Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-07 / 157. szám
Lj filmek a Szovjetunióból GOYA Kétrészes, színes NDK-szovjet-bolgár film A közelmúltban Moszkvában járt filmátvételi delegáció tucatnyi új filméi vásárolt meg hazai ! forgalmazásra. A fej nélküli Ujva., — kalandos történet. A századfordulón játszódik és eg.'', a sarkvidéken élő törzsről szól Albert Mikritáján és Leonid Pooov rendező fantasztikus filmje, a Szanny, kov völgye Ópiumcsempészés körül bonyolódik a Kör című film cselekménye. Lenin éiet- és harcostársáról készített filmet Mark Ponszkij: a Nagyezsda című alkotásban Natalja Be- lohvosztikova alakítja. üunajevszkij Fehér akác című operettjének musical- változata a „Csak •te" című film. A latin-amerikai forradalmakról szóló társadalmi dráma „A szabadság édes szava'' című kétrészes film. Háborús dráma az „Én, Sa- palov’’ című film, ugyancsak háborús dráma A szerencsés „csuka" parancsnoka, a történet színtere egy tenger- alatjjjáró. Romantikus, kalandos történet az Utolsó hajdú című film, amely Kotovszkiról, a besszarábiai szegénylegényről szól, akiből a forradalom kapitánya válik. A Cannes-i fesztiválon bemutatott film, a Monológ, egy professzor- hói szól, aki egyedül neveli unokáját. (MTI) Feuchtwangef feladta a ieckét a nagy spanyol festőről, Goyáról irt regényevei. Megrendítő erővel mutatta ne emberi és művészi fejlődését, s tette mindezt 1 úgy, hogy a zseniális főszereplő körü^ életre keltette a tizennyolcadik század végének s a tizenkilencedik elejének Spanyolországét, azt a környezetet, azt a kort, amelyet először elfogadott, majd kritikus szemmel nezett, végül megtagadott Goya, végigjárva az emberi •J és művészi megismerés rögös útját. Feuchtwanger feladta a leckét a monumentális film alkotógárdájának, hiszen nemcsak hiteles történelmi tablót kellett adniuk, nemcsak egy népi származású, rendkívül tehetségű piktor jellemének, világlátásának formálódását kellett érzékeltetniük; méghozzá művészi tisztulásával párhuzamosan: hanem valamilyen tonnában Goya festményeinek, metszeteinek hangulatát is. Nem kis penzum ez. hiszen buktatók sorát kínálja. Tévútra csal, külsőségekkel csábít a kosztümös, a történelmi film, a pszichologizálás önmagában is komoly próbatétel színész, operatőr, rendező számára egyaránt. S ott a ráadás: Goya művészete, az a sajátos, egyéni ízeiben külön világ, amelyet nem köny- nyű felidézni úgy. hogy ne törje meg a cselekményszövés dinamikáját. Igazi próbatétel volt ez a vállalkozás. S az alkotók vetAutósok, A nyári hónapokban a szokottnál is több veszély fenyegeti az autóvezetőket. A forróság következtében vezetés közben a szervezet fokozatosan, szinte észrevétlenül kifárad, balesetet okozhat a reflexek tompulása, az erős napfény hatására fellépő bá- gyadtság. A figyelem lanyhulása, az alkalmazkodóképesség csökkenése és az ideg- rendszer túlzott megterhelése azonban elkerülhető, ha az autóvezetők megfogadják az orvosok tanácsait. Hoszabb úton a vezetést ajánlatos néhány percre megszakítani és könnyű, frissítő testmozgást végzeni. Célszerű a hosszabb túrán üdítő italokat, gyümölcsleveket fogyasztani. Fontos figyelmezfigyelem! tét és: a vezetés előtt megivott a Lkohol csak fokozza a meleg által kiváltott rossz közérzetet, figyelemtompu- lást, sőt rosszullétet is okozhat. A nyugtatok, vagy doppingszerek hatása lényegében az alkoholéhoz hasonló. Gyakori jelenség nyáron, hogy1 az' erős napsütésben csillogó betontól, a fölötte hullámokban lebegő forró levegőtől káprázni. kezd a szem. Ilyenkor azonnal meg kell állni, és kis időre pihentetni a szemet. A szív- és érrendszeri zavarokban szenvedők a melegben tanúsítsanak fokozott óvatosságot, a szokásosnál kevesebbet vezessenek. Az ilyen betegek inkább a hűvösebb napokban üljenek volán mellé. „Hunyadi59 a Gyulai Vár színit ázbau a vár játékokat. Darvas József Hunyadi című drámáját július 6-án mutatták be . A rendező: Miszlay István voll Képünkön: jelenet a drá mából. (MTI Fo+o — Ruzsenyi Gábor) A Qyulaí Várszínház — hagyományaihoz híven — történelmi darabbal folytatja OiMmM ISIS. július 7., szombat ték az akadályokat: nemcsak a ma közönsége számára produkáltak egy sikeres, színvonalas tűmet, hanem közös munkájuk nyomán olyan alkotás született, amelyet e műfajban számontart majd a filmtörténet is. A forgato- könyvíró Angel Wagenstein hű maradt Feuhtwanger híres regényének gondolataihoz, a szellemet mentette át, a legkifejezőbb részleteket használta fel, némileg megkönnyítve ezzel Konrád Wolf rendező munkáját, aki bizonyította, hogy mestere szakmájának. Kitűnő érzékkel teremtette meg a történelmi környezet és a jellemábrázolás arányát, ügyelve arra, hogy Goya emberi és művészi fejlődésének érzékeltetésére használja fel a kor parancsára mozgó figurákat. Életre kelt a tizennyolcadik század végének Spanyolországa, a reakciós grandok, a szellem fejlődését tűzzel-vas- sal irtó inkvizíció vilálga. Ebben a környezetben kereste az érvényesülést, ■ a művészi felemelkedés lehetőségét Don Francisco Goya y Lucientes, a francia Bourbon családból származó stupid IV. Károly udvari festője. A paraszti környezetből indult zsenit először elkápráztatja a nagyurak, az udvar elismerése, műveiben az elődöket, a korábbi piktora nagyjait utánozza. Eleinte elkábítja az előkelő, de élvhajhász Álba hercegnő szerelme, megfeledkezik származásáról, kedveséről Pepa Tudoról, s a kor művészi igényeinek kiszolgálója lesz. Barátja, Augustin Esteve, a haladó gondolkozása bukott diák azonban nem hagyja nyugodni, felnyitja szemét, felébreszti benne az igazi művészt, aki már öntörvényei szerint alkot, aki megveti kenyéradó gazdáit, elutasítja a királyi udvar korruptságát, az inkvizíció embertelenségét, aki Napóleonban a zsarnokot érzi. aki gyűlöli a háborút, s hazafivá válva szembeszáll egykori uraival, vállalja a száműzetést. i A film mindezt úgy ábrázolta, hogy a nézőben egyszer sem ébredt fel a kétkedés hitelesnek, indokoltnak tartott minden mozzanatot. A rendező a legnehezebb feladatot oldotta meg legjobban: a cselekvésben, az akcióban kicsapódó lélekábrázolást. Goya a szemünk láttára formálódik, alakul, lépésről lépésre válik hajlongó udvari emberből, házi művészből, szuverén, kora fölött álló művésszé, tudatos gondolkodóvá, Konrád Wolf ennek érzékeltetésére «nemcsak a filmművészét hagyományos. már klasszikussá tisztult formakincsét használta fel, hanem válogatott a modern; a még újszerűnek ható eszközökből is. Méghoz- vá mértékkel, s mindig a legkifejezőbbet. A színekben feléledt a goyai világ. Megismerhettük a művészi, látás műhelytitkait, az ihlet pillanatát, láttuk, miként lesz festmény a valóságból. Ezek a betétek plusz töltést adtak a filmnek, életszerűbbé tették ritmusát, s rendkívüli élménnyel ajándékozták m^; a nézőt. Művészileg 'különösképp jól sikerült az a jelenetsor. amikor a festőt Álba hercegnő otthonában hatal-' mába kerítik a ..démonok” más szóval: gondolatvilágában a valóság széttépi az illúziók kötelékét. Remekelt a két operatőr: Verner Bergman és Konstantin Ryshov is. Bravúrosan, de sohasem öncélúan játszottak a színekkel, a kameramozgás lehetőségeivel. Nekik köszönhető nem kis részben, hogy nemcsak színes, lenyűgöző eseménysort, életre keltett történelmet láttunk, hapern tanúi lehettünk egy zseniális festő alkotó egyéniséggé, gondolkodóvá formálódásának. Ezt segítette elő Kara és Farads Karajev kísérőzenéje is. A Goyát alakító Donatasz Banionisz nyújtotta a monumentális film legrangosabb színészi teljesítményét: a figurával azonosulva lehet csak így játszani, visszafogott, egyszer sem harsány, vagy hatásvadászó eszközökkel hiteles alakot teremteni. Érthető, hogy egyébként kitűnő képességű kollegái — köztük a magyar Sütő Irén — csak statisztálhatnak mellette, bármennyire is tehetségük javát adták. Pécsi István Amikor az orvos első alkalommal megérkezett, a beteg válságos állapota mar 20 perce tartott: hányt és erős fájdalmat érzett a gyomra öaqi. Benar doktor injekciót adott a betegnek, belediktált egy liter kávét, és csak hajnalban távozott mellőle, amikor már meggyőződött róla, hogy a veszély elmúlt. Amikor hazaért, gondolkodni kezdett: semmi kétség. Roger Arno arzénmérgezés áldozata. Másnap ismét meglátogatta. — Van-e arzénvegyület • azok között a szerek között, amelyekkel dolgozik? — Hát... — Arao elgondolkodva megvakarta a fejét —. nem mondhatnám. Egyébként sem értek sokat i a vegyészeihez ... Mint a többi földműves, én is kész rovarirtó szereket vásárolok. — Legalább jól megmossa a kezét, miután dolgozott 'velük? Roger Arno sértődötten felkapta a fejét: — Ha paraszt vagyok is, nem vagyok disznó. Minden reggel és este zuhanyozni szoktam! — Ne sértődjön meg mindjárt, csak mint orvos érdeklődtem. Mit vacsorázott tegnap? — Amit mindennap szoktam: levest és egy kis' húst. — És mosolyogva még hozzátette: — Talán túlságosan mohón ettem / . Remek leveseket főz ez az én feleségem, Amelia. A vezető — Ki a főnöke? — Egy mérnök. ; — Milyen ember? Picit gondolkodik, azután megfontoltan válaszol. Rendes ember. Tíz éve van mar a gyárban és általában becsülik. A melós, akivel beszélgetünk, amolyan szókimondó ember. Nem dugdossa■ a véleményét még akkor sem, ha éppen felettesről van szó. / — Miért csak általában? — Mert egy vezetőt mindenki nem szerethet. Egy valamirevaló vezető „nemet” is mond.’ Azután, ha ugrik a prémes!, azt is a vezető vonja el... Hosszabban diskürálni jobo egy pohár sor mellett. Hozza is gyorsan a pincér. — Cserélne-e szívesen a főnökével? Beletúr dú£, fekete hajába és meghúzza a sört. — Nem én! Kényes szakma az, kérem. — Szakmának tartja? — Persze, hogy annak. Vezetőnek — hogy is mondjam — r&termett embernek kell lennie... Meg a gógyi sem utolsó... ■ \ — De a fizetés, a reprezentálás. meg hogy autóval jár... Elgondolkodik, kiissza a poharat és mutatja ujjával a pincérnek, hogy újabb kettővel. — Nézze! Én nem vagyok egy „felfelé nyalós" ember. Elég nagy a szám, úgyhogy ne értse félre a dolgot, de... én átlátok a szitán. Egyik oldalról autó. külföldre mász- kálás, cifra nyomorúság. Másik oldalról meg marha nagy felelősség, mindenki céltáblája... — Maga szerint lehet több joga egy vezetőnek, mint teszem azt, egy melósnak? — Nem! — válaszol es letörli bajszáról a habot, — Es kevesebb? — Hogy érti ezt? — _Ügy, ahogy mondom. Ha maga vesz egy autót, fel sem tűnik. Ha a főmérnök vesz, jönnek a megjegyzések. Ha a főmérnök fiát felveszik az egyetemre, akkor persze mert... Tudja? — Ez hülyeség! De sajnos nálunk vele jár ezzel a szakmával. A vezetők kirakatban ülnek. A kirakatokra meg mindig tesznék valamilyen megjegyzést a járókelők... Valaki elmegy a szomszéd asztaltól, véletlenül felrúgja a kerti széket, ezzel támad egy kis bonyodalom. — Mondja, szaki! Maga szereti a vezetőket? — Nem különösebben! Én az embert nézem bennük. Akad köztük is néhány beképzelt hülye. Különben is — meg ne sértődjön — nem jó így feltenni a kérdést. Ezzel az erővel azt is kérdezhette volna; szeretem-e a kéményseprőket? — A maga fia hol dolgozik? — Állami gazdaságban igazgató. Nagyot nézek. Ő visszacsodálkozik. — No! Mi van ezen ámulní való? Nem azt mondtam, hogy a walesi herceg az igazgató, hanem, hogy az én fiamSzalay István Amikor másodszor hívták az orvost, első szempillantásra megállapította, hogy a beteg most sokkal rosszabbul van, mint előző alkatommal. Bőre fehér volt, el- színeződött, végtagjai jéghidegek, pulzusa alig vert. Az orvos azonban nem hagyta fel a reményt. Ismét injekció, kávé következett, úgyhogy Arno néhány óra múlva már hálásan mosolygott rá. — Köszönöm, doktor úr! Már három napja nem tudom, mi van velem. Remélem, nem rák. Amikor Benar doktor hazaért, megvizsgl ;ta a betegétől elhozott ételmaradékot. Gyanúja beigazolódott. Roger Arno mérgezett ételt kapott. S azt is megállapította, hogy az egyedüli bűnös csakis Amélia, a paraszt. felesége. Ki másnak lehetett alkalma arra, hogy arzént keverjen az ételbe. Már jó tíz évvel ezelőtt is, amikor Amélia apja meghalt, gyanúsnak találta a dolgot. Talán boncolást kellett volna elrendelnie. Amikor az orvos harmadszor is megérkezett Arnóék házába. Rogert izgatott, feldúlt állapotban találta Amália holtteste mellett. — Mindjárt értesítettem, doktor úr, mihelyt láttam, hogy baj van. Az orvos azonban már nem segíthetett. Az asszony szörnyű kínok után kiszenvedett. — Mint minden nap, most is az asztalhoz ültünk, hogy ebédeljünk — mondta Roger. — Mihelyt megettük a levest, feleségem rosszul lett. — A felesége főzte a levest? — Igen, és mint mindig, tele tányérral adott. Mivel, azonban nem voltam éhes, kihasználtam az alkalmat, s amíg a konyhában volt, felcseréltem a tányérokat. Doktor Benar mindent megértett. Elhatározta, hogy nem csinál ügyet a dolog-' ból. Mi haszon lenne abból, ha a közvélemény megtudná, hogy Amélia saját gonoszságának áldozata lett Meg akarta mérgezni a férjét, s helyette ő ette meg a halálos adagot. A temetés napján, amikor Roger magára maradt, télé pohár konyakot töltött magának. Nagy bolond ez az orvos — gondolta mágában — könnyen be lehetett csapni. Elég volt két kisebb adag arzépt lenyelni, utana kigondolni a történetet az elcserélt tányérokról, és máris nyugodtan megmérgezhette feleségét. Megérte a kockázatot, hiszen jókora földet örökölt Amélia után. A megmaradt arzént majd holnap eldobja. Hajnalig szövögette a terveit, akkor felugrott, hogy munkája után lásson. Egy adag erős kávét főzött magának, morgott, mert csak porcukrot talált, három kanállal is a kávéba tett, aztán lehajtotta az italt. Furcsa íze volt. Amélia ugyanis rendszerető asszony volt. Halála előtti napon a szekrény mélyén egy zsákocska fehér port talált. Beleöntötte a cukrosdobozba, mert úgy vélte, hogy ott a helye. Amikor az orvos megérkezett, Roger Arno már régen halott volt. Temetésén ott volt az egész falu, meg- hatottan mondogatták az emberek: — Nagyon jó férj volt, nem tudta elviselni felesége ha,Uúa.L _ _____
