Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-27 / 174. szám
A X. VIT KOSSUTH 8.40 yjfc Iü.05 10.10 Af»Hi iü.ili ít.uu 11.4» 12..ÍÜ 12.33 13. íü J3.30. 13>í5f) 15.10 15. íü lb.lKÍ Ifc.vh n.síü 17.10 18.00 íy.áo au.;io 20.43 22.15 2*1.08 20.4Ü 0.10 8.05 9.03 1*2,03 12.25 12.43 13.03 14.00 18.20 18.33 13.48 19.01 20.28 21,20 21.35 22.20 22.35 23.15 IWtVfel: Lúdanyó mesél. IV. i'ébfc áttigi uiöáédtAlt Tize aktit »zek. Iliéi ejc/ú rész) Tries anyanyelvűnk Mi és a üsrozcii inult iVíozart'-iitíttrisők Emlékezés Eötvös Lü Panelra. Liszt-müvek Rriükrisük Fórtima Ki nyer mav Tátie/etíe Hiúsági könyvespolc Népi zene t&ay magyar nábtvíi. U rész Ivtiruspödium trancK: d-rrioll IXUDfőRlA Vallomás a müfoiditásiüi N‘ püulosokor HaríóK zonuoramövek Láttuk, hallottuk Ifjúsági rádiójáték Magnósok, figyelem! 'Idátok a zsebben iJoiiizeiii i Lammerttíoori Lucia, Opera L'. 'ak-írországi jegyeeiek. tV. rész J. Calvitio: A fényévek Könnyűzene OpéiettmuzsUca PETŐFI Zenekari muzsika Ezeregy délelőtt Népi zene OperaintermezzOk Tompa-versek Mozart: Esz-dúr divertimento Kettőlő! — hatig..; Zenés délután Nemzetiségeink zenéjéből Filmklub Régi olasz kórusmuzsika Sínek. Hangjáték Melanie hangversenye Stendhal levelei Verbunkosok Soproni korong Operettrészletek ( Szimfonikus zene Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Nótacsokor Üzemi négyszögek Operakedvelőknek Stúdiópódium Ritmusturmix EE J H7.2R 37.35 37.50 18.23 1B.45 18.50 19.20 1.9.80 20.00 21.25 22.05 22.35 MAQYAR Hírek 15 nerc tánczene Tv*mintabolt Pillantás a sportvilágba . Filmösszeáilítás öt perc meteorológia ... Műsorainkat ajánljuk! Esti mese Tv-hfradó Salamon Pál: Állomás. Tv-jáíék Jogi esetek Rólad van szó! Tv-híradó. — 2. kiadás POZSONYI 18.00 Volt egyszer egy zenekar 19.00 Híradó 19.30 Túlélik-e 2000-ett 20.00 Estétől reggelig. Fiatalok életéből ' 22.05 A szökevény. Amerikai tv-sorozat máz i EGR í VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) . Fél 4 és este ‘7 órakor 4v>st side story A világhírű musical színes < kétrészes amerikai filmen, •cm BRÖÜY (Telefon: 14-07) Fél 4 és fél 6 órakor A magányos farkaskutya színes, szinkronizált jugosz- ; táv film, Est.e fél 8 órakor Murphy háborúja Színes angol kalandfilm. EGRI KERT Este 8 órakor West side story A világhírű musical színes, kétrészes amerikai filmen. GYÖNGYÖSI PUSKIN Válás amerikai módra GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Öreg rabló, nem vén rabló Fél 6 és fél 8 órakor A vénlány GYÖNGYÖSI KERT öreg rabló, nem vén rabló HATVANI VÖRÖS CSILLAG Pisztolypárbaj HATVANI KOSSUTH Fuss, hogy utolérjenek HEVES Wusa FÜZESABONY A boszorkánymester PÉTERVÁSÁRA A felkelő nap országa Berlin: A fesztlváli zászlók és a bértini tv-torony — « X. Világifjúsági Találkozó városának jelképei, (Telefato MTI Külföldi Képszolgálat) N. Józscfnc, Szihaloms Panaszát továbbítjuk a szövetkezet felettes szervéhez, kivizsgálásra. Az ÁFÉSZ nődolgozói valóban dicséretre méltó munkát végeztek, hogy panaszát orvosolják. A kivizsgálás eredményéről levélben tudósítjuk. Kérjük szíves türelmét. K. Gyula, Füzesabonyt Amikor egy-egy cikkben az átlagos keresetről van szó, akkor az illető gyár, termelőszövetkezet. gazdasági egység ossz dolgozóira «/ámítva, az egy hónapra eső keresetről beszélünk. Természetes, hogy az embereknél nem ez az átlag fizetési ösz- szeg jelentkezik, óriási eltérések is lehetségesek, tekintettel a különböző beosztásra, szakképzettségre, $ az elvégzeit munkára is. Soha sem lesz például egyforma egv takarítónőnek és egy szakmunkásnak a fizetése, mim ahogy a szövetkezetben sem azonos a keresete az állattenyésztőnek. — aki végigdolgozza / az egész évet —, s a növénytermesztőnek. aki csak az év nagyobbik felében dolgozik. Az átlagkereset valóban nem tükrözi hűen az egyes emberek keresetét. de a fejlődéit az illető gazdasági egységben, igen. És cikkeinkben — melyről ön Is irt, ezekről volt szó. Vizner Ernő, Egerí Panaszukat a városi tanácshoz továbbítjuk, intézkedést kérve. Reméljük, egsyzer pontot tesznek a hosszú vita végére, hogy a lakosok is. a szálloda 1« jól járjon. Kérjük türelmét, a váro*- si tanács válaszát levélben közöljük önnel. Bozó Árpád, Bükkszék! Köszönjük levelét, melyben a község állandó fejlődéséről ír néha-néha a helyi lakosok némileg indokolt 'türelmetlenségével, hiszen szeretnék egyre szebbnek látni községüket. — mely világhírű fürdőhely is —. s a fejlődést mindig lassúnak érzik. Várjuk további beszámolóit. Mint az ön és a szövetkezet leveleiből értesültünk,, azért tapasztalható állandó fejlődés is az , ellátásban. ,,Károsodó dolgozó” jeligére; Miután munkahelyét nem közölté, közvetlenül nem tudunk segítséget nyújtani. Javasoljuk, forduljon panaszával a vállalat munkaügyi döntőbizottságához, mely első fokon illetékes a vitás bérügyek tisztázásában. Amenyibcn úgy érzi hogy a munkaügyi döntőbizottság nem döntött Igazságosan, panaszával a munkaügyi bírósághoz fordulhat. A döntőbizottság ítéletével kapcsolatos fellebbezését a munkaügyi bíróságnak címezve, a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz kell benyújtania. KIITOS SUOMI Em] éksorok egy baráti látogatásról A barátsági Hétre érkezett magyarokat a vendéglátók szívélyessége .és trópusi nyár fogadta Finn Úszásban, A Finn-öööltől a sarkkörig áO —34 C fokot mutattak a hőmérők. A városok csaknem teljesen elnéptelenedve tűrték a napi 13—20 órán át izzó napsütést. Aki csak tehette vidékre, a 70 ezer tó egyike mellé, vagy a tengerpart közelébe menekült, i VAROSOK — SZAGAOSÁGON Finnországban évtizedek óta kialakult, gyakorlat, hogy a városi emberek többsége júliusban veszi ki a szabadságát. Ilyenkor egy hónapra leállnak a váltul a i ok, bezárnak a/, intézmények — a közszolgáltatások kivételével — s útra kelnek a családok. Ki-ki lehetősége szerint saját nyaralójában, bérbe vett horgásztanyán, munkahelyének üdülőjében, eldugott kis panzióban, vagy éppen ,a nagyszámú és gyönyörű fekvésű kempingek egyikében keres és talál alkalmat a pihenésre. a vízzel, az erdővel, a napfénnyel való néhányhe- tes együttélésre. Ilyenkor gyűjtenek erőt a finn emberek a hosszú, sötét és hideg tél elviselésére. A téli hónapokban Lappföldön 51—52 napig egyáltalán nem kel fel a Nap. Nagyon várják hát finn rokonaink a nyarat, ami néha, mint mondják, < olyan rövid, hogy délután kettőkor kezdődik és ötkor mér véget is ér. A KENYÉR A finnek étkezési szokásaiban a kenyér nem játszik akkora szerepet, mint a magyarokéban, de az évszázadok alatt kialakult hagyományaikat ebben is híven őrzik. Az úgynevezett svéd asztalra — ez amolyan önkiszolgáló megoldás —, 3—4 féle halétel, a különböző felvágottak, a sajtok, a főtt- és sülthúsok. a saláták, az ei'dei gyümölcsökből készült dzsemek, az édes- és savanyú tej mellé rendszerint legalább 4—5 féle kenyér kerül. Küldöttségünk Lahtiban meglátogatta az ország legnagyobb sütőüzemét, az Ou- lulainen Kenyér- és Süteménygyárat, ahol 15 féle kenyeret, 15—20 féle édes- és sós teasüteményt készítenek. Az üzem 050 dolgozója három műszakban naponta hét vagon búza, rozs és árpalisztből, egy tonna élesztőből, .több tonna vajból, cukorból gyúrja, formálja, süti, légmentesen csomagolja a fekete, a barna, félbarna, a hó4 szoknyák „Értekezés’ h:ORVOSi 1 liSYEUT 1 Egerben: 19 órától szombat vvtiV 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- ■ky utcai rendelőben. (Tele- ■ v H-10) Rende’és gyermekeit! ■ -'“re is.Györgyösön: 19 órától szombat '■igei 7 é'.’4iő a lókat utca *. »y.-jwp au- u icuáeiőoen, (Te le fon: liJ-27). t\ Minthogy a női divat ügyében tökéletesen illetéktelennek érzem magam, kötelességemnek érzem, hogy nyilatkozzak róla. Egy afféle összefogó értekezésre gondolok, épp ezért kissé visz- szább kell úsznom az időben az értekezésszerzők bevett gyakorlata szerint, akik mindent az ősközösségnél vagy a görögöknél, de legalábbis a két világrendszer kialakulásánál kezdenek. Mi igyekszünk a két alapvető szoknyarendszer keretein belül maradni. Tekintsük tehát a mini diktatúrájának végnapjait. Körülbelül tavalyelőtt arról a változásról susogtak szél- tében-hosszában, ami rövidesen « szoknyák hosszábdn, illetve rövidségében áll be. Hogy jön a maxi, megy a mini. — Hadd menjen csak —- legyintettek a mini hívei. — A mininek még tá- voztában is erdemes utána fordulni, d maxi meg érkezőben is olyan, mint eltűnőben (Kivéve persze, ha bőségében elveszti azt, amit hosszában nyert, bár így a figyelmes szemlélőnek éppen az a nyereség, ami a szoknyának veszteség.) A miniszoknya időszakos lehullását — a divat világ- ranglistán — kétféle okok idézték elő. Objektívek és szubjektivek. Az pbjektív okok közül elsőként az anyagiakat kell említenünk. Közismert, hogy a minihez — mit mondjak? — egyötöd annyi kelme szükséges.. mint a maxihoz. Az életszínvonal és az átlagbérek szakadatlan emelkedése 'törvényszerűen váltotta ki a maxi előretörését. Különösen a férjek voltak úgy vele, hogy miért adjanak x forintot ruhaanyagra, amikor ötször x forintot is adhatnak. A másik objektív ok a munkaerő-gazdálkodás egyenes következménye. Közismert, hogy a fonó- és szövőipar állandó munkáshi- ánuyal küzd. Ha a. miniszoknya marad divatban, kevesebb anyagot kér a piac, tehát a munkaerőhiány is viszonylagosan kisebbe válik. Ily módon senki sem veszi észre. Ellenben, ha ugrásszerűen megnövekszik, mindenki oda kapja a fejét, lehet interpellálni, béralap- emelést követelni, munka- crötoborzó irodát nyitni, és így tovább. Nem kevésbé objektívek a szubjektív okok sem. Ezek lényegeben hipotézis jellegű vádak, miszerint a nemi erőszakot, továbbá a hippies huliganizniust, a közlekedési baleseteket, sőt hovatovább az időjárás furcsaságait is a miniszoknyával magyarázzák a maxi huhogói. Jóllehet gazdasági érvelésük kézenfekvő, személyiségelméleti és esztétikai szempontból még a középkori Spanyolországban elaludtak, és csupán az ismert filozófus mondását ismételgetik: „Szép az. ami térdek nélkül tetszik.” Hogyan szegült ellen a i minipárt? Főként az anyagtakarékossági mozgalomra és a népszaporulati érdekekre hivatkoztak. Esztétikai okfejtésük pedig egyenesen a hógörgetegek meggyőző erejével hatott. — A miniszoknyában — állítják — tőkéfehér, a gömbölyű, a lapos, a szögletes, a hosszúkás kenyérféléket, a különböző kalácsokat, süteményeket. Vendéglátóink elmondták., hogy' a gyár termékeit- nemcsak Finnország különböző vidékeire, hanem a világ mmden olyan országába szállítják, ahol finnek élnék. SZERETJÜK A MAGYAROKAT k ’ Baráti találkozásuk; alkalmával, hivatalus ünnepségeken, vagy családjuk körében, utcán vagy szórakozóhelyen az északi népeket jellemző hallgatagságuk, az emberek iránti látszólagos közömbösségük hamar feloldódott. Polgármester és bankigazgató, diók és tanai', munkás és tisztviselő, kommunista és parasztpárt), áradozva vallottak a magyarok iránti szeretetükről. Különbőzéképpen fogalmazva, de a ■ lényeget tekintve valamennyien ugyanazt hangsúlyozták: a magyarok kedélye, életvidámsága, lelkes érdeklődése, szívélyessége, udvariassága, temperamentuma, közvetlensége elragad tatja őket, feloldja kérges zárkózottságukat, s a „kötelező'’ rokoni szeretetet igaz, mély vonzalommá változtatja. Zene- és kórusművészetünkről csak felső fokokban beszélnek. Lahtiban, Pécs testvérvárosában, évek óta Kodály Zoltán megalkotta zenetanítási módszert alkalmazzák. E gyönyörű, erdők és tavak közé épült fiatal iparvárosban rendszeresen megforduló vendég a pécsi Liszt Ferenc kórus, a Mecric Táncegyüttes, a picéi balettkar, a debreceni Kodály - rus. A finn—magyar bar« - sági ünnepélyre a lahiiak e - rei ,‘óuek el, hogy láss: hallják és ünnepeljék a Haj Hó-zenekart- és a KIS/. Kéz- ponti Művészegyüttesén-. k táncosait. Büszkén idézem Ahti Lám • minmüki urnák a Finn— Magyar Baráti Társasa i lahti szervezete elnökének, szavait, aki küldöttségünké üdvözölve kijelentette: „A magyarokkal való találkozás után mindig úgy érezzük, hogy valamivel adósak maradtunk barátainknak. A vidámságukat, az életkedvüket, amely társaságukban ránk ragadt. mi nehezen tudjuk viszonozni''. Hasonlóképpen nyilatkozott Ismo Porna, a Finn Népidemokra- ttkus Unió fiatal titkára, a Barátsági Hét elnöke, a Di- poliban megtartott búcsúesten, amikor egyebek közölt ezt mondta: „Látogatásuk befejezésekor úgy érez- ük magunkat mint a szerelmesek. Fáradtak vagyunk, de boldogok. Ezért kiitos unka- rtlainan. — Köszönjük drága magyar barátaink a Szép napokat”. Mi is csak úgy válaszolhattunk: Kiitos Suomi, köszönjük Finnország, köszönjük kedves finn rokonaink a szeretetet, a vendéglátást. Gyertyános Zoltán Védelmet kér egy egri műemlék Széthullóban a középkoii városfal utolsó bástyája Van egy műemlék Eger városában, amelyen nincs kettős tető, sem remekbe kovácsolt ablakrács, sem füzetes ablakkeret. Ez a műemlék a maga zord ódonságá- val hat s már az alakjával megállásra bírja az arra járókat. Bástya ez, már az első pillantásra megismerjük, háromszögletű, íalsikból kiugró idom ablakaival délre és nyugatra figyelő. A középkori városfal maradványa a Heves megyei Nyomda keleti oldála mögött húzódik keskeny sikátorban. Eger város műemléki bizottsága 1958- ban-feltisztelte azzal, hogv márványtáblát helyezett el leles a tartalom és a forma egysége, minthogy "tartalma a csípő, és formája ugyancsak a csípő. A szoknyák háborúja eleinte a maxi győzelmét Ígérte, ám a dörzsöltebb maxis- ták lassan dörzsölni kezdték Szemüket és elszörnyed- tek: „Még egy ilyen győzelem, és nem marad ruha a nőkön!” Mert a minipárt gerillái behatoltak a bokát verő re- dők közé: föltalálták a hasí- ' tűst, ami a köldökmagassag- tól a szoknyának a földtől számított legkisebb magasságáig terjedt, elöl vagy hátul, vagy jobb, illetve bal oldalon. Ez az irányzat uszályába kerítette a midinek nevezett opportunista frakciót is, úgy hogy a maxi eredeti erkölcsnemesítő szándékai a formai győzelem ellenére is mihamar semmivé foszlottak. Állítólag a szoknyahossz ultrái nem érik be látszólagos győzelmükkel, azaz lényegi vereségükkel, minden eddiginél hosszabb szoknyákat terveztetnek. A minipártban teljes a nyugalom. Ügy vélik, hogy a miniszoknya legszélsőségesebb változatát a kilométernyi uszályok sem söprik el. Ennek hossza ugyanis elektronikus eszközökkel sem mérhető, és meggyőződésük, hogy viselésére teremtenek alkalmat időnként az élet dialektikus törvényszerűségéi, (ész) rajta, intő jelül, a jelennek és a következő koroknak, hogy vigyázzanak rá. gondoljanak vele, mert* ebből csak egy van, nincs több, s ha elpusztul, szegényebbek leszünk egy pótolhatatlan értékkel. Ezt a bástyát, nem azért kell őrizni, mert háromszáz évesnél öregebb s ennyi idő viszontagságai között megmaradt kö a kövön, hanem, mert egy elmúlt életforma jelképe, a zárt városok zárt embereié. Az egri városfal a várb íl a Szarvas tér felé lejtetl le, ott nyílt a makiári kapu, aztán egyenes irányban haladt a mai Kossuth Lajos utca déli oldala mögött s az SZTK Lenin úti székhazánál a hatvani kapu szakította meg. Ez a kapu még állt a múlt század második feléig. Innen az érseki magánkért mellett vágott át, ahol most az au busz megálló épült s hal ídt észak felé a Sertekapu utcáig. Ennek aljában volt a kis kapu. Aztán fel a rá - templom mögött s lékanyar )- dott a Ráckapu térre, itt á'ú a rác kapu. majd a Mai m utcán át u Cifratérre a német, kapuhoz s föl a parton a Darvas utcán át csatlakozott vissza a várhoz, Az 1552-es ostrom alatt elpusztult a fal, de vonalán a törökök újat építettek — kőből. Ha hihetünk Evlia Cselebi török utazónak, a kor kedves öreg hazudozójának „Olyan erős fal, hogy azt nyelv el nem mondhatja, toll le nem írhatja. Három év leforgása alatt Köprüli Méh- med nagyvezér építtette 1658-ban.” Most a nyelv kimondja s a toll leírja: az utolsó és egyetlen bástya leomlófélben van. Délnyugati sarka rövidesen kidől. A fal repedéseiből karvastagságú bokrok nőttek ki, gyökereik szétfeszítik a köveket. Gyors és okos segítségre van szükség, mert majd a törökök vetik a szemünkre, hogy nem törődtünk vele. Dr. Kapor Elemér Nmiisäßi^ 1873. .július 27,. peatsk \
