Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-31 / 177. szám

MŰSOROKÉ a KOSSUTH 8.20 9.00 9.35 10.05 10.30 12.20 12.35 13.40 14.01 14.09 15.10 15.24 16.05 1G.15 16.40 16.50 17.05 17.45 18.00 18.30 19.25 20.05 20.50 21.39 22.30 22.55 23.15 0.10 Népi zene. Harsai! a kürtszó! Bach: d-moil szvit. A X. VíT-ről. Zenekari muzsika. Ki nyer ma? Melódiákoktól. Törvénykönyv. Soproni: Musica de camera. Mesejáték. Magyar fúvószene. Juhász Ferenc írása Petőfi Sándorról, Könyvek. Brahms: f-moll szonáta. Az élő népdal. Petőfi-kalendárium. Szimfonikus zene. Hol járt, mit csinált? Könnyűzenei Híradó. A Szabó család. Népzenei magazin. Szabó Pál: Talpalatnyi föld. Rádiójáték. I. rész. Sikerlista 1973. július. Mozart: g-moll szimfónia. A X. VIT-ről. Agay Karola énekel. Operarészletek. Ope rettrészletek. PETŐFI 9.05 Chopin-zongoraművek. Liszt-dalok. 9.03 Kálmán-operettekből. 9.53 Könyvek, tájak, emberek. 10.00 Zenés műsor üdülőknek, 12.03 Operaegyüttesek. 13.03 Kórusok, hangszerszólók. Randevú kettőtől — hatig*.« 18.10 Az olvasás Iskolája. 18.40 R. Burns és a skót népdal. 19.05 Suppé: Pikk dáma. Nyitány. 19.13 Beethoven: d-moll szonáta. 19.33 Latin-amerikai históriák. 20.28 Nóták. 21.00 A 70 éves Ajtay Andor köszöntése. 22.05 Vokális zene. 23.16 Bigband-felvételekből. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. . . A hónap hanglemezújdonság». Tallózás üzemi lapokban. Kisközségi gondok. Andy Fischer énekel. Lehet egy százalékkal többi Szerkesztik a hallgatók, közben: Táborról — táborra. MAGYAR 17.38 Hírek. 17.43 Kertről kertre. Riport. 13.10 X. VIT. Közvetítés Berlinből. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 Gondolatok a boldogságról. 20.15 Az ingaóra. NSZK tv-füm. 21.15 X. VIT. 22.15 Tv-hlradó. I POZSONYI 16.10 Telesport. 17.30 Panoráma. 18.30 Tv-híradó. 19.00 A X. VIT. EGRT VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 és este 7 órakor West side storV A világhírű musical színes kétrészes amerikai filmen. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4 és fél 6 órakor A magányos farkaskutya Színes, szinkronizált jugosz­láv film. Este fél 8 órakor Murphy háborúja Színes angol kalandfilm. EGRI KERT Este 8 órakor West side story GYÖNGYÖST PUSKIN Válás amerikai módra GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Az Angyal elrablása A korona gyöngye GYÖNGYÖSI KERT Az Angyal elrablása HATVANI VÖRÖS CSILLAG A siker lovagjai HATVANI KOSSUTH A vénlány HEVES Kincskereső kisködraön FÜZESABONY PtfTF.RV A SARA Olsen bandája Zágrábi levél Nemzetközi folklór fesztivál SUGÁR ISTVÁN Tambura- és dudaszó, tö­röksípok, hegedűk, furu­lyák, guzlicák és még ki tudja, hányféle népi hang­szerből elővarázsolt muzsi­kától hangos ezekben a na­pokban szinte egész Zág­ráb: nemzetközi folklór fesz­tivál van, kétezer hazai és külföldi résztvevővel. Rit­kán látható, parádés sereg­szemléje az élő népdalnak, népzenének, néptáncnak. Ügyes népzenegyűjtő tudós szinte életre szóló népdal­anyagot vehet itt hangsza­lagra, s az etnográfia, a nép­viselet szerelmesei színpom­pás felvételek sokaságát ké­szíthetik el — annyi a meg­örökíteni érdemes látvány. Az ember óhatatlanul is ar­ra gondol a kelet-európai népzenei és néptánc-anyag gazdag panorámája láttán, illetve hallatán: micsoda kincsesbánya lehetett volna egy ilyen seregszemle Bar­tók Bélának! Mert a város különböző pontjain felállí­tott szabadtéri színpadok mindegyikén a sok évszáza­dos kelet- és délkelet-euró­pai folklór eleven lüktetésű létezéséről győződhet meg a nézőközönség. A vadregé­nyes Crna Gorából (Monte­negró) jött guszlár ma is úgy improvizálja hősi éne- / keit, mint évszázadokkal előbb élt ősei, a Dráva men­ti parasztok tamburásai épp­oly pattogó ritmusú tánc­dallamokat játszanak, mint az erdélyi, vagy alföldi pa­rasztzene művelői, s amikor a Csáktorny környéki zenei és táncegyüttes produkciójá­nak első dallamai felcsen­dülnek, az ember már-már azt hiszi: valahol az alföl­dön van, annyi a dallam- kincsbeli azonosság-hasonló­ság. De a népdalnak Bar- tók-i, meg Nagy László-i ér­telmezését erősfti bennünk a Balkán különböző pontjai­ról jött együttesek tánca, muzsikája is. Török, make­dón, görög, albán, szerb, ro­mán együttesek félelmetes hatású táncait ősi, sok száz­éves dallam kíséri, hangsze­reik a dob, a furulya, a du­da, máskor töröksíp, guszla stb. S ami az egész rendez­vény értékét, külnösségét, eredetiségét jelzi: az együt­tesek mindegyike amatőr, amolyan délszláv, török, ro­mán, cseh, albán, francia, belga, dán, meg orosz „rö­pülj páva kör” tagjai. Maguk is aktív formálói hazájuk, népeik népdal- és néptánc­kincsének. S csak természe tes, hogy itt vannak a raa- gyarországi együttesek is Mohács és Szombathely kép­viselői .'.. Zágráb főterén a Köztár saság téren valamennyi részt vevő nemzet lobogóját lengeti a szél, s a megnyitón — amikor a zászlókat fel­vonták —, felcsendültek a himnuszok is — megadva e rangos rendezvény ünnepé­lyességét, de alapgondolatát és célját is: a nemzetek, né­pek közötti békességet. Bartók Béla írta — épp a délszláv népzenével kap­csolatos kutatásairól szólván: „Történelmi, irodalmi és ze­nei szempontból ez az anyag felbecsülhetetlen ... Az ének maga kétségkívül a régi európai népi örökséghez tartozik. De a guzlakíséret helyenként az arab daliami kezelésmóddal mutat párhu­zamosságot — amely talán a hosszú török hódoltság alatti befolyás következmé­nye.” Amit láttunk, hallot­tunk a mostani seregszemle napjaiban, mai elementáris erejű bizonyságai a Bar- tók-i tételeknek ... Zágráb, 1973. július havá­ban. Lőkös István Környezetvédelmi törekvések Egerben 1891-98-ban Napjainkban talán nincs még egy olyan idő- és nép­szerű kérdés, mint környe­zetünk megvédése a külön­böző káros ártalmak ellen. — Node hinné-e valaki, hogy ennek a XX. század máso­dik felében felszínre került problémának éppen váro­sunkban, Egerben, a kuta­tás során sikerült érdekes — s valószínűleg országosan sem mindennapi — előzmé­nyeit feltárnunk. Az egri gyógy- és strand­fürdő tőszomszédságában áll egy öreg és régi alapítású üzem. Ennek a „születése” kapcsán kerekedett ez a páratlanul érdekes história. A mai Lakatgyártó utcát 1891-ben még Remény ut­cának hívták, s a mai üzem helyén egy bőrgyár állott, mely azonban már koráb­ban leégett. Az épület fal­vázát azonban három élel­mes egri vállalkozó tőkés hasznosította és 1891. április 11-én iparengedélyt kap „csizmapatkó és egyéb vas­iparcikkek gyártására”. A meginduló üzemben „egy Műemlék mozdonyok A vasutak villamosításával és dieselesitésével egyre több gőzmozdonyt selejteznek ki, amelyeket a Budapest— Vizafogó állomáson gyűjtenek össze. Jelenleg mintegy 30 mozdony vár sorsára. Valószínű, hogy az 1890-ben és az 1939-ben gyártott két mozdony a Közlekedési Múzeumba kerül. (MTI-foto — Fehér József felv. — KS) kályha alakú s nagyságú gőzmotorral leiszereit mű­hely” kapott helyet S ép­pen e körül az ördöngős masina körül kerekedett az egészen botrányba torkollott történet. Az üzem létesítése ellen, telekszomszédja, az egri ér­sekség fellebbezést nyújtott be. Érvei között nemcsak „tűzrendöri szempontok” szerepeltek, de a városi fő­orvos szakvéleményére tá­maszkodva „közegészségügyi szempont” okát is felsora­koztatott. „Mert éppen a gyártelep közvetlen közelé­ben, az érsekkertben (ma: Népkert) a kőszénfüst do­minálván, a benne való tar­tózkodást lehetetlenné ten­né, és igy a századok óta fennálló rendeltetéséről vo- natik el”. Isten malmai lassan őröl­nek és az iparengedély meg- fellebbezését sem intézték hübelebalázs módjára —, hi­szen a tekintetes városi iparhatóság ugyebár már egyszer letette a garast. A vontatott ügyintézést az első üzem tulajdonosai jogos élel­mességgel kihasználták és Barun Ármin, Rózsa Alajos és Fógel Ágoston megalapí­totta a kis üzem kibonta­koztatására 1892-ben az EL­SŐ magyar Épület- és BÜTORVASALAS GYAR-at s telepük kiépítésére 1893- ban építési engedélyt kér­tek. Ez ellen is tiltakozott az egri érsekség jogtanácso­sa: Imre Miklós útján. De azzal mit sem törődve kiadta a város az ipar­telep kiépítésére az enge­délyt. Ennek nyomán kez­detét is vette az építkezés, melyet azonban a fellebbe­zés nyomán, a végső dönté­sig leállíttattak. Egyik helyszíni szemle kergette a másikat, a „tűz- rendőri” vizsgálatot egész­ségügyi, építésügyi szakem­berek serege járkált a város kis félreeső Remény utcájá­ban — keresve az IGAZ- SÁG-ot. Az egyik helyszíni vizsgálat során kirobbant a botrány. Derszib rendőr hadnagy megállapította, hogy a tilalom ellenére fo­lyik tovább az építkezés. A tulajdonosok kijelentették, hogy „már csak azon oknál fogva sem hajlandó az épít­Osztályozó csillagok •ORVOSI I ÜBYÉtET'l Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zstlinsz- ky utcai rendelőben (Telelőn: 11-1 o). Rendelés gyermekek részé­re Is Gyöngyösón: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon; 117-37). Az első félévi vizsgán ba­rátom indexébe fizikából kettest jegyzett be a prof., mármint az „öreg”. De hát a diákoknak minden prof. öreg volt akkor. Persze, ma is az. A mi professzorunk annyiban mégis elütött a többi proftól, hogy ö volt a legöregebb. Legalábbis mi annak tartottuk. Ez a meg­különböztetés abból eredt, hogy teljesen egyéni szoká­sai voltak. Például, ha va­lamelyik diáknak kettest adott, az osztályzat mailé egy vagy két kövér csilla­got rajzolt. Nagyon ritkán hármat. Ezen a félévi vizs­gán barátom e ritka példá­nyok közé tartozott. Én az első félévkor csak két csil­lagig jutottam el. Miután minden diák át­vergődött a félévi vizsgá­kon, az öreg prof. egyik es­te üzent a barátomnak, hogy keresse fel a könyvtárban és vigye magával az indexét. A drukk fejünkbe szalasz­totta a vért, különösen a barátomnak. Miután ő el­ment a profhoz, ugyancsak törülgettem a tarkómat ón is, mert felvillant bennem; hátha nekem is üzen? Nem tudtam mire vélni, hogy a barátom rötyögött, amikor visszajött a proftól. Aztán pedig a vaságyra dobta ma­gát és bukfencet vetett. Majd hirtelen talpra ugrott s olyan méltóságteljes arcot vágott, mintha a Signum Laudist kanta volna meg. Majd hirtelen szétnyitotta az indexet, az asztalra fek­tette, és mutatóujjával a kettes osztályzat mellé bö­kött. ___ — Idenézz Vakarcs! — Merthogy akkor is volt min­denkinek külön neve. — Mi történt Nyúlszájú? — néztem előreugró kes­keny ajkára. Megmutatta, hogy a há­rom csillagból a leghátsó be van satírozva. — A prof. csinálta — kun­cogott. Nagyon bamba pofát vág­hattam, mert oldalba bö­kött és cézárt pózba vágta magát: — Mit gondolsz miért? A prof. kijelentette: a három csillagból egyet azért satí­roz be, mert a pizsgák so­rán találkozott nálam hü­lyébbel is, és az kapta meg a három csillagot. A második félévi vizsgák során aztán felszólította a barátomat; számolja meg, hány villanyégö van a te­remben, és mondja meg: pá­ros vagy páratlan számú- ak-e. Jól figyelje meg őket, mert ez az utolsó kérdése. Barátom körülfuttatta a szemét a mennyezeten, s mivel bat égőt számolt ösz- sze, boldogan bökte ki: „páros”. — Sajnálom, tévedett mert páratlan — mondta a Pr°f • miközben nadrágja zsebéből előhúzott egy égőt és fel­mutatta. — A kettes mellé két csillag jár. Amikor ezt megtudtam a barátomtól, nagyot nyeltem. Hátha a prof. tőlem is kér­dezi ezt? Hogyan vágjam ki magam ebből a slamaszti- kából? Mondjak páratlant7 És ha nem húzza ki a béből az égőt? Akkor aztán három csillagot rajzol a kettes mellé. Lesz, ami lesz! Gyorsan kicsavartam a fo­lyosón egy égőt és zsebre tettem. Es csakugyan, az utolsó kérdése a páros-páratlan volt! Vaciláltam, aztán, mi­vel ugyanabban a teremben vizsgáztam, melyben a ba­rátom, kivágtam: — Páros. — Sajnálom, tévedett mert páratlan — s ugyan­csak előhúzta a zsebében le­vő égőt. f az l Ekkor megszorítottam az • én égőmet. Megtegyem, ne \ tegyem? S mintha áram­ütés ért volna, kirántottam a nadrágzsebemből és ki­köptem magamból: „Nem professzor úr, páros." A professzor arcizma alig észrevehetően megrándult, < végigmért és hármas osz­tályzatot írt be. Ezután én nem az asztal- 1 ra fektettem az indexet, ha-! nem az orra alá nyomtam \ barátomnak. Cserei Pál kezést beszüntetni, mert A'oonyi Emil miniszteri ta­nácsostól személyesen azon utasítást kapta, hogy az építkezés további folytatását senkinek sincs jogúban meg­gátolni!” Samassa János, az egri érseki uradalom jószágkor­mányzója, városi közigazga- . tásj bizottsági tag az építési engedély visszavonását kö­vetelte, mivel „közbiztonsá­gi tekintetnél fogva semmi­féle gázmotorok es gőzfej­lesztő gépek és gőzkazánok elhelyezése” a fürdő közvet­len közelében nem enged­hető meg. S az ügy tovább bolyon­gott a törvényes adminiszt­rációs gépezet időemésztő fogai között. Mór Heves vár­megye alispánjához került, aki elvileg nem tiltotta meg az építkezéseket. S míg az ügyiratok egyik íróasztaltói a másikig ván­doroltak és járták kálváriá­jukat, a tulajdonosok 1893- ban az üzemet már mint ELSŐ MAGYAR LAKATOS ÉS LEMEZÁRU GYÁR RÉSZVÉNYT ARS ASAG-ot bejegyeztek az egri cégbíró­ságon. Az úristen 1894-ik eszten­dejét írták már, amikor vé­gül is az egymást követő fellebbezések során a kis gyártelep építésének ügye magához a legfelsőbb fó­rumhoz: a magyar királyi belügyminisztériumba ván­doroltak . . . Ekkor az egri érsekség az alábbi környe­zetvédelmi indokok alapján kérte a minisztertől a gyár­telep építésének megtiltását. Érdekességénél és jelentősé­génél fogva érdemes beleol­vasni ebbe a fellebbezési iratba. ......a szomszédban terül e l a közönség által használt közkert, ugyanitt vannak a közfürdők, mindezek pedig kétségtelenül a közegészség ■ ügyre szolgáló intézetek és mint minden gyárnak, úgy ezen gyártelepnek üzeme s üzemével járó KEMÉNY­FÜST INFIClALJA (fertő­zi) A KORNYÉK LEVEGŐ­JÉT, s általa a közönség el- riasztatik e közegészségügy intézmények élvezetétől, s hogy ezen körülmény a KÖZEGÉSZSÉGRE HA7' - RANYOS. Továbbá a gyó üzeme olyan, mely a közön­séget és a szomszédságot folytonosan háborgatja azon ZAJNÁL FOGVA, MELYET A FOLYTONOS MUNKÁ­BAN LEVŐ GŐZMOTOR ÉS AZ EZZEL KAPCSOLA­TOS GÉPEK OKOZNA K. A GYÁR KÉMÉNYÉBŐL K’- TŐDULÓ FÜST A FÜRDŐ­BEN ÉS A KERTBEN VA­LÓ TARTÓZKODÁST. MELY PEDIG ÜDÜLŐ- HELLYÜL SZOLGÁL. ÉL­VEZHETETLENNÉ TESZT." A belügyminisztérium ál­láspontja természetesen a vállalkozókra nézve kedve­ző, hiszen a gyár fejleszté­sére a kereskedelemügyi minisztérium „nagyobb ösz- szegű államkölcsön"-t adott a részvénytársaság tagjai­nak ... A lassan-lassan immár három kerek esztendeje hú­zódó kényes ügyre végül is Heves vármegye közigazga­tási bizottsága azzal teszi rá a végső pontot, hogy fenn­tartja az eredeti gyárépíté­si engedélyt... Eger legnagyobb termé­szeti kincse: langyosvizű gyógyforrásai és legértéke­sebb területe az azt övező térség. S bizony itt még ma is nem kis gond a hajdani üzem helyén kibontakozott nagyobb gyáregység üze­meltetése — környezetvé­delmi szempontból, hiszen még hosszú évek múltán fog kitelepülni innen ez a már több, mint 80 esztendeje sem odavaló üzem. JdűMsUiG 1973. július 3L, kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom