Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

műsorok:­RADIO KOSSUTH 8.20 9.00 9.31 10.05 10.10 10.35 11,00 11.10 11.49 12.20 12.35 13.20 13.45 14.00 11.25 15.10 15.15 15.50 10.05 17.20 1Í.47 18.07 19.30 21.41 22.20 22.51 23.15 0.10 Két szimfonikus költemény. Tizenkét szék. VI. rész. Népi zene. Édes anyanyelvűnk. Meseregény. XVI. Monteverdi-kórusok. A fénycsapda titkai. Operarészietek. Kritikusok fóruma. Ki nyer ma? Tánczene. Népi zene. Riport. Tudod-e? Az Éneklő Ifjúság győri döntő hangversenye. Kórusmű. Schubert-művek. Petőfi-kalendárium. Elő Szó. Haydn: B-dúr szimfónia. Láttuk, hallottuk. Szituációk, megoldások. Kaleidoszkóp. Katedra. Liszt. Népdalok. Kamarazene. Könnyűzene. PETŐFI 8,05 Operettrészletek. 8.45 Népdalok. 9.03 Ezeregy délelőtt. 12.03 Az élő népdal. 12.13 Szimfonikus zene. 12.45 Versek. 13.03 Kamarazene. Kettőtől — hatig 18.20 Falusi esték. 19.10 Egy este Marie Latorettel. 20.28 Vívó VB férfi tőrcsapat döntő. 22.30 Operettdalok. 22.45 Dalok. 23.15 Nóták. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Operettrészletek. A rehabilitáció korlátái. Nem csak az adottságokon múlik. Kitmusturmix. MAGYAR 10.53 17.00 18.30 18.35 18.45 19.15 19.30 20.00 20.40 21.30 ?? 30 A Tanácsköztársaság egri szükségpénze Hírek. Közvetítés a nemzetközi teniszversenyről. Ot perc meteorológia. Leacock: John Smith élete. Műsorainkat ajánljuk! Esti mese. Tv-hiradő. Tv-bérlet Ravel: Bolero. Ide nekem az oroszlánt is! (A végzős szlnésznövendé - kék műsora.) Nemzetközi teniszverseny. Tv-híradó. i POZSONYI 19.00 és 21.29 Híradö. 10.30 Túléllk-e a 2000-et. 21.35 A szökevény. Amerikai sorozat. 22.25 Zenés revü. mozi~| BORI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4 órakor: A vőlegény nyolckor érkezik SJÍnes magyar fllmvigjáték. Délután fél 6 és fél 9 órakor: Goya Színes, kétrészes NDK— szovjet—bolgár film. Hl BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és fél 8 örakor Sacco és Vanzetti Szines, szinkronizált olasz film. .1GFU KERTMOZI Este 8 órakor: Rómeó és Júlia Színes, szinkronizált olasz film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Az Ezüst-tó kincse i (Winnetou) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A titokzatos rendszám GYÖNGYÖSI KERT Az Ezüst-tó kincse HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mária, a skótok királynője HATVANI KOSSUTH A különleges brigád HEVES Látszólag ok nélkül FÜZESABONY Tengeri farkas I—n. PETERVÁSARA A 22-es csapdája + ORVOSI I Ú'PVtUTC 1 Egerben' 19 órától szombat reggel ^ óráig, a Bajcsy-Zsilinsz­ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére is. / Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utca 41 •rám slatti rendelőben. (Telefon: í.) , . . W . Aki azt hiszi, hogy az 1919. évi proletárdiktatúra Heves megyei történetéről és emlé­keiről már mindent tudunk, az súlyosan téved. A beható kutatás még mindig újabb és újabb, s egyre érdekesebb, ha úgy ietszik: értékesebb adatokat eredményez. Sem a történeti, sem pe­dig a numizmatikai szakiro­dalom nem tétt még közzé egyetlen sort sem arról a maga nemében példátlanul érdekes tényről, hogy Eger­ben a Tanácsköztársaság idő­szaka alatt helyi szükség­pénz készült és került volna forgalomba. Pedig így van. Az Eger városi direktóri­um által kibocsátott egyko­ronás bankjegyről van szó. A kis méretű bankjegy szö­veges felirata a következő: „EGER VAROS PÉNZJE­GYE. EGY KORONA, mely­nek fedezetét az állampénz­tárban elhelyezett törvényes bankjegymennyiség és a vá­ros összes vagyona és bevé­tele képezik. — Ezen pénz­jegy 1920. évi május hó 31- ig törvényes ban jegyre be­cseréltetik. — Eger, 1919. május hó 22. — EGER VÁ­ROS DIREKTÓRIUMA." Az egyes bankjegyek a felső jobb és Íjai sarokban számozással is el vannak természetesen látva. Na, de lássuk csak, hogy minő körülmények között ismétlődött meg Eger váro­sában az 1849. és 1860. évi szükségpénzjegyek kibocsátá­sa 1919-ben? y Május közepe táján a gaz­dasági nehézsége^ és a ka­tonai események rosszul ér­telmezett hatására, az ellen­forradalmi biztatásra sokan aprópénzkészletüktől nem váltak meg, hanem azt ott­honukban tartogatták. Joggal írta a helyi újság: „...a pénz elrejtése ... bűnös és becste­len magatartás ... mert az árszínvonal megtartását ne­hezíti." Az egri munkástanács má­jus 19-én már az aprópénz­hiány egyre aggasztóbb prob­lémájával volt kénytelen fog­lalkozni: Ekkor Jackwert Ede teljhatalmú politikai megbízott arról tájékoztatta a .munkástanicsot, hogy leg­utóbbi budapesti tartózkodá­sa alatt „kieszközölték, hogy Eger részére 10 millió értékű aprópénzt küldjenek a fővá­rosból". Az aprópénzhiány országos mértéket öltött ezekre a na­pokra. Lengyel Gyula pénz­ügyi népbiztos tájékoztatásá­ból tudjuk, hogy Csepelen üzembe helyezték a beszter­cebányai pénzverde gépeit és 30—20 filléreseket kezdtek gyártani. M^jus közepéig kö­rülbelül félmillió darab ér­me készült. Az ellenforradalmi speku­láció tovább rontotta a hely­zetet, s a következő felhívás jelent meg az egri újságban: „Az egri közellátási szakosz­tály felhívja a1 piacon áru­sító asszonyokat, hogy az ap­rópénzforgalmat ne akadá­lyozzák meg és az új bank­jegyeket fogadják el...” Sőt, szankciókról is említés tör­tént. ' Végül is az EGRI MUN­KÁS július 23-i számában felvetette, hogy a ceglédi példa nyomán, bocsásson ki a város szükségbankjegyeket kis névértékben, mert „ezzel enyhítve lenne a már elvisel­hetetlen aprópénzmizérium... És a dolgozó munkásság el is várhatja, hogy segítsenek rajta, mert nem ér rá arra, hogy aprópénz után futká- rozzon ...” Az elkövetkező napokban el is készítette az egyik egri nyomda az egykoronás szfük- ségbanlj jegyet — kétségtele­nül azért tüntették fel rajta a má^us 2-i dátumot, mivel akkor tárgyalta a munkásta­, nács ezt a kérdést először. Sajnos, nincs sem levéltá­ri, sem pedig hírlapi forrás- közlés arról, hogy mikor ke­rült forgalomba ez a szük­ségpénzjegy — vagy hogy egyáltalában forgalomba tu­dott-e kerülni. Az utóbbi fel- tételezést az sugallja, hogy július 30-án a román csa­patok már átkeltek a Tiszán, s augusztus 3-ári bevonul­tak Egerbe, véget vetve a Tanácsköztársaságnak. Szívesen vennénk, ha ol­vasóink közölnék velünk, hogy vajon van-e tudomá­suk e pénzjegyek forgalom­ba kerültéről, vagy hogy az egykoronás mellett más érték­ben is készültek-e ekkor ilyen szükségbankjegyek Eger­ben. Annál is inkább fontos volna, ezen adatok ismerete, mivel a Mágyar Tudomá­nyos Akadémia ki kívánja adni a Magyar Tanácsköz­társaság szükségpénzeiről szóló monográfiáját -y és helyes lenne, ha teljes és va­lódi adatokkal szerepelne városunk ebben a magas színvonalú tudományos mun­kában. E téma kapcsán egv érde­kességre is fényt derítettünk kutatásaink során, Július 21- én az aprópénzhiány okozta mizériák kiküszöbölésére a közellátási szakosztály 200 korona értékű kis jegyfüzet- kéket bocsátott ki, 1,2, 3,5 és 20' koronás szelvényekkel, amelyeket kivágva a füzet­kéből, aprópénzként használ­hattak. Mivel ilyen jegyfü­zetek mindeddig nem kerül­tek még elő, nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy az az előbbiekben is­mertetett egykoronás szük­ségbankjegy is egy ilyen ap­rópénzt pótló füzettömbből való. (?) Mindenképpen azonban rendkívül értékes és becses adattal gazdagodott a Ma­gyar Tanácsköztársaság egri időszakára vonatkozó isme­retanyagunk. melyet olvasó­ink támogatásával még tel-, jesebbé tehetünk majd. Sugár István Újfajta szedermálna A Kertészeti Kutató Intézet fertödi kutatóállomása töb­bek között gyümölcsök komplex kutatásával foglalkozik. Az intézetben 1948 óta nyolc bogyós gyümölcsfélét nemesítet­tek. Már érik a legújabb gyümölcs, a szederniálna. Bejelen­tették az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérlett Intézetnek, hogy a szeder és a málna kereszteződéséből előállították a nagy gyümölcsű, bötermö újdonságot. A szedermálna külön­legesen kellemes, savanykás ízű, kiválóan alkalmas konzerv- feldolgozásra, (MTI-foto — Radas János felv. — KS.) Naponta kétszer A magyar televízió a VIT-en A X. berlini Vilá »Ifjúsági Találkozóról bőséges közvetí­tést ad a magyar televízió. Átlag naponta két alkalom­énál kapcsolják majd a Né­met Demokratikus KöztársaT ság fővárosát, ahonnan be­számolót kapunk az előző nap legfontosabb eseményei­ről, illetve az aznapi rendez­vényekről. Július 28-án Jegye- nes adásban láthatjuk a megnyitó ünnepséget — szí­nesben is. Esténként pedig tanúi lehetünk a legizgalma­sabb kulturális események­VWWWVWWVAAAAAAA/yWWWWV nek, illetve a sportversenyek­nek. A nagyszabású közvetítési tervnek mintegy bevezetője lesz a magyar delegáció gá­laestjének közvetítése, jú­lius 20-án este. Ezen a ma­gyar küldöttségben helyet foglaló énekesek, táncosok, előadóművészek, — köztük a Pécsi Balett együttese, a KISZ Központi Művészegyüt­tese, a Rajkó-zenekar, a Lo­komotív GT beat-együtlese. a legutóbbi „Ki mit tud?” jó néhány helyezettje — adnak ízelítőt tudásukból. (MTÍ) A védőital nem lebet szeszesital M ÉM-táj ékoztatő a nyári mezőgazdasági munkák szabályairól EZDaaanü a* Az ország jelentős terüle­tein visszaérésben van a ga­bona és bár az esőzések időn­ként megzavarják a munkát, egyre nagyobb számban in­dulnak a táblákba a kombáj­nok. A csapadékos időjárás miatt a MÉM szakemberei arra számítanak, hogy később esetleg a munkák összettor- lódá;a miat megnövekedhet a b'.lesetek száma. A minisz­térium illetékesei hangsú­lyozták, hogy az üzemegész- ségiigyi, biztonságtechnikai és a tűzrendészet! előírásokat a nagy nyári munkák idején mindenhol be kell tartani; a szabályok egyértelműen ki- mondják, hogy mi a teendő* és semmiféle kompromis­szumra nincsen lehetőség. A MÉM illetékesei nyoma­tékosan felhívták a figyelmet arra, hogy a nagy melegben nem lehet sör, vagy egyéb szeszes ital a védőital — mint ahogy az az elmúlt években egy-egy gazdaságban meg­esett. Az emberről való gon­doskodás jele nem lehet a reggeli pálinka vagy a nap­közi hideg sör (ennek sok­szor halálos üzemi baleset volt a következménye). A nagy melegben dolgozódnak védőitalként 0,1 százalék konyhasót tartalmazó szénsa­vas vizet kell biztosítani, ezen túlmenően egyéb szén­savas üdítő italokat is adhat­nak. Feltétlenül biztosítani kell a pihenéshez, az emberi szervezet regenerálódásához szükséges időt. Ellenkező esetben a balesetek lehetősé­ge megnövekszik — amint azt az elmúlt évi tapasztala­tok mutatták. A kombajnvezetőknek és a kiszolgáló személyzetnek be kell tartaniuk a tűzrendésze- ti előírásokat. A gépen és annak közelében tilos a do­hányzás. A gépet csak álló helyzetben szabad javítani. Semmiképpen sem szabad a kombájnt olyan területre irá­nyítani, ahol a lejtő 15 száza­léknál meredekebb. Az elmúlt években gyak­ran okozott balesetet a kom­bájnok országúti „vándorlá­sa”. Az ezzel kapcsolatos sza­bályra kombájnon, a szalma- és pelyvagyűjtő berendezés tartályában semmilyen terhet nem szabad szállítani. Tilos a géppel hirtelen fékezni és előzni. (MTI) Nehéz permekkor Kócos, sötétszőke- haja homlokába lógott, szája k keserű ránc. H&sz évének lel jes,súlya ránehezedett a fia­talember vállára. Így szólt: — Maga újságíró. Meg fog engem érteni. Éppen eleget írnak mostanában a szülők felelősségéről, a rossz ottho­ni környezet hatásáról a fej­lődő gyermek lelkére. Én már nem bírtam tovább. Mélyet sóhajtott, aztán fel- dúltan folytatta: — Talán tizenhat éves le­hettem, mikor egy este, ha­zatérve otthonomba. ször­nyű veszekedést hallottam a konyhából. Szüleim’ szinte ri­kácsoltak a dühtől. Ugyanis a konyhakredencből. a leveses- tál alól eltűnt kétszáz forint. — És ki vitte el? ' — Természetesen én. De képzelhetni, hogy mit érez­tem. Hazajövök, hogy 'nyu­godtan elköltsem vacsorá­mat, otthon pedig xtombol a ,’ihar, azon vitatkoztak, hogy melyikük rontott, el engem.* ’ la., nem állok közéjük, talán iss-.u is verekednek. Szörnyű volt! Higgye el, alig tudtam elaludni. — Képzelem, hogy megvi­selte az eset. Szegény, sze­gény barátom! — De ez még semmi. Né­hány hónap múlva, egy kö­dös hajnalon, arra ébredtem, hogy anyám csomagol. Apám erőszakkal hozta vissza a szobából. Mondanom sem kell. megint elkezdődött az az átkozott veszekedés. A duny­hát á fülemre húztam, de saj­nos. így is mindent halldttam. — Miért akart elmenni pz édesanyja hazulról? Csak nem egy másik férfi miatt? — Hová gondol? Előző nap eladtam anyám ruháit' az Ecseri piacon, csak egy fla­nelt háziruhát, meg egy haj­hálót sikerült megmentenie. Sejtheti. hogy mi követke­zett ezután. Botrány, Óriási botrány, ami alaposan fel­dúlta idegeimet. — Nehéz gyermekkora volt, barátom — bólintottam szomorkásán. , -* — Várjon! A pohár akkor telt csordultig, akkor vált pokollá az életem. amikor apám odavágta anyámnak; ő nem azért dolgozik, hogy gyermektartásdíjat fizessen. — A kedves anyukának ; született egy... — Dehogy! Nekem. S mi­vel állandó munkahelyem nem volt. a gyermektartást se volt miből levonni. A srác pedig mégsem nőhet fel csak úgy. ebek harmincadjá- ra. Szüleim éjjel-nappal vi­táztak; apám azt akarta, hogy anyám vállaljon külön­munkát, mert az én gyerme­kemet is fel kell nevelni. Nem is folytatom. A mi kis ; meleg otthonunkból elköltö­zött a megértés. Nem tudtam tovább élni ebben a légkör­ben, nem bírtam tovább: ösz- szecsomagoltam apám holmi­ját és eljöttem hazulról. — Még minden jóra for­dulhat, kedves barátom — mondtam vígasztalóan. — Soha — felelte dacosan a : fiatalember. — Sohasem tud­nék megbocsátani nekik... Galambos Szilveszter Bozó Árpád, Bükkszék) Valóban egyet lehet érteni az­zal, hogy egy olyan idegenfor­galommal rendelkező községnek, mint Bükkszéknek, az ellátását javítsák. Levele alapján ezt az illetékesek figyelmébe ajánlot­tuk, reméljük, eredménnyel. „Füzesabonyi tsZ-tagok” Jel­igére: , r Kérjük, keressék fel személye­sen szerkesztőségünket, mert a levélből nem derül ki egyértel­műen, hogy tulajdonképpen a tsz, vagy a községi tanács veze­tőivel van vitájuk. Így segíteni sem tudunk ügyükben. Ecsegi László, Gyöngyös; Panaszával kapcsolatban gyön­gyösi szerkesztőségünk vezetője érdeklődik majd az illetékesek­től. Kérjük szíves türelmét. V. Istvánné, Gyöngyös: Valóban van olyan lehetőség, hogy 1973. december 3i-ig azok az Idős tsz-tagok, akik a mun­kában nem tudtak részt venni, megválthassák jogukat az öreg­ségi járadékra. Ez azonban a termelőszövetkezet tagjaira vo­natkozik, ön azonban, sajnos, időközben kilépett a termelőszö­vetkezetből, s annak jelenleg sem tagja. Így, sajnos, Önre nem vonatkozik a tsz-tagokra hozott rendelkezés. MHSZ-emlékverseiiv v Hatvanban (Szűcs Ferenc tudósítónk­tól): Tanácskozásra hívták ösz- sze Hatvanban a Hámán Ka­tó MHSZ lövészklub tagjait. Az ülés napirendjén először a Magyar Honvédelmi Szö­vetség főtitkárának legutób­bi utasítását ismertették a városi szövetség vezetői, majd a tagsággal együtt meg­vitatták az abból adódó fel­adatokat. A tanácskozás ta- vábbi részében a július 7-én és 8-án megrendezendő vas­utasnapi emlékverseny elő­készületeiről tárgyaltak a résztvevők. Elmondották a napirenä előadói, hogy erre a versenyre több mint tíz B- típusú lövészklub nevezett be, s ez azt jelenti, hogy száz­nál több versenyző méri ösz- sze tudását, ügyességét a lő- állásoknál, valamint a tere­pen. jÜ i U 7 1913. Július 6., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom