allende beszédében el­mondta — nyersanyag- és energiahiány miatt csak 25 százalékos teljesítménnyel dolgozik. Köztük olyan létfontosságú üzemek, mint az ország legnagyobb cukorgyára és jó néhány tejfeldolgozó. A magánfu­varozók sztrájkja miatt veszély fenyegeti már a ta­vaszi vetést is: késik a vetőmag és a trágya szállí­tása. Visszaesett a chilei export szempontjából ugyancsak elsőrendű fontosságú rézbányászat terme­lése is. A terrorcselekményekben és az erőszakhullám­ban, amely végigsöpört Chilén, többen életüket vesz­tették. „Ezek a fasizmus cselekedetei!” — mondta az államfő. A továbbiakban hozzátette: az új kormány­ban teljes a nézetazonosság a fuvarozók törvényte­len sztrájkjának megítélése tekintetében. „A polgár- háború szélén állunk, meg kell akadályoznunk azt!” — mondta drámai beszédében Allende elnök. Nem kétséges: a chilei reakció kétségbeesett kí­sérletet tesz, hogy zűrzavart, gazdasági káoszt te­remtve, magához ragadja a hatalmat. Jellemző ázon- ban, hogy az utóbbi időszak véres provokációitól — Allende szárnysegédjének meggyilkolása, vasútvona­lak felrobbantása — még a chilei kereszténydemok­rata párt is elhatárolta magát. Ezek a terrorakciók a szélsőséges, „Haza és szabadság” elnevezésű fasisz­ta szervezet számlájára írandók. Velük szemben egy­re határozottabban körvonalazódik a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek és katonák frontja. REMÉLHETŐEN ez kellő eréllyel visszautasítja a polgárháború kirobbantására irányuló kezdemé­nyezéseket,' de hozzájárul Chile belső helyzetének Piolr Jaroszewicz, a, LE MP Politika! Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke kedden munkalátogatásra Moszkvába érkezett. Kísére­tében van Mieczyslaw Jaglelski, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, az állami terv- bizottság elnöké és több más hivatalos személyiség. A lengyel kormányfőt a feldíszített Vnukovói repülőtéren - Alekszej Koszigin. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Bo­risz Buga iov nolgári repülésügyi miniszter és Nyikolaj Rogyionov külügyrninlszter- helyettes fogadta. Drámai fordulat a besanconi LlP-óragyáriak harcában j konszolidálásához. Dobsa János, az MTI tu­dósítója jelenti: Drámai fordulat követke­zett be a besanconi LIB-óra- gyár dolgozóinak munkahe- lyük megmentéséért vívott harcában: kedden hajnalban a kormány utasítására rend­őri osztagok meglepetéssze­rűen megszállták az üzemet. •Mint ismeretes, a francia -közvélemény már hetek óta növekvő rokonszenwel kísé­ri a besanconi gyár dolgo­zóinak küzdelmét, akik — hogy megakadályozzák üze­mük bezárását — maguk vették kezükbe a termelés irányítását és megszervez­ték a gyártott órák értéke­sítését is. A besanconi bíró­ság a tulajdonosok kérésére el rend eile az üzem zár alá vételét, a munkások azon­ban a"' múlt héten megaka­dályoztak az üzem kapui­nak lepecsételését. Közben Charbonnel iparfejlesztési miniszter kormánybiztost küldött Besanconba, hogy tárgyaljon az üzem dolgozói­val. A megbeszélések azon­ban csak vontatottan folytak s szakszervezeti körökben most rámutatnak: a kor­mánybiztos kiküldése nyil­ván csak a közvélemény fi­gyelmének elaltatását szol­gálta s a kormány már ak­kor elhatározta az üzem rendőri megszállását. A fran­cia nagyiparosok körében ugyanis nagy nyugtalanságot keltettek a besanconi fejle­mények, attól tartottak, hogy ragadóssá válik majd a be­sanconi példa, amely meg­mutatta: a munkások képe­sek maguk is megszervezni a termelést, biztosítani a termelő munka folyamatos­ságát. A KGST-ORSZAGOK nem­zetközi árucsere-forgalmá­nak legfontosabb összetevő­je az egymás közötti keres­kedelem, amelynek részese­dése az egyes tagországok külkereskedelmében 64—66 százalék. Saját tapasztalata­ink bizonyítják, hogy a KGST-országokkal folytatott árucsere folyamatos gazdasá­gi fejlődésünk nélkülözhetet­len feltétele. A gazdaságfejlesztésnek ezt a fontos feltételét — az egymás közötti árucsere len­dületes bővítését — a gazda­sági együttműködés jól be­vált módszerei biztosítják: a tervegyeztetések eredményeit rögzítő hosszú lejáratú kül­kereskedelmi megállapodá­sát, amelyek egy-egy ötéves tervidőszakra irányozzák elő a forgalom alakulását, a leg­fontosabb áruk mennyiségét, értékét: az éves árucsere- forgalmi , jegyzőkönyvek, amelyek- egy-egy esztendőre hozzák összhangba a kölcsö­nös érdekeket és szállításo­kat, s végezetül azok a kor­mányközi megállapodások, amelyek egyik vagy másik termelési ágazatban szabá­lyozzák a kétoldalú együtt­működést és az abból adódó kölcsönös áruszállítást. Tévedés lenne mindebből arra következtetni, hogy a kölcsönös árucsere-forgalom fejlesztésének ezek a közö­sen kialakított módszerei, minden magyar ábu számá­ra zöld jelzést adnak a szo­cialista piacokra Az elmúlt esztendőben például a ma­gyar gazdaság es- >:• ú ménye kiemelkedően . ,iu ■ i volt,'21 százalékkal nőtt., A renkívül nagymértékű ! ex­portfejlődés közepette külö­nösképpen szembetűnő, hogy a KGST-országok többségé­ben — kivétel a Szovjetunió Verseny a szodaüsta világpiacon 1973. augusztus 15„ kitér«« és Lengyelország — kivite­lünk még az előirányzott szintet sem érte el. A forgal­mi adatok elemzéséből az is kitűnik, hogy a szocialista kivitel növekedésében az egyes árucsoportok szerepe, részvétele ugyancsak eltérő volt. Az elmúlt esztendőben 1,8 milliárd rubel értékű árut értékesítettünk a szocia­lista országok piacain — mintegy 20 százalékkal töb­bet az előző évinél — jórészt annak eredményeként, hogy á fogyasztási iparcikkek és az agrártermékek, élelmi­szercikkek kivitele 9—13 szá­zalékkal meghaladta az elő­irányzatot. Ugyanakkor a gépek kivitele elmaradt a i tervezettől. JELEN ESETBEN is el­mondható: a hiba nem az együttműködés mechanizmu­sában keresendő. Igaz, hogy a hosszú lejáratú és az éves megállapodások ma már Ke­vesebb mennyiségi előírást tartalmaznak, s egyre több bennük az olyan előirányzat, amely értékkeretekben hatá­rozza meg a különböző áruk forgalmát, kivitelét és beho­zatalát. Az értékkereteket a termelő és külkereskedelmi véllalatóknak kell piaci munkával és üzletkötésekkel kitölteniök. S ha ez nem tör­ténik mea hiánytalanul, an­nak o':i i termelésben, az ct-'-'s ár fk v trsenyképtelen- sé*ében ke!! keresni. A negyedik ötéves terv az iparfejlesztés fő feladatai közé sorolja a nemzetközi versenyképesség javítását. Sokan úgy vélik, hogy ipari termékeink versenyképessé­gét kizárólag a tőkés piaco­kon szükséges növelni, s ez a követelmény a szocialista exportra nem vonatkozik. A már említett tények, adatok mellett más jelenségek is ar­ra figyelmeztetnek, hogy ipartermékeink exportképes­ségét a szocialista országok piacain is javítanunk kell. Köztudott, hogy nemcsak a tőkés kivitel, hanem gyak­ran a szocialista export — vállalati szintű — gazdassá- gosságát is csak állami do­tációval : lehet elérni. Az ilyen exporttermékek csak . vállalati nézőpontból kere­settek és versenyképesek, s ha ezektől megvonnánk az állami támogatást,- azonnal súlyos értékesítési és export- növelési gondjaink lennének. AZ EXPORT- és verseny- képesség reális mérlegelése során nem hagyható figyel­men kívül, hogy valamennyi KGST-országban szűkült a hiánytermékek köre, s egyre kevésbé kényszerülnek arra, hogy a hiányok pótlására bármit átvegyenek, megvá­sároljanak. Eddigi fejlődé­sünk néhány hiányossága — a termelési és gyártmány­struktúrák nagyfokú azonos­sága, a gyártásszakosítás és a termelési együttműködés fejletlensége — is nehezíti az egyes áruk értékesítését, választási lehetőséget adva a belföldi és az importtermék között, másrészt arra is, hogy melyik szocialista or­szágból importálják. Hazánk és a, tőkés orszá­gok gaz íaságí. ke re- ..leimi egvütfm \ -r> -fi­sékor pozitív ' értelemben nyugtázzuk, hogy a politikai légkör javulása a gazdasági együttműködés kedvezőbb közegét teremtette meg, amit a forgalom növekedése mel­lett a vállalatok közötli mű­szaki -term elési e«y Űitm fikö - dés szélesedése is jelez. A fejlett tőkés országokkal va­ló normális gazdasági együtt­működés lehetőségei azonban valamennyi szocialista ország számára megnyíltak, s hoz­zánk hasonlóan élnek is azokkal. A kelet—nyugat' közötti kereskedelem normalizálódá­sa természetesen nem módo- , sítja alapvetően a KGST-or­szágok külkereskedelmének országcsoportok szerinti — tőkés és szocialista piacok­ra irányuló — megoszlását, de nem marad hatás nélkül: a fejlett tőkés országok szo­cialista 1 piacokra bejutó ter­mékei a KGST-országoknak egymással szemben támaszt­ható követelményeit is növe­lik. Hadd utaljunk ezzel kap­csolatban az elmúlt évi for­galom néhány adatára: a fejlett tőkés országokból származó gépimportunk erő­teljesen nőtt, a szocialista országok gépszallításai visz- szaestek, saját gépexportunk a szocialista országokba el­maradt az előirányzott for­galomtól. Mindebben koránt­sem a véletlennek, hanem elsősorban annak volt szere­pe, hogy a gépipari berende­zések versenyképessége az uj követelmények tükrében kölcsönösen nem kielégítő. AZ ELŐREMUTATÓ kon­zekvencia úgy fogalmazható meg. hogy ipartermékeink versenyképességét a szocia­lista piacon csők a termelési egy üt f rn ú k őrlésben való _ m inél több t«;i*n®ési és -v ■ 1 agT'.atra kiterjedő — rés .vételünkkel őrizhetjük ! nleg Ennek objektív feltété- j leit kívánjuk megteremteni a gazdaságosabb , vállalati gyártmánystruktúrák kialakí­tásával, amelynek során a gazdaságtalan termelés, kor­látozásával, vagy megszünte­tésével, helyet, kapacitást biztosítunk a bármely pia­con versenyképes termékek előállításának. Garamvölgyi István Már néhány órával a be­sanconi üzem rendőri meg­szállása után széles körű szo­lidaritási mozgalom bonta­kozott ki a LIP gyár dolgo­zóival. Jean Minjoz volt.mi- niszter, Besancon polgár- mestere a, gyár dolgozóinak rögtönzött gyűlésén kijelen­tette: „Mindent megteszünk, hogy segítsünk benneteket. Engem nem a LIP-gyár részvényesei érdekelnek, ha­nem a dolgozók sorsa.” Besancqn közüzemeinek, va­lamint számos egyéb üze­mének és iritézményének dolgozói munkabeszünteté­sekkel fejezték ki felhábo­rodásukat a rendőrségi be­avatkozás miatt. Kedden délután több mint tízezer besanconi dolgozó vett részt a rendőrségi be­avatkozás ellen rendezett tüntető felvonuláson. A CGT és CFDT vezetői kedden délelőtt tartott ülé­sükön felszólították a két szakszervezeti szövetség tag- szervezeteit, hogy az elkö­vetkező napokban munkabe­szüntetésekkel fejezzék ki szolidaritásukat. Augusztus 16-án Besanconban nagy­gyűlést rendeznek a két szakszervezeti szövetség ve­zetőinek, Georges Seguy- nek és Edmond Maire-nek a részvételével. Georges Marchais, az FKP főtitkára kijelentene: a be­sanconi üzem rendőri meg­szállása ismét bizonyítja, a jelenlegi kormányhatalom antidemokratikus jellegét. A kormány elutasítja az igazi tárgyalásokat és a dolgozók megosztására és elszigetelé­sére törekszik. A LIP-gyár problémáját csak tárgyalá­sok útján lehet megoldani és olyan megoldásra kell tö­rekedni, amely biztosítja majd a dolgozók munkahe­lyeit. ALMA-ATA: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára kedden Alma-Atába — szovjet Ka­zahsztán fővárosába érkezett. A főtitkárral együtt érke­zett Alma-Atába Zija Muri-, jev, miniszterelnök-helyet­tes. Grígorij Zolotuhin be­gyűjtési miniszter, valamint a főtitkár három tanácsadó­ja- Georgíj Cukanov, Viktor Golikov és Anatolij Blatov. PEKING: Norodom Sziltanuk ma Phenjanból visszautazott Pe- kir.coe — jelenti a demok­ratikus Ko*:a hírügynökségét idézve a Reuter. Saigonban egyidejűleg kitudódott, hogy a hatóságok többezer Dél- Vielnambari élő kambodzsait szállítottak titokban légiúton Kambodzsába. Ezt tekintik az amerikai bombázások mai beszüntetésével kezdődő új helyzetben Phnom Penh- nek nyújtandó saigoni se­gítség egyik formájának. Az átdobott kambodzsaiak ter­mészetszerűleg megfelelő ka­tonai kiképzésben részesül­tek. BEJRUT: Az arab légiforgalmi tár­saságok szövetsége kedden délelőtt rendkívüli ülést tar­tott Bejrutban, amelyen meg­vitatta a múlt pénteken Li­banon légterében történt Iz­raeli provokációt. A szerve­zet főtitkára, Szalim Szalarn az ülés után kijelentette: a tanácskozás célja az volt, hogy támogatást nyújtson a hasonló incidensek megelő­zését célzó bármilyen nem­zetközi határozathoz. MANILA: A Fülöp-szigeti kormány rögtönítélő katonai bíróság elé állít 31 személyt, köztük három amerikait és egy an­golt, mert részt vettek egy összeesküvésben, amelyet Marcos elnök meggyilkolásá­ra szőttek. ATHEN: Az athéni semmitőszék. a népszavazás legfelső ellen­őrző szerve, kedden nyilvá­nosságra hozta a július 29-i referendum végeredményét Eszerint a szavazók 77 száza­léka mondott „igent” a köz­társaság kikiáltására, 22 szá­zaléka pedig a monarchia megtartása mellett foglalt állást. BELFAST: Londonderry katolikus ne­gyedében több álarcos fegy­veres megsebesített egy brit katonát. Belfastban is két ízben lőttek rá a katonai jár­őrökre, de sebesülés nem tör­tént. Az ír köztársasági hadse­reg (IRA) kedden Dublinban nyilatkozatban jelenten tette be a brit hadsereg elleni ak­cióinak fokozódását. A nyi­latkozat felszólítja a határ és a brit támaszpontok közelé­ben élőket, hogy hagyják el ezeket a területeket, mert az IRA további figyelmeztetés nélkül hajtja végre támadá­sait a brit támaszpontok el­len. ''éptövirönkon érkezeti Az NDK-beli Karl-Marx-Stadt megyében kedden után IjelyreáhUotiák a UeicIienbacL—Werdau -.i »’■ azt a szakaszát, amely a hétfő este történt súlyos vasi • sze­rencsétlenség következtében rongálódott meg. A sví.értük folyatják annak vizsgálatát, mi okozta a súlyos vasúti sze­rencsétlenséget, amelynek következtében nyolc ember éle­tét vesztette, többen pedig megsérültek. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom