Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-11 / 160. szám

KOSSUTH 8.20 Régi melódiát 9.00 Zseüraüiószinbáz 9.18 Kamarazeue 10.05 Meseregény. 18. folytatás 10.31 Zenekari muzsika 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene 13.20 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.10 Kantáta — gyermekeknek 14.30 Nőkről — nőknek 15.10 Történetek az Írásról 15.35 Az élő népdal 15.45 Fekete Pál. Opevettfelvételek 18.05 Mongólia nemzeti ünnepén 10.50 Keringók 17.20 Bruckner: VU. szimfónia 18.24 iVlesterek és tanítványok 18.39 Népi zene 19.25 Gigli-felvételek 19.51 Híres zenekarok albuma 20.41 Kérdőjelek 21.14 Doluhanova dalestje 22.30 Népi zene 23.00 Hindemith: Requiem 0.10 Operettrészletek PETŐFI 8.08 Kórusművek 8.10 Zenekari muzsika 9.00 Hirek 9.03 Kiváncsiak Klubja 12.03 Néhány perc tudomány 12.08 Áriák 12.40 Házunk tája 13.03 Romantikus zene 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Klubrádió 17.00 Ötórai tea 18.20 A x. VIT fővárosa; Berlin 19.10 A baranyai népdatkörők találkozójáról 19.44 Könyvismertetés 20.25 Kis magyar néprajz 20.33 Hét pofon. II. rés* 21.08 Könnyűzene 21.40 Atlasz 22.00 Operarészletek 23.15 Könnyűzene Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Vádaszol a jogász Háromnegyed ütemben Mezőgazdasági körkép Mezei szőttes Farmer és nyakkendő. Ifjúsági zenés magazin r MAGYAR ff *.30 Delta E ».S3 A vörös hegyek gazdája. 1 Magyarul Beszélő szovjet film W.40 Hogy otthonuk legyen.»; Riportfilm 17,43 Hírek 17.55 Mozart: G-dúr concerto 18.15 Mongolia nemzeti ünnepén 18.40 Családi ház. V. rész 19.15 Esti mese 19.30 Tv-hiradó 20.00 Gorkij: Ellenségek. 3 felvonásos színmű 21.55 Maré Chagall. Képzőművészeti kisíilm 22.10 Tv-híradö POZSONYI 18.00 A birodalom démonja. Bolgár tv-sorozat 19.00 és 21.45 Híradó 20.00 A házasság az, ha ... NDK film 21.30 Érzéseim miatt nem szégyenkezem. Tv-film EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor A vőlegény nyolckor érkezik Színes magyar filmvígjáték. Csak délután fél 6 órakor Goya Színes, kétrészes NDK—szov­jet—bolgár film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4 és este 7 órakor Jó estét nyár, jó estét szerelem Kétrészes magyar film. EGRI KERTMOZI Este 8 órakor Rómeó és Júlia Színes, kétrészes, szinkroni­zált olasz film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Az Ezüst tó kincse GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Egy válás meglepetései GYÖNGYÖSI KERTMOZI Az Ezüst tó kincse HATVANI VÖRÖS CSILLAG Titokzatos rendszám HATVANI KOSSUTH A zeppelin PÉTERVASÁRA Alphaville + ORVOSI I tfoYEiEr—i Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: ^1-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön : 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: u7-a?>. Szakmunkás­avatás Pelöíibánván A Mátraalji Szénbányák igaz­gatósága, part-, szakszervezeti és KISZ-8bizottsága közösen ren­dezte meg a végzett szakmun­kástanulók. avatóünnepségét Pe- tőfibányán. Az ünnepi beszédet dr. Halász Tibor igazgató tar­totta, ismertetve az új szak­munkásokkal a vállalat előtt ál­ló feladatokat, s azt, milyen szakmunkásokra van szüksége a vállalatnak. Szólott arról is, mit várnak az üzemek a végzett szakmunkásoktól. Beszélt arról is. hogy azoknak a fiataloknak a bérezésénél, akik a vállalat­nál kívánnak elhelyezkedni, fi­gyelembe veszik az oktatásban elért eredményeiket, s megbe­csülésben lesz részük, amennyi­ben munkájukat jól és becsüle­tesen végzik. Tóth Mihály, a szakmunkás­tanuló-intézet igazgatója ezek után adta át a szakmunkásta­nulók bizonyítványát, majd dr. Halász Tibor a vállalat nevé­ben a 13 legjobb tanulónak ju­talmat adott. Az ünnepség végén á vállalat igazgatósága fogadást adott 120 fiatal szakmunkás részére, akik a vállalatnál helyezkednek el. Tóth Lajos 7Gyöngyös Hasznos kapcsolatok Immár kilenc éve, hogy a hatvani és kassai vasútállo­mások dolgozói testvéri kap­csolatot létesítettek. Ebben az évben az első találkozóra Hatvanban került sort, a vasutasnap alkalmával. 14 tagú küldöttség képviselte az ünnepségeken a kassai szo­cialista brigádokat. Látogatá­suk során megsimerkedtek Hatvannal, majd a megyeszék­helyre, Egerbe látogattak magyar kísérőikkel. A „No­vember 7.” brigád kíséreté­ben ezek után Siófokra utaztak, s kisebb körutat tet­tek a Balaton mentén. A háromnapos vendéglátás után azzal búcsúztak, hogy várják a magyar vasutaskül­döttséget szeptemberben, a kassai vasutasnapi ünnepsé­gekre. Szűcs Ferenc Hatvan ß gázszámlákról — a vállalat véleménye E rovatunkban közöltük Bretus Józsefné egri lakos kérdését és aggodalmait a gázszámla fizetésével kap­csolatban. Miután sok egri gázfogyasztót érdeklő kér­désekről volt szó, a vállalat válaszát is e rovatunkban közöljük. „A gázdfj számlázását, — mivel TIGÁZ „szinten” mint­egy 80 ezer fogyasztót érin­tő dologról van szó, a Fő­városi Számítástechnikai és Díjbeszedő Vállalat végezte közgépes megoldással. A vál­lalat ez év januárjától a gé­pi számlázásra tért át. Köz­pontunk már 1972 második felében tárgyalt a Számítás­technikai Vállalattal, s létre is jött a megállapodás arról, hogy 1973 januárjáig biztosí­tani fogják az eddigi közgé­péé számlázási feladatok el­végzését, majd januárban és februárban áttérnek az elekt­ronikus adatfeldolgozásra. A kódolási és gépi prog­ramban előre nem látható hiba miatt, az első 2 havi fogyasztási számlák csak áp­rilisban készültek el, de azo­kat a magas hibaszázalék miatt korrigálni kellett. Az első kéthavi elhúzódás miatt össze kellett vonni a márci­us—április havi számlákat is, mert ezek elkészítését a fen­ti vállalat külön-külön nem vállalta. Még így is csak má­jus végére készültek el a számlák. Ebből következik, hogy a május—júniusi fo­gyasztásról is összesített számla kerül a fogyasztóhoz júliusban. A folyamatosság a jövőre nézve biztosítottnak látszik. A panasszal kapcsolatos kérdésekre egy fogyasztó —- a levél írójának — példájá­val válaszolt a továbbiakban a vállalat. Az aggodalom, hogy öthavi gázszámlát kell egyszerre fizetni, indokolat­lan, mert: a számlákon feltüntetett X havi számla jelzést nem kell konkréten értelmezni a fo­gyasztónak, mivel a számla a mindenkori gázóraállás sze­rin lesz kiszámítva. Tehát a számlán megjelölt hónap csak irányidőpontnak tekint­hető. Például a panaszos a november—decemberi szám­lát fizette ki februárban, a december 11-től február 12- ig fogyasztott gáz árát áp­rilisban, az április 24-ig fel­használt gáz árát június­ban. Az április óta fo­gyasztott mennyiségről a számlát ebben a hónapban kapja meg, tehát szó sincs öthónapos elmaradásról. A válasz, úgy véljük, a fo­gyasztóknak is megnyugtató. Napirenden a szocialista brigádok munkája A Pétervására és Vidéke ÁFÉSZ taggyűlésének napirendjén a szo­cialista és munkabrigádok te­vékenységének értékelése szere­pelt. A taggyűlésen tájékoztat­ták a szövetkezet kommunistáit arról, hogy a szövetkezetben az elmúlt évben öt brigád nyerte el a szocialista elmet, s ebben az évben a meglevő öt brigád mellett, újabb hét munkabrigád alakult, amelyeknek tagjai célul a szocialista cim elnyerését tűz­ték ki. A beszámoló után Sza­kács József elvtárs, a községi pártbizottság titkára elemezte a brigádok munkáját, s javaslato­kat tett a brigádmunka további fejlesztésére. Zay József Pétervására Ma kezdődik Mongólia legnagyobb nemzeti ünnepe, a háromnapos nyári „Nádam”. A nagy vetélkedő — lovaglásból, birkózásból, íjászatból áll — „Érin gwrvan nádam”: a férfi három próbája. Képünk a Központi Stadionban készült, ahonnan rövidesen el­indul a 45 kilométeres útjára a félezer lovas a háromból az első próbára. Az ég tintakék. Felhő se­hol. A napon 30 fok, az ár­nyékba lépve talán 20 fok sincs. Mindenütt az építkezé­sek ősi káosza, amelyről a laikus azt hiszi, hogy abban kiigazodni lehetetlen, hogy a gépek, a daruk, a betonele­mek, az épületvázak, a te­herautók, a dömperek, a ki­szakadt cementasákok, az egymás hegyén-hátán álló, vagy egymás mellett sorjázó üres-teli ládák végérvénye­sen fölülkereked tele az embe­ren. A völgy, a szonginói völgy Ulánbátortól, a mongol fővárostól talán ha húsz ki­lométerre van, Magyaror­szágtól meg éppen 12 ezerre, mégis sok itt a magyar szó. Pontosabban: sok volt a ma­gyar szó. —- Szambajno! — Jó reggelt! — Szamóajno! —• Szervusz! Repkedtek a fülem halla­tára, — vagy négy esztende­je — a mongol és magyar kö­szöntések, amelyben az érde­kes csak az volt, hogy a mon­gol köszöntést hazámfiai rik­kantották oda a mongol épí­tő-munkásoknak, míg azok majdnem tökéletes magyar­sággal viszonozták az üdvöz­lést, némelyikük vigyorogva téve hozzá valamiféle ízes magyar káromkodást is, hogy megkapja hasonló vigyor kö­zepette annak mongol megfe­lelőjét. Káromkodni is megta­nultak egymástól, az kétség­telen. Dolgozni is. Még ha az utóbbi nem is ment olyan könnyen, mint az előbbi, az egyik napról a másikra. Most, hogy olvastam: átad­ták a biokombinátot Szongi- nóban, s befejeződött Ulán­bátorban a ruhagyár rekonst­rukciója, mind a kettő ma­gyar közreműködéssel, két apró, de jellemző, és egymás­ba kulcsolódó epizód jutott az eszembe az évek távolá­ból is. A hatalmas földmar­koló nyergében a hagyomá­nyos, lábközépig érő, selyem­fényű ingben, derekán sötét övvel villogó szemű mongol fickó ül. Ül? összeolvad ülté­tében a dögnagy gép forgat­ható ülésével? Aki csak egy, kicsit messzebbről nézi, már észre sem veszi, hogy a gépkezelő mongol munkás, aki fél éve ha van, hogy be­letanult ebbe a mesterség­be. Dolgoznak. Ök ketten. A gépmonstrum és az alacsony termetű gépkezelő. Együtt. Nyöszörög a gép a makacs akarattól, marja a kemény, esőt ki tudja mikor látott sziklás talajt, olyan vadul, amilyen vad maga a föld és egy kicsit a szikkadt tájék is. A géptől nem messze egy ló. Apró termetű, értelmes sze- níű, de idegent a hátán meg nem tűrő mongol ló. Harap- dálja a fűnyomokat, ott is zöldet találva meg-megreme- gő, fekete ívű pofájával, ahol az emberi szem látni sem lát­na. Fel-felkapja időnként a 'fejét, idegesen megremeg az orreimpája, hegyezi a fülét, hogy aztán újból a szikáran száraz földfelszínt kutassa. Hátán a mongol nyereg üre­sen. A lovas most a földmar­koló „nyergében” ül. Ült. Mert hirtelen felltördül a gép, hogy aztán remegve megtorpanjon, s máris látom, hogy kezelője ideges szapora- sággal kúszik, 'mászik le ró­la, hogy néhány gyors, ka­csázó lépés után, sugárzóan megelégedett arccal pattan­jon most a ló nyergébe. Eles rikoltás, s a mongol ló és a lovasa úgy vágtat cikázva a • gépek, épületek, ládák, be­íQeudeltét és j zenien ... / Ússzunk minél gyakrabban A nyári időtöltések közül az egészségügyi szakemberek első- ! sorban az úszást ajánlják fia­taloknak és idősebbeknek egy­aránt* Mint hangsúlyozzák, az úszásnak többféle előnye is van. Az egyik az, hogy tekintet nél­kül korára, bárki bekapcsolód­hat ebbe az( egészséges sportba, ami természetesen még akkor is hasznos, ha valaki nem verseny­szerűen űzi. Orvosi vélemény szerint a rendszeres úszás szabadban alkalmas arra, hogy a szervezet hozzászokjon a hő­mérséklet-ingadozáshoz, s ezáltal csökken az őszi—téli meghűlés, megfázás lehetősége. A rendszeres úszás másik elő­nye, hogy fokozza az akarat­erőt, s a bátorság, a biztonság fejlesztésének egyik legjobb iskolája. A helyesen végzett úszómozdulatok a test izomza- tának jelentős részét arányosan, egyenletesen mozgatják. A rend­szeres úszás növeli a szervezet oxigénfelvételét, gyakoribb lesz a szív összehúzódásainak száma, fokozódik az izmok anyagcse­réje. lényegében javul az egész test vérellátása, áthangolódik az , életritmus, szívósabb, rugalma­sabb lesz az idegrendszer. Elő- ! nye az is, hogy idegesség ese- Ma megnyugtat. Előfordul, hogy * cipőt járásra hasz­nálják, a kávéfőzőt kávéfőzésre, és az sem ritka, amikor a villanykapcsolóval gyújtják fel a vil­lanyt. Volt egy is­merősöm, aki egész életét azzal töltötte, hogy a nadrágot alul, a zakót pedig felül viselte. Mindez akkor fu­tott eszembe, amikor vásároltam egy vil­lanyvasalót. A vasa­ló önkioldó rend­szerrel működött, és csinos fényű lámpa biztosított mindenkit arról, hogy az elekt­romosság jelen van. Szabályozni is lehet a különféle ruhane- műek vasalásához szükséges hőmérsék­letre. Nos, mindjárt az első vasaláskor letört a műanyag fül. Garancia! — A füle tört le — állapította mag ..« Mester, huzamosabb vizsgálat után. — Éppen az — vallottam be töre­delmesen, mivel a corpus delicti való­ban törött állapot­ban volt. — És hogy van garancia ... — Hm — mondta a Mester. — Én úgy látom, hogy ezt az eszközt nem rendel­tetésszerűen használ­ták. Csak azért tör­hetett le a füle. Ilyenkor nem vállal­hatunk garanciális javítást. — De kérem. Ez­zel a vasalóval a te­leségem éppen va­salt, amikor a füle lehanyatlott. A va­salónak a füle, vasa­lás közben... — Bocsánat — emelte fel figyel­meztetően mutatóuj­ját a Mester. — A törés arról tanúsko­dik, hogy a vasalót rányomták valamire. Dg « használói wem lehetett rendeltetés- szerű, mert letört o füle. Egy ilyen va­salónak csak úgy nem törhet le a fü­le! — Én is erre gon­doltam ... talán va­lami gyártási hiba lehetett... — Az fci van zár­va, kérem! Nálunk? Amikor éppen ga­ranciát is vállalunk a termékekért? — Éppen ez az. ■ ■ arra gondoltam, hogy a garancia az ilyen jellegű hibák lelkiis­meret-furdalásszerű kijavítására vonat­kozik. — De csak akkor, ha az illető eszközt rendeltetésszerűen használják! — • Uram! Ünnepé­lyesen megesküszöm önnek, hogy sem a feleségem, sem én nem vertünk habot a villanyvasalóval. Alsó szomszédom ta­núskodik, hogy par­kettát sem, csiszol­tunk vele. A model­lező szakkörben meg­mondhatják. hogy a fiam nem építette be étermeghajtású mo­tornak, s a házunk előtt dolgozó mun­kások sem kérték el a légkalapács meg­javításához. — Sajnálom — tárta szét a kezét a Mester. Azóta otthon sok minden megválto­zott. A vendégek « levesestálba hamuz­nak, a kisebbik gye­rek a fregolin alsziK, és a feleségein ke­nyérhéjjal varrja a ruhát. Komolyan fog­lalkozom azzal a gondolattal, hogy a mosnivaló ágyneműt inkább a cipészhez viszem. Viszont, ha recseg a rádió, elég, ha egy nagyot ütök rá — rendeltetéssze­rűen! — a füle tö­rött villanyvasalóval. — kátai = t'onlemezek kusza labirintu­sában, mint a villám, aztán úsgyi, neki a merészen emel­kedő domboknak. Messziről is látni, érezni a sugárzó bol­dogságot. azt, hogy elerrjéöen van ló és lovasa, hogy a kar­csú testű pisztráng visszake­rült a kristálytiszta vízbe: a mongol lovas a hullámzóan végtelen sztyeppére. — Jön, mindjárt jön vissza. Csak kanyarodik egyet! — nyugtat mög magyar kísérőm, mintha mi sem történt volna, és magyarázza tovább a mgjdani biokombinát céljait és feladatait. Feléhez sem ér a szövegnek, már kocog is vissza, egykedvű arccal, nyu­godt tekintettel a markoló­gép kezelője, lehuppan a ló­ról, felmászik a gép ülésére és rendben folytatódik im­máron minden tovább: hö­rögve habzsolja a nyers föl­det, csendben szimatolva, fü­leit meg-megbillentve néha, szálazza az alig látható füvet a ló. Másnap, vagy harmadnap Szalmás Jánossal, a gyöngyösi kőművessel beszélgetek az , ulanbatori ruhagyár építke­zésén. Műszakkezdés előtt folyik a beszélgetés, az udva­ron, előttünk egy dömper áll még némán, vezetőjére várva, — Sokat ‘késnek? — kér­dem gyanakodva. — A legtöbbje már nem. Egyáltalán nem késik. Pon­tos. Megszokta. Munkásem­ber — teszi hozzá Szalmás magától értetődő természe­tességgel, amit akkor kicsit kétkedve fogadtam, vissza­emlékezve a szonginói „lo- vásparádéra”. S mintha csak megrendelték volna, apró kis lovacska porzik be nagy se­rényen az udvarra, de pan- tallós. zakós mongol férfi huppan le róla. Fiatalember ez is. Köszön, magyarul, mond, még valamit mongolul, aztán mit sem törődve már a lóval, a dömpert kezdi vizsgálgatni. ahogyan ezt a világon mindenütt teszik gépkocsivezetők, dömperke­zelők, gépkezelők — a mű­szakkezdet előtt. A vizsgálat és matatás eredménye nyilván meg­nyugtató, mert vidáman, vil­lának ki fehér fogai a barna arcból és megelégedetten szusszanva, mint aki végre visszaért az igazi elemébe, elhelyezkedik mongol döm­perkezelőnk a kormány mö­gött. Felbőg a motor és pontban hat órakor, a mű­szakkezdés pillanatában a dömper, nyergében a mongol vezetőjével megindul az ud­varról kifelé. A kis ló megbillenti a fü­lét, aztán elhorgasztja a fe­jét. Ezt kellett megérnie; egyszerű és még kényszerű közlekedési eszköz lett belő­le. Így múlik el a világ és lo­vak dicsősége. Gyurkó Géza 1973. július 11.. psrd» A férfi próbája

Next

/
Oldalképek
Tartalom