Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-05 / 155. szám

I

Mit ígérhetünk f

r Anekdotának tűnik, pedig Wiegtörtént, igaz eset. Két kis község már régóta szerette volna, ha köves úton közlekedhetnének egymás között, nem pedig a porban, vagy tengelyig érő sárban. A kérést sehol sem akarták meghallani, mígnem a képviselőválasztás idején a környék jelöltje megígérte: ha őt választják, meglesz a köves út. S hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon, másnap már nagy társzekerek hordták az útburkoló köveket, s rakták szép prizmákba véges-végig a földút mentén. Mindenki örült, s egyhangú, elsöprő többséggel választották meg képviselőnek az ígérettevőt. A csalódás csak a választás utáni héten következett be, amikor megjelentek az útépítő munkások, de nem lerakták a köveket az útra, hanem felrakták a kocsikra, s úgy elhordták, mintha ott sem lettek volna. A képviselőt a falusiak nem is látták többé, de megmaradt az istrángszaggató sár, kátyú, porfelhő.

A történet ■— mint magától értetődően gondolni lehet — még az „ántivilág- ban”, a Horthy-kurzus idején esett meg.

Immár három évtizednyi távolból talán említésre sem lenne méltó, hacsak nem történelmi leckeként a mai fiataloknak vagy némely feledésre hajlamos idősebbnek. Ám érdemes mégis szóba hozni, mert az idei tanácstagjelölő gyűlések, választási gyűlések során több helyen volt tapasztalható, hogy a lakosság különféle igényeket tett szóvá. S az igényekre nem egy helyen ígéretek is hangzottak el a tanácstagjelöltektől. A kérdés tehát jogos: milyen is nálunk az igények és ígéretek összhangja? Mindenképpen ígérni kell-e a választók előtt?

Nem lényegtelen a kérdés. Ma is sokfelé találkozhatunk ugyanis még olyanokkal, akik azt hiszik, hogy a vehetők — ez esetben a megyei vagy városi, községi tanácsok -- afféle kijáró emberek. Akikhez csak be kell nyújtani az igényt — jobb esetben közérdekű igényt ugyan, de nemegy- «zer személyes, egyéni kérelmet —, s ő azután illetékes helyeken utánajár, intézkedik, vagyis „kijárja”. Nyilvánvalóan nem ez a tanácstagok dolga nálunk, noha igaz, hogy egyik leg-, főbb feladatuk, gondjuk: ismerjék és tudják, mire van szüksége, mi a jogos igénye választókörzetüknek. Semmiképpen se tegyenek azonban megalapozatlan, meggondolatlan Ígéreteket, vagyis ne ígérhessenek.

Napjainkban már nem, vagy csak nagyon elvétve találkozhatunk ilyesmivel. Még a választási előkészületek, a jelölőgyűlések időszakában is csak ott ígértek a jelöltek, ahol látszott a megvalósítás reális lehetősége. Sok ígéret hangzott el? Viszonylag nem kévés, az igaz, de ezek éppen azért hangozhattak el. mert terv- gazdálkodásunk, az állandó, tervszerű fejlődés teszi lehetővé. hogy évről évre újabb beruházások válhassanak valóra. K a községfejlesztés is következetes lépésekkel halad- Erre építve telhettek ígéretet a tanácstag- ' jelöltek.

Ezek szerint a tanácstagoktól mit várhatunk, ha végeredményben csak az amúgy' is betervezett beruházásokat regisztrálják? Hogyan képviselik akkor körzetük érdekét?

Légióként azt kell tudniuk: mit tesz elengedhetetlenül fontossá a fejlődő élet azon a területen, amelyek lakói bizalmat szavaztak részükre. S ezt a jelentkező szükségletet kielégítik-e máris, ~Vagy mikorra lehet megfelelően előirányozni. A jogos igények ismeretén, érzékelésén túl tehát a tanácstag, a nép képviselőjének kötelessége, hogy megvizsgálja a lehetőségekét, egybevesse az országos és a helyi érdekeket. Ne legyen követelőző, ha a helyi érdekek összeütközni látszanak országosakkal, sőt akkor vállalnia kell, hogy nemet mondjon, s a nagyobb közösségi érdek szolgálatában meg kell magyaráznia a helyiek ideig-óráig való háttérbe szorulását. Ha viszc/nt ügy látja, hogy a helyi szükségletek kielégítése esetleg csupán meg nem értésbe, vagy a lehetőségek nem megfelelő kihasználásába ütközik, akkor harcolnia kell érte, fel kell lépnie a jőgos ügy igazáért. Ez. esetben csakugyan el kell járnia; meg kell keresnie a legcélravezetőbb. leggazda- ságosabb megoldásokat,

anyagi forrásokat, s fel kell derítenie az esetleg kiak- nazatlan lehetőségeket is.

A tanácstag vagy akár az országgyűlési képviselő így tehát — adott esetben — mégiscsak „kijáróember”, természetesen a szónak egészen mᣠértelmében, mint ahogyan az előzőekben említésre került. Nemcsak „fent” kell ugyanis kilincselni, vagyis a megyei vagy az országos szerveknél, vezetőiknél, hanem többnyire „lent” is, ha ezzel illethetjük a községek, városok lakóit, a választókat, magukat azokat, akik érdekében indult egy-egy kérelem, eljárás. Röviden: nemcsak a

pénzt kell elvárni egy-egy elgondolás keresztülviteléhez, hanem saját erővel, társadalmi munkával is hozzá lehet járulni ahhoz.

Jogosan elvárhatjuk a tanácstagtól, hogy úgy ígérjen, úgy tegyen ígéretet egy- egy elhangzó igény hallatán, ha vállalja a megfelelő mozgósításban való részvételt is a megvalósításra. Abban már előre biztos lehet — s ez ígéretének legfőbb arany- fedezete —, hogy munkájáHárom termék kivételével zavartalan a lakosság építőanyag-ellátása

A belkereskedelem építőanyag-forrásai a korábbi évekénél kiegyensúlyozottabb, a beszerzések, a szállítások jobb ütemezése pedig egyenletesebb ellátást tett lehetővé — összegezte az építőanyag-forgalom tapasztalatait a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztálya.

A kereskedelem a lakossági építkezésekhez az idén mintegy 800—900 millió forinttal magasabb, több mint 11 milliárdos árualapról gondoskodott, s 'ez éves szinten mintegy 8 százalékos forgalomnövekedéshez nyújt megnyugtató fedezetet. Az eddigi eredmények a kellő előrelátást igazolják: fél év alatt hozzávetőlegesen 9 százalékkal emelkedett az építőanyag-forgalom.

Bőséges az építőanyag-kí- még most, a csúcs- édényben is, jóval több 411

a lakosság rendelkezésére, mint az elmúlt években, örvendetes, hogy az ellátás elsősorban azokból az alapvető építőanyagokból — cement. falazóanyag, parketta, vasbeton gerenda, sóder — javult, amelyek korábban, főleg a szezonban, évek óta hiányoztak. Jelenleg is kedvező a helyzet, sőt biztatóbb még az első félévinél is, mert többet ígérnek abból a háromfajta termékből, amely eddig zavart okozott az ellátásban. Márciustól ugyán- is — a készletek fogytával, az akadozó utánpótlás miatt — a sok fajta építőanyag közül a mész, az azbesztcement lefolyócső és a padlóburkoló lap a kereslethez képest kevés.

A kereskedelem, annak ellenére, hogy a külföldről hozott termékek jóval drágábbak a hazaiaknál, a hiányt importtal pototja.

ban számíthat a pártszervezet, a népfront szervező, mozgósító konkrét segítségére, tevékeny részvállalására a társadalmi munka kereteinek megteremtésében és lebonyolításában. S ami még talán ennél is fontosabb: ma már abban is biztos lehet, hogy számíthat általában a lakosság nagy tömegeinek megértő hozzájárulására.

Mindenütt megfelelően harmonizálhat az igényekre az ígéret is, ha a tanácstagnak megvan a jó, személyes kapcsolata választóival, ha ismeri körzeté problémáit, lehetőségeit, köztük a kihasználatlan le» hetőségeket egyaránt, s ha ismeri miként illeszthető mindez a nagyobb közösség terveibe, a közös célokba. Ez a választók érdekeinek igazi, helyes képviselete! Ezt várhatják és várják is el tanácstagjaiktól, ország- gyűlési képviselőiktől a választók, miközben maguk is minél jobban megismerkednek az adott körülményekkel,' az ország teherbíró képességével, saját környezetük összefogásának erejével, alkotóképességével.

Lökös Zoltán

Munkavédelem — a munkás védelme

Üzemeinkben a dolgozók egészségének, testi épségének védelme körültekintő gondoskodás tárgya. Ezt bizonyítják felvételeink.

A gázmérgezés ellen védelmet nyújtó, különleges bányamentő készülék álarcának belsejében miniatűr mikrofon és fülhallgató van, így a készenléti állomással telefonkapcsolat tartható.

35 új kombájn érkezett

Mozgalmas aratási ügyelet az AGROKER-nél

Alig egy hete, hogy megyénkben is kezdetét vette a nagy nyári munka, az aratás, és máris élénk az ügyfél- forgalom a Heves megyei AGROKER Vállalat egri központjában. Az utóbbi napokban a noszvaji, az eger- szalóki, a nagykökényesi én a tarnazsadányi szövetkezetektől jöttek különböző kombájnalkatrészekért. Egy hét alatt több mint 200 ezer forint értékű alkatrészt vásároltak a közös gazdaságok. Ezek egy részét a vállalat saját raktáraiból biztosította. Van azonban néhány hiánycikk-, például a dobkosár, vagy a komplett kombájn- motor, amelyeket nehéz beszerezni.

Bánfi Sándor áruforgalmi

főosztályvezető tájékoztatása szerint, a vállalatnál idejében . felkészültek az aratásra. Reggel héttől este hét óráig állandó telex- és telefonügyeletet tartanak. Sőt, rendkívüli esetekben még éjjel is kiszolgálják a vevőket. Az elmúlt napokban öt teherautó alkatrész érkezett a vállalat raktáraiba, közöttük variátor-ékszíj és SZK— 4 kombájnokhoz sebességváltó is, amelyek korábban a hiánycikklistán szerepeltek. A szövetkezetek által rendelt önindítók, dinamók, tengelyek egy részét is leszállították a budapesti MEGÉV- től, így már több helyen ki is javították a meghibásodott kombájnokat.

Harmincöt új kombájn is érkezett a minap a vállalat megrendelésére, amelyek már mind részt vesznek az idei aratásban, megyénk gabonaföldjein. Július közepéig további tíz új kombájn érkezésére számítanak.

Az alkatrészellátás tehát kielégítő megyénkben. Tájékozódásunk szerint a hiánycikkek csak átmenetileg hiánycikkek, mert mind a budapesti MEGÉV, mind az AGROKER segíti ezek mielőbbi gyors beszerzését.

Magasépítkezéseken biztonsági öv védi a dolgozók testi épségét.

(MTI-fotc — összeállítás.)

Ahogy nőnek, óriásodnak a gépek, úgy veszti el valóságérzetét velük szemben a laikus. Tudom, hogy voltaképpen a Gagarin Hőerőmű is egyetlen gépnek tekinthető, amely áramot állít elő kazán-, hűtőtorony-, generátor „alkatrészeiből”, de ez a tudás nagyon is elméleti jelentőségű csak. A gép az, amit az ember szeme, keze, értelme befogadni képes. De hogy gép-e a negyedkilométeres hányórendező? Mert az egész eszmefuttatás a gépek és az emberek viszonyát illetően arra való volt csak, hogy kissé ámuló tanácstalanságomról beszéljek, amely Profen környékén, a visontai magyar szakmunkásokat keresve elfogott.

Itt, Heyes megyében, ahol a Thorez külszíni fejtés NDK-ból származó gépei már évek óta dolgoznak leszedve a lignitről a földet és felszedve a vastag lignitréteget az erőmű részére, egyszóval itt, Visonía határában is lehet szájat tátani, és az ember, valamint a 'gép viszonyán meditálni a gépmönst- rumok láttán. Ám Halle közelében, a negyedmilliónál is nagyobb lakosú vegyipari központot kiszolgálandóan, amerre a szem ellát, mindenütt ott sorjáznak az itthon ismert, de ilyen nagy számban együtt mégis ismeretlennek ható gépóriások. Több emelet magas, 180—250 ‘méter hosszú gépek ezek, amelyek Lipcsétől idáig, Profe- nig, majd negyven kilométer hosszan és több kilométei szélesen, harminc-negyven méter vastagságban egyszerűen „átpakolják” a talajt, oiian a több saetej! vastag

Jegyzetek az NDK-ból

Ők negyvenötén: magyarok

barnaszénréteget, csak a gépek gombjait kezelő emberi kéz segítségével, egyszerűen felmarják az immáron újból meddővé vált őstalpazatról.

Holdbéli tájék? A hatalmas kráterek annak is beil- lenének. egyikbe-másikba Eger is elférne és nem is feszengene szorultságában. A gépkorszaknak az utópiából előlépett valamiféle Walt Disney világa lenne? Sem az utópiában, sem Disneyland- ban nincs szól arról. hogy magyar és német munkások dolgozzanak e gépmonstrumok szerelésén és — együtt dolgozzanak. A kétszáz méteres gépek világa a realitások világa, egy kicsit a „kölcsön kenyér visszajár” most jó értelemben vett lehetőségének munkaterülete.

Ugyanié, mint mór jeleztem, Heves megyéből 45 gépszerelő dolgozik itt, jó né- \ hány száz kilométerre a mátrai tájtól, mégis ismerős környezetben- a megszokott gépek és földtani viszonyok között.

Egyemeletes épület, nem éppen Corbusier tervezte, de tiszta, kényelmes, összkomfortos, minden lakáshoz hűtőszekrény, aztán rádió és többek számára a- klubteremben televízió. Bogdán János gépésztechnikus, zömök fiatalember, habzó, jéghideg sört önt a pohárba, anyósa, aki Gyöngyösről , jött éppen látogatóba,— az após, a Zsiguli vezetője, a másik szobában piheni ki a vezetés fáradalmait — „hazai” feketét főz nagy serényen a váratlan látogatóknak. Bogdan János és fiatal felesége, aki gondnoka a kis magyar kolóniának, egy évre szerződött el ide Profenba.

— ... hát persze, hogy nem a szent önzetlenség hozott ide öennünket — így a térj, aki megelégedetten kortyol a kétségkívül finom, habot tartó német sörből. — Megtanul,túli, tőlük tanultuk meg 1965”óta ezeknek a gépeknek a szerelését. Ha jól tudom, öt ilyen hányórendezőt szereltünk össze otthon és hát az ember nem akarja, hogy kárba vesszen mindaz, amU tud, amit megtanult. Itt még egy évvel megtoldhattam a szakmát.

Es megszólal a realitás Bogdánné személyében:

. — ... anyagilag sem utolsó

dolog. Igaz, nem könnyű, még így együtt sem könnyű egy évig távol lenni, még akkor sem, ha a németek a villanyt is ingyen adják a lakáshoz... De — villan fel aréán a mo- soly- — laacan letelik és megyünk haza. Fizetésből, napidíjból spórolni tudtunk jócskán, nyelvet is tanultunk, világot is láttunk, dolgoztunk is...

És ez a lényeg: jól dolgoztak. Ezt már onnan is lehetett tudni, hogy a hatalmas, tíz kilométereket átívelő munkaterületen gépre mutatva tudták a német munkások, hol. vannak a magyarok, hol szerelnek azok a Heves megyei szakmunkások, akik évekkel ezelőtt az NDK- ból jött kollegáiktól tanulták meg a legkisebb csavar helyét is a 250 métert is elérő, több emelet magas gépóriáson, akik lényegeben néhány esztendeje láttak csak életükben hányórendezőt, jó részük még egyáltalán külszíni fejtést is.

Visonta nemzetközi iskola volt.

Farkas Gábor szerelésvezető. Kevés József és felesége meg a gyerek, Mécséi Bálint és családja, a Halász és a Kerekes család, Horváth Erzsébet, a magyar kolónia titkárnője és tolmácsa, mind többet és többet gondol haza. Ahogy halad előre a munka, ahogyan a helyükre kerülnek az utolsó alkatrészek is a hosszú hónapokon át folyó szerelési munka nyomán, úgy közeledik a bucsúzás ideje. Van, aki már hazament,, van aki már napokon belül indul, s van, aki még néhány hetet, hónapot marad.

Mert hatalmas a gép, de hatalmas az erő is, amely összetartja lenyűgöző alkatrészeit: a tudás és az összefogás.-t — Gyükké Géza