Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
Segítség a hamisjátékosoknak: Az atomkorszakban is tovább virágzik Nyugaton a hamiskártyázás ősi művészete. Sőt, igyekszik lépést tartani korunkkal. Ezt különösen elősegíti az a chicagói cég, amely különféle technikai felszereléseket bocsát a kevéssé ‘iszteletre méltó szakma képviselőinek rendelkezésére. Az általa kínált listán első helyen állnak a „vesztésmentes” kockák, amelyek súlypontját kissé áthelyezték, (10 dollár). Következik az övbe bevarrott mágneses berendezés, amely távirányítással biztosítja, hogy az említett kockák a kívánt irányba essenek. (125 dollár.) Valamivel többe kerül az a zakóujjba beszerelhető rendszer, amely rugóival biztosítja, hogy a szükséges kártyalap a kellő pillanatban ugorjék ki. (197 dollár.) De kínál a chicagói cég más agyafúrt szerkezeteket is. A jómódú hamis- kártyások potom 1125 dollárért olyan csodagyűrűt szerezhetnek, amely prizmákból és nagyítókból álló szerkezetével lehetővé teszi, hogy viselője kényelmesen belelásson a mellette, vagy a vele szemben ülő partnerek kártyáiba. SZÜTS LÁSZLÓ: Egy csésze tea Vettem egy öreg szamovárt (Készült a múlt század végen Tehát még Csehov idejében) Vettem egy öreg szamovárt Mert arra gondoltam Valaki egyszer feljöhet hozzám Aki nem szereti a presszó-kávét És akkor mivel kínálom meg? Valaki egyszer feljöhet hozzám Abból a neutron-szélből Abból a proton-havazásból Amelyben odalenn csatangolunk Életünk mágneses terein Valaki egyszer feljöhet hozzám Meggémberedett éveivel Átázott emlékekben És akkor mivel kínálom meg? Vettem egy öreg szamovárt Hogy mindig legyen nálam Egy kis melegség Egy csésze tea •A/VVAAA/VNA'VVAAA'WWWVWWWSAAA/VVVVNA.'VA^A/N/VNAAAAAAAAAAAA/V^^ BARÁTSÁGOS fllérgesliipli a gépkocsiban A dzsungel támadásai Köztudott, hogy számos amerikai városnak, elsősorban New Yorknak nem a közbiztonság a legerősebb oldala. A veszély azonban nemcsak az emberek részéről fenyeget, hanem számolnunk kell a dzsungel támadásával is. Félő, hogy az embert megtámadja egy skorpió, megharapja egy nagy ragadozó, esetleg egy , pnérgeskígyó marja halálra. f Kétségtelen, hogy Ameri- r'fciban tombol a vadállatok í divatja. Nemrégiben egy ! chicagói gépkocsi alól 3 méter hosszú óriáskígyó mászott elő. Tavaly New Yorkban — a hivatalos statisztika szerint — 162 embert mart meg kedvenc állata, amelyek között volt ocelot, majom, oroszlán, de még farkas is. Annak a szervnek, amelynek az a feladata, hogy az embereket megvédje az állatok „támadásától”, az elmúlt év folyamán 30 nagyvadat kellett befognia, az elhagyott lakásokban számos skorpiót kellett összefogdosnia, le kellett szerelnie egy 20 kilós csimpánzt, amely rátámadt gazdájára és egy parkoló gépkocsiból 8 mérges- kígyót kellett eltávolítania. „Ebben a városban — mondja egy állatkereskedő, aki egzotikus állatok eladásával foglalkozik — valóságos állatőrület alakult ki. Legutóbb tevére kaptam megrendelést. De rendeltek már nálam zebrát, zsiráfot és adtam már el két bölényt is.” Egy New Yersey-beli asz- szonyság kedvenc állata az elefánt. Kilenc hónappal ezelőtt vásárolt egy elefántbébit. A kedvenc szalonállatka, amely Mignon névre hallgat, most 11 hónapos, súlya 400 kiló és úrnőjével együtt alszik a nappaliban. Kitűnően ért hozzá, hogy felgyújtsa és eloltsa a lámpát, bekapcsolja a televíziót. „Olyan régen vágytam elefántra — mondja a furcsa ízlésű asszony —, és mióta megvásároltam, heteken át alig szólok a férjemhez és a gyermekeimhez.” Az eltelt idő alatt elefántimádata semmit sem csökkent. Csodálkozva jegyzi meg: „Azt hiszem, az emberek egy kicsit bolondnak tartanak!” Ugyan, asszonyom! Micsoda feltételezés! Á mozambiki hústorony Ezt a megtisztelő címet Alberto Cumba, 42 éves mozambiki féfi nyerte el, akinek súlya 252 kiló. Cum- bának gyönyörű és — bármennyire hihetetlen — nagyon féltékeny felesége van, aki eddig hat gyermekkel ajándékozta meg férjét. Lourenco Marques orvosai alapos vizsgálatnak vetették alá a tekintélyes súlyú férfit, és arra a megállapításra jutottak: „minden szerve tökéletesen működik, lényegében egy csodás elefánttal állunk szemben”. Cumba halkereskedését egy speciális acélszéken ülve irányítja. Házának kapuját másfél méter szélesre kellett bővítenie, hogy beférjen. Amikor sétál, 25 méterenként meg kell állnia, részben azért, hogy tüdejét ismét megtöltse oxigénnel, részben pedig azért, mert testéhez képest vékony bokája hamar megfájdul. Kacsalábon forgó ágy A Tokióba látogató turista álmélkodva dörzsöli a szemét: a város kellős közepén középkori vár emelkedik várudvarral, lőporlornyokkal, bástyákkal... mintha csak a Rajna partjáról szállították volna ide, vagy Walt Disney fantáziája varázsolta volna a japán fővárosba. A bizarr épületet, a „Meguro császár hotelt” márciusban nyitották meg. Ez az egzotikus tréfa, bagatell 2 300 000 dollárba került. Az épület belseje pontosan megfelel annak, amit a külleme ígér. Nem is annyira hotel, mint inkább afféle vidám park, Disneyland. Vannak olyan szobák, amelyeknek párkányán mesterséges eső kopog, hogy „poetikus zenét” biztosítson a vendégek számára. De mindennek a teteje az a 11 500 dolláros ágy, amely gombnyomásra 2 méter magasba emelkedik és lassan forog a saját tengelye körül. Ez a mesevilág, amelyben 85 dollár egy szoba ára, megnyitása óta zsúfolásig tele yaa. MÉRKŐZÉS... (Foto: Zeit im Bild.) Jobb ízű a vidám csirke Az elmúlt héten Nagy- Britanniában közzétettek egy igen komoly tanulmányt, amelynek szerzője kimutatta, hogy a boldog osztrigák jobb ízűek, mint szomorú társaik. A manilai egyetem kutatói viszont határozottan kijelentik, hogy a vidám csirkék sokkal jobb ízűek, mint a melankolikus természetűek, amelyek egy szomorú csirkeudvar sarkában gubbasztanak. De mitől lesz vidám a csirke? A Fülöp-szigeti tudósok véleménye szerint az egyetlen megoldás: sört kell itatni velük. A sör ugyanis a tyúkólak „pezsgője’. A kutatást végző csoport vezetőjének, Jamin Moliná- nak véleménye szerint a sör feltűnően javítja a „fehér” hús ízét és a csirkecombnak . soha nem észlelt aromát ad. Az egyetlen kényelmetlenség, hogy a sör drága, a csirkék szomja pedig igen nehezen oltható. — Hová viszi? — Megsétáltatom egy kicsit. Muszáj. Ha én nem lennék., semmit nem mozogna. Csak ülne a tévé előtt. Körbejárjuk a parkot vagy négyszer, már az is valami — nézett rám bölcsen Oszkár az uszkár és gondos precizitással megtisztelt egy fatövet, míg gazdája, akit Oszkár az uszkár sétáltatott, valamit a kirakatban bámult. — Ügy gondoltam — folytattam a sajátos párbeszédet a kutyával —, hogy téged ... izé magát... — Tegezzen csak nyugodtan, uram. Mi, kutyák, így szoktuk meg. Bennünket akkor magáznak., ha utálnak.... — Nos, szóval, úgy gondoltam, hogy téged sétáltat a gazdád, s nem te. a kutya, a gazdádat... — Látja. uram. ez az, amit az emberek világa olyan szépen meg tud fogalmazni, csak nem tud alkalmazni. A látszat csal. Hát így van velem is. A póráz vége Lala kezében van ... Lala a gazdám. A felesége hívja így, amikor utálja, s mivel elég gyakran utálja, hát már évek óta mindenki csak Lalának hívja a gazdámat. A póráz vége tehát Lala kezében van, míg a nyakörv az én nyakamon. Ez a látszat. De valójában merre és hová megyünk? Figyeljen, uram, a másik sarkon találkozunk ... Es Oszkár az uszkár felvakkantott, s húzni kezdte a gazdáját a másik sarok felé. A gazdája, a Lala morogva bár, büdös dögöt emlegetve ugyan, de arra szuszogott, amerre u. Aramis: az egyéni vonat Az autó már régóta nem a városok királya, s a húsz évvel ezelőtti könnyedséggel körözni a városokban nem több már puszta álomnál. Ez az álom azonban már nem elérhetetlen, amióta a mérnökök létrehozták az Aramis- rendszert, amely ugyanazt a feladatot látja el, mint húsz évvel ezelőtt az autó, a városi övezetekben. Május közepe óta az Aramis működik már Orlyban. Forradalmi koncepció alapján született, s valóban a városi közlekedés új nemzedékét képviseli. A rendszer maximálisan 50 km/óra sebességgel közlekedő kocsik formájában működik, amelyek percenként járnak. A kocsik egymástól független, kicsiny járművekből állnak, amelyek elektronikusan kapcsolódnak egymáshoz. E járművek mindegyike négy—tíz utast szállíthat, s az autóval azonos vagy annál nagyobb kényelmet biztosít Mindegyikük programozóberendezéssel van ellátva. Két lehetőség van: 1. A járművet egy meghatározott célra programozták, vagy 2. az utas maga választja meg járművét a megállóban és ő határozza meg rendeltetési helyét. Az Aramis-rendszer nagy jelentősége abban rejlik, hogy a forgalom nagyságától függően, 2000—12 000 utast képes óránként szállítani. Becslések szerint e rendszer kétszer akkora teljesítményt tesz lehetővé, mint az elszigetelt járművek. A járművek könnyűsége és szennyeződésmentessége miatt ezenfelül az Aramis-rendszer ideális a városközpontnak és a külvárosoknak az ellátására, az utasoknak pedig ugyanakkor kényelmet és az autóét megközelítő, egyéni felhasználási lehetőséget biztosít, A majmok is csak emberek Az egyik londoni állatkertben véletlenül észrevették, hogy az olyan filmek, amelyeken gyengéden ölelkező majmok láthatók, szexuálisan izgatólag hatnak a csimpánzokra. A Chessington állatkert egyik vezetője közölte, hogy a Cressida nevű nőstény csimpánzot „egészen hatalmába kerítette a szenvedély”, amikor megmutatták neki a „Miss Goodall és a csimpánzok” című televíziós dokumentumfilmet, amelyben számos szerelmi jelenet látható az állatok között. „Lehet, hogy főnyereményt nyertünk. Ügy tűnik, hogy a majmok az emberekhez hasonlóan reagálnak szexlátványokra. Reméljük, hogy nálunk hamarosan kicsi majommancsok nyomai rajzolódnak ki a homokban —, s mindez filmelőadásoknak köszönhetően.” várja a harmadik lépcsőházból: „Lala, vidd már el a kutyát sétáltatni. Lehetne benned annyi emberség, hogy ezt a szegény dögöt... mármint engem, az uszkárt... jól megsétáltatod ... Es akkor én sétálok. Hú- zom-vonom, hogy fogyjon is, meg hogy idő alatt haza ne menjen. .. Legalább egy óra kell, mert már a Kovács se a régi... Es még ezt tartják, kérem, státuszszimbólumnak ... Megyek az utcán, kérem — vicsorított rá hirtelen Oszkár, az uszkár egy arra járó korcs ebre — s akkor az ilyenek csak úgy odaugatják... „Mi az, embert tartunk? De jól megy? Házat őriznél inkább, te nyírt farkú...” — billentett egyet Oszkár, a nyírt farkával búcsúzóul és tovább vonszolta magával státuszszimbólumát, Lalát. A gazdit! Mert lám, egy okos kutya is tudja, hogy a látszat csal. (egri) kutya tartott. A másik sarok felé. Ott ismét találkoztunk. Oszkár az uszkár jelentőségteljesen megbillentette a farkát: — Látja, uram, ez az. Az 6 kezében van a póráz,, de oda megyünk, ahová én akarom. Mert az igazság az, hogy én sétáltatom ezt a hájtömeget, s nem ő engem. Nézzen meg, kell nekem fogynom? Minden kutyacsaj felnyöszörög a gyönyörűségtől, ha meglát... Es mégis azt mondja az asszonyom, amikor már unja a férjét, s a Kovácsot Beszédkészségünk fogyatékosságai Milyen okokra vezethetők vissza a beszédkészség fogyatékosságai? Igen gyakran az idegrendszerbeli gyengeség, az idegesség okozza a hibázásokat. Az ingerlékeny, a nagyon ideges embert a fegyelmezetlen gondolkodás is jellemzi, s ennek árnyékában jelentkezik a túlságosan gyors beszédtempó, az alig követhető hadarás és olykor a dadogás is. Az alkoholfogyasztás emelkedésével egyre 1 nagyobb mértékben tapasztaljuk a beszédtevékeny, ségben jelentkező ilyen jellegű hibákat. Sokat beszélünk és írunk arról, hogy egyre veszélyesebbé vált az ember számára a zaj. Valóban, túlságosan zajos környezetben élünk, s ehhez úgy igazodik, alkalmazkodik hangadásunk, hogy nagyon megemeljük a hangot, ezzel együtt romlik az emberek hallása is. A hang nagyon egyéni sajátság, de a túlságosan harsogó, nyers és érdes hangból még nem következik az, hogy az ilyen hanggal élők alaptulajdonsága a durvaság. Az azonban igaz, hogy a zajos környezet, a durva emberi kapcsolat, a tartós idegfeszültség, az emberi hangot is durvítja. A dohányzás, a füst, a szennye- zett levegő is ludas abban, hogy beszédünk, hangadásunk nem helyes módon alkalmazkodik az egészségtelen környezethez. Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy már a fiatalok hangja is színtelenebb, rozsdásabb, rekedtebb a kelleténél, s hiányzik a hangzásukból a tiszta csengés, a simogató melegség. Külön is szólnunk kell arról, hogy megdöbbentő nagy százalékban nőtt azoknak a 6záma, akiknek hangadását, beszédtevékenységét idegmegterhelést is okozó har- sányság jellemzi. Sajnos, az átható, az erős, a harsogó, a szinte trombitáló hangadás életünk minden megnyilvánulásában jelentkezik. Már színpadjainkon is egyre uralkodóbbá válik. Olykor a technika is okozója ennek. A televíziós közvetítések is azért élvezhetetlenek nagyon gyakran, s már a fülünk sem bírja a harsányságot, a feleslegesen megemelt hangosságot. A gépi zenét, a rádiót, a televíziót sok ember nagy hangerővel „működteti”: az adásra, a tartalomra nem is kíváncsi, csak a zajt, a harsogást „élvezi”. Az ilyen embernek nincs, nem is lehet finom hallásélménye sem. Van-e kivezető út ebből? Igen! Fegyelmeznünk kell magunkat az élet minden területén. Kevesebb alkoholt kellene fogyasztanunk, óvakodjunk a mértéktelen dohányzástól, s ne arra törekedjünk, hogy a zajon, a lármán túlharsogjunk. Ne érezzük jól magunkat a zajos környezetben, hanem alakítsunk ki olyan emberi kapcsolatokat, amelyekben a halkság, a finomság, a gyengédség a jellemző, s ne féljünk a csendtől, inkább keressük és élvezzük. Dr. Bakos József
